A cég indoklása szerint így akarják biztosítani a hazai ügyfeleknek az elegendő üzemanyagot. De azzal is számolnak, hogy tavasszal indulnak be a mezőgazdasági munkák, amik szintén növelni fogják a keresletet.
A MOL is döntött: tankolási limitet vezetnek be. Közleményük szerint:
"A folyamatos és zavartalan ellátás érdekében március 2-ától bevezettük a 100 literes tankolási limitet. Bárki, aki betér a MOL kútra, 100 literig tankolhat, ami egy átlagos járműnek elég. A MOL nagynyomású kútoszlopain, amit elsősorban kamionok, buszok és mezőgazdasági gépek használnak, továbbra is limit nélkül tölthetik fel járműveiket azok az ügyfelek, akik MOL üzemanyagkártyával rendelkeznek.
Abban az esetben, ha nem járműbe, hanem valamilyen tartályba tankol a MOL kártyás ügyfél, akkor a nagynyomású oszlopon 500 liter a megengedett limit"
A cég indoklása szerint így akarják biztosítani a hazai ügyfeleknek az elegendő üzemanyagot. Ezen kívül tavasszal indulnak be a mezőgazdasági munkák is, amik szintén növelni fogják a keresletet.
A Mol a nagykereskedelmi benzinárstop miatt 34,5 forinttal kevesebb bevételt könyvel el literenként - közölte az olajipari vállalat az MTI-vel. A Brent olaj ára folyamatosan emelkedik, 2014 óta először átlépte a 100 dolláros hordónkénti árat a napokban, és a forint is jelentősen gyengült a dollárhoz képest. Mindez a nagykereskedelmi árakra is hatással van - hívta fel a figyelmet a Mol. A vállalat ugyanakkor hangsúlyozta: ügyfeleinek, beleértve a lakossági fogyasztókat is, továbbra is zavartalanul biztosítják a 95-ös oktánszámú benzin és a dízel piaci ellátását.
A MOL is döntött: tankolási limitet vezetnek be. Közleményük szerint:
"A folyamatos és zavartalan ellátás érdekében március 2-ától bevezettük a 100 literes tankolási limitet. Bárki, aki betér a MOL kútra, 100 literig tankolhat, ami egy átlagos járműnek elég. A MOL nagynyomású kútoszlopain, amit elsősorban kamionok, buszok és mezőgazdasági gépek használnak, továbbra is limit nélkül tölthetik fel járműveiket azok az ügyfelek, akik MOL üzemanyagkártyával rendelkeznek.
Abban az esetben, ha nem járműbe, hanem valamilyen tartályba tankol a MOL kártyás ügyfél, akkor a nagynyomású oszlopon 500 liter a megengedett limit"
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Aki nem hódol be, ne számítson pénzre” – Polgármesterek vádolják a fideszes képviselőt, aki szerint az egész hiteltelen és megmosolyogtató
A rábaközi Kóny és Babót polgármestere szerint falujukat kivéreztetik, mert nem álltak be a sorba. Útfelújítás helyett csak elutasítást és üres ígéreteket kapnak.
„Kóny Község Önkormányzata az idei évben sem részesült támogatásban. Ezt itt külön is szeretném megköszönni a kónyiak nevében Gyopáros Alpárnak!” – írta egy ironikus Facebook-posztban a Győr-Moson-Sopron vármegyei település polgármestere, Aller Imre (képünkön), miután ismét elutasították a Magyar Falu Program útfelújítási pályázatát.
A kónyi polgármester mellett a babóti településvezető, Nyikos Gábor is bírálta a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, amiért Gyopáros Alpár a falu templomának felújításáról készített videót, noha a közel 100 milliós beruházáshoz az állami támogatás mindössze 15 millió forint volt.
„Kaptunk 15 milliót, amit nagyon köszönünk, de nem ön adta!” – írta Nyikos, jelezve, hogy a felújítás az egyház, az önkormányzat és a helyiek összefogásával valósul meg. A két polgármester panaszairól a Telex számolt be részletesen.
Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Programért felelős kormánybiztos a felvetésekre úgy reagált, hogy azokat politikai indíttatású, hiteltelen és megmosolyogtató támadásoknak tartja.
A képviselő részletesen felsorolta, hogy szerinte Kónyba közel 400 millió, míg Babótra 271 millió forint érkezett a Magyar Falu Programból, egyebek mellett iskolaépületre, óvodaudvarra, orvosi rendelőre és helyi vállalkozások támogatására.
Aller Imre szerint azonban ezek a támogatások más alapokból származnak, az iskolát pedig már 2012-ben állami fenntartásba vették.
A polgármester hangsúlyozta, a kónyiak felújított járdákat és utakat szeretnének, de a fogászati rendelő és a védőnői szolgálat épületének felújítására beadott pályázatukat is háromszor utasították el.
Aller szerint a Versenyképes Járások Program egyeztetéseire meg sem hívták. „Egy polgármester megkérdezte, a legnagyobb falu miért nincs itt?! Az volt a válasz, hogy Kónnyal nem foglalkoznak” – emlékezett vissza.
A kónyi polgármester úgy érzi, a Fidesz kétharmados győzelmeivel a választókerületi elnök egyre magabiztosabb lett, és megjelent az a felfogás, hogy amelyik település nem hódol be, az ne számítson forrásra.
„Kötcsén is elhangzott, semmi sem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve – ugyanez megy kicsiben is” – mondta. Szerinte a helyzet odáig fajult, hogy kijelentheti: „a kónyi önkormányzatnak nincs országgyűlési képviselője”. Az elhidegülést egy 2010-es hangfelvétel-botrányra vezeti vissza, amikor feljelentést tett egy felvétel miatt, amelyen helyi jelöltek arról beszélgettek, hogyan lehetne megakadályozni az újraválasztását fideszes politikusok segítségével, a felvételen pedig Gyopáros és Áder János neve is elhangzott. Bár a Fidesz elhatárolódott, Aller szerint lejárató kampány indult ellene, és évekbe telt, mire a bíróság neki adott igazat.
Gyopáros Alpár a kritikákra azzal is reagált, hogy 2022-ben a választókerületben rekordmagas, 71,22 százalékos támogatottsággal választották meg,
és ez a bizalom arra ösztönzi, hogy minden erővel szolgálja a térségben élőket, függetlenül a polgármesterek pártszínétől. „Nem polgármestereket képviselek, hanem a településeken élő embereket” – írta, és ígéretet tett, hogy rendületlenül dolgozik tovább a kónyiakért és a babótiakért is.
„Kóny Község Önkormányzata az idei évben sem részesült támogatásban. Ezt itt külön is szeretném megköszönni a kónyiak nevében Gyopáros Alpárnak!” – írta egy ironikus Facebook-posztban a Győr-Moson-Sopron vármegyei település polgármestere, Aller Imre (képünkön), miután ismét elutasították a Magyar Falu Program útfelújítási pályázatát.
A kónyi polgármester mellett a babóti településvezető, Nyikos Gábor is bírálta a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, amiért Gyopáros Alpár a falu templomának felújításáról készített videót, noha a közel 100 milliós beruházáshoz az állami támogatás mindössze 15 millió forint volt.
„Kaptunk 15 milliót, amit nagyon köszönünk, de nem ön adta!” – írta Nyikos, jelezve, hogy a felújítás az egyház, az önkormányzat és a helyiek összefogásával valósul meg. A két polgármester panaszairól a Telex számolt be részletesen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lenullázta magát a közpénzmilliárdokból épült karcagi Sámándob, már a rezsire sem futja
Tavaly még Rúzsa Magdi koncertjére tódult a nép, idén azonban kong az ürességtől a méregdrága épület. A legnagyobb bevételt egy esküvő hozta, a jegyeladásból egyetlen fillér sem jött be.
Gyakorlatilag teljesen kiürült a közpénzmilliárdokból felhúzott karcagi Sámándob: míg tavaly az eladott belépőjegyek száma elérte a 10 ezret, addig idén ez a szám nullára csökkent, írja a 24.hu. A hivatalosan Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ néven futó épületben idén egyetlen kiállítás volt látható, a Sámánrajzok! című tárlat. Az év során összesen 15 rendezvényt tartottak itt, köztük a nyugdíjas klub farsangi bálját, egy Rummikub versenyt, emellett a helyszínt kiadták esküvőkre és cégeknek is.
A Sámándob idei legsikeresebb programja 190 ezer forintos bevételt termelt. A tervezett 3,5 millió forintos bérletidíj-bevételből szeptember végéig csupán 820 ezer forint jött be, főként esküvőkből.
A Sámándob ezért szinte kizárólag támogatásokból marad fenn. A központ idén 32,2 milliós bevétellel és 36 milliós kiadással számol, tehát már a terv is milliós hiányt tartalmaz. A bevételi oldalon a jegybevétel 0 forint, a terembérlet 3,5 millió, a „cég általi támogatás” 15 millió, a pályázati támogatás pedig 13,8 millió forint. Ezzel szemben a fenntartási díj hatalmas összeget emészt fel: a rezsi 24 millió forint, a karbantartás 7 millió, az üzemeltetés pedig további 5 millió forintba kerül. Az önkormányzat oldalán 28,8 millió forint van előirányozva az üzemeltetésre, de azt nem tudni, hogy a költségek mekkora részét fedezi állami vagy önkormányzati forrás, ahogy a „cég általi támogatás” háttere sem derült ki.
Az épület már a nyitóévet is veszteséggel zárta: 2024-ben a bevétel 66,2 millió volt, a kiadás viszont elérte a 77,5 millió forintot. Ebben az évben nagy sikert hozott a Munkácsy-kiállítás, amelyre 9160 jegyet váltottak, de az azt követő, Kazahsztán nomádjai című tárlatra már csak 139-en voltak kíváncsiak.
Nem hozta meg a várt sikert a Magyarok Világszépe Szépségverseny sem, hiába próbálta meg Fásy Ádám a sámántematikát belecsempészni a rendezvénybe.
A széthúzott macaronra hasonlító épület a 2015-ös milánói világkiállításra készült, és már a megépítése körül is botrányok voltak. Az alkotók akkor elhatárolódtak tőle, és nem vállaltak felelősséget „annak építészeti-műszaki színvonaláért, működőképességéért, a terem hangzásáért”. A világkiállítás után a milánói bíróság le is foglalta az épületet, mert a magyar állam nem fizette ki az olasz kivitelezőket. Két terv volt a hazahozatalára: vagy karcagi sztyeppemúzeum, vagy szombathelyi egészségközpont lett volna belőle.
Végül
az állam újabb és újabb pénzeket tolt a projektbe. 2019-ben például újabb milliárd ment a Sámándobba,
amely a Telex cikke szerint ezzel hivatalosan is megerősítette, hogy sámáni szellemben képes kapcsolatban lépni a közpénzt eltüntető transzcendenciákkal. Az átadáskor Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az épület „a helyiek szellemi központjaként szolgál majd”. A miniszter azt is elmagyarázta, miért éppen Karcagra került a létesítmény: „a kunok, jászokon keresztül ez a város ma is a magyarság közép-ázsiai gyökereit jeleníti meg”.
Gyakorlatilag teljesen kiürült a közpénzmilliárdokból felhúzott karcagi Sámándob: míg tavaly az eladott belépőjegyek száma elérte a 10 ezret, addig idén ez a szám nullára csökkent, írja a 24.hu. A hivatalosan Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ néven futó épületben idén egyetlen kiállítás volt látható, a Sámánrajzok! című tárlat. Az év során összesen 15 rendezvényt tartottak itt, köztük a nyugdíjas klub farsangi bálját, egy Rummikub versenyt, emellett a helyszínt kiadták esküvőkre és cégeknek is.
A Sámándob idei legsikeresebb programja 190 ezer forintos bevételt termelt. A tervezett 3,5 millió forintos bérletidíj-bevételből szeptember végéig csupán 820 ezer forint jött be, főként esküvőkből.
A Sámándob ezért szinte kizárólag támogatásokból marad fenn. A központ idén 32,2 milliós bevétellel és 36 milliós kiadással számol, tehát már a terv is milliós hiányt tartalmaz. A bevételi oldalon a jegybevétel 0 forint, a terembérlet 3,5 millió, a „cég általi támogatás” 15 millió, a pályázati támogatás pedig 13,8 millió forint. Ezzel szemben a fenntartási díj hatalmas összeget emészt fel: a rezsi 24 millió forint, a karbantartás 7 millió, az üzemeltetés pedig további 5 millió forintba kerül. Az önkormányzat oldalán 28,8 millió forint van előirányozva az üzemeltetésre, de azt nem tudni, hogy a költségek mekkora részét fedezi állami vagy önkormányzati forrás, ahogy a „cég általi támogatás” háttere sem derült ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pintér Bence, Győr polgármestere nyilvános vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert. A felkérés apropója, hogy mindkét politikus november 15-én a városba látogat.
A polgármester a vitára a győri városháza dísztermét ajánlotta helyszínként.
Szerinte ez jó alkalom lenne arra, hogy a felek találkozzanak, megvitassák nézeteiket, és a nyilvánosság előtt beszéljenek arról, merre és hogyan kormányoznák az országot.
„Tisztában vagyok vele, hogy miniszterelnök-jelöltek között nagyon rég nem volt vita, de azt is tudom, hogy ez nincs rendben így. Ahogy azt is tudom, hogy ennyire kiélezett is régen volt a helyzet” – fogalmazott Pintér Bence a közösségi oldalán.
A meghívóban azt is jelezte, hogy a vita szabályait és levezetőjét a résztvevők közösen határozhatják meg. Emellett javaslatokat is tett a lehetséges témákra.
Elsőként a helyi önkormányzatiság kérdését ajánlotta:
„Az elmúlt időszak helyi választásai és egyeztetései megmutatták, hogy a kormány és az önkormányzatok közötti viszony semmiképpen sem maradhat úgy, ahogy az elmúlt 15 évben azt kialakították.
A Tisza Párt önkormányzatokhoz való hozzáállásáról, konkrét terveiről pedig igencsak keveset tudunk. Éppen ezért elsőként javaslom a helyi önkormányzatiság kérdéskörét megvitatni.”
Másodikként a magyar külpolitika és külgazdaság jövője szerepel a javasolt vitatémák között.
Pintér a hivatalos meghívót már elküldte, és november 10-ig várja a válaszokat, illetve az esetleges további témákat. Magyar Péter már jelezte, hogy elfogadja a felkérést.
„Elfogadom Pintér Bence győri polgármester meghívását az Orbán Viktorral november 15-én folytatandó élő vitára a magyarokat valóban érdeklő problémákról. A kérdés már csak az, hogy a leköszönő miniszterelnök összeszedi-e a bátorságát két adatlopás és listázás között, hogy 20 év után vállaljon egy valódi vitát. Miniszterelnök Úr?” – reagált Magyar.
Pintér Bence, Győr polgármestere nyilvános vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert. A felkérés apropója, hogy mindkét politikus november 15-én a városba látogat.
A polgármester a vitára a győri városháza dísztermét ajánlotta helyszínként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hamarosan 27 ezer budapesti nem kaphat fizetést - vészharangot kongat Kiss Ambrus
Alig 3 milliárd forint maradt a fővárosi kasszában, így a decemberi munka után járó pénz sorsa is bizonytalan. Családok ezreinek megélhetése került veszélybe.
Alig hárommilliárd forint maradt a fővárosi önkormányzat számláján, miközben az év vége még messze van. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, hogy
kérdésessé vált a decemberi munkáért járó fizetések januári kifizetése. Mint mondta, ez 27 ezer budapesti munkavállalót és családjukat érinti.
A városvezetés is szeretne biztosítékot adni arra, hogy a bérek időben megérkeznek.
A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója hozzátette: „Az továbbra is érvényes állítás, hogy
a bérek kifizetése elsőbbséget élvez, de a semmiből ezt sem lehet. Senki nem tudja, mi van a szakadékon túl.”
Karácsony Gergely főpolgármester egy újabb állami inkasszó után a Facebook-oldalán jelezte: összehívják a demonstrációs és sztrájkbizottságot. Bejegyzésében úgy fogalmazott: „Budapest-család 27 ezer dolgozója pontosan érti: nem mehet tovább, hogy Budapest finanszírozza az államot.” Hozzátette, hogy a munkavállalók veszélyben érzik munkahelyüket és megélhetésüket.
Karácsony szerint a kormány nem hajlandó tárgyalni a fővárossal, és azzal vádolja a városvezetést, hogy húzza az időt.
A főpolgármester ugyanakkor arról számolt be, hogy eddig több mint 30 ezer oldalnyi, körülbelül 21 gigabájtnyi dokumentumot adtak át az átvilágítást végző Domokos Lászlónak.
A legtöbb érintett dolgozót képviselő Fővárosi Közszolgáltatói és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége még nyáron hozta létre a demonstrációs és sztrájkbizottságot. A testület csütörtökön egyeztet a városvezetéssel a lehetséges megoldásokról.
A bizottság koordinátora, Naszályi Gábor szerint a kialakult helyzetért nem a munkavállalók felelősek, hanem a döntéshozók. Úgy fogalmazott:
ha leállnak a közszolgáltatások, az a főváros működését, ezen keresztül pedig az egész ország működését is veszélyezteti.
Szerinte a politikusok feladata biztosítani az ország, illetve a települések működését.
A szakszervezeti vezető emlékeztetett arra is, hogy érvényes bérmegállapodásuk van a fővárossal. A városvezetés többször hangsúlyozta, hogy a bérek kifizetése kiemelt fontosságú. Naszályi Gábor elmondta: egyelőre nincs ok sztrájkra, és a fővárosi önkormányzattal mint munkáltatóval sincs problémájuk. A céljuk közös: biztosítani a város működőképességét.
Hangsúlyozta:
ha a dolgozók nem kapják meg a munkáért járó juttatást, az a munkaszerződés és a kollektív szerződés megszegését jelenti. Ilyen esetben a munkavállaló dönthet úgy, hogy nem dolgozik ingyen.
Naszályi szerint ez sem lenne sztrájk, de komoly kérdéseket vetne fel. Úgy látja, a 27 ezer dolgozót nem lehet egyszerűen elküldeni. Ha ez mégis megtörténne, az a város működésének visszafordíthatatlan leállását okozná. Hozzátette: lassan el kellene kezdeni a jövő évi bértárgyalásokat is, de ennek jelenleg kevés az esélye, amíg az idei működés sincs biztosítva.
Alig hárommilliárd forint maradt a fővárosi önkormányzat számláján, miközben az év vége még messze van. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, hogy
kérdésessé vált a decemberi munkáért járó fizetések januári kifizetése. Mint mondta, ez 27 ezer budapesti munkavállalót és családjukat érinti.
A városvezetés is szeretne biztosítékot adni arra, hogy a bérek időben megérkeznek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
