A Pegasus-ügy miatt tüntettek az ellenzéki pártok Budapesten

[sz[Fotó: MTI/Komka Péter[sz]

Harmadszorra talán már sikerül – gondolhatták Tiszaburán, ahol vasárnap ismét időközi polgármester-választást tartottak, miután az előző két forduló eredményét súlyos szabálytalanságok miatt megsemmisítették. A hvg.hu által is ismertetett, urnazárás utáni adatok szerint Fekete Zsigmond, a Cigány Közösségek Szövetségének jelöltje 986 szavazatot kapott, míg ellenfele, az Országos Roma Felemelkedésért Misszió Egyesület színeiben induló Vavrik Géza 482-t. A választási névjegyzékben 1958-an szerepeltek, közülük 1482-en mentek el szavazni.

Azt a fordulót még Vavrik Géza nyerte, de a területi választási bizottság megsemmisítette az eredményt, mondván, „a jogszabálysértések mértéke a választás eredményét döntő mértékben befolyásolhatta”. A november 2-i megismételt szavazáson már Fekete Zsigmond győzött, ám a Kúria ezt az eredményt is érvénytelenítette a választási alapelvek többszöri megsértése miatt. A bírósági indokolásokban olyan cselekmények szerepeltek, mint a szervezett utaztatás, a névjegyzék fotózása, sőt, a szavazólapokkal együtt az urnába került bankjegyek.

A vasárnapi, harmadik forduló sem telt el feszültség nélkül. Vavrik Géza már a nap folyamán jelezte, hogy ismét óvást tervez benyújtani.

– nyilatkozta a vesztes jelölt. Helyszíni riportok tanúsága szerint a településen nyílt titok volt a szavazatvásárlás.

„Fekete Zsigmondék bárkit megvesznek kilóra, akit csak akarnak. A drogosok 10 ezer forintot kapnak, a többiek pedig 20 ezertől felfelé. Estefelé már 100 ezret is fizetnek egy voksért, ha nagyon fontos nekik” – állították helyiek.

A választási huzavona komoly közpénzeket emészt fel: sajtóbecslések szerint egy-egy forduló megrendezése 3-4 millió forintba kerül, így a három választás együtt már 10-12 millió forintjába kerülhetett Tiszaburának.

Floridában vasárnap újra tárgyalóasztalhoz ültek az amerikai és az ukrán küldöttségek, hogy a háború lezárásának kereteiről egyeztessenek. A találkozó hangulatát Marco Rubio amerikai külügyminiszter szavai alapozták meg:

„A végső cél nyilvánvalóan nemcsak a háború befejezése, hanem az is, hogy a háború befejezése után Ukrajna szuverén és független maradjon, és esélye legyen a valódi prosperitásra.”

Az amerikai oldalon Rubio és Witkoff tárgyal, de a Fehér Ház tájékoztatása szerint Trump veje, Jared Kushner is részt vesz a megbeszélésen – írta a Telex.

Az ukrán delegációt már nem a korrupciós botrány miatt nemrég lemondott Andrij Jermak, hanem Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára vezeti. Jermak Zelenszkij elnök egyik legfontosabb tanácsadója volt, aki a múlt hétvégén Genfben még maga egyeztetett Rubióval a béketervről. Az ukrán küldöttségnek tagja többek között Andrij Hnatov vezérkari főnök, Szerhij Kiszlica külügyminiszter-helyettes és Olekszandr Bevz elnöki tanácsadó is.

Az egyeztetés kezdetén Umerov köszönetet mondott az amerikai erőfeszítésekért:

„Az Egyesült Államok meghallgat minket, az Egyesült Államok támogat minket, az Egyesült Államok mellettünk áll” – mondta az ukrán delegáció vezetője.

Az AP hírügynökség szerint ez egyértelmű üzenet az amerikai elnöknek, aki a múltban többször is azt állította, hogy Ukrajna nem elég hálás a háborús segítségért.

A tervet azóta finomították, de republikánus és demokrata politikusok is óva intették a Fehér Házat attól, hogy Kijev számára elfogadhatatlan kompromisszumra kényszerítse az ukrán vezetést.

A floridai egyeztetés után következő lépésként Steve Witkoff Moszkvába utazhat, ahol a tervek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozik majd.

„Egy úttörő és harcos nyugovóra tér” – ezekkel a szavakkal közölte az általa alapított Dignitas nevű civil szervezet, hogy nem sokkal 93. születésnapja előtt orvosi segítséggel elhunyt Ludwig A. Minelli, az asszisztált öngyilkosság ügyének svájci úttörője.

– írja a 444.hu. Bár a helyi jog tiltja az eutanáziát, vagyis azt, hogy egy orvos adjon be valakinek halálos injekciót, az asszisztált öngyilkosság évtizedek óta legális. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a halált okozó cselekményt maga a páciens hajtja végre, orvosok és ügyvédek felügyelete mellett.

A Dignitas működését az is különlegessé teszi, hogy külföldieknek is nyújtanak segítséget. A szervezet közleményében jelezte, a Minelli által megkezdett úton folytatják a munkát.

Honlapjukon közzétett statisztikájuk szerint 2024-ig 4196 embert segítettek a halálba, köztük öt magyar állampolgárt is.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő hétfő reggeli Facebook-posztjában bírálta Navracsics Tibor minisztert, aki a képviselő szerint ugyanabban az időpontban készült Google utcafotókkal akarta bemutatni egy dabronci beruházás fejlődését.

Mint írja, a miniszter egy „előtte” feliratú fekete-fehér és egy „utána” feliratú színes képet tett közzé az EU-s pénzből megvalósult árokásásról.

Hadházy Ákos azt állítja, a helyzet még ennél is durvább. „A két kép forrása a Google utcafotós szolgáltatása. Mindkét fotó 2021-ben készült, csak az egyik egy villanyoszloppal odébb... A megvalósult (?) fejlesztés viszont 2023-ban volt elvileg...” – írja a képviselő, majd felteszi a kérdést: „Vajon a miniszter feltalálta az időgépet? Ha nem, akkor csak egy kérdés marad: Navracsics teljesen meghülyült a leállított EU-s pénzcsapok miatt, vagy csak a választóit nézi hülyének?”

A képviselő a posztját azzal zárja, hogy szerinte Navracsics Tibor az egyik „leggerinctelenebb és legszánalmasabb fideszes”. Úgy véli, hiába intelligensebb és kulturáltabb a legtöbb párttársánál, és hiába elkötelezett Európa-párti atlantista, „éppen azért olyan vállalhatatlan, ahogyan kiszolgálja Orbán putyin-párti korruptokráciáját.”

A helyi sajtó korábban arról írt, hogy Dabroncon 2023-ban valóban megvalósult egy nagyrészt európai uniós és kormányzati támogatásból finanszírozott, mintegy 127 millió forintos csapadékvíz-elvezetési beruházás.

A két politikus között nem ez az első nyilvános vita: 2023 nyarán egy pusztamiskei zebraátadás miatt került sor köztük éles szóváltásra a közösségi médiában.