A Nyugat igyekszik elfelejteni a biztonság oszthatatlanságának elvét az orosz külügyminiszter szerint

Török Gábor a Facebookon posztolt rövid bejegyzést arról, hogy a ma (eddig) megjelent két közvélemény-kutatás alapján szerinte hol tart a két legnagyobb párt választási háborúja.

„A Magyar Nemzet publikálta a XXI. Század Intézet "debütáló" adatait, sajnos a teljes népességre vonatkozó számok nélkül. Ebben olyan szoros eredményt látunk a "politikailag aktív" választóknál a két párt között (44-41 a Fidesznek), amelyet emlékeim szerint kormánypárti oldalon még nem közöltek” - írja a politológus, arra utalva, hogy a kormányközeli intézetek ennél magabiztosabb kormánypárti előnyt szoktak közölni.

A másik felmérés, amiről Török említést tesz, a 21 Kutatóközponté. Ebből korábban megosztottuk a legfontosabb adatokat, amelyek teljesen eltérő képet mutatnak: a pártot választani tudó, részvételüket biztosra mondó (vagyis politikailag aktív) szavazók között a TISZA Párt előnye már 18 százalékos (53-35%).

„Fő tanulság: rengeteg dolog történt az elmúlt hónapokban, sokszor elhangzott olyasmi, hogy kifulladt, megfordult, bezuhant, megroppant, de ezekben az adatokban egyelőre semmi ilyen nem látszik” - vonta le a következtetést Török.

Hadházy Ákos, Kéri László és több magyar közéleti szereplő is megszólalt a The New York Times hétfőn megjelent cikkében, amely azt vizsgálja, hogy „Orbán Viktor propagandaállama” vajon kezd-e repedezni. A lap több témát is érintett: szó volt Orbán politikai irányváltásáról, a sajtó helyzetéről, a rekordméretű Budapest Pride-ról és Hatvanpusztáról is, amelyhez a Telex YouTube-csatornájára feltöltött drónfelvételt is felhasználták.

A cikkben idézték Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét is, akit a Magyar Péter ellen irányuló kampányokról kérdeztek. A lap szerint Mráz azt mondta:

Miközben több közvélemény-kutató intézet a TISZA Párt előretörését méri, a Nézőpont Intézet továbbra is a Fideszt tartja a legnépszerűbb pártnak. Augusztusban például azt közölték, hogy a digitális honfoglalás eredményes volt a kormánypárt számára, és 8 százalékos előnnyel vezetnek a TISZA előtt. Ugyanekkor a Publicus Intézet éppen fordított eredményt publikált: náluk a TISZA Párt vezetett 8 százalékkal.

A cikk megjelenése után Mráz Ágoston Sámuel a közösségi oldalán reagált. Azt írta: „Fake News!”. Azt is hozzátette, hogy több mint négy hónapja találkozott a New York Times újságírójával, és akkor arról beszélt, hogy 2024 júniusa és 2025 júniusa között a TISZA erősödött, de ez a többi ellenzéki párt rovására történt. Bejegyzésében így fogalmazott:

Forrás: Telex

Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy az Index cikke szerint adatvédelmi aggályokat vet fel a Tisza Párt Tisza Világ elnevezésű alkalmazása. A lap szerint az appból kb. 18–20 ezer felhasználó adata (név, e-mail, telefonszám) kerülhetett ki, és a fejlesztésben állítólag ukrán hátterű cég is feltűnt. Ezt a Tisza cáfolta, a kormánypárt mégis szinte azonnal egy ukránozós kampányt épített fel rá, Orbán Viktor megfogalmazása szerint pedig – utalva A tizedes meg a többiek című film legendás idézetére – „az ukránok már az okostelefonodban vannak”. Még egy mesterséges intelligenciával készült videót is készítettek az esetről, amire Török Gábor úgy fogalmazott: „Egyre többször látszik úgy, mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát.”

Ezek után különösen pikáns dologra lett figyelmes a 444 egyik olvasója. Ahogy arra felhívta a figyelmet, a Kormányhivatalok hivatalos oldala, a kormanyhivatalok.hu megnyitása után rákereshetünk egy interaktív térképre is, ahol információkhoz lehet jutni a megyei és a járási kormányhivatalokról és a kormányablakokról. A térkép alkalmazást egy Leaflet nevű fejlesztőcég készítette.

Ez egész pontosan így néz ki:

A beágyazott térkép egy olyan, nyílt forráskódú megoldást is használ, amit egy ukrán fejlesztő indított el. A nyílt foráskód miatt egy nemzetközi együttműködésről van szó, több mint 800-an fejlesztettek benne valamit.

A Leafletet 14 évvel ezelőtt Volodimir Agafonkin, egy Kijevben élő ukrán hozta létre.

„Megalázó és bosszantó az UH időpontkérés a váci kórházban. Egy hónapban egy napon lehet személyesen!” – írta egy Facebook-felhasználó, aki szerint telefonon gyakorlatilag lehetetlen időpontot szerezni. Erika elmeséli, „több mint két órán keresztül próbálkoztunk, de természetesen nem sikerült”.

A poszt szerint nem egyedi esetről van szó, mások is hasonló élményekről számoltak be: „Sokan mesélték, hogy ők is így jártak. Igen, volt idő a beszélgetésre! Sajnos! Négy órát álltunk a földszinttől az első emeleti Röntgenig!”

A bejegyzés írója szerint „álltunk és egymást támogattuk, bíztattuk, hogy kibírjuk, már felértünk a lépcsőfordulóig 1 óra alatt!” A sorban nyolcvan év felettiek, friss protézis-műtöttek, daganatos betegek és aggódó szülők is várakoztak. „Azt mondták, maguk miatt már rég feladták volna. Sorsok, fájdalmak, aggódások, remények, elkeseredések” – írta Erika.

A poszt szerint volt, aki feladta, de sokan kitartottak: „Sokan káromkodtak és kiálltak a sorból! De ez nem megoldás! Szükségleteinket visszatartva araszoltunk tovább.”

A panaszos szerint a kórház munkatársa is rossz körülmények között dolgozott: „Az egészségügyi dolgozó egy tákolt bódéban, ajtónyílásban, jó nagy huzatban, papírhegyek között állta a sarat! A fiatalembernek gratulálok a türelméért.”

A bejegyzés végén az illető azt írja: „Négy óra (4 óra!!!) sorban állás után sikerült időpontot kapni az ultrahangra!” Tanácsot is ad azoknak, akik sorba állnának: „Vigyen magával széket, asztalt, kártyát, szendvicset, vizet vagy bort, egy levél nyugtatót!”

A szerző végül így zárja a bejegyzést: „Ennek így kell lennie? Miért???”