HÍREK
A Rovatból

A második legenyhébb volt ez a tél 1901 óta, a január pedig a legcsapadékosabb

A december 66 százalékkal, míg a január 148 százalékkal volt csapadékosabb az éghajlati normálnál, a február viszont nagyrészt száraz, naposabb idővel telt és csapadéka 56 százalékkal elmaradt a szokásostól.


A 2022/2023-as tél országos átlagban a második legenyhébb volt a 2006/2007-es után 1901 óta, ugyanakkor a szokásos csapadékmennyiségnek a másfélszerese esett, amivel ez lett a kilencedik legcsapadékosabb tél a 20. század kezdete óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

Méréseik adatait értékelve azt írták, az évszak középhőmérséklete országosan 3,1 fok volt, 2,7 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 0,3 fokos átlagánál. Folytatódott tehát az enyhe telek sorozata, ami hatodik éve tart, és az elmúlt tíz évben csak a 2016/2017-es tél volt az átlagnál hidegebb.

1901 óta az idei volt a második tél, amelynek középhőmérséklete országos átlagban elérte a 3 fokot. Mindhárom téli hónap átlag feletti hőmérsékletű volt: a december 2,1, a január 4,5, a február 1,6 fokkal az átlag felett alakult, a január a második legenyhébb volt a 20. század eleje óta.

A tél középhőmérséklete a déli vármegyékben többfelé elérte a 4 fokot, északabbra, síkvidéken többnyire 3 és 3,5 fok között alakult, 3 fok alatt a hegyvidéki és északkeleti országrészben volt. Fagypont alatti érték csak a legmagasabb hegyeken fordult elő. A középhőmérséklet az ország legnagyobb részén és országos átlagban is több mint fél fokkal elmaradt a 2006/2007-es értéktől, de délkeleten egy kisebb területen az idei volt a legenyhébb tél 1901 óta.

Az ősszel csapadékosabbra fordult időjárás télen is folytatódott: a csapadék mennyisége országos átlagban 173,1 milliméternyi volt az előzetes adatok szerint, ami az éghajlati normál - 115,3 milliméter - 150 százaléka, ezzel a kilencedik legcsapadékosabb tél volt az idei a 20. század kezdetétől.

A december 66 százalékkal, míg a január 148 százalékkal volt csapadékosabb az éghajlati normálnál, a február viszont nagyrészt száraz, naposabb idővel telt és csapadéka 56 százalékkal elmaradt a szokásostól.

A január országosan a legcsapadékosabb január volt 1901 óta. A télen a legtöbb csapadékot Pilisszentkereszten mérték, 281,8 milliméternyit, a legkevesebbet Sopron, Kuruc-domb állomáson, ahol mindössze 65,8 milliméternyit regisztráltak.

Az Alpokalján 100 milliméternyinél kevesebb csapadékot mértek, az ország kevésbé csapadékos részei közé tartozott még Szeged környéke, ahol 100-120 milliméternyi csapadék esett. A hegyvidékek mellett a középső és a délnyugati országrészben viszont nagyobb területen a 200 milliméternyit is meghaladta a 2022/2023-as tél csapadékmennyisége.

A fagyos napok száma - amikor a napi minimumhőmérséklet 0 fok vagy az alatti - országosan csak 14 volt ezen a télen, bár az átlag 63 nap. A zord napok száma - amikor a minimumhőmérséklet mínusz 10 fok alatt marad - mindössze egy volt; az átlag 8 nap. A téli napok száma pedig - amikor a napi maximumhőmérséklet 0 fok alatti - mindössze három volt az idén, bár az átlag 22 nap.

A meteorológiai szolgálat az idei tél rekordjairól azt közölte, a legmagasabb nappali hőmérsékletet február 21-én Bátán mérték, 20,6 fokot, a tél legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Gagybátorban december 13-án, mínusz 15,3 fokot.

A télen a legtöbb csapadékot, 281,8 milliméternyit Pilisszentkereszten regisztrálták, a legkevesebbet - 65,8 milliméternyit - Sopronban.

Egy nap alatt a legtöbb csapadék Szerep településen esett: december 10-én 73,2 milliméternyi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Brutális videón, ahogy lekapja a debreceni Spar tetejét az orkánerejű szél
Elképesztő pusztítást okozott a vihar az országban, de ilyet akkor is ritkán látni. A szél szinte egészben kapta le az épület tetejét.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. július 08.



Kedd reggelig majdnem 3000 helyre riasztották a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit, valamint az önkormányzati és az önkéntes tűzoltókat.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azt közölte az MTI-vel, hogy a leggyakrabban kidőlt fák, leszakadt faágak miatt riasztották a tűzoltókat, Békés, Csongrád-Csanád, Pest vármegyében, a fővárosban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyékben.

Utóbbi régióban akkora szélvihar tombolt, hogy egy debreceni Spar tetejét szinte egyben emelte meg, majd dobta odébb a vihar.

A döbbenetes pillanatokat egy közelben lakó Facebook-felhasználó, Kozma Krisztián rögzítette:

A hivatásos katasztrófavédelmi szervek hétfőn 896 emberrel és 246 technikai eszközzel avatkoztak be, a műveleteket 71 önkéntes tűzoltóegyesület és önkéntes mentőszervezet 419 emberrel és 160 technikai eszközzel, valamint 30 önkormányzati tűzoltó-parancsnokság 183 emberrel és 72 technikai eszközzel támogatta – sorolta közleményben az OKF.

Az előrejelzések szerint kedden napközben ismét több hullámban várhatók zivatarok, amelyeket felhőszakadás kísérhet. Felhőszakadásra Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyékre adtak ki elsőfokú figyelmeztetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Vitézy: A Lázár-videóba belenagyítva látszik, hogy a MÁV-nál még fut a Vonatinfó, ami utasok tízezreinek segíthetett volna a teljes összeomlás idején
Vitézy szerint a Vonatinfó „a vihar miatti tegnapi teljes összeomlás idején utasok tízezreinek segíthetett volna, de Lázár János betiltotta”.


A hétfői vihar okozta vasúti káoszról több videót is feltöltött a Facebook-oldalára Lázár János. Az egyik ilyen videóban szúrt ki egy érdekességet Vitézy Dávid.

„Lázár bement a haváriaközpontba videót forgatni, a háta mögött a diszpécseri monitorokon közben ott fut a Vonatinfó, bár direkt a lehető legtágabb nagyításra állítva, hogy a színes pöttyök ne legyenek feltűnőek. A rendszer nem meglepő módon tehát megvan, működik”

- írta posztjában a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője.

„A vihar miatti tegnapi teljes összeomlás idején utasok tízezreinek segíthetett volna, de Lázár János betiltotta”

- tette hozzá Vitézy arra utalva, hogy néhány hete leállították a Vonatinfót.

„A vasutasok minden erejükkel azon dolgoznak, hogy helyreálljon a vasúti közlekedés a vihar után. Köszönet nekik ezért, számos vonalon az éjjel el is távolították a kidőlt fákat, helyreállították a felsővezetékeket. De ehhez miniszteri döntések nem kellenek nekik, hősiesen végzik a munkájukat. Miniszteri döntésre az utasok várnak” - írja Vitézy, aki felidézte, hogy Lázár egy 444-es videóban azt mondta, hogy az utasok „boldogságához ez kell, nem zárkózik el” attól, hogy visszaállítsa a Vonatinfót.

„A boldogságtól nagyon messze vagyunk, de a legalapvetőbb utastájékoztatási térképi információk elérhetőséget miniszteri utasításra elzárni az utasoktól tarthatatlan álláspont, főleg most, annyira zavart vasúti közlekedés idején, mint amivel a viharok miatt tegnap és még ma is szembesülnek az utasok. Itt az idő az intézkedésre, miniszter úr! Kérjük vissza a Vonatinfót! Ha még mindig nem érti, mire jó, kérdezze meg a videódíszletként használt diszpécsereket a háta mögött” - jegyezte meg Vitézy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiderült, miért ázott be a 2A Terminál Ferihegyen: az elromlott tűzoltóberendezés kinyitotta a vészhelyzeti ablakokat, amin bezúdult az eső
A tomboló vihar komoly károkat okozott a repülőtér épületeiben és berendezéseiben. A Budapest Airport Zrt. szerint a légiközlekedésben fennakadások voltak, de személyi sérülés nem történt.


A hétfőn érkezett vihar komoly fennakadásokat okozott a budapesti repülőtéren és a magyar légtérben. A meteorológiai ciklon hatására már a délelőtti órákban be kellett avatkozni, a légiforgalmi irányítás légtérhasználati korlátozásokat vezetett be – árulta el az MTI-nek a Budapest Airport Zrt. igazgatósági elnöke. Lóga Máté elmondta: a repülőtéren óránként közel 120 kilométeres, orkánerejű széllökések tomboltak. Ilyen időjárási körülmények között korlátozni kell a repülőtér működését, hogy megőrizzék az emberéleteket és a biztonságot.

Lóga kiemelte, hogy a repülőgépek fel- és leszállása viharos időben komoly veszélyeket jelent. Romlanak a pilóták látási viszonyai, zavar keletkezhet a navigációban, nő a villámcsapás kockázata, erős széllökés és turbulencia érheti a gépeket, valamint a jegesedés is károkat okozhat a repülőkben. Ezek a tényezők pedig súlyos balesetekhez vezethetnek.

A vihar jelentős károkat okozott a repülőtér épületeiben is.

A szél több helyen burkolatokat tépett fel, megrongálta a repülőtér tűzjelző berendezését, ennek következtében automatikusan kinyíltak a T2A terminál vészhelyzeti ablakai. A csapadék ezáltal bejutott a terminál területére. Az anyagi kár jelentős, de személyi sérülés nem történt.

„Egyórás biztonsági lezárást követően, a futópálya törmelékektől való megtisztítása után, helyreállítottuk a forgalmat a repülőtér területén.”

Lóga Máté reagált az események után megjelent politikai nyilatkozatokra is. „Rendkívül károsnak és felelőtlennek tartom, hogy a repülőteret és légiirányítást kioktató politikai nyilatkozatot mer megengedni magának olyan ember (Magyar Péter), aki nyilvánvalóan nem ért a légiirányításhoz. A felelőtlen és felháborító nyilatkozatok helyett inkább köszönetet kellene mondania, hogy ilyen helyzetben személyi sérülések nélkül, rövid lezárás mellett tudtuk biztosítani a személyforgalmat, és ő is elutazhat Brüsszelbe” – fogalmazott a Budapest Airport Zrt. igazgatósági elnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
124 ezer háztartásban már helyreállt az áramszolgáltatás, de még mindig több ezren vannak áram nélkül
Gőzerővel dolgoznak az MVM szakemberei az áramszolgáltatás helyreállításán a tomboló vihar után. Az ítéletidő szinte az egész országban hatalmas károkat okozott.


Az MVM Facebook-oldalán közzétett friss tájékoztatás szerint eddig 124 ezer háztartásban sikerült visszaállítani az áramszolgáltatást a tomboló vihar után. A közleményben hozzáteszik: a munkálatok jelenleg is folynak, a meghibásodások helyszíneinek feltérképezése „megkettőzött erővel zajlik”, a helyreállítás folyamatos.

A poszt alapján a vihar nem kímélte az MVM hálózatát: csak a középfeszültségű hálózaton közel 150 helyen történt üzemzavar, legtöbbször kidőlt fák miatt, amelyek leszakították a vezetékeket vagy rájuk dőltek.

Emiatt egy időben 190 ezer háztartás maradt villamosenergia-ellátás nélkül - írja az áramszolgáltató.

A cég kiemelte, hogy a leszakadt vezetékeket úgy kell kezelni, mintha feszültség alatt lennének, ebből következik, a megérintésük „tilos és életveszélyes”!

Bár a vihar már elvonult és újabb meghibásodások nem jelentkeztek, a károk felszámolása még zajlik. Jelenleg közel 300 szerelő dolgozik a helyreállításon, dupla műszakban, ennek köszönhetően az MVM 64 ezer ügyfélnél már sikerült visszakapcsolni az áramot.

A szolgáltató arról számolt be, hogy a hibabejelentéseket kezelő telefonközpontja közel 10 ezer hívást fogadott a vihar kezdete óta és a vonalak még mindig rendkívül leterheltek. Az MVM ezért arra kéri az ügyfeleket, hogy már csak akkor telefonáljanak, „ha közvetlen életveszély áll fenn”.

Az MVM türelmet és megértést kér az ügyfeleitől, és azt ígéri: mindenhol helyre fogják állítani az áramszolgáltatást, amilyen gyorsan csak tudják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk