A pedagódus-szakszervezetek júniusban kétszer tárgyaltak a kormánnyal, szerintük előrelépés nem történt.
„A legutóbbi tárgyaláson az államtitkár úr, Maruzsa Zoltán azt mondta, most, hogy ilyen rosszul megy a gazdaság (...) nehezebben fognak tudni elhelyezkedni azok a pedagógusok, akik föl akarnak mondani. Ezért aztán majd meggondolják, hogy felmondanak-e. Hát ez egy elég cinikus hozzáállás”
– mondta az RTL Híradójának Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi elnöke.
A kormány szerint a szakszervezetek érveltek a munkaerőpiac jelentős elszívó hatásával, erre az érvelésre reagált az államtitkár azzal, hogy a várhatóan romló gazdasági környezetben a munkaerőpiac elszívó hatása csökkenni fog.
Az LMP szerint azonnali, 30 százalék feletti fizetésemelés jelentene megoldást a problémára. Csárdi Antal, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: „10-15 százalékos béremelésre van szükség. De azt gondolom, hogy az inflációs válság kialakulását megelőzően is alulfizetettek voltak a pedagógusok, minimum 20 százalék még ezen felül szükséges”.
Maruzsa Zoltán nem nyilatkozott. A Fidesz közleményben azt írta, hogy a pedagógusok biztosan fognak kapni három egymást követő évben 10 százalékos emelést.
A pedagódus-szakszervezetek júniusban kétszer tárgyaltak a kormánnyal, szerintük előrelépés nem történt.
„A legutóbbi tárgyaláson az államtitkár úr, Maruzsa Zoltán azt mondta, most, hogy ilyen rosszul megy a gazdaság (...) nehezebben fognak tudni elhelyezkedni azok a pedagógusok, akik föl akarnak mondani. Ezért aztán majd meggondolják, hogy felmondanak-e. Hát ez egy elég cinikus hozzáállás”
– mondta az RTL Híradójának Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor győri rendezvényén fekete kabátosok lökdösődtek az ellentüntetőkkel
A miniszterelnök győri rendezvényén a Jelinek Ányos utcánál ellentüntetők és kormánypártiak kerültek szembe egymással. A Király utcánál folytatódó vita közben egy újságírót csak igazolvánnyal engedtek át.
Lökdösődés alakult ki Orbán Viktor győri kampánygyűlésén péntek délután, miután egy fekete kabátos emberekből álló sorfal nem engedte a Széchenyi térre az ellentüntetőket. A miniszterelnök kampányeseménye körüli feszültséget növelte, hogy a rendezvény idejére a térre vezető utcák majdnem mindegyikét lezárták az autósok elől, és a város ellenzéki polgármestere, Pintér Bence korábban arról posztolt, hogy felmerült: Győrt egy előre eltervezett, kampányfordító esemény helyszíneként akarják felhasználni. Ezt a helyi Fidesz tagadta, közölve, hogy őket semmilyen ilyenről nem értesítették.
A helyszíni tudósítások szerint pénteken
az ellentüntetők a Jelinek Ányos utcánál, egy étterem mellett gyülekeztek, amikor megjelent a fekete kabátos csoport. A két tábor egy szűk utcában sorakozott fel egymással szemben, majd „mocskos Fidesz” és „hajrá Fidesz” rigmusokkal próbálták túlkiabálni egymást, és kisebb lökdösődés is kibontakozott.
Egy újságírónak elkérték az igazolványát, és csak annak bemutatásával engedték át a sorfalon - írta a Kontroll élő közvetítése alapján a sajtó. A fekete kabátosok állításuk szerint „aggódó állampolgárok”. Tíz perc után az ellentüntetők elindultak, majd a Király utcánál jelentek meg újra, ahová a fekete kabátosokat is átvezényelték, és ahol folytatódott a kiabálás.
A miniszterelnöki kampánykörút eseményein egyre inkább a helyszíni dinamika, az ellentüntetők jelenléte és hangereje, valamint az arra érkező reakciók kerülnek a figyelem középpontjába a beszédek tartalma helyett, amelyek többnyire ismert kommunikációs paneleket ismételnek.
Lökdösődés alakult ki Orbán Viktor győri kampánygyűlésén péntek délután, miután egy fekete kabátos emberekből álló sorfal nem engedte a Széchenyi térre az ellentüntetőket. A miniszterelnök kampányeseménye körüli feszültséget növelte, hogy a rendezvény idejére a térre vezető utcák majdnem mindegyikét lezárták az autósok elől, és a város ellenzéki polgármestere, Pintér Bence korábban arról posztolt, hogy felmerült: Győrt egy előre eltervezett, kampányfordító esemény helyszíneként akarják felhasználni. Ezt a helyi Fidesz tagadta, közölve, hogy őket semmilyen ilyenről nem értesítették.
A helyszíni tudósítások szerint pénteken
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új állampapírt jelentettek be, így fog kamatozni az áprilisban érkező MÁP Plusz
Az Államadósság Kezelő Központ április 1-jén indítja a Magyar Állampapír Plusz 2031/M2 értékesítését. Az ötéves papír kuponja 6,50–7,50%, EHM-je 6,97%, az első időszakra 7,39% fizet
Április 1-től új sorozatú Magyar Állampapír Pluszt dob piacra az Államadósság Kezelő Központ, a 2031/M2 jelzésű papír kondíciói lényegében nem változnak a korábbiakhoz képest. Az ötéves futamidejű állampapír évente egyszer, sávosan emelkedő kamatot fizet, amelynek mértéke 6,50 és 7,50 százalék között mozog, 0,25 százalékpontos lépésekkel.
Aki a teljes futamidő végéig megtartja a kötvényt, 6,97 százalékos maximális évesített hozamot érhet el.
A most induló sorozat 2031. május 22-én jár le, az első kamatperiódus azonban a szokásosnál hosszabb, 2027. május 22-ig tart. Erre az időszakra a kifizetendő időarányos kamat mértéke 7,39 százalék. Ezt követően a papír minden év május 22-én fizet majd kamatot. Az állampapírt az elsődleges piacon kizárólag magánszemélyek vásárolhatják meg, és vásárlási limit is van: egy forgalmazó egy befektetőnek összesen legfeljebb 50 millió forint névértékű kötvényt adhat el.
A MÁP Plusz egyik legfőbb előnye más állampapírokkal szemben a rugalmassága: évente egyszer, a kamatfizetést követő öt munkanapon belül ingyenesen visszaváltható.
Ilyenkor a befektetőknek nem kell megfizetniük a szokásos, egy százalékos visszavásárlási árfolyamveszteséget.
Az Államadósság Kezelő Központ stratégiája láthatóan sikeres, a lakossági termékpaletta októberi megújítása óta a háztartások szinte kizárólag a fix kamatozású papírokat keresik. Hoffmann Mihály, az ÁKK vezérigazgatója korábban arról beszélt, hogy
az utóbbi évek tanulságai alapján új állampapír-stratégiára van szükség.
Ennek kettős célja, hogy hosszabbodjon a lakossági kötvények átlagos hátralévő futamideje, és kiegyensúlyozottabb legyen a fix és változó kamatozású papírok aránya, mérsékelve ezzel a lakossági portfólió kamatkockázatát.
A MÁP Plusz az utóbbi hónapokban a második legnépszerűbb lakossági állampapírrá vált, idén a teljes bruttó értékesítés nagyjából 25 százalékát adta. A legkeresettebb papír továbbra is a Fix Magyar Állampapír, amely az idei összesített eladások 57 százalékát tette ki.
Április 1-től új sorozatú Magyar Állampapír Pluszt dob piacra az Államadósság Kezelő Központ, a 2031/M2 jelzésű papír kondíciói lényegében nem változnak a korábbiakhoz képest. Az ötéves futamidejű állampapír évente egyszer, sávosan emelkedő kamatot fizet, amelynek mértéke 6,50 és 7,50 százalék között mozog, 0,25 százalékpontos lépésekkel.
Aki a teljes futamidő végéig megtartja a kötvényt, 6,97 százalékos maximális évesített hozamot érhet el.
A most induló sorozat 2031. május 22-én jár le, az első kamatperiódus azonban a szokásosnál hosszabb, 2027. május 22-ig tart. Erre az időszakra a kifizetendő időarányos kamat mértéke 7,39 százalék. Ezt követően a papír minden év május 22-én fizet majd kamatot. Az állampapírt az elsődleges piacon kizárólag magánszemélyek vásárolhatják meg, és vásárlási limit is van: egy forgalmazó egy befektetőnek összesen legfeljebb 50 millió forint névértékű kötvényt adhat el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csaknem százmillió forint adomány gyűlt össze Szabó Bence századosnak néhány óra alatt
Pénteken a Partizán élője mellett indult a 4fund-gyűjtés Szabó Bence volt rendőr százados megsegítésére. A család ügyvédi költségekre, jövedelemkiesés pótlására és egy munkáltatói kölcsön rendezésére gyűjt.
Péntek este a Partizán élő adásával párhuzamosan indult el a közösségi adománygyűjtés Szabó Bence volt rendőr százados megsegítésére, amihez rövid idő alatt ezrek csatlakoztak.
A család egy adománygyűjtő oldalt indított a volt nyomozó számára, hogy fedezzék jogi költségeit, pótolják kieső jövedelmét, valamint segítsék egy korábbi munkáltatói kölcsönének egyösszegű visszafizetésében.
Alig egy óra alatt 8 millió forint gyűlt össze, és azóta is egymást érik a felajánlások. Pénteken 20 óra után már 60 millió forintnál járt a számláló, 22 óra körül pedig már a 95 millió forintot is sikerült elérni.
Az ügy előzménye, hogy szerdán a Direkt36 oknyomozó portál megírta: a Tisza Párt informatikusai ellen indított rendőrségi eljárásban a polgári titkosszolgálatok, elsősorban az Alkotmányvédelmi Hivatal, nyomást gyakoroltak a Nemzeti Nyomozó Irodára. A cikk megjelenése után Szabó Bencénél házkutatást tartottak, majd a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali visszaélés gyanújával hallgatták ki gyanúsítottként, de nem tett vallomást.
Szabó Bence a motivációiról egy korábbi interjúban beszélt, amit a gyűjtés oldala is idéz:
„Egy ideális rendszerben nekem nem kellene itt ülnöm. De mégis itt ülök, úgyhogy úgy tűnik, ez nem egy ideális rendszer. Számomra nem elfogadható az, hogy a törvény előtt nem mindenki egyenlő.
Hogy lehet az, hogy embereket, akik egyébként nem feltétlenül követtek el bűncselekményt, begyanúsítunk, és embereket, akik meg ténylegesen elkövettek bűncselekményt, nem is egyet, nem is nyomozzuk le?”
A gyűjtést szervező testvére szerint az ügy túlmutat egyetlen emberen, és arról szól, hogy kiállnak-e az emberek az igazságtalansággal szemben, és segítik-e azokat, akiket „a rendszer magára hagy”.
Az ügyet a kritikus hangok a titkosszolgálatok politikailag érzékeny ügybe való beavatkozásának gyanújaként értékelik. Ezzel szemben a kormányzati kommunikáció a Tisza Párt körül régóta hangoztatja a külső befolyás és az ukrán szál gyanúját, valamint adatvédelmi aggályokat fogalmaz meg.
Szabó Bence jogi helyzete a gyanúsítás és a házkutatás után bizonytalan, az eljárás a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatódik. A péntek esti interjú és a gyorsan felépülő közösségi támogatás új lendületet adhat az ügy nyilvánosságának.
Péntek este a Partizán élő adásával párhuzamosan indult el a közösségi adománygyűjtés Szabó Bence volt rendőr százados megsegítésére, amihez rövid idő alatt ezrek csatlakoztak.
A család egy adománygyűjtő oldalt indított a volt nyomozó számára, hogy fedezzék jogi költségeit, pótolják kieső jövedelmét, valamint segítsék egy korábbi munkáltatói kölcsönének egyösszegű visszafizetésében.
Alig egy óra alatt 8 millió forint gyűlt össze, és azóta is egymást érik a felajánlások. Pénteken 20 óra után már 60 millió forintnál járt a számláló, 22 óra körül pedig már a 95 millió forintot is sikerült elérni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Ahhoz hogy a Fidesz győzelme meglegyen, én már nem sokat tudok hozzátenni, most maguk jönnek
A miniszterelnök Veszprémben kampánybeszédet tartott, a hangsúlyt a biztonságra és a folytatásra tette. Kiemelte a 13–14. havi nyugdíjat és a 3 százalékos lakáshitelt.
„Ahhoz hogy a Fidesz győzelme meglegyen, én már nem sokat tudok hozzátenni. Én már mindent hozzátettem, most maguk jönnek” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délután Veszprémben. A kormányfő nehéz helynek nevezte a várost, ahol szerinte mindig meg kellett dolgozni a választók bizalmáért. Igazságtalannak minősítette, hogy a 2022-ben elindult ukrajnai háború miatt a kormánynak nehezebb dolga van, majd sorolni kezdte a kormány jóléti intézkedéseit: a tizenharmadik és a tizennegyedik havi nyugdíjat, a családtámogatási rendszert, ezen belül a nők személyijövedelemadó-mentességét.
A következő négy évre vonatkozóan a kormányfő azt ígérte, „a gyermeket vállaló családok nem élhetnek rosszabbul, mint azok, akik nem vállalnak gyereket”.
Rátért a háromszázalékos lakáshitelre, és a háború okozta energiaválságra is. Orbán Viktor a következő évekre nézve is látja a bajokat, az iráni háború miatt pedig újabb, milliós migránsáradatot jósolt.
Magyar Péter nevének említése nélkül azt mondta, megérti, hogy ellenfele miniszterelnök akar lenni, de most az ország biztonsága a tét, és a Tisza ideje még nem jött el, mert szerinte „ellenjavallott, hogy most kalandokba bocsátkozzunk a biztonság helyett”.
A kormányfő szerint az Európai Unió Ukrajnának nyújtott hitele az egyik módja annak, ahogy a magyar családokat próbálják kizsebelni, mivel a hitelt végül a tagállamoknak kell majd visszafizetniük. A másik módként azt nevezte meg, hogy a Tisza Párt a rezsicsökkentés és a bankadó megszüntetésére készül.
Miközben a miniszterelnök beszélt, a helyszín közelében az aHang civil szervezet ellentüntetést tartott, ahol állításuk szerint támadás érte őket. Közleményük szerint „60 verőembert küldtek az aHang tüntetőire, majd kővel és tojással dobálták őket.” Hozzátették, hogy „a fekete ruhások elmondásuk szerint Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkeztek, 20 ezer forintért, utasításra.”
„Ahhoz hogy a Fidesz győzelme meglegyen, én már nem sokat tudok hozzátenni. Én már mindent hozzátettem, most maguk jönnek” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délután Veszprémben. A kormányfő nehéz helynek nevezte a várost, ahol szerinte mindig meg kellett dolgozni a választók bizalmáért. Igazságtalannak minősítette, hogy a 2022-ben elindult ukrajnai háború miatt a kormánynak nehezebb dolga van, majd sorolni kezdte a kormány jóléti intézkedéseit: a tizenharmadik és a tizennegyedik havi nyugdíjat, a családtámogatási rendszert, ezen belül a nők személyijövedelemadó-mentességét.
A következő négy évre vonatkozóan a kormányfő azt ígérte, „a gyermeket vállaló családok nem élhetnek rosszabbul, mint azok, akik nem vállalnak gyereket”.
Rátért a háromszázalékos lakáshitelre, és a háború okozta energiaválságra is. Orbán Viktor a következő évekre nézve is látja a bajokat, az iráni háború miatt pedig újabb, milliós migránsáradatot jósolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
