Rendszeres jótékonyság helyett inkább akkor adakozunk, amikor a helyzet megkívánja, és értesülünk a lehetőségről, túlnyomórészt pedig a rászoruló és a beteg embereknek segítünk tárgyi adományokkal - legalábbis ez derül ki a Tesco Magyarországgal közösen készített felmérésünkből, amelyben a jótékonykodási szokásaitokról kérdeztünk benneteket. Az online kérdőívünket több mint 2.800-an töltöttétek ki, amit ezúton is nagyon köszönünk. Íme az eredmények.

A júliusban végzett kérdőíves felmérés alapján a válaszadók 85 százaléka vesz részt jótékonysági programban valamilyen gyakorisággal. A rendszeres adományozással szemben viszont – anyagi okok miatt is – sokkal meghatározóbb az alkalmi segítségnyújtás.

A koronavírus járvány kezdetén például a válaszadók több mint egyharmada támogatta különféle módon a rászorulókat.

Mintegy 40 százalékuk pénz- és élelmiszer-csomagokkal vagy maszkok eljuttatásával az idős embereknek, míg 10-20 százalékuk intézményeknek adományozott védőfelszerelést, illetve élelmiszert egészségügyi dolgozóknak. Általánosságban a támogatók többsége akkor cselekszik, ha szembejön vele a lehetőség, vagy felhívják rá a figyelmét, egyharmada pedig szükséghelyzetben, például árvíz vagy egyéb katasztrófa esetén, míg 20 százalék a karácsony előtti időszakban a legfogékonyabb erre. Az önkéntes munkában való részvétel idő hiányában nem jellemző, a kitöltők inkább a pénz- és tárgyadományokat kedvelik.

A válaszadók sokféle ügyet támogatnak, akár párhuzamosan többet is. Közülük legtöbben a rászoruló emberekét és beteg gyermekekét, amit sorrendben az állatvédelem, a környezet- és természetvédelem, valamint a kulturális értékek megőrzése követ. Azt, hogy milyen jótékonysági akcióhoz csatlakoznak, szinte egyenlő arányban a kezdeményező szervezettől, a támogatás céljától, a kedvezményezettek körétől, valamint az adományok sorsától teszik függővé.

A nagyobb, ismertebb szervezetek közül a legtöbben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, illetve a Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt kezdeményezéseiben vettek részt, de a kitöltők több mint 20 százaléka támogatta a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet, illetve a Baptista Szeretetszolgálatot is valamilyen formában.

Az adományozók közel fele ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy felajánlása tényleg célba jut, továbbá fontos számára, hogy megbízható cégek, szervezetek álljanak a gyűjtés mögött, több mint egyharmaduknál pedig az is szerepet játszik a döntésben, hogy mennyire egyszerű az adományozási folyamat.

Kedden késő este nyújtotta be a kormány a parlamentnek azt a törvénymódosító javaslatot, amellyel főszabály szerint őszig meghosszabbítják a most érvényben lévő veszélyhelyzettel összefüggő intézkedéseket - írja a Magyar Narancs.

Tavaly novemberben a parlament 90 napra megadta a felhatalmazást a kormánynak a rendeleti úton való kormányzásra a veszélyhelyzet alatt, ám az akkor kihirdetett veszélyhelyzet hatálya február 8-án lejárt. Február 22-én aztán a parlament elfogadta a 2021. évi I. törvényt, amely újból hatályba léptette a korábban a veszélyhelyzet idején hozott kormányrendeleteket, de úgy szólt, hogy „a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti”.

Ez május 23-án következne be,

A Magyar Narancs emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években az őszi ülésszak első napját nem nagyon tartották meg szeptember 15-e előtt, ez pedig azt jelenti, hogy a törvény szövege szerint a vonatkozó kormányrendeletek sem fogják hatályukat veszteni szeptember vége előtt.

A javaslat indoklása szerint azért van minderre szükség, mert bár leszögezik, hogy „Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a koronavírus világjárvány ellen”, de „az új vírusvariánsok azonban Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés”.

„A világjárvány elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. A javaslat ezért szükség esetén biztosíthatja a megfelelő méltányosságot olyan esetekben, amikor a veszélyhelyzeti kormányrendeletek ideiglenes tovább alkalmazása az állampolgárok szempontjából lényeges” - áll a részletes indoklásban. Azaz a veszélyhelyzettel összefüggésben hozott rendelkezések a veszélyhelyzet megszűnése után is hatályban maradnának.

2527 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az elmúlt 24 órában hazánkban, ezzel a járvány kezdete óta összesen 757 360 főre nőtt a beazonosított betegek száma - adta hírül a kormányzati tájékoztató portál.

Elhunyt 207 beteg, így az elhunytak száma 25 787 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 464 750 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 266 823 főre csökkent.

A járvány harmadik hullámának tetőzése érzékelhető, de a brit vírusmutáns továbbra terjed, ezért a védelmi intézkedések betartása változatlanul fontos. Minden harmadik magyar ember már kapott oltást. A magyar lakosság 34%-a már megkapta az oltást, ez összesen 3 363 596 embert jelent. Közülük 1 425 124-en már a második adagot is megkapták.

Korábban a kormányzat és az operatív törzs is többször emlékeztetett rá, hogy amint a beoltottak száma eléri a 3,5 milliót, Pintér Sándor belügyminiszter, az operatív törzs vezetője a Magyar Közlönyben közzétett közigazgatási határozatban megállapítja, hogy a védőoltásban részesültek száma elérte a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának második fokozatához szükséges létszámot.

Ebben a fokozatban a teraszok és kerthelyiségek 5 óra és 21.30 között lehetnek nyitva, a vendégeknek nem kell maszkot viselniük, csak a belső terekben, ahol a megrendelt étel, ital elviteléhez szükséges ideig, valamint a mellékhelyiség használata idejére szabad tartózkodni. Az üzemeltetők és az alkalmazottak azonban a vendéglátóhely teljes területén kötelesek maszkot viselni. Hangsúlyozta: a teraszok és kerthelyiségek nyitásával a kijárási tilalom nem szűnik meg, mindenkinek haza kell érnie 22 óráig.

A kormány rendkívül büszke az oltási tervre és annak megvalósítására: a lakosságszámra jutó átoltottsági adatokban rendre a világ élvonalában szereplünk, a kormányzati tájékoztató honlap pedig nem felejti el megemlíteni napi statisztikáiban, hogy - elsősorban a keleti vakcinák beszerzésének köszönhetően - jobban állunk beoltottságban, mint az Európai Unió átlaga.

Az Atlátszó.hu oltási grafikonjain jól látszik, hogy míg áprilisban volt olyan, amikor egy nap alatt több mint 100 ezren jutottak hozzá első oltásukhoz, ez az elmúlt napokban a 40 ezres tartományban mozog. Arányaiban hasonló a helyzet a második vakcinához jutottak esetében is.

Az oltások típusát tekintve az látszik, hogy a tizennegyedik hétig emelkedett az úgynevezett "nyugati" oltások (AstraZeneca, Pfizer, Moderna) és a Szputnyik V használata, míg a Sinopharm a 10. héten lényegében bezuhant: a korábbi hetek 200, majd 100 ezres számához képest a tizennegyedik héten a kínai oltóanyagot csak 4409 ember kapta meg.

És ugyan Szijjártó Péter bejelentette, hogy a héten Sinopharm vakcinával „csurig megpakolva” érkezik repülő, ebben a cikkünkben mi is írtunk róla, hogy egyre kevesebben hajlandóak ezt a készítményt beadatni maguknak:

(A Szeretlek Magyarországnak a Sinopharm hatékonyságával kapcsolatos házi tesztjét EBBEN A CIKKBEN lehet elolvasni.)

A szerda reggeli adatok szerint eddig összesen 3 363 596 fő kapta meg legalább az egyik oltását, vagyis még 136 404 ember hiányzik a sokak által áhított terasznyitásig. Korábban voltak olyan előrejelzések, amelyek szerdára vagy csütörtökre tették – például Orbán Viktor is –, de az oltás jelenlegi haladása mellett ez lényegében kizárt.

Várhatóan az elkövetkező napokban is tartható lesz a napi 40 ezer feletti oltottsági szám, de még így is idő kell ahhoz, hogy a 3 és félmilliós álomhatárt elérjük. Ez még három napot jelent, azaz jó eséllyel szombatra lehet meg a kívánt szám. Ez az operatív törzs tájékoztatója szerint annyit jelent, hogy Pintér Sándor közigazgatási határozata ekkor jelenhet meg a Magyar Közlönyben, azaz

Korábban mi is írtunk arról, hogy hétfőn e-mailt kaptak a háziorvosok, amiben főként a kínai Sinopharm vakcina népszerűsítésére kérték őket - a Telex információ szerint még pénzt is ígértek érte.

Szintén a Telex ír arról, hogy kedd este már két üzenetet is kaptak a háziorvosok, „az elkövetkező két hét oltási programjáról” a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK).

György István, az országos oltási munkacsoport vezetője azt írja, hogy

„A rendelkezésre álló vakcinák mielőbbi eloltása érdekében a következő hét 2021. április 26-tól április 30-ig, valamint 2021. május 3-tól május 5-ig »Tömeges Oltási Szakasz« kerül bevezetésre, azaz az országos teljes egészségügyi szolgáltatói oltási kapacitását – így a háziorvosi praxisokat is – be kívánjuk vonni az oltási folyamatba. (2021. május 1-jét és 2-át szombatot és vasárnapot az országos tisztifőorvos tömeges oltási napoknak már korábban kijelölte.)” - teszi hozzá.

György István azt is kéri az orvosoktól, hogy „a heti oltási program során a megyei oltási munkacsoport döntése alapján az ezen a héten az Ön praxisába kiszállított, illetve kiszállításra kerülő pl. Pfizer-, Moderna- és AstraZeneca-vakcinák eloltását e hét folyamán végrehajtani szíveskedjenek”.

A cél, hogy „a fentiekben leírtak alapján a jövő héten és az azt követő héten az oltási program szerint akkor kiszállításra kerülő vakcinák eloltása a kitűzött cél” annak érdekében, hogy minél többen megkaphassák az első oltást.

A másik, a NEAK által írt levélben azt írják, hogy

de ha Ön már korábban egyeztetett ennél fiatalabb páciensei számára oltási időpontot, akkor természetesen az ő oltásuk is megtörténhet.”

Az oltásnál eddig a 60 éves életkor számított a gyakran emlegetett korhatárnak, például az oltási program kezdete óta kiemelt csoportnak számítottak a „60 év alatti krónikus betegek”, most ez a 60 éves határ tolódott 45-re. A listában azért szerepel a teljes 45 év feletti lakosság, hogy a háziorvos „át tudja tekinteni a regisztráltak szélesebb körét, és adott esetben felhívja azon betegei figyelmét a védőoltás kiemelt jelentőségére, akik nem szerepelnek ezen, illetve az oltandó személyek kiválasztását is nagyobb körből tudja megszervezni.”