A pedagódus-szakszervezetek júniusban kétszer tárgyaltak a kormánnyal, szerintük előrelépés nem történt.
„A legutóbbi tárgyaláson az államtitkár úr, Maruzsa Zoltán azt mondta, most, hogy ilyen rosszul megy a gazdaság (...) nehezebben fognak tudni elhelyezkedni azok a pedagógusok, akik föl akarnak mondani. Ezért aztán majd meggondolják, hogy felmondanak-e. Hát ez egy elég cinikus hozzáállás”
– mondta az RTL Híradójának Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi elnöke.
A kormány szerint a szakszervezetek érveltek a munkaerőpiac jelentős elszívó hatásával, erre az érvelésre reagált az államtitkár azzal, hogy a várhatóan romló gazdasági környezetben a munkaerőpiac elszívó hatása csökkenni fog.
Az LMP szerint azonnali, 30 százalék feletti fizetésemelés jelentene megoldást a problémára. Csárdi Antal, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: „10-15 százalékos béremelésre van szükség. De azt gondolom, hogy az inflációs válság kialakulását megelőzően is alulfizetettek voltak a pedagógusok, minimum 20 százalék még ezen felül szükséges”.
Maruzsa Zoltán nem nyilatkozott. A Fidesz közleményben azt írta, hogy a pedagógusok biztosan fognak kapni három egymást követő évben 10 százalékos emelést.
A pedagódus-szakszervezetek júniusban kétszer tárgyaltak a kormánnyal, szerintük előrelépés nem történt.
„A legutóbbi tárgyaláson az államtitkár úr, Maruzsa Zoltán azt mondta, most, hogy ilyen rosszul megy a gazdaság (...) nehezebben fognak tudni elhelyezkedni azok a pedagógusok, akik föl akarnak mondani. Ezért aztán majd meggondolják, hogy felmondanak-e. Hát ez egy elég cinikus hozzáállás”
– mondta az RTL Híradójának Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Talán lesz egy baráti átvételünk Kubában” – Trump megdöbbentő javaslata a válságban fuldokló szigetországnak
Donald Trump szerint magas szintű egyeztetések folynak a kubai vezetéssel egy lehetséges átvételről. Havanna ezt kategorikusan cáfolta; a kubai külügyminiszter-helyettes szerint semmilyen párbeszéd nem zajlik.
„Talán lesz egy baráti átvételünk Kubában” – jelentette ki Donald Trump február 27-én, pénteken a Fehér Ház előtt. A Reuters által rögzített videó szerint az elnök hozzátette, hogy a kubai kormány „magas szinten” tárgyal velük, majd a szigetország gazdasági helyzetére utalva megjegyezte: „Nincs pénzük. Most semmijük sincs.” A Fehér Ház nem részletezte, hogy Trump mit értett pontosan a „baráti átvétel” alatt, így nyitva maradt a kérdés, hogy az egy szorosabb gazdasági-politikai megállapodást, nemzetközi gyámságot vagy csupán retorikai nyomásgyakorlást jelent-e.
A bejelentés alig két nappal egy halálos kimenetelű tengeri incidens után hangzott el. Február 25-én a kubai határőrség Kuba északi partjainál, a parttól nagyjából 1,85 kilométerre tűzpárbajba keveredett egy Florida-nyilvántartású gyorsnaszáddal. Az összecsapásban négyen meghaltak és hatan megsebesültek a csónakon, valamint egy kubai parancsnok is sérüléseket szenvedett. A kubai belügyminisztérium szerint a hajón rohamfegyverek, pisztolyok, álcázó felszerelés és nagyjából 12 800 lőszer volt, a csoport pedig „terrorcélú beszivárgást” tervezett. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „nagyon szokatlan nyílt tengeri tűzpárbajt látni”.
A feszültséget fokozza a Kubát sújtó súlyos energiaválság. A szigetország napi kőolajigénye körülbelül 100 ezer hordó, miközben saját termelése ennek kevesebb mint a felét, nagyjából 40 ezer hordót tesz ki. A venezuelai olajszállítások akadozása miatt a hiány kritikus méreteket öltött, ami országszerte áramkimaradásokhoz és a közszolgáltatások, például a szemétszállítás leállásához vezetett.
Washington részlegesen enyhített a szankciókon, engedélyezve bizonyos üzemanyag-szállítmányokat Kuba magánszektorának. Kanada eközben 8 millió kanadai dollár, átszámítva körülbelül 1,9 milliárd forint értékű élelmiszersegélyt ígért ENSZ-ügynökségeken keresztül.
Miközben Trump magas szintű tárgyalásokról beszélt, Havanna ezt határozottan tagadja. Carlos F. de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes egyértelműen fogalmazott: „Nincs semmiféle magas szintű párbeszéd az Egyesült Államok és Kuba kormánya között” – mondta a La Jornada mexikói lapnak. Bár a sajtóban felmerült, hogy Marco Rubio informális csatornán egyeztethet Raúl Castro unokájával, Raúl Guillermo Rodríguez Castróval, a kubai ENSZ-nagykövet ezt „spekulációnak” nevezte. Miguel Díaz-Canel kubai elnök korábban kijelentette, Kuba csakis „egyenlők közötti pozícióból, szuverenitásunk, függetlenségünk és önrendelkezésünk tiszteletével” hajlandó párbeszédet folytatni.
Az amerikai belpolitikát is megosztja a kubai helyzet. Míg a kubai-amerikai kongresszusi képviselők a szankciók szigorú betartatását sürgetik, több mint negyven civil szervezet levélben figyelmeztetett, hogy az üzemanyag-ellátás elvágása a kubai lakosság „kollektív büntetéséhez” vezethet.
„Talán lesz egy baráti átvételünk Kubában” – jelentette ki Donald Trump február 27-én, pénteken a Fehér Ház előtt. A Reuters által rögzített videó szerint az elnök hozzátette, hogy a kubai kormány „magas szinten” tárgyal velük, majd a szigetország gazdasági helyzetére utalva megjegyezte: „Nincs pénzük. Most semmijük sincs.” A Fehér Ház nem részletezte, hogy Trump mit értett pontosan a „baráti átvétel” alatt, így nyitva maradt a kérdés, hogy az egy szorosabb gazdasági-politikai megállapodást, nemzetközi gyámságot vagy csupán retorikai nyomásgyakorlást jelent-e.
A bejelentés alig két nappal egy halálos kimenetelű tengeri incidens után hangzott el. Február 25-én a kubai határőrség Kuba északi partjainál, a parttól nagyjából 1,85 kilométerre tűzpárbajba keveredett egy Florida-nyilvántartású gyorsnaszáddal. Az összecsapásban négyen meghaltak és hatan megsebesültek a csónakon, valamint egy kubai parancsnok is sérüléseket szenvedett. A kubai belügyminisztérium szerint a hajón rohamfegyverek, pisztolyok, álcázó felszerelés és nagyjából 12 800 lőszer volt, a csoport pedig „terrorcélú beszivárgást” tervezett. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „nagyon szokatlan nyílt tengeri tűzpárbajt látni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Publicus: A magyarok csaknem fele szerint van olyan politikus, akinek le kell mondania a gödi Samsung-gyár botránya miatt
A megkérdezettek több mint fele szerint minden olyan politikusnak távoznia kell, aki tudott a szabálytalanságokról. Érdekesség, hogy a kormánypárti szavazók közül a legtöbben Lázár Jánost mondatnák le.
A magyarok csaknem fele szerint az Orbán-kormány is felelős a gödi Samsung-gyár botrányában, és a politikai következményeket sürgetők több mint fele (57 százalék) minden olyan politikust megbuktatna, aki tudott a szabálytalanságokról. A magyarok háromnegyede hallott arról, hogy a gyárban a határértéket sokszorosan, akár több százszorosan meghaladó szennyezésnek tehették ki a dolgozókat, és a környezetbe is jutottak mérgező anyagok – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
A megkérdezettek háromnegyede szerint a kormánynak lépnie kellett volna, miután a sajtóban megjelent bizonyítékok alapján a kabinet tagjai is tudhattak a szennyezésről.
Tízből hét megkérdezett a Samsung SDI vezetését tartja a fő felelősnek, de 45 százalék az Orbán-kormányt, 43 százalék pedig a hatóságokat is hibáztatja. A kormány szerepének megítélésében jelentős a különbség a politikai táborok között: a fideszesek 13, a TISZA Párt támogatóinak 79 százaléka tartja felelősnek a politikai vezetést.
A Fidesz szavazóinak tizede szerint senki nem felelős, mivel nem is létezik az egész probléma.
A kutatásban résztvevők 42 százaléka szerint van olyan politikus, akinek le kellene mondania az ügy miatt, ezt a Fidesz híveinek 16, a Tisza szavazóinak 88 százaléka mondta.
A lemondást elvárók körében a legtöbben, 18 százaléknyian Szijjártó Pétert, 13 százaléknyian Orbán Viktort, 8 százaléknyian Lázár Jánost, 5 százaléknyian pedig Rogán Antalt nevezték meg.
Érdekesség, hogy a kormánypárti szavazók közül senki nem gondolja, hogy a miniszterelnöknek vagy Rogán Antalnak kellene emiatt mennie, a külügyminiszter lemondását viszont 7, Lázár Jánosét pedig 22 százalék várná közülük.
Az is kiderült a felmérésből, hogy a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada (32 százalék) ért egyet az akkumulátorgyárak idetelepülésével, 61 százalék viszont szívesebben látná őket a határokon kívül. Ugyanakkor tízből hét kormánypárti szavazónak nincs baja az iparág magyarországi terjeszkedésével, míg a TISZA támogatói között ez az arány csupán 4 százalék. Hasonlóan elutasító a többség az állami támogatásokkal és kedvezményekkel szemben is: ezt 61 százalék ellenzi, és csak 31 százalék támogatja. Ennek megfelelően mindössze tízből három ember gondolja, hogy hosszú távon Magyarország nyer az akkumulátorgyárak betelepülésén, minden második válaszadó szerint viszont inkább veszítünk ezen.
Az akkumulátorgyárakat az emberek 54 százaléka nagyon szennyezőnek tartja, és a többség (52 százalék) nem bízik abban, hogy a környezetvédelmi előírások megfelelőek, és azokat eredményesen betartatják.
A hatóságok eszközeit 45 százalék tartja nem megfelelőnek a szabályok betartatására. Ennek megfelelően szinte ugyanannyian vannak, akik félnének a szennyezéstől, ha gyár épülne a közelükbe (62 százalék), mint akik örülnének az új munkahelyeknek (60 százalék). A válaszadók több mint negyede fontolóra venné a költözést, ha ilyen „szomszédot” kapna, de ugyanennyien vannak azok is, akik szívesen dolgoznának egy új gyárban.
A magyarok csaknem fele szerint az Orbán-kormány is felelős a gödi Samsung-gyár botrányában, és a politikai következményeket sürgetők több mint fele (57 százalék) minden olyan politikust megbuktatna, aki tudott a szabálytalanságokról. A magyarok háromnegyede hallott arról, hogy a gyárban a határértéket sokszorosan, akár több százszorosan meghaladó szennyezésnek tehették ki a dolgozókat, és a környezetbe is jutottak mérgező anyagok – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
A megkérdezettek háromnegyede szerint a kormánynak lépnie kellett volna, miután a sajtóban megjelent bizonyítékok alapján a kabinet tagjai is tudhattak a szennyezésről.
Tízből hét megkérdezett a Samsung SDI vezetését tartja a fő felelősnek, de 45 százalék az Orbán-kormányt, 43 százalék pedig a hatóságokat is hibáztatja. A kormány szerepének megítélésében jelentős a különbség a politikai táborok között: a fideszesek 13, a TISZA Párt támogatóinak 79 százaléka tartja felelősnek a politikai vezetést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feltehetően dróntámadás érte a britek ciprusi légitámaszpontját hétfőn, a londoni védelmi minisztérium pedig a legmagasabb szintre emelte a készültséget a térségben. A hír a támadásról szinte percekkel azután érkezett, hogy Keir Starmer miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia engedélyezi az amerikai légierőnek, hogy brit támaszpontokról indítson csapásokat iráni rakétabázisok ellen.
A brit védelmi minisztérium szóvivője közölte:
a fegyveres erők „jelenleg válaszlépéseket tesznek” a délnyugat-ciprusi Akrotíri légitámaszpont ellen elkövetett, „gyaníthatóan” drónos támadás miatt
– írja az MTI. Az első jelentések szerint az akcióban senki nem sérült meg.
There are reports of an attack on the British base in Akrotiri, Cyprus. If this is confirmed, it would be Iran's first attack on a country west of Israel.
A Cipruson lévő brit katonai létesítmények szuverén brit felségterületnek számítanak, Akrotíri pedig a brit királyi légierő legnagyobb támaszpontja a régióban.
A brit kormányfő, Keir Starmer a támadás előtt nem sokkal jelentette be, hogy London teljesíti Washington kérését.
Az Egyesült Államok ugyanis engedélyt kért arra, hogy brit támaszpontokat használhasson „ennek az adott, korlátozott védelmi célnak” az elérésére, a brit kormány pedig „a régi barátok és szövetségesek kollektív önvédelmének jegyében” döntött az engedély megadásáról.
Starmer hangsúlyozta, hogy a brit légierő továbbra sem vesz részt közvetlenül az Irán elleni légitámadásokban, védelmi feladatokat azonban ellát. Bár a miniszterelnök nem részletezte, mely bázisokról van szó, kormányforrásokat idéző brit sajtóhírek szerint a ciprusi Akrotíri is ezek közé tartozik.
John Healey brit védelmi miniszter nem sokkal korábban megerősítette, hogy brit harci gépek lelőttek egy Katar felé tartó iráni drónt.
Irán a hétvégén az amerikai és az izraeli légierő iráni célpontok elleni támadásaira válaszul több térségi ország és környékbeli amerikai támaszpont ellen intézett rakétacsapásokat. A ciprusi államfő mindeközben jelezte, hogy országa nem részese a konfliktusnak.
Feltehetően dróntámadás érte a britek ciprusi légitámaszpontját hétfőn, a londoni védelmi minisztérium pedig a legmagasabb szintre emelte a készültséget a térségben. A hír a támadásról szinte percekkel azután érkezett, hogy Keir Starmer miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia engedélyezi az amerikai légierőnek, hogy brit támaszpontokról indítson csapásokat iráni rakétabázisok ellen.
A brit védelmi minisztérium szóvivője közölte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dróntámadás érte az amerikai bázist Erbílben, ahol magyar katonák is szolgálnak, hatalmas tűz ütött ki
Egy Irán-barát síita milícia drónokkal támadta az erbíli amerikai bázis egyik lőszerraktárát. A Honvédelmi Minisztérium megerősítette, hogy a magyar katonák nem sérültek meg.
Dróntámadás érte vasárnap az iraki Erbílben azt az amerikai bázist, ahol magyar katonák is állomásoznak, de a Honvédelmi Minisztérium éjszakai közlése szerint a magyarok közül senki sem sérült meg – írja az MTI.
Az erbíli repülőtér légvédelme a legtöbb támadóeszközt megsemmisítette,
a bázison ennek ellenére robbanásokat lehetett látni és hatalmas tűz ütött ki a török sajtóban közzétett felvételek szerint.
A detonációk a repülőtér katonai célokra elkülönített részén történtek.
A Honvédelmi Minisztérium vasárnap éjszaka megerősítette, hogy a magyarok sértetlenek.
A támadás elkövetőjeként az Irán-barát Szaraja Avlíja ad-Dam nevű iraki síita milícia jelentkezett. A Rudav kurd hírtelevízió szerint a támadás megtorlás volt Ali Hamenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető haláláért. Hameneivel a Teheránra mért amerikai-izraeli légicsapások végeztek.
A milícia bejelentette, hogy nagyszabású műveletet indít az Irakban működő amerikai katonai létesítmények ellen, és az akcióban drónokat, valamint „új típusú rakétákat” is bevetett.
Február 28-án az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapássorozatot indított iráni célpontok ellen, amelyben – több más vezetővel együtt – Ali Hamenei is életét vesztette. A Szaraja Avlíja ad-Dam egy 2020-ban alakult fegyveres csoport, amely elemzők szerint iráni hátterű iraki milíciák hálózatához köthető, és már 2021-ben is vállalt felelősséget erbíli rakétatámadásokért. A magyar katonai kontingens iraki misszióját nemrég hosszabbították meg, feladatkörük a partnertámogatás, a kiképzés és a kíséret.
Dróntámadás érte vasárnap az iraki Erbílben azt az amerikai bázist, ahol magyar katonák is állomásoznak, de a Honvédelmi Minisztérium éjszakai közlése szerint a magyarok közül senki sem sérült meg – írja az MTI.
Az erbíli repülőtér légvédelme a legtöbb támadóeszközt megsemmisítette,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
