prcikk: A munka jövője - az HBO-n megtudhatod, milyen félelmetes dolgok várnak ránk | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

A munka jövője - az HBO-n megtudhatod, milyen félelmetes dolgok várnak ránk

A Vice dokumentumfilmje elég aggasztó képet fest arról, mit tesz a munkahelyekkel a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és az automatizáció.


Hatalmas önvezető kamion kanyarodik ki a főútra, teljesen magától. A sofőr keze nincs a kormányon, a lába nincs a gázpedálon, mindent a számítógépek irányítanak. Így kezdődik a Vice filmje. A kamionsofőrök, taxisok Magyarországon is az elsők között fogják elveszíteni a munkájukat az önvezető technológia miatt.

"A technológiának romboló hatása is van, mindez drámai társadalmi hatásokkal járhat"

- mondja a rendszer egyik fejlesztője, aki szerint csak az Egyesült Államokban tízmillióan dolgoznak ebben a szektorban. De abban bíznak, hogy az új technológiákkal új típusú állások is létrejönnek. "Mit mondana egy sofőrnek?" - teszi fel a kérdést a riporter. "Mi inkább meghallgatni szeretnénk őket" - jön a sokatmondó válasz.

A következő jelenetben már az egyik mérnök magyarázza az asztal körül ülő kamionsofőröknek, hogy ez nem vezetéstámogatási rendszer, a kamionok teljesen maguk fogják vezetni magukat. Leesett állal hallgatják, hogy a tesztkamion másfél órán keresztül, bonyolult forgalmi helyzetekben is helyt állt. "Hogy bírja a szelet?" - kérdezik. "Meglepően jól. Rakománnyal, és anélkül is."

Ezek a férfiak, akik saját bevallásuk szerint imádják a munkájukat, hogy beülhetnek egy 40 tonnás monstrum kormánya mögé, itt szembesülnek először azzal, hogy ami eddig biztosnak, állandónak tűnt, annak pillanatokon belül nyoma sem lesz.

Már jövőre 200 kamionból álló tesztflotta készül, hogy bebizonyíthassák a hatóságoknak, eljött az idő a változtatásokra. Az egyik kamionvezető úgy reagál, fogalma sincs, mit csinálna, ha nem vezethetne.

"Ijesztő lenne" - mondja. És ezzel a bizonytalansággal nemcsak a kamionosoknak kell szembenézniük.

A kaliforniai Caliburger gyorsétteremben már egy robot forgatja a sütőlapon a marhahúspogácsákat. "Az emberekkel ellentétben elég egy robotot betanítani, és a szoftverét utána az összes többi robotban használhatod. Így kevesebb ember érinti meg az ételt, és csökken a munkaköltség" - sorolja az előnyöket a tulajdonos.

Most még egy ember áll a robot mellett, ő fűszerezi meg a húst, és ellenőrzi a minőséget, de idő kérdése, hogy már rá se legyen szükség.

Ugyanígy emberek dolgoznak most még a robotok mellett az amerikai online kereskedelem felét lebonyolító Amazon egyik hatalmas raktárában is, New York-ban. Itt kis narancssárga robotok ezrei végzik az dobozokat tartalmazó polcok ide-oda szállítását, csakhogy a bonyolultabb, kézügyességet igénylő műveletekre most még nem képesek. Nem tudnak apró, egymástól eltérő tárgyakat biztonsággal megfogni, de már ezen is dolgoznak a fejlesztők.

"A probléma az, hogy a számítógépeknek mást jelent a nehézség, mint nekünk" - magyarázza a dokumentumfilmben az MIT egyik kutatója. "Nekünk komoly kihívás sakknagymesternek lenni. A gépnek nem, mert számba veszi az összes lehetőséget, és előáll a megoldással. Csakhogy egy almát végtelen módon lehet megfogni."

A robot-ember együttműködés más kérdéseket is felvet.

"Ki dolgozik itt kinek? Az ember a robotnak, vagy a robot az embernek?"

- teszi fel a kérdést a Vice riportere. A robotrészleg vezetője elvicceli a választ, de az egyik 23 éves munkás szerint egyértelmű: ők dolgoznak a robotoknak, mert a robotok diktálják a tempót. Ami embertelenül gyors. Azt mondja, 10 órán át csinálja ugyanazt, 2300 dobozt kell megmozgatnia egy nap alatt, és gyakran már ő is robotnak érzi magát. Afelől sincs kétsége, ha egy robottal le tudják cserélni őt is, azonnal megteszik.

És a technológiai fejlődés nemcsak a rosszul fizetett fizikai munkások állásait fenyegeti, hanem a jól fizető állásokat is. A mesterséges intelligencia és a gép tanulás oda vezet, hogy a gépek jobbá válnak a mintafelismerésben, és előbb-utóbb dönteni is jobban tudnak majd, mint mi.

A dokumentumfilmben bemutattak egy ügyvédeket segítő szoftvert, a Lawgeeks-et, amit gépi tanulással tréningeltek. Sok tízezer szerződést olvastattak el vele. "A gép megérti, hogy miről szól a szöveg, akár egy igazi ember, csak épp nem fárad el, nem felejt el semmit, és nem kér kávét." - hangzik el.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.


Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:

„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.

A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A nyugdíjasok fele havi 220 ezernél kevesebből él, 69 ember viszont 2 milliónál is többet kap
A KSH friss adatai szerint a nyugdíjasok többsége nagyon kevés pénzt kap, míg kevesen nagyon sokat. Egy szakértő szerint a különbségeket növeli, hogy Magyarországon 2013 óta nincs járulékplafon.


A legfrissebb, 2025. januári adatok alapján készült statisztika méretes szakadékot mutat a nyugdíjak eloszlásában. Az öregségi nyugdíj havi átlagösszege tavaly 242–252 ezer forint között mozgott, a mediánérték pedig a 214–221 ezer forintos sávban volt - utóbbi azt jelenti, hogy a juttatásban részesülők fele ennél kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet kapott.

Összesen közel 2,3 millió ember kap saját jogon nyugdíjat. Az érintettek 8 százaléka kevesebb mint 100 ezer forintból gazdálkodik havonta. A nyugdíjasok 39 százaléka a 100–200 ezres sávban van, 31 százalékuk pedig a 200–300 ezres kategóriában szerepelt. Alig több mint 21 százalékuk kap 300 és 700 ezer forint közötti összeget.

A KSH által publikált adatsorban eredetileg csak az szerepelt, hányan kapnak 700 ezer forintnál nagyobb összeget, a pontosabb kép érdekében azonban a HVG elkérte a hivataltól a részletes bontást.

Ebből kiderül, hogy a nyugdíjasok mindössze 1 százaléka jut 700 ezer forintnál magasabb összeghez. Több mint 12 ezren vannak, akik 700 ezer és 1 millió forint közötti összeget kaptak 2025 elején, kétezer nyugdíjasnak járt 1–1,5 millió forint, 188-nak pedig 1,5–2 millió forint.

A csúcskategóriát az a 69 nyugdíjas képviseli, akiknél a havi ellátás átlépte a 2 millió forintot.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint az ilyen magas ellátásokhoz rendkívüli pálya kell. „Hosszú szolgálati idő és tartósan magas kereset szükséges ahhoz, hogy valakinek havi 1–2 millió forint feletti nyugdíja legyen” – kommentálta az adatokat. Hozzátette, hogy akik ilyen magas ellátást kapnak, jellemzően hosszú időn keresztül kiemelkedően magas jövedelem után fizettek járulékot. Egyes szakmákban az utóbbi években 3–5 millió forintos havi fizetések is előfordulnak, és ezek után a teljes összegre megfizetik a nyugdíjjárulékot.

A helyzet egyik fő oka, hogy Magyarországon 2013 eleje óta nincs járulékplafon, vagyis a magas jövedelműek a teljes keresetük után fizetik a nyugdíjjárulékot. Ez magasabb nyugdíjalapot eredményez, ami nyugdíjasként magasabb ellátást jelent.

Mindeközben a nyugdíjasok mintegy harmada relatíve szegénynek számít, körülbelül hatoduk pedig mélyszegénységben él. Különösen nehéz helyzetben vannak az egyedül élő idősek, akiknél a jövedelmi szint sok esetben indokolná valamilyen célzott kiegészítő támogatás bevezetését.

A folyamat a teljes gazdaságra nézve is problémás. A jövőben egyre több magas nyugdíj jelenik majd meg a rendszerben, különösen azoknál, akik a következő években mennek nyugdíjba. Mivel a rendszerben nincs a nyugdíjnak felső korlátja, a nyugdíjkasszának a magas nyugdíjakat is teljes mértékben ki kell fizetnie. Farkas András szerint ha a szabályok változatlanok maradnak, a rendszer fenntarthatósága 2037–2040 körül kerülhet komolyabb nyomás alá.

A probléma elkerülése érdekében több európai ország vezetett be valamilyen korlátozást. Spanyolországban például 3–3,2 ezer euró körül maximálták a kifizethető nyugdíjat. Finnország kakukktojásnak számít, ahol szintén nem maximálták az állami ellátást, de ott sokkal kisebbek a bérkülönbségek, így a nyugdíjszakadék sem akkora, mint Magyarországon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pécs polgármestere hadat üzent a gyűlöletkeltő, adóforintokból fizetett plakátoknak
A pécsi közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely megtiltja a városképet romboló és uszító hirdetések kihelyezését. A döntés az újonnan kihelyezendő plakátokra vonatkozik, a már kint lévőket nem érinti.


„Véget vetünk az uszító, gyűlöletkeltő plakátoknak Pécsett! Pécs szabad, gondolkodó közössége megérdemli, hogy ne kelljen nap mint nap nyomasztó, félelemkeltő, ráadásul adóforintokon fizetett óriásplakátokat látnia” – jelentette be kedden Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere.

A pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben kitiltják a város közterületeiről a városképet csúfító plakátokat.

A rendelet értelmében ezentúl nem köthető közterület-használati megállapodás egyebek mellett „a városképi, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő, vagy Pécs Város településképi karakterébe egyéb módon nem illeszkedő közterület-használatra”. A tiltás kiterjed az olyan hirdetésekre is, amelyek „nem szolgálják a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy jogellenes tartalmat jelenít meg”.

A döntés csak az ezután kikerülő plakátokra érvényes, a már kihelyezetteket nem szedik le.

A város már korábban is tett lépéseket a közterületi hirdetések szabályozására: a pécsi buszmegállókba már az év eleje óta nem kerülhetnek ki ilyen plakátok,

miután az önkormányzat módosította az erről szóló szerződést.

Pécs nem az egyetlen város, amelyik megelégelte a politikai plakátokat. Nemrég a III. kerület is gondoskodott arról, hogy beszüntesse az agresszív, félelemkeltő hirdetéseket a közterületein. Az ilyen önkormányzati korlátozások ugyanakkor jogi vitákat vethetnek fel, különösen kampányidőszakban, amikor a választási törvény szélesebb körű védelmet biztosíthat a politikai hirdetéseknek. A vita egyik oldala szerint a helyi közösségeknek joguk van megvédeni magukat a gyűlöletkeltő és félelmet keltő tartalmakkal szemben, míg a másik oldal a szólásszabadság korlátozásától tart.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump Béketanácsától kér választási megfigyelőket a CÖF-CÖKA
Az amerikai elnök által életre hívott nemzetközi szervezetnek küldött levelükben a Tisza Pártot azzal vádolják, hogy a várható választási vereség felelőssége elől menekülve „tudatosan építi a választási csalás narratíváját annak érdekében, hogy ezáltal szándékosan szítsa a társadalmi feszültséget”.


A Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) kedden arra kérte a Donald Trump által alapított Béketanácsot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a magyar országgyűlési választásokra, és ha lehetséges, küldjön választási megfigyelőket – írja a hvg.

A CÖF külügyi igazgatója egy budapesti sajtótájékoztatón azzal indokolta a lépést, hogy a „Brüsszel, Ukrajna, Tisza Párt” közötti politikai szövetség fejleményeit a magyar civil társadalom eddig felelősségteljes önmérséklettel figyelte, de most szerintük eljött az a pont, amikor ki kell jelenteni, hogy „eddig és ne tovább”.

A Béketanácsnak küldött levelükben, amely „a magyar demokrácia legitimitásának és integritásának védelme érdekében született meg”, a Tisza Pártot azzal vádolják, hogy a várható választási vereség felelőssége elől menekülve „tudatosan építi a választási csalás narratíváját annak érdekében, hogy ezáltal szándékosan szítsa a társadalmi feszültséget”.

A szervezet a NATO-nak is levelet írt, amelyben azt kérik, lépjenek fel az ukrán erőszakos fenyegetéssel és a magyar választási folyamatokba való beavatkozásokkal szemben.

A Béketanács egy Donald Trump által alapított nemzetközi szervezet, amit az amerikai elnök az ENSZ alternatívájaként képzelt el, ám jelenleg csak 19 tagja van. Az EU-s országok közül csak Magyarország és Bulgária csatlakozott, a többi állam elutasította a meghívást.

Egyébként a magyarországi választások nemzetközi megfigyelése már zajlik. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) már telepített egy teljes körű választási megfigyelő missziót Magyarországra. Ez a szervezet számít a választások nemzetközileg elfogadott, hivatalos megfigyelőjének.

Csakhogy az EBESZ megfigyeléséből kisebb botrány kerekedett, ugyanis kiderült, hogy a delegációt Putyin egykori tolmácsa vezeti. Erről bővebben itt írtunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET: