HÍREK
A Rovatból

„Emberek vagyunk, nem propaganda” – a pedofiltörvény homofób módosítása ellen tüntettek Budapesten

A szervezők és a felszólalók gyerek-, család- és emberellenesnek nevezték a törvényjavaslatot, petícióval tiltakoznak az elfogadása ellen.


Korábban mi is írtunk arról, hogy a pedofilellenes törvényjavaslat kiegészítéseként a homoszexualitással és a transzneműséggel kapcsolatos törvénymódosításokat készül elfogadni a kormány. Több civil szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a 18 év alattiak körében teljes tabuként kezelik az azonos nemű párokat és a transz embereket, miközben összemossák a homoszexualitást a pedofíliával.

Hétfő délután hat órára a Parlament elé szervezett tüntetést több civil szervezet, hogy így tiltakozzanak a fideszes politikusok által benyújtott törvénymódosítási javaslatok ellen, amit homofóbnak és kirekesztőnek tartanak.

Hat óra előtt már javában gyülekeztek a tüntetők Andrássy Gyula szobra körül, több száz fősre nőtt már ekkor a tömeg.

Fotósunk képei a helyszínről:

Fél 7-kor a demonstráció házigazdái köszöntötték a résztvevőket a hatalmas szivárványos zászlóval díszített színpadról. Elmondták, hogy azért a Parlament Duna felőli oldalára invitálták a tömeget, hogy a folyó másik oldaláról is lássák, hogy milyen sokan gyűltek össze.

Az első felszólaló, Szekeres Zsolt a Magyar Helsinki Bizottság képviseletében elmesélte, hogy kamaszkorában őt is sokszor megbélyegezték, de főként azok a "szörnyetegek" bántalmazták, akik a parlamentben ülnek. Úgy fogalmazott, a gyerekeket tőlük, a kormánypárti politikusoktól kell megvédeni, nem a homoszexuálisoktól és az LMBTQ+ közösség tagjaitól.

A szervezők ezután bejelentették, hogy már 80 ezren írták alá a petíciójukat, a tüntetés végére pedig szeretnék elérni a 100 ezer aláírást.

Lászlóffy Juli, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciójának egyik alapítótagja arról beszélt, hogy a törvénymódosítással a kormány azoknak a LMBTQ+ közösségbe tartozó fiataloknak az életét teszi kockára, akiknek a körében gondot jelenthet az öngyilkosság.

Erdős Erik Robi, a Prizma transznemű közösség szervezője arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a kormány megtiltotta, hogy a transzneműek hivatalosan megváltoztassák a nevüket és a nemüket, rengetegen élnek úgy, hogy a hivatalos papírjaik nem tükrözik a valódi személyiségüket. Szerinte nem helyes az, hogy az LMBTQ- közösség tagjait most összemossák a pedofilokkal. Mint mondta, szerinte senkinek nem kell attól tartania, hogy egy heteró "bemelegszik attól, ha szakszerűen hall ezekről a kérdésekről". Az LMBTQ-közösséghez tartozóknak pedig azért van nagy szükségük a szakszerű felvilágosításra, mert anélkül még többen lehetnek depressziósok és akár öngyilkosok. Ha ezt megvonja tőlük a kormány, azzal csak tobvább növeli az amúgy is magas öngyilkossági rátát. Azt is mondta, hogy egy olyan országban szeretne élni, amit az elfogadás és szeretet tart össze.

A szivárványszínű zászlókat és transzparenseket lobogtató tömeg azt skandálta, "itt vagyunk". A tüntetés egyik házigazdája 7 órakor bejelentette, hogy

tízezres tömeg gyűlt össze a Kossuth téren.

Székely Kriszta színházrendező, tanár elmesélte, hogy neki kamaszként nagy szüksége lett volna arra, hogy az iskolában a heteroszexuálisok és a homoszexuálisok mellettt mások is vannak, a szexualitás sokféle lehet. Azt is elárulta, hogy őt csak középkorú, heteroszexuális, nős férfiak zaklatták, leszbikus nők sosem.

Pál Márton, a Szivárványcsaládokért Alapítvány aktivistája szerint normális politikus nem mosná össze a szivárványcsaládokat a pedofilellenes törvénnyel, a módosítástervezetben pedig olyan részletek vannak, amelyek ártalmasak a gyerekekre nézve.

A törvényjavaslat szerinte veszélyes, mert ha nem lehet beszélni az iskolai felvilágosító órákon, akkor még több gyereket fognak bántani és zaklatni. A nem heteroszexuális fiatalok számára pedig életmentő lehet, szerinte ezeken az órákon és az ezeket tartó pedagógusokon életek múlnak. A törvényjavaslatot gonosznak is nevezte, mert betiltja azokat a mesekönyveket, amelyek nagyon sok szivárványcsaládnak jelentettek torokszorító, katartikus élményt.

Éppen ezért a Szivárványcsaládokért Alapítvány azt kéri a kormánytól, hogy "hagyják békén a gyerekeinket". Beszéde alatt a tömeg többször is hangosan skandálta azt, hogy "a család az család".

A főszervezők ezután arról beszéltek, hogy "tovább kell dolgoznunk egy olyan Magyarországért, ahol nem a gyűlöletkeltés, hanem a szeretet és a közösség ereje a legfontosabb", és a törvénymódosításról szóló keddi parlamenti szavazás előtt el kell mondaniuk, meg kell írniuk az országgyűlési képviselőknek, hogy miért gyermekellenes, családellenes és emberellenes ez a törvényjavaslat. Arra szólították fel a képviselőket, hogy bojkottálják a szavazást, vagy voksoljanak nemmel. A szervezők célja ugyanis az, hogy "ez a gonosz törvényjavaslat ne legyen a magyar jogrendszer része.”

Ha a törvénymódosítást megszavazzák, Áder János köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy "végre védje meg az LMBTQI" közösséget", de külföldön is próbálkozni fognak. Azt ígérték, minden eszközt megragadnak arra, hogy ha a törvény hatályba lép, akkor megsemmisítsék.

Kijelentették, hogy "nem lehet minket elhallgattatni, nem lehet minket betiltani", idén pedig minden eddiginél fontosabb, hogy ez az üzenet eljusson mindenkihez. "Emberek vagyunk, nem propaganda" - skandáltatták a tömeggel.

Végül arra kérték a résztvevőket, hogy írjanak alá egy molinót, amelyet kedden bemutatnak a parlamenti képviselőknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Friss Medián-felmérés: a TISZA-Fidesz párharcban durva szakadékká mélyül a generációk közötti különbség
A 30 alattiaknál elsöprő a Tisza-fölény, míg az idősebbek nagyrészt Fidesz-hívők. A férfiak és a nők között is egyre nagyobb a politikai távolság.


Miközben a politikai árkok egyre inkább generációs szakadékká mélyülnek, a választók többsége ismét a Fidesz kormányon maradására számít 2026 után.

A 30 év alattiak körében a TISZA Párt 63-15 arányban vezet, míg a 65 év felettiek között a Fideszé az előny 49-21 arányban.

A Medián novemberi felmérése szerint továbbra is a TISZA Pártra szavaznának a legtöbben, de előnyük csökkent a Fidesz-szel szemben – szűri le az adatokból a HVG. Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népesség körében 5, a választani tudó „biztos” szavazók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a kormánypártot. Szeptember vége óta a Fidesz 3 százalékpontot, a TISZA Párt pedig 1 százalékpontot javított, így a két párt közötti különbség összességében 2 ponttal szűkült.

A politikai törésvonal legélesebben a korosztályok között rajzolódik ki. A TISZA Párt tovább növelte előnyét a 40 év alattiak körében, elsősorban a kis pártok és a pártnélküliek rovására. Ezzel szemben a Fidesz az 50 évesnél idősebb korosztályokban erősödött - éppen a TISZA Párt kárára növelve a támogatottságát.

Az iskolai végzettség is meghatározó: a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a szakmunkások körében tovább erősödött a Fidesz. A kormánypárt még a felsőfokú végzettségűek között is növelni tudta a támogatottságát, bár a diplomások több mint fele továbbra is TISZA-párti, és csak a negyedük kormánypárti. A lakóhely kevésbé döntő, de a nagyobb városokban a TISZA, míg a falvakban a Fidesz az erősebb. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban a Fidesz erősödött, a TISZA pedig gyengült.

A nemek közötti különbség is jelentősre nőtt: a Fidesz a nőknél erősödött, a Tisza támogatottsága pedig 7 százalékponttal magasabb a férfiak körében.

Fordulat történt abban is, hogy a választók kit tartanak esélyesebbnek. Novemberben ismét a Fidesz kormányon maradását valószínűsíti a többség: 45 százalék számít a kormánypárt győzelmére, míg 38 százalék a Tiszáéra. Szeptemberhez képest 5 százalékponttal nőtt a Fidesz győzelmére számítók aránya, és ugyanennyivel csökkent azoké, akik a Tiszáéra számítottak.

A változás leginkább a kispártok szavazóinak és a pártnélkülieknek a körében látványos, ahol 12 százalékponttal esett a Tisza győzelmét valószínűsítők aránya, és 10 százalékponttal nőtt a Fidesz-győzelemre számítóké.

A mostani szűkülő olló kontrasztban áll a nyári adatokkal, amikor a Medián még kétszámjegyű Tisza-előnyt mért a dönteni tudó szavazóknál. Más közvélemény-kutató intézetek képe vegyes: a Závecz Research tavasszal és nyáron szintén Tisza-fölényt jelzett, míg a kormányhoz közelebb álló műhelyek jellemzően szorosabb versenyt vagy Fidesz-előnyt mutattak ki. A felmérés idején a kormányzati kommunikációt Orbán Viktor országjárása és a „béke” narratíva határozta meg, míg a TISZA Párt az uniós közeledést és a korrupcióellenes témákat hangsúlyozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter kiakadt: Gerinctelen puhatestűnek nevezte a helyi propaganda a nyíregyházi állatkert-igazgatót
A politikus szerint aljas lejáratás folyik Gajdos László ellen, akit a kormánypárti sajtó támadott be. Már több százezren írták alá a támogató petíciót.


Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy szerinte „Orbánék nem állnak le”, és állítása szerint most „az aljas szabolcsi propagandájuk gyalázza Gajdos Lászlót, a Nyíregyházi Állatpark igazgatóját”. A Tisza Párt alelnöke azt írja:

„Orbánék kitartottja jellemtelennek nevezi és gerinctelen puhatestűhöz hasonlítja Gajdost”.

A posztban szó szerint idéz attól, akit Orbán bértollnokának nevez, és aki a közszeretetnek örvendő szakemberről a következőket írta: „Gajdos lépése mégis felháborító! Ugyanis az állatparkba annyi állami és uniós pénz ömlik, ha annak vezetését egy megfáradt mosómedvére bíznánk, az is villantana.”

Magyar Péter szerint a lejáratás így zárul:

„A Brüsszel által zsebre tett Tisza Párt jövőre oda megy, ahová való: a politika szemétdombjára… Gajdos Lászlóért nem aggódom, ő – mint szakember – megírhatja könyvét Puhatestűek és gerinctelenek címmel.”

A politikus arra kért mindenkit, hogy „egy emberként álljunk ki Gajdos László igazgató úr mellett”. Közölte, hogy eddig 200 ezren írták alá a támogató petíciót.

Szombaton Magyar Péter bejelentette, a Tisza Párt a 63 éves Gajdos Lászlót indítja a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1-es választókerületében a 2026-os választáson. A nyíregyházi Fidesz erre közleményben reagált, „jellemtelen árulásnak” nevezve Gajdos politikai szerepvállalását, és lemondásra szólította fel az önkormányzati tulajdonú állatpark éléről. Érvként hozták fel, hogy az intézmény „irdatlan mennyiségű” állami és kormányzati forráshoz jutott. December 1-jén a Mediaworks Hungary Zrt. által kiadott Szabolcs Online (SZON) véleményrovatában jelent meg Csákó Attila főszerkesztő cikke Puhatestűek, gerinctelenek és Gajdos László címmel, amelyben a „megfáradt mosómedve” hasonlat és a Tisza Párt „politika szemétdombjára” kerüléséről szóló mondat is szerepelt.

A Tisza Párt online petíciót indított, amelyet Magyar Péter több fórumon is népszerűsített. A bejelentést követő órákban gyorsan gyűltek az aláírások:  A Tisza Párt narratívája szerint az állatpark fejlesztési forrásai a magyar adófizetőktől származnak, nem „a Fidesz pénzéből”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton bejelentette a többszörös adóemelést: a bankoktól szedik be a hiányzó százmilliárdokat
A kormány szerint a pénzintézetek degeszre keresték magukat, ezért most nekik kell fizetniük. A bankszektorban óriási a felháborodás, szerintük ez az egész gazdaságot sújtja. Eddig végül mindig az ügyfelek fizették meg a különadókat.


„Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén. A tárcavezető egyértelművé tette, hogy a kormány a következő két évben 5 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, a fedezetet pedig nagyrészt a pénzügyi szektortól vonná el. Nagy Márton szerint a bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szednének be, mert „parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni” – mondta a 24.hu szerint.

A kormány tervei szerint a banki extraprofitadó kulcsai 2026-tól jelentősen emelkednek: 20 milliárd forintos adóalapig 10 százalékra, az e feletti részre pedig 30 százalékra. A kabinet 360-365 milliárd forint bevételt vár a pénzügyi ágazattól, ami duplázást jelent a korábban tervezett összeghez képest.

A „többszörös” adóemelés másik eleme, hogy az állampapír-vásárlások után eddig igénybe vehető adócsökkentés felső korlátját a fizetendő adó 50 százalékáról 30 százalékra mérséklik. A csomag részeként a kormány a kiadási oldalon is fékez: zárolták a 192 milliárd forintos általános költségvetési tartalékot. A változásokat a november 13-án megjelent 358/2025. számú kormányrendelet rögzíti, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.

A miniszter a bizottság előtt az 5 százalékos hiányt egy anticiklikus gazdaságélénkítő lépésnek nevezte, amely szerinte a jegybank szigorú monetáris politikájával együtt alkot „optimális policy mixet”, és ezt a piac már „elfogadta”. A kormány friss prognózisa szerint a magyar gazdaság jövőre 0,5 százalékkal, 2026-ban pedig 3 százalékkal nőhet. A kabinet 2026-ra 3,6 százalékos átlagos inflációt vár, a januári nyugdíjemelést is ehhez a számhoz igazítják. A bankoktól beszedett többletbevételt a kormány többek között a Demján Sándor Programra, vállalati adócsökkentésekre és egy 3 százalékos, fix kamatozású hitelprogramra fordítaná. A csomag fedezi a novemberben bejelentett, 90 milliárd forintos adócsökkentést is a kis- és középvállalkozások számára.

„A Magyar Bankszövetség értetlenül áll az úgynevezett extraprofitadó tervezett emelése előtt”

– áll a szervezet közleményében, amely szerint a szektor túladóztatása már most is rontja a gazdasági mutatókat. A szövetség adatai szerint a bankok jövőre összesen 842 milliárd forintot fizetnek be különadók, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Portfoliónak úgy fogalmazott: „derült égből villámcsapásként ért minket az extraprofitadó megduplázása”.

A kormány a lépést azzal is indokolja, hogy a bankok profitja kiugró volt, és a különadó kivezetését szorgalmazó politikai erők, például a Tisza Párt, a „magyar emberek” érdekeivel mennek szembe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Dávid és Góliát-helyzet” – Elsöprő többséggel utasították el a szupergazdagok 50 százalékos adóját a svájciak
Közel 80 százalékos nemmel söpörték le a „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslatot, egyetlen kanton sem támogatta. Az adó mindössze 2500 háztartást érintett volna, mégis megbukott.


A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.

A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.

A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.

A kezdeményezők a vasárnapi eredményt csalódottan fogadták. „Ilyen masszív ellenkampánynál erre számítani kellett” – nyilatkozta Mirjam Hostetmann, a Fiatal Szocialisták elnöke, utalva arra, hogy az ellenzők a becslések szerint tízszer annyit költöttek a kampányra.

„Nagyon büszke vagyok az ifjúsági pártunkra. Ez egy politikai küzdelem kezdete” – mondta Cédric Wermuth, a Szociáldemokrata Párt társelnöke. Tamara Funiciello szociáldemokrata képviselő szerint a kampány eleve egyenlőtlen volt: „Dávid és Góliát-helyzet volt.”

A földrajzi adatok egységes elutasítást mutatnak. A németajkú kantonokban volt a legmagasabb, több helyen 80 százalék feletti a „nem” szavazatok aránya.

Települési szinten mindössze két kivétel akadt az egész országban: a főváros, Bern lakossága hajszálvékony, 50,8 százalékos többséggel támogatta a javaslatot, ahogy a berni Jurában található, mindössze 34 fős Schelten falu is, 55,6 százalékos aránnyal.

A voksolás másnapján Alfred Gantner, a Partners Group társalapító milliárdosa egy interjúban kijelentette, hogy bár ezt a konkrét javaslatot elveti, de a vagyonkoncentráció problémájával foglalkozni kell. „Progresszív vagyonadóra van szükségünk” – fogalmazott.

Via ORF, Spiegel


Link másolása
KÖVESS MINKET: