A Premier League szombaton megfosztotta Roman Abramovicsot a londoni Chelsea futballklub igazgatói tisztségétől.
Az angol labdarúgó bajnokságok legfelsőbb osztályának rövid közleménye szerint
a klubigazgatói tisztség ellátásának jogosultságát megvonó diszkvalifikációs döntés előzménye az, hogy a brit kormány a minap szankciókat léptetett érvénybe a Chelsea orosz tulajdonosa ellen.
A Premier League igazgatótanácsa szombati bejelentésében hangsúlyozza: a Chelsea az Abramovics klubigazgatói tisztségét érintő döntés után is folytathatja edzéseit és lejátszhatja soron következő mérkőzéseit, mivel ezt a brit kormány által külön kiadott, május 31-ig érvényes engedély lehetővé teszi.
A brit kormány a héten több orosz oligarcha ellen jelentett be szankciókat az Ukrajna elleni orosz invázió miatt. Köztük volt Roman Abramovics, aki 2003 óta a Chelsea tulajdonosa, és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója.
A büntetőintézkedések alapján London mindegyikük nagy-britanniai vagyoneszközeit befagyasztotta, megtiltotta, hogy beutazzanak az országba, és azt is, hogy brit állampolgárok vagy vállalatok üzleti kapcsolatra lépjenek velük.
A Chelsea számára a kormány külön egyedi engedélyt adott ki, hogy a klub továbbra is játszhasson mérkőzéseket, és "a futballhoz kötődő egyéb tevékenységeket is végezhessen". Mivel azonban a londoni futballklub is Abramovics befagyasztott nagy-britanniai vagyoneszközei közé tartozik, egyelőre lekerült a napirendről a Chelsea eladása, amelynek tervét az orosz tulajdonos a múlt héten jelentette be.
Brit sajtóértesülések szerint ugyanakkor az eladási folyamat újraindulhat, ha a brit kormány biztosítékokat kap arra, hogy a tranzakcióból származó bevételhez Abramovics nem jut hozzá. A BBC brit közszolgálati médiatársaság értesülése szerint elérheti a húszat azoknak a hiteles befektetőjelöltnek a száma, akik érdeklődnek a Chelsea megvásárlása iránt.
Abramovics az egyik leggazdagabb olyan orosz nagybefektető, akinek jelentős brit üzleti érdekeltségei vannak, jóllehet már évek óta nem tartózkodik életvitelszerűen Nagy-Britanniában.
A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap, amely 1989 óta minden évben összeállítja listáját - Rich List - a Nagy-Britanniában élő, illetve a brit gazdaságban aktív ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonáról, 2021-re vonatkozó legutóbbi rangsorában 12,1 milliárd fontra (5500 milliárd forintra) taksálta Abramovics vagyonát. A Chelsea tulajdonosa - aki az 1990-es években olajüzletekből gazdagodott meg - a Rich List 2021 szerkesztői szerint egy év alatt csaknem kétmilliárd fonttal gyarapította vagyonát, és négy hellyel előrelépve a nyolcadik helyen állt az ezres mezőnyben.
A Premier League szombaton megfosztotta Roman Abramovicsot a londoni Chelsea futballklub igazgatói tisztségétől.
Az angol labdarúgó bajnokságok legfelsőbb osztályának rövid közleménye szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Havasi Bertalan: Ha valakinek ekkora sokk, hogy egy választáson ki is lehet kapni, sürgősen hagyja el a politikai pályát
A Fidesz kommunikációs vezetője a Hír TV-ben bírálta azokat a politikusokat, akik a választási vereség után apátiába süllyedtek. Szerinte aki nem bírja a politikai kudarcot, annak nincs helye a Fidesz soraiban, sem a parlamentben.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Orbán Viktor sajtófőnöke volt Déri Stefi vendége a Hír TV egyik műsorában. Az interjúban beszélt arról, miért érezte magát korszerűtlennek a kormányzati munkában, kritizálta a Fidesz választási kampányát, és kifejtette véleményét a jobboldali média jövőjéről is.
A beszélgetés elején újságírói pályájának kezdeteiről mesélt, elmondva, hogy édesapja, Havasi János ismert újságíró volt, ami számára inkább inspirációt, mint nyomást jelentett. Bár jogi egyetemet végzett, már 18 évesen a Magyar Nemzet tudósítója lett, és a helyi rádióknak is dolgozott. Arról, hogy a kormányváltás előtt miért távozott a Miniszterelnöki Sajtóiroda éléről, azt mondta, egyre kényelmetlenebbül érezte magát abban a közegben, ahol a kommunikáció a közösségi médiára helyeződött át. Szerinte ez egy természetes, de sajnálatos folyamat. „De az, hogy ilyen mértékben tevődött át a politika és a kormányzati kommunikáció is a közösségi médiatérbe, teljesen figyelmen kívül hagyva a hagyományos, 30 éve ismert sajtóműködési szabályokat és elveket, az számomra már nem volt komfortos” – jelentette ki.
A Fidesz választási kampányával kapcsolatban úgy fogalmazott, nem nagyon lehetett volna máshogy csinálni, és ha kritizálná, akkor az egész világot kritizálná, hogy „tényleg csak ilyen fejbelövős videóval lehet” politizálni. A háborús üzenetekkel kapcsolatban elismerte, hogy talán túlzásba estek.
„Ezt szokták röviden úgy mondani, és itt talán helytálló, hogy túltoltuk. Tehát a létező veszélyeket, amikor ténylegesen a valóság veszélyeiről, a magyar nemzetre ma is veszélyt jelentő dolgokról túl intenzíven vagy a valóságtól elrugaszkodottan beszéltünk” – mondta Havasi Bertalan.
Cáfolta azt a vélekedést, hogy Orbán Viktort elzárták volna a sajtótól, szerinte a volt miniszterelnök az, aki „mindig mindenkivel szóba állna”, de egy kormányfő programja kötött.
Orbán Viktor választási vereséget elemző 10 pontjával kapcsolatban Havasi Bertalan elmondta, a Fidesz mértéktartó ígéretei nem tűntek vonzónak a TISZA Párt ígéreteivel szemben. A digitális térben elszenvedett vereségről szóló pontról kettős véleménye van: a Fidesz kommunikációs igazgatójaként elfogadja, hogy így van, de „mint 30 éve a szakmában dolgozó ember nem értek vele egyet”.
Szerinte a politika nem algoritmusokról, hanem karakterekről szól.
„És hogyha karakterből mentünk volna, és Orbán Viktor is karakterből ment volna ebben a választásban, nem pedig algoritmusoknak akartunk volna kedvezni, akkor lehet, hogy nem itt tartanánk most” – vélekedett. Stumpf István Fidesz-kongresszusi beszédére, amelyben a „NER-lovagokat” és a „kalmárszellemet” kritizálta, úgy reagált, hogy konkrét neveket kellene mondani. „Bárki, aki ilyeneket mond, meg szoktuk kérni, hogy mondjon konkrét neveket, konkrét eseteket, és én akkor arra megpróbálok válaszolni” – tette hozzá.
Szóba került a Karmelitánál történt incidense Magyar Péterrel, amely miatt hivatali visszaélés gyanújával feljelentést is tett. A nyomozást azonban nem rendelték el, mert az ügyészség szerint a miniszterelnök kérése nem minősült formális utasításnak. Havasi Bertalan elmondta, fontolgatja a fellebbezést, de elgondolkodott azon, hogy a mai jogállamiság állapotában van-e ennek értelme. „Én az ügyészségben
nem tudom, hogy mennyire lehet most már a rendőrségben, ügyészségben megbízni, és az általuk indított vagy nem indított jogi eljárásokban”
– fogalmazott.
A közösségi médiáról rendkívül negatív véleménye van.
„A Facebookot és a közösségi médiát azt én az emberiség pöcegödrének tartom” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy bár egy ideig kíváncsiságból neki is volt profilja, végül letörölte. Úgy véli, a politizáláshoz nincs szükség a közösségi médiára, ha az embernek van karaktere és karizmája.
A Fidesz új médiastratégiájával kapcsolatban kijelentette:
„A Fidesznek nincs médiastratégiája.”
Reményei szerint a párt hitelesen tud majd beszélni a valóságról és a „magyar-péteri önkény” jelentette veszélyekről. A jobboldali sajtó jövőjéről azt mondta,
a Fidesznek nem dolga médiumokat üzemeltetni, ezeket a tulajdonosoknak kell működtetniük.
Információi szerint a korábbi négyezer fős polgári sajtóban dolgozó létszám 2500 főre csökkenhet a leépítések után. Úgy látja, a jövőben a különböző médiumoknak jobban össze kell majd dolgozniuk. „Nem tudom, van-e legalább egy tucat stúdió, ahol ilyen hasonló beszélgetések készülnek? Lehet, hogy ezen érdemes valamennyit húzni, vagy érdemes racionalizálni” – vetette fel.
Az interjú végén éles kritikával illette azokat a fideszes politikusokat, akiket szerinte apátiába süllyesztett a választási vereség. Úgy véli, két hónap eltelt a választás óta, és akit ennyire megvisel egy vereség, annak nincs helye a politikában.
„Ha valakinek ekkora sokk az, hogy egy választáson ki is lehet kapni, meg nagyon ki lehet kapni, az sürgősen hagyja el a politikai pályát szerintem.
Tehát ne foglalja a helyét tovább a sorainkban, a parlamentben meg pláne nem. Nincs szükség ilyen emberekre” - jelentette ki Havasi Bertalan.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Orbán Viktor sajtófőnöke volt Déri Stefi vendége a Hír TV egyik műsorában. Az interjúban beszélt arról, miért érezte magát korszerűtlennek a kormányzati munkában, kritizálta a Fidesz választási kampányát, és kifejtette véleményét a jobboldali média jövőjéről is.
A beszélgetés elején újságírói pályájának kezdeteiről mesélt, elmondva, hogy édesapja, Havasi János ismert újságíró volt, ami számára inkább inspirációt, mint nyomást jelentett. Bár jogi egyetemet végzett, már 18 évesen a Magyar Nemzet tudósítója lett, és a helyi rádióknak is dolgozott. Arról, hogy a kormányváltás előtt miért távozott a Miniszterelnöki Sajtóiroda éléről, azt mondta, egyre kényelmetlenebbül érezte magát abban a közegben, ahol a kommunikáció a közösségi médiára helyeződött át. Szerinte ez egy természetes, de sajnálatos folyamat. „De az, hogy ilyen mértékben tevődött át a politika és a kormányzati kommunikáció is a közösségi médiatérbe, teljesen figyelmen kívül hagyva a hagyományos, 30 éve ismert sajtóműködési szabályokat és elveket, az számomra már nem volt komfortos” – jelentette ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a miniszterelnökségről: Az ember a csúcson szinte mindig magányos
A miniszterelnök egy személyes hangvételű Facebook-posztban írt a kormányfői munka emberi oldaláról. A dolgozószobájában készült fotó kapcsán a végső döntések felelősségét és az ezzel járó magányt emelte ki.
Magyar Péter egy, a Parlamentben lévő miniszterelnöki dolgozószobájában készült fotóval illusztrált bejegyzésben írt arról, hogyan éli meg a hivatali léttel járó felelősséget és magányt.
„Sokan kérdezik, hogy miként éltem meg emberként az első heteket miniszterelnökként. A válasz összetett. Egyszerre éreztem felemelőnek és a jogos elvárások miatt óriási felelősségnek. És persze sokszor magányosnak” – kezdte a posztot.
A kormányfő arról is írt, hogy korábban azt hitte, a legnehezebb az életének teljes megváltozása lesz, a tudat, hogy már soha nem lehet az, aki korábban volt, és hogy a gyerekeivel sem lesznek privát pillanatai nyilvános helyen, de szerinte ehhez hozzá lehet és kell is szokni.
„Ami viszont a legnehezebb és a legnagyobb felelősség, hogy az ember a csúcson szinte mindig magányos, akkor is ha rengetegen segítik.”
„A végső döntést a lehetséges irányokról, változásról, cseréről és felelősségről végül mindig a hajóskapitány, jelen esetben a miniszterelnök hozza meg. Ezek a pillanatok sokszor valóban magányosak. Nem tudod és nem is szabad megosztani, vagy másokra hárítani a felelősséget” – fogalmazott.
A hasonlatot folytatva hozzátette:
„A hajóskapitánynak mindig a parancsnoki hídon van a helye. Szép időben és viharban egyaránt. És ha ne adj’ Isten baj történik, akkor is utolsóként hagyja el a hajót, amikor már mindenki biztonságban van.”
A bejegyzést azzal zárta, hogy a közzétett fotó egy ilyen magányos pillanatot örökített meg az Országgyűlés ülése előtt.
Magyar Péter egy, a Parlamentben lévő miniszterelnöki dolgozószobájában készült fotóval illusztrált bejegyzésben írt arról, hogyan éli meg a hivatali léttel járó felelősséget és magányt.
„Sokan kérdezik, hogy miként éltem meg emberként az első heteket miniszterelnökként. A válasz összetett. Egyszerre éreztem felemelőnek és a jogos elvárások miatt óriási felelősségnek. És persze sokszor magányosnak” – kezdte a posztot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás: Jogellenes a leváltásom, nincs okom a lemondásra
A köztársasági elnök egy lengyel lapnak adott interjúban nevezte jogállamisággal összeegyeztethetetlennek az eltávolítását célzó alkotmánymódosítást. Az államfő szerint a javaslat egy konkrét személyre szabott jogszabály.
„Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot” – mondta Sulyok Tamás a Do Rzeczy lengyel hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban. A köztársasági elnök szerint a kormány egyetlen mondattal, személyre szabott jogszabállyal távolítaná el őt a hivatalából – írta a Do Rzeczy. Az államfő már korábban az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz fordult, a tanácsadó testület delegációja a héten Budapesten tárgyalt az ügyben.
Sulyok Tamás azt is kijelentette: „Nincs okom a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra.”
Az Országgyűlésnek szombaton benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslat szövege szerint „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
A javaslatot több jogvédő szervezet is bírálta; az Amnesty International Magyarország szerint a megoldás figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.
Magyar Péter miniszterelnök múlt héten arról beszélt, hogy ha az államfő a parlamenti szavazás után nem írja alá a módosítást, akkor „okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás”.
Ebben az esetben a köztársasági elnök jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes venné át, aki a kormányfő értelmezése szerint aláírhatja a törvényt.
A miniszterelnök úgy számol, hogy „Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke”.
A kormányfő azt ígérte, utána igyekeznek hamar új államfőt választani, augusztus 20. előtt biztosan.
A politikai álláspontok élesen eltérnek. A kormány az intézményi helyreállítás és a közjogi „őrszázadok” felszámolásának szükségességével érvel, és az állam „foglyul ejtésének” lezárását ígéri. Ezzel szemben az államfő és több jogvédő szervezet a személyre szabott alkotmányozás tilalmára és a jogállami garanciák hiányára hívja fel a figyelmet.
„Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot” – mondta Sulyok Tamás a Do Rzeczy lengyel hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban. A köztársasági elnök szerint a kormány egyetlen mondattal, személyre szabott jogszabállyal távolítaná el őt a hivatalából – írta a Do Rzeczy. Az államfő már korábban az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz fordult, a tanácsadó testület delegációja a héten Budapesten tárgyalt az ügyben.
Sulyok Tamás azt is kijelentette: „Nincs okom a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra.”
Az Országgyűlésnek szombaton benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslat szövege szerint „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos a mandátumkorlátozásról: Pont az ellenkezőjét éri el a miniszterelnök úr
A kormány benyújtotta azt az Alaptörvény-módosítást, amely alapján Hadházy Ákos a jövőben nem lehetne országgyűlési képviselő. A javaslatot egy olyan passzussal egészítették ki, amely a 12 éves korlát mellett a háromszor megválasztott politikusokat is kizárja.
„Ha ennek a módosításnak az a célja, hogy ne gondolkodjak azon, hogy valamikor visszatérjek a politikába, akkor pont az ellenkezőjét éri el a miniszterelnök úr” – így reagált Hadházy Ákos a kormány szombaton benyújtott Alaptörvény-módosítására, amely egy új kiegészítéssel több ismert politikusnak is ellehetetlenítené, hogy újra induljon.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben még csak az szerepelt, hogy a jövőben nem lehet országgyűlési képviselő, aki összesen legalább tizenkét évig betöltötte a tisztséget.
Az Országgyűlés elé terjesztett javaslatot azonban kiegészítették azzal, hogy az sem választható meg, „akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak”.
Ez a változtatás több politikust is érint, akik a 12 éves időkorlátot ugyan nem érték el, de több ciklusban is mandátumot szereztek.
A szigorítás alapján nem indulhatna többet Hadházy Ákos, aki 2016 és 2026 között tíz évig volt képviselő, de mivel ciklus közben került be, összesen három ciklusban szerzett mandátumot. Hasonlóan érinti a módosítás Szél Bernadettet, aki 2012 és 2022 között volt a parlament tagja, valamint a KDNP-s Hollik Istvánt és az MSZP-s Gurmai Zitát is.
„Nem nehéz azt gondolni, hogy ez személyre szabott módosítás, mert nagyon kevés képviselőt érint ez a néhány szó. Én vagyok az egyik, Szél Bernadett a másik”
– fogalmazott Hadházy a Telexnek, hozzátéve, hogy nem tartja elegánsnak a megoldást.
A volt képviselő korábban már kifejtette, hogy a képviselői mandátumkorlátozás a demokrácia helyett a korrupciót segítheti.
Érvelése szerint azok a politikusok, akik tudják, hogy az utolsó ciklusukat töltik, kevésbé elszámoltathatók a választóik felé, így nagyobb eséllyel szavaznak meg bármit a pártvezetés kérésére, vagy lobbiznak egy jövőbeli jól fizető állás reményében.
Ezzel szemben a kormány a politikai megújulás szükségességével indokolja a korlátozást, míg jogvédők a passzív választójog szűkítésének veszélyeire hívják fel a figyelmet.
A kormány szombaton nyújtotta be a parlamentnek a javaslatot, miután a társadalmi egyeztetés június végén lezárult. Ez nem az első olyan jogszabály, amely Hadházy Ákost személyében érintheti: korábban a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvény pályázati feltételei zárták ki a lehetséges jelöltek közül. A 2026-os kormányváltás után a politikától visszavonult politikus szerint a valódi rendszerváltás feltétele a felelősségre vonás.
„Ha ennek a módosításnak az a célja, hogy ne gondolkodjak azon, hogy valamikor visszatérjek a politikába, akkor pont az ellenkezőjét éri el a miniszterelnök úr” – így reagált Hadházy Ákos a kormány szombaton benyújtott Alaptörvény-módosítására, amely egy új kiegészítéssel több ismert politikusnak is ellehetetlenítené, hogy újra induljon.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben még csak az szerepelt, hogy a jövőben nem lehet országgyűlési képviselő, aki összesen legalább tizenkét évig betöltötte a tisztséget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
