HÍREK
A Rovatból

„Emberek vagyunk, nem propaganda” – a pedofiltörvény homofób módosítása ellen tüntettek Budapesten

A szervezők és a felszólalók gyerek-, család- és emberellenesnek nevezték a törvényjavaslatot, petícióval tiltakoznak az elfogadása ellen.


Korábban mi is írtunk arról, hogy a pedofilellenes törvényjavaslat kiegészítéseként a homoszexualitással és a transzneműséggel kapcsolatos törvénymódosításokat készül elfogadni a kormány. Több civil szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a 18 év alattiak körében teljes tabuként kezelik az azonos nemű párokat és a transz embereket, miközben összemossák a homoszexualitást a pedofíliával.

Hétfő délután hat órára a Parlament elé szervezett tüntetést több civil szervezet, hogy így tiltakozzanak a fideszes politikusok által benyújtott törvénymódosítási javaslatok ellen, amit homofóbnak és kirekesztőnek tartanak.

Hat óra előtt már javában gyülekeztek a tüntetők Andrássy Gyula szobra körül, több száz fősre nőtt már ekkor a tömeg.

Fotósunk képei a helyszínről:

Fél 7-kor a demonstráció házigazdái köszöntötték a résztvevőket a hatalmas szivárványos zászlóval díszített színpadról. Elmondták, hogy azért a Parlament Duna felőli oldalára invitálták a tömeget, hogy a folyó másik oldaláról is lássák, hogy milyen sokan gyűltek össze.

Az első felszólaló, Szekeres Zsolt a Magyar Helsinki Bizottság képviseletében elmesélte, hogy kamaszkorában őt is sokszor megbélyegezték, de főként azok a "szörnyetegek" bántalmazták, akik a parlamentben ülnek. Úgy fogalmazott, a gyerekeket tőlük, a kormánypárti politikusoktól kell megvédeni, nem a homoszexuálisoktól és az LMBTQ+ közösség tagjaitól.

A szervezők ezután bejelentették, hogy már 80 ezren írták alá a petíciójukat, a tüntetés végére pedig szeretnék elérni a 100 ezer aláírást.

Lászlóffy Juli, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciójának egyik alapítótagja arról beszélt, hogy a törvénymódosítással a kormány azoknak a LMBTQ+ közösségbe tartozó fiataloknak az életét teszi kockára, akiknek a körében gondot jelenthet az öngyilkosság.

Erdős Erik Robi, a Prizma transznemű közösség szervezője arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a kormány megtiltotta, hogy a transzneműek hivatalosan megváltoztassák a nevüket és a nemüket, rengetegen élnek úgy, hogy a hivatalos papírjaik nem tükrözik a valódi személyiségüket. Szerinte nem helyes az, hogy az LMBTQ- közösség tagjait most összemossák a pedofilokkal. Mint mondta, szerinte senkinek nem kell attól tartania, hogy egy heteró "bemelegszik attól, ha szakszerűen hall ezekről a kérdésekről". Az LMBTQ-közösséghez tartozóknak pedig azért van nagy szükségük a szakszerű felvilágosításra, mert anélkül még többen lehetnek depressziósok és akár öngyilkosok. Ha ezt megvonja tőlük a kormány, azzal csak tobvább növeli az amúgy is magas öngyilkossági rátát. Azt is mondta, hogy egy olyan országban szeretne élni, amit az elfogadás és szeretet tart össze.

A szivárványszínű zászlókat és transzparenseket lobogtató tömeg azt skandálta, "itt vagyunk". A tüntetés egyik házigazdája 7 órakor bejelentette, hogy

tízezres tömeg gyűlt össze a Kossuth téren.

Székely Kriszta színházrendező, tanár elmesélte, hogy neki kamaszként nagy szüksége lett volna arra, hogy az iskolában a heteroszexuálisok és a homoszexuálisok mellettt mások is vannak, a szexualitás sokféle lehet. Azt is elárulta, hogy őt csak középkorú, heteroszexuális, nős férfiak zaklatták, leszbikus nők sosem.

Pál Márton, a Szivárványcsaládokért Alapítvány aktivistája szerint normális politikus nem mosná össze a szivárványcsaládokat a pedofilellenes törvénnyel, a módosítástervezetben pedig olyan részletek vannak, amelyek ártalmasak a gyerekekre nézve.

A törvényjavaslat szerinte veszélyes, mert ha nem lehet beszélni az iskolai felvilágosító órákon, akkor még több gyereket fognak bántani és zaklatni. A nem heteroszexuális fiatalok számára pedig életmentő lehet, szerinte ezeken az órákon és az ezeket tartó pedagógusokon életek múlnak. A törvényjavaslatot gonosznak is nevezte, mert betiltja azokat a mesekönyveket, amelyek nagyon sok szivárványcsaládnak jelentettek torokszorító, katartikus élményt.

Éppen ezért a Szivárványcsaládokért Alapítvány azt kéri a kormánytól, hogy "hagyják békén a gyerekeinket". Beszéde alatt a tömeg többször is hangosan skandálta azt, hogy "a család az család".

A főszervezők ezután arról beszéltek, hogy "tovább kell dolgoznunk egy olyan Magyarországért, ahol nem a gyűlöletkeltés, hanem a szeretet és a közösség ereje a legfontosabb", és a törvénymódosításról szóló keddi parlamenti szavazás előtt el kell mondaniuk, meg kell írniuk az országgyűlési képviselőknek, hogy miért gyermekellenes, családellenes és emberellenes ez a törvényjavaslat. Arra szólították fel a képviselőket, hogy bojkottálják a szavazást, vagy voksoljanak nemmel. A szervezők célja ugyanis az, hogy "ez a gonosz törvényjavaslat ne legyen a magyar jogrendszer része.”

Ha a törvénymódosítást megszavazzák, Áder János köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy "végre védje meg az LMBTQI" közösséget", de külföldön is próbálkozni fognak. Azt ígérték, minden eszközt megragadnak arra, hogy ha a törvény hatályba lép, akkor megsemmisítsék.

Kijelentették, hogy "nem lehet minket elhallgattatni, nem lehet minket betiltani", idén pedig minden eddiginél fontosabb, hogy ez az üzenet eljusson mindenkihez. "Emberek vagyunk, nem propaganda" - skandáltatták a tömeggel.

Végül arra kérték a résztvevőket, hogy írjanak alá egy molinót, amelyet kedden bemutatnak a parlamenti képviselőknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A magyar tolmács többször is komolyan átfogalmazta, amit Putyin mondott Orbán Viktornak
Az orosz elnök problémákról és nézeteltérésekről beszélt, a magyar kormányfő fülébe mégis csupa jó hír jutott. A nyilvános felvételből kiderült, a fordítás több ponton is tompította a Kreml üzeneteit.


„Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak Moszkvában, miközben a magyar miniszterelnök fülébe a tolmács már ezt fordította: „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik”.

Az orosz elnök szavaitól több ponton is eltérő fordítás a november 28-i moszkvai találkozó kamerák előtt rögzített bevezetőjében hangzott el

hívta fel a figyelmet a Telex. A protokoll szerint a tárgyaló felek saját tolmácsot hoznak, hiszen ez egyszerre szakmai és bizalmi kérdés, így a magyar delegáció is saját szakemberrel érkezett. A tolmácsolás minősége azért kulcsfontosságú, mert a nyilvános nyilatkozatok előre meghatározhatják a későbbi, zárt ajtók mögötti tárgyalás hangulatát.

Az eltérések több területet is érintettek.

Amikor Putyin arról beszélt, hogy a két vezető között „olyan a légkör, amelyben lehetőség van arra, hogy nyíltan megvitassunk bármilyen kérdést”, a magyar fordításban ez úgy hangzott: „Tehát itt együttműködünk és továbbfejlesztjük a mindenféle ágazatban történő együttműködést és munkát.” Hasonlóan járt az a gondolat is, hogy a találkozó „módot ad arra, hogy ne csupán beszélgessünk, hanem megoldást is keressünk bármilyen problémára”. Ebből Orbán annyit hallhatott, hogy „nem csak beszélünk, hanem tulajdonképpen amit megígérünk, azt úgy csináljuk.”

A gazdasági adatoknál is jelentős volt a különbség: Putyin a kétoldalú áruforgalom tavalyi, 23 százalékos csökkenéséről és az idei, több mint 7 százalékos növekedéséről beszélt, a magyar fordítás ezt számok nélkül, általánosságban úgy adta vissza,

hogy „a tavalyi év az szintén változásokat hozott, nem volt annyira könnyű nekünk se”, de „ebben az évben tapasztalunk egy kis növekedést”. Az energetikai együttműködés kapcsán Putyin megemlítette, hogy „itt vannak kérdések és problémák, amelyeket meg kell vitatnunk”, amit a tolmácsolás a következőre módosított: „És így tudjuk továbbfejleszteni a gazdaságunkat.”

A beszélgetés további részében Orbán Viktor szavait már az orosz delegáció tolmácsa fordította oroszra, a forrás szerint szakmailag megfelelő minőségben.

A magyar tolmács kiválasztásának folyamatáról és a szakmai követelményekről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is megkereste a lap, de egyelőre nem kapott választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
200 milliós kártérítést és havi járadékot ítéltek meg a Jókai utcai házomlásban megsérült balerinának – de a fizetésre kötelezett cégek felszámolás alatt állnak
A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletet hozott Tóth Nikolett ügyében, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. A táncművész édesanyja is kap 15 millió forint sérelemdíjat.


Ítélet született a Jókai utcai házomlásban súlyosan megsérült táncművész ügyében:

Tóth Nikolett kétszázmillió forint kártérítést és élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot kap.

Ahogy a Blikk megírta, a bíróság a sérelemdíj és kártérítés kifizetését is jogerősen megítélte; a döntés értelmében a művész édesanyja a korábban kifizetett összegen felül 15 millió forint sérelemdíjban részesül.

A helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy a fizetésre kötelezett cégek felszámolás alatt állnak, így egyelőre bizonytalan, hogy a táncosnő mikor és hogyan juthat hozzá a neki megítélt összeghez.

A baleset 2022 júniusában történt: ekkor omlott az utcára a budapesti Jókai utca 1. szám alatti, átalakítás alatt álló épület díszfala. A lezuhanó törmelék négy embert sebesített meg. Hárman könnyebben sérültek, az Operettszínház táncművésze, Tóth Nikolett azonban életveszélyes, súlyos gerinc-, koponya- és belső sérüléseket szenvedett, ami miatt meg is kellett műteni, azóta pedig kerekesszékbe kényszerült.

A rendőrség gondatlan veszélyeztetés gyanújával indított nyomozást. Az eljárás során több mint ötven tanút hallgattak ki, és igazságügyi munkavédelmi, valamint építésügyi szakértőket is bevontak.

A nyomozás végül négy gyanúsítottat nevezett meg. A szakvélemények szerint a statikus tervezőmérnök nem végzett folyamatos statikai ellenőrzést, és nem ismerte fel a leomló díszfal párkánytartó szerepét. A műszaki vezetőnek azt rótták fel, hogy nem gondoskodott bontási tervről és a veszélyes terület lehatárolásáról. A generáltervező nem adott át olyan kivitelezési dokumentációt az építtetőnek, amely a bontási tervet is tartalmazta volna, a kivitelezőnek pedig a munkavédelmi intézkedések biztosítása lett volna a feladata.

A rendőrség szeptemberben lezárta a nyomozást, és vádemelési javaslattal küldte meg az ügy iratait az ügyészségnek. A kivitelező Pillér-Lakás Kft. korábban azzal védekezett, hogy a felelősség vitatott, a problémát szerintük a második világháború utáni, nem megfelelő helyreállítás okozta. Állították azt is, hogy a balesetet megelőző 9-10 napban a leomlott falszakaszon nem folytattak munkát. A tetőtér-beépítési projekt célja 15 új, luxuskategóriás lakás kialakítása volt, a kivitelező cég azonban idén szeptember óta felszámolás alatt áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Figyelmen kívül hagyják a Kúria ítéletét, új kormányhivatali eljárás indult a balatonföldvári kikötő ügyében
A 90 százalékban kész kikötő már áll, a helyeket árulják. A legfőbb bírói fórum ítélete ellenére a kormányhivatal most újra dönthet a sorsáról.


Bár a Kúria jogerősen megsemmisítette a balatonföldvári Nyugati-strandra épülő kikötő engedélyét, a beruházó alkotmányjogi panaszát pedig az Alkotmánybíróság is elutasította, a Veszprém Megyei Kormányhivatal a napokban mégis új engedélyezési eljárást indított az ügyben – írta a Népszava.

A lépés azért is különös, mert a Kúria korábbi ítélete egyértelműen kimondta, hogy a megismételt eljárás során a kormányhivatalnak el kell utasítania a beruházó Balabo Kft. kérelmét.

A Kúria ítéletét egyebek mellett azzal indokolta, hogy a beruházás a helyi építési szabályzatba ütközik, mivel egy partszakasz nem lehet egyszerre strand és kikötő is.

A bíróság kimondta: ha egy strand vízfelületén kikötő épül, ott a fürdőzés lehetősége nyilvánvalóan megszűnik, a strand funkciója pedig a jogszabályok szerint nem változtatható meg.

A Kúria emellett a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását is hiányosnak találta.

A helyzetet bonyolítja, hogy amíg a kormányhivatal az alkotmányjogi panasz elbírálása miatt felfüggesztette az eljárást, a Balabo Kft. folytatta az építkezést. A 175 hajó befogadására alkalmas, 2,5 hektáros létesítmény készültsége mára elérte a 90 százalékot, sőt, a cég már tavasszal elkezdte értékesíteni a kikötőhelyeket.

A beruházó éppen erre, a már majdnem kész állapotra és a használat hiányából fakadó amortizációra hivatkozott az Alkotmánybíróság előtt, aránytalan veszteségre panaszkodva. Az AB ezt az érvelést azzal söpörte le, hogy a cég a folyamatosan per alatt álló engedélyek tudatában, saját gazdasági kockázatára építkezett.

Helyi források szerint a Kúria döntése ellenére sem lenne meglepő, ha a kormányhivatal ismét zöld utat adna a beruházásnak.

A projektet ellenző civil szervezet tanácstalan azzal kapcsolatban, mit lehet tenni, ha a hatóság a legfőbb bíróság ítéletével szemben dönt. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a projektet utólag nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítják, ami mentesítené bizonyos szabályok alól, bár egy jogerős kúriai ítélettel szemben egy ilyen lépés jogilag megkérdőjelezhető lenne. Egy másik elképzelés szerint kompromisszum születhet, amelynek keretében a város tulajdonrészt szerez a kikötőben, a cég pedig a korábbinál nagyobb összeget fordít a strand fenntartására.

A földvári kikötő ügye a 2019-es önkormányzati választások után került napirendre. A pályázatot a koronavírus-járvány miatti rendkívüli jogrend alatt Holovits Huba fideszes polgármester írta ki, amelyen egyedüli indulóként a Balabo Kft. nyert, amely nem sokkal korábban 897 millió forintos állami támogatást kapott a projektre. A civilek tiltakozása és nyertes perei többször is megakasztották az építkezést, a jogi csatározások végén mondta ki a Kúria, hogy a kormányhivatalnak el kell utasítania a kikötő engedélyezési kérelmét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter elárulta, miben egyeztek meg Putyinnal Moszkvában
A külgazdasági és külügyminiszter szerint értelmet nyert az amerikai szankciók alóli mentesség.


Értelmet nyert az amerikai szankciók alóli mentesség, hiszen Oroszország megerősítette, hogy teljesíteni fogja szerződéses kötelezettségeit a kőolaj- és földgázszállításokat illetően, így továbbra is biztonságban van Magyarország energiaellátása - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Moszkvában.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nagyjából három és fél óráig tartó magyar-orosz csúcstalálkozót követően arról számolt be, hogy a látogatás célját sikerült elérni, továbbra is biztonságban van Magyarország energiaellátása.

„Az orosz elnök biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt arról, hogy Oroszország teljesíti szerződéses kötelezettségeit, mind a földgáz-, mind a kőolajszállítások tekintetében a megállapodott mennyiségek a megállapodott menetrendben megérkeznek Magyarországra”

- tudatta.

„Mind a Barátság kőolajvezeték, mind a Török Áramlat földgázvezeték működése probléma nélküli, így a Magyarország energiaellátásának biztonságához és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez szükséges mennyiségű kőolaj és földgáz időben érkezik Magyarországra” - tette hozzá.

Majd arra is emlékeztetett, hogy Orbán Viktor nemrég megállapodott Donald Trump amerikai elnökkel arról, hogy hazánk továbbra is vásárolhat orosz energiahordozókat, ami alapvető fontosságú az ország ellátásbiztonságának garantálásához.

„Ott megkaptuk a szankciók alóli mentességet, most pedig a szankciók alóli mentességnek értelmet is adtunk, hiszen bebizonyosodott, hogy a kőolaj- és a földgázellátásunk is biztonságban van”

- húzta alá, rámutatva, hogy sikerült tehát megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit, és elhárult az a veszély, hogy a magyar családok energiaszámlái akár már karácsonyra a háromszorosukra dráguljanak.

Szijjártó Péter ezután bejelentette, hogy megegyezés született a paksi bővítés jelentős felgyorsításáról is.

„Minden technikai előkészítés az előzetesen megállapodott menetrendnek megfelelően zajlik, február 5-én így az első beton lekerül a földbe” - mondta.

Majd arról is tájékoztatott, hogy Orbán Viktor ismét megerősítette, hogy Magyarország a béke oldalán áll, miután hazánk már eddig is nagy árat fizetett az ukrajnai háborúért, amelyhez nincs is semmi köze.

„Mi azt szeretnénk, hogyha ez a háború minél előbb véget érne. Az orosz elnök pedig biztosított minket arról, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az minden kétséget kizáróan Budapesten lesz”

- szögezte le.

A miniszter végül azoknak is üzent, akik értetlenkednek a moszkvai találkozó miatt, vagy megpróbálják azt félreértelmezni: „Magyarország egy szuverén ország. Magyarországnak szuverén külpolitikája van. Egy olyan külpolitika, amely a nemzeti érdekből indul ki. Egy olyan külpolitika, amelyben a döntések a nemzeti érdek mentén születnek meg”.

„És Magyarország ezen szuverén külpolitikája keretében kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést folytat Oroszországgal, olyan együttműködést, amely kiegyensúlyozott, olyan együttműködést, amely az alapja Magyarország energiabiztonságának, így abban vagyunk érdekeltek, hogy az együttműködés Oroszországgal továbbra is a kölcsönös tiszteletre alapuljon, továbbra is kiegyensúlyozott legyen és a mai találkozó mindehhez hozzájárult” - folytatta.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk