Nem érti, Karsai Dánielben miért nem volt annyi türelem, hogy megvárja, míg az élet azt mondja: „Danikám, akkor most van vége!” - erről beszélt a Pesti TV egyik műsorvezetője a nemrég elhunyt Karsai Dániel kapcsán. Kroó Zita és beszélgetőtársa, Gavin Duncan azért vették elő a témát, mert a parlament őszi ülésszakának első napján Bedő Dávid momentumos képviselő javaslatára egy perces néma csenddel emlékeztek meg Karsai haláláról.
Az alkotmányjogász a gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedett, amely a központi idegrendszer mozgásért, beszédért, nyelésért és légzésért felelős izmainak pusztulásával, és idővel teljes bénulással és fulladással jár.
Karsai haláláig pereskedett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán azért, hogy maga dönthessen az élete végéről - az aktív eutanázia ugyanis nem legális Magyarországon. Azonban a beadványát, majd fellebbezését szeptember elején jogerősen is elutasították.
Kroó szerint érdekes, hogy a tiszteletadást Bedő javasolta, mert erről szerinte Kövér László házelnöknek kellett volna dönteni. Kövér utólag vissza is utasította a tiszteletadást, mondván, hogy az „politikai propaganda a halál kultúrája mellett”.
Kroó Zita azt is kifejtette:
„Karsai Dániel, mondjuk ki, emiatt a betegség miatt halálra volt ítélve. Tényleg csak az volt, hogy na, mikor fog ez bekövetkezni. Tehát hogy az emberben, már bocsánat, de ne legyen annyi türelem, hogy megvárja azt, hogy az élet mondja: »Danikám, akkor most van vége!«, és akkor utána ebből ekkora politikai ügyet csinálunk, én ezt nem értem”.
A műsorvezető azt is hozzátette, hogy nagyon gusztustalan dolog, hogy valakinek a halálát politikai célokra használják.
„Innen is nyugodjon békében Karsai Dániel, de azért annak örülünk, hogy nincsen nálunk eutanázia” - zárta a témát a műsorvezető.
Nem érti, Karsai Dánielben miért nem volt annyi türelem, hogy megvárja, míg az élet azt mondja: „Danikám, akkor most van vége!” - erről beszélt a Pesti TV egyik műsorvezetője a nemrég elhunyt Karsai Dániel kapcsán. Kroó Zita és beszélgetőtársa, Gavin Duncan azért vették elő a témát, mert a parlament őszi ülésszakának első napján Bedő Dávid momentumos képviselő javaslatára egy perces néma csenddel emlékeztek meg Karsai haláláról.
Az alkotmányjogász a gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedett, amely a központi idegrendszer mozgásért, beszédért, nyelésért és légzésért felelős izmainak pusztulásával, és idővel teljes bénulással és fulladással jár.
Karsai haláláig pereskedett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán azért, hogy maga dönthessen az élete végéről - az aktív eutanázia ugyanis nem legális Magyarországon. Azonban a beadványát, majd fellebbezését szeptember elején jogerősen is elutasították.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jogerős: a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia, hány darab páncélozott szállító harcjárművet adott Szerbiának
A per során a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal. A bíróság ezt nem fogadta el.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szerbiának átadott páncélozott szállító harcjárművek számára és az ügylet részleteire vonatkoznak, írta a Transparency International Magyarország a Facebookon.
A járművek ügye az elmúlt másfél évben többször is megjelent a nyilvánosság előtt, különböző számok és verziók formájában.
Egyes beszámolók 26, más források 50, míg más hírek 66 darab PSZH – vagyis páncélozott szállító harcjármű – Szerbiának való átadásáról szóltak. Azt sem lehetett tudni, hogy az eszközöket ajándékba kapta-e az ország, vagy pénzbeli ellenszolgáltatás fejében jutott hozzájuk.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerette volna tisztázni az ügy részleteit. Kérdéseket tett fel a Honvédelmi Minisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy hány jármű került átadásra, milyen formában történt az átadás, és ki engedélyezte az ügyletet. A tárca azonban nem adta ki az adatokat, ezért a képviselő pert indított.
A Fővárosi Törvényszék első fokon, majd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is Hadházy Ákos keresetének adott helyt. A jogerős ítélet kimondta, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak rendelkeznie kell a kért adatokkal, és köteles azokat kiadni.
A per során
a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal.
A bíróság ezt az érvelést nem fogadta el, és hangsúlyozta: a vonatkozó jogszabályok alapján a feleslegessé vált haditechnikai eszközök értékesítéséről a honvédelmi miniszter dönt, így az adatoknak a tárca rendelkezésére kell állniuk.
Az ítélet kitért arra is, hogy „a honvédelmi minisztertől mint a kormány honvédelemért felelős tagjától elvárható, hogy tudomása legyen azon harcjárművek sorsáról, amelyeket a Magyar Honvédség már nem használ”.
A bírósági eljárásban Hadházy Ákos jogi képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el, a munkát a Transparency International Magyarország segítette.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szerbiának átadott páncélozott szállító harcjárművek számára és az ügylet részleteire vonatkoznak, írta a Transparency International Magyarország a Facebookon.
A járművek ügye az elmúlt másfél évben többször is megjelent a nyilvánosság előtt, különböző számok és verziók formájában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így alakul az üzletek nyitva tartása szombaton és vasárnap
A jogszabályok szerint az ünnepnapon is nyitva lehetnek bizonyos boltok. Ide tartoznak például a benzinkutak üzletei, az ügyeletes gyógyszertárak, az éjjel-nappali boltok, valamint az újságárusok és édességboltok.
November 1-je, mindenszentek napja munkaszüneti nap Magyarországon, ezért a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont és kiskereskedelmi egység zárva tart. Aki mégis vásárolni szeretne, több lehetőség közül választhat, főleg a nap 24 órájában működő szolgáltatások esetében.
A jogszabályok szerint az ünnepnapon is nyitva lehetnek bizonyos boltok, például a benzinkutak üzletei, az ügyeletes gyógyszertárak, az éjjel-nappali boltok, valamint az újságárusok és édességboltok. Emellett nyitva tarthatnak a vendéglátó- és szórakozóhelyek, az önálló virágboltok és a temetői virágárusok is.
A vendéglátóhelyek nyitva tartása üzletenként eltérhet, ezért érdemes előzetesen tájékozódni.
A legtöbb temető meghosszabbított nyitva tartással várja a látogatókat
A Budapesti Közművek BTI Temetkezési Divíziója idén is meghosszabbított nyitva tartással segíti a méltó megemlékezést. A fővárosi fenntartású köztemetők csütörtöktől vasárnapig reggel 7 órától este 8 óráig lesznek látogathatók.
Ebben az időszakban az alábbi temetők tartanak nyitva a meghosszabbított rend szerint: Új köztemető, óbudai, budafoki, csepeli, kispesti, megyeri, pestszentlőrinci, cinkotai, pesterzsébeti, rákospalotai, farkasréti temető, valamint a csömöri sírkert. A részletes információk a bti.budapestikozmuvek.hu oldalon érhetők el.
A Budapesti Közlekedési Központ a temetők könnyebb megközelítése érdekében sűrűbb indulásokkal és rendkívüli járatokkal segíti a közlekedést.
A temetőket érintő fővárosi vonalakon nagyobb kapacitású járművek közlekednek.
A MÁV-Volán-csoport is megnövekedett forgalomra számít. A vasúti és autóbusz-közlekedésben is több járatot indítanak, több városban közvetlen temetői járatok is közlekednek. A vonatok szombati, az autóbuszok és a HÉV-járatok ünnepnapi menetrend szerint közlekednek november 1-jén és 2-án is.
Az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Polgárőr Szövetség fokozott jelenléttel biztosítja, hogy a megemlékezés nyugodt és méltóságteljes lehessen.
A rendőrség felhívja a figyelmet arra is, hogy különösen fontos vigyázni az értékekre ebben az időszakban. Kiemelik, hogy a temetőknél felügyelet nélkül hagyott táskák, lezáratlan kerékpárok, valamint a gépkocsikban jól látható helyen hagyott tárgyak könnyen célponttá válhatnak. A nyitva hagyott, nem megfelelően biztosított otthonok is veszélynek lehetnek kitéve.
November 1-je, mindenszentek napja munkaszüneti nap Magyarországon, ezért a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont és kiskereskedelmi egység zárva tart. Aki mégis vásárolni szeretne, több lehetőség közül választhat, főleg a nap 24 órájában működő szolgáltatások esetében.
A jogszabályok szerint az ünnepnapon is nyitva lehetnek bizonyos boltok, például a benzinkutak üzletei, az ügyeletes gyógyszertárak, az éjjel-nappali boltok, valamint az újságárusok és édességboltok. Emellett nyitva tarthatnak a vendéglátó- és szórakozóhelyek, az önálló virágboltok és a temetői virágárusok is.
A vendéglátóhelyek nyitva tartása üzletenként eltérhet, ezért érdemes előzetesen tájékozódni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány csütörtökön új rendeletet tett közzé a Magyar Közlönyben, amely szigorítja az aranyszínű sárgaság elleni védekezést. Az intézkedések célja, hogy lassítsák a szőlőültetvényeket pusztító betegség terjedését.
Az új szabályok értelmében, ha egy szőlőültetvényt egy teljes vegetációs időszakon keresztül nem művelnek rendeltetésszerűen, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját. Ezután hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy megkezdte a művelést, vagy másvalakivel elvégezteti azt. Ha ez nem történik meg, akkor
a tulajdonost 60 napon belül kötelezhetik az ültetvény kivágására.
A vegetációs időszak márciustól októberig tart, és évente körülbelül 220-260 napot ölel fel. Ha a figyelmeztetés ellenére nem történik érdemi intézkedés, vagy a bejelentés ellenére a művelés mégsem indul el 14 napon belül, a hegybíró mulasztási bírságot szabhat ki, és elrendelheti az ültetvény kivágását.
Amennyiben a tulajdonos a hatósági határozat után sem teljesíti a kivágási kötelezettséget, a hegybíró közérdekű kivágást rendelhet el. Ez nemcsak a szőlőtőkék, hanem a támberendezések eltávolítását is jelenti. A kivágás költségei a tulajdonost terhelik, és azokat adók módjára hajtják be. A rendelet rögzíti, hogy a közérdekű kivágást „célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni”. Emellett az érintett tulajdonos nem jogosult sem kártalanításra, sem kártérítésre.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó ellen nem létezik ismert gyógymód. A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, ezért a védekezés is csak ennek az élősködőnek a visszaszorításán keresztül lehetséges. A fertőzött növényeket már nem lehet megmenteni, ezért kiemelten fontos a megelőzés.
A szeptemberi kormányrendelet indoklása szerint: „Bár a károsító terjedését az elmúlt 12 évben sikerült lassítani, az idei évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. A betegség ellen kizárólag a növényvédő szeres védekezés nem elegendő. Mára egyértelművé vált, hogy mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével tehető meg.”
Az intenzív felderítésnek és a felelős gazdálkodói magatartásnak köszönhetően
egyre több borvidéken azonosították a betegséget okozó fitoplazmát. A szőlő aranyszínű sárgasága már megjelent a Mátrai és a Tokaji borvidéken is.
Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a hegyközségek mentesüljenek a közbeszerzési szabályok alól, ha olyan beszerzést végeznek, amely a növényegészségügyi veszélyhelyzet megelőzését vagy elhárítását, illetve közérdekű védekezést szolgál, és nem éri el az uniós közbeszerzési értékhatárt.
A kormány csütörtökön új rendeletet tett közzé a Magyar Közlönyben, amely szigorítja az aranyszínű sárgaság elleni védekezést. Az intézkedések célja, hogy lassítsák a szőlőültetvényeket pusztító betegség terjedését.
Az új szabályok értelmében, ha egy szőlőültetvényt egy teljes vegetációs időszakon keresztül nem művelnek rendeltetésszerűen, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját. Ezután hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy megkezdte a művelést, vagy másvalakivel elvégezteti azt. Ha ez nem történik meg, akkor
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A NER bűnözői ma bekebelezték a Blikket
A Tisza elnöke szerint „Orbánék közpénz százmilliárdokat költenek propagandára és a független sajtó bedarálására”. Magyar szolidáris a független sajtó munkatársaival.
„A NER bűnözői ma az utolsó nagy példányszámú, független, nyomtatott újságok közül újabbakat, a Blikket és a Kiskegyedet kebelezték be” – írtaMagyar Péter a Facebook-oldalán, miután megvásárolta a Blikk kiadóját az index.hu tulajdonosa, az Indamedia.
A Tisza elnöke szerint
„Orbánék közpénz százmilliárdokat költenek propagandára és a független sajtó bedarálására”.
Így változtatták aljas, hazug propagandafegyverré a közmédiát, a TV2-t, az Indexet, a megyei lapokat és még több tucat nagy múltú médiumot. És ezt teszik most a Blikkel és a Kiskegyeddel is – írta Magyar.
Elmondta azt is, hogy szolidárisak a független sajtó munkatársaival, és egyben
kérte, hogy „a még kitartó szerkesztőségek nyújtsanak segítő kezet a most bekebelezett lapok újságíróinak”.
Az Indamedia a magyar médiapiac egyik legnagyobb szereplője, amely fele részben Vaszily Miklós, a Mészáros Lőrinchez sorolt, kormányközeli TV2 elnök-vezérigazgatójának tulajdona, másik felét Ziegler Gábor birtokolja. Mint ismert, a csoport zászlóshajója, az Index a kormányzati propaganda fontos szócsövévé vált azóta, hogy 2020-ban a teljes szerkesztőség felállt, emlékeztet rá a 24.hu.
„A NER bűnözői ma az utolsó nagy példányszámú, független, nyomtatott újságok közül újabbakat, a Blikket és a Kiskegyedet kebelezték be” – írtaMagyar Péter a Facebook-oldalán, miután megvásárolta a Blikk kiadóját az index.hu tulajdonosa, az Indamedia.
A Tisza elnöke szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
