KÖZÖSSÉG
A Rovatból

A magyarok is jól járhatnának a négynapos munkahéttel, de még nem minden munkahely kész a változásra

Bizalom, önállóság, belátás - mindenképp szükség van ezekre az értkekre, hogy egy munkaadó bevezesse a négynapos munkahetet.
Rónyai Júlia. Fotó: 089photoshootings/Pixabay - szmo.hu
2022. március 05.



Február közepén fogadta el a belga kormány azt a munkahelyi reformcsomagot, amelynek értelmében a munkavállalók háromnapos hétvégét kaphatnak. Más európai országok, például Spanyolország és Skócia is fontolgatja a rövidített munkahét bevezetését. De vajon hogy működne nálunk egy hasonló rendszer? Megérett-e erre a hazai munkakultúra? Szakértőkkel beszélgettünk.

A négynapos munkahét nem újkeletű elképzelés, sőt: Észak-Európa számos országában tesztelték már az elmúlt 10-15 évben - mondja Kis-Tamás Loránd, szervezetfejlesztő, pszichológus és egyetemi oktató.

Ma a modell világszerte egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Igaz, a legtöbb helyen eddig kísérleti szinten vezették be. Ezt elősegítették a pandémia miatt megváltozott munkafeltételek is, amelyek sok céget tereltek a rugalmasabb megoldások felé.

„A kísérletekben szereplő országok élen járnak work-life balance (vagyis az egyén életében megteremtett, munka és magánélet közti egyensúly) tekintetében. Az ilyen munkarendre széles körben van igény, de nem minden szervezet áll rá készen, hogy bevezesse” - véli a szervezetfejlesztő.

A munkavállaló elégedettsége ugyanis csak az egyik lényeges szempont. A másik a négynapos modell gazdasági haszna. A kutatások szerint az új munkarendben az alkalmazottak sok helyen produktívabbá, eredményesebbé váltak, fellendítve ezzel a cég gazdasági mutatóit is is.

„Ahol heti négy napot dolgoznak a munkavállalók, ott ritkább a kiégés, több a home office lehetőség. Ennek tehát gazdasági vetületei is vannak, nem csak emberkímélési szempontjai” - teszi hozzá Kis-Tamás Loránd.

Kisebb klímaterhelés, kevesebb üresjárat

„A négy hónapos munkahéttel Új-Zéland, az USA, a spanyolok és az oroszok is próbálkoztak. A tapasztalatok mindenhol pozitívak, a tanulmányok szerint a változás sehol nem vetette vissza a munkamorált” - ezt már Petrusán-Molnár Dalma, tanácsadó szakpszichológus mondja.

Szerinte az ilyen rendszer nemcsak elégedettebbé, hanem ebből fakadóan lojálisabbá is teszi a dolgozókat. A munkaadó cserébe vonzóbbá válik a piacon, így jobb eséllyel tud a saját profiljához illő munkaerőt választani.

„Az üresjárat is kevesebb: az alkalmazottak sokkal produktívabbak a munkavégzés terén, célzottabban törekednek a kiszabott munka magas színvonalú elvégzésére” - mondja Dalma.

A pszichológus szerint nem elhanyagolható szempont a klímatudatosság sem: jóval kisebb környezeti terhelést jelent, ha egy többzer fős iroda heti egy nappal kevesebb időre van igénybe véve, így csökken az áram- és vízfogyasztás is. És akkor a kieső napokon megspórolt benzinről még nem is beszéltünk.

Oké, de hogy néz ki a négy nap munka a gyakorlatban?

Fontos, hogy a négy napos hét nem feltétlenül jelent csökkentett óraszámot. Aki tehát csak a kevesebb munkában látja a modell előnyeit, az csalódni fog.

A nemzetközi tapasztalat mégis azt mutatja: a munkavállalók nem érezték plusz terhelésnek, ha a 38-40 órás heti munkamennyiséget 4 napra leosztva végezték el. Jobban motiválta őket, hogy egy extra napot nyernek vele, és így már van idejük töltődni, a magánéletükkel foglalkozni.

“A munkavállalók számára az az optimális, ha a saját szabadidejük felett tudnak rendelkezni. Fontos a párbeszéd is: van olyan cég, ahol az alkalmazottak fél évente jelezhetik a munkáltató felé, mennyire vált be az adott munkarend. Így lehetséges akár egymás után többféle felállást is kipróbálni” - mondja Petrusán-Molnár Dalma.

A pszichológus ugyanakkor hozzáteszi: volt olyan amerikai állam, ahol a négy napos héten a lakosok azért elégedetlenkedtek, mert a szabadnapjukon nem tudtak ügyeket intézni - hiszen a hivatalok is zárva tartottak.

Az ilyen kellemetlenségek áthidalhatók azzal, ha a munkavállalók rotációban veszik ki a szabadnapjaikat. Működhet az is, ha a hivatalok dolgozói a hétfőt, míg a többi munkavállaló a pénteket kapja meg szabadnapnak. Persze, ez már átfogó, társadalmi-kulturális szintű szervezést igényel.

De hogyan szervezhetőek át egy cég mindennapjai?

„Minden változásnak van egyéni, csoportos, szervezeti és társadalmi aspektusa is. Ezért mind a négy szintet vizsgáljuk, és ha mind megérett egy ilyen rendszerhez, akkor lehet sikeres a bevezetése” - mondja Kis-Tamás Loránd.

Ha azonban a szervezeti kultúra még fejletlen, akkor előfordulhatnak visszaélések. Ha például az egyén személyiségében nem érett a felelősségteljes megoldásokra, visszaélhet a helyzettel - akár azáltal, hogy a szabadnapon is dolgozva tesz szert előnyre a többiekhez képest.

Ha a csoport éretlen, akkor annak tagjai kihasználhatják egymást, míg ha az egész szervezeti kultúra kiforratlan, akár a vezetők is visszaélhetnek a pozíciójukkal. Ezért vizsgálják a szervezetfejlesztők a fenti szempontok mindegyikét, mielőtt nekiállnának egy hasonló rendszer kidolgozásának.

„A négynapos munkahét nem négy irodai munakanapot és egy nap home office-t jelent! Ha egy munkahelyen ezt nem veszik komolyan, még nem érettek a rendszer elsajátítására” - figyelmeztet a szervezetfejlesztő.

Hozzáteszi, az egyéni motiváció is fontos: van, akinek a maximalizmusa, perfekcionizmusa miatt lelkiismeretfurdalása támad, ha három napot pihen egyhuzamban. A kiégést illetően is ők a legveszélyzetetettebb csoport, hiszen nagyon nehezen veszik rá magukat, hogy ne dolgozzanak.

A legtöbb ember három nap regeneráció mellett nagyobb fokú szabadságot élvez abban, hogyan használja az erőforrásait. Arról nem is beszélve, hogy olyan dolgokat is el tud intézni, amelyekhez egyébként szabadnapot kellett volna kivennie.

Persze, a négynapos munkahét mellett vannak egyéb eszközök is a munkavállalók „stresszmentesítésére”, mondja Petrusán-Molnár Dalma.

Ezt szolgálják az egyre több irodaépületben megtalálható pihenőszobák, sportolási lehetőségek, étteremszerű étkezési lehetőségek is. A cél, hogy a munkavállalók optimális körülmények között végezhessék a munkájukat, amihez az adott cég minden feltételt igyekszik teljesíteni.

Az Amazon Helix üvegházának látványterve, amit közösségi térként használhatnak majd a texasi dolgozók (Forrás: YouTube)

Egyre több cég ügyel rá emellett, hogy a munkavállaló a szabadnapjain követezmények nélkül kikapcsolhassa a telefonját, vagy ne legyen kötelező ránéznie a céges e-mailjére, ezzel is hozzájárulva a pihenéshez.

Mindez pedig óriási mentálhigiénés és stresszkezelési előnyökkel jár a munkavállaló számára, és segít megelőzni a kiégést.

Megérett-e Magyarország a négynapos munkahétre?

A válasz: so-so. Általánosságban még semmiképp nem jellemző, de már vannak ilyen irányba mutató kezdeményezések, elsődlegesen a magánszférában.

„Ha megfigyeljük, eddig milyen országokban vezették be a négynapos munkahetet - például Új-Zélandon -, azt találjuk, hogy jellemzően teljesen más az életszínvonal, az ország szociológiai meghatározottsága, mint nálunk. Itt mindez még gyerekcipőben jár, hiszen az sem ritkaság, hogy az 5 napos munkahéten is túlórát túlórára halmoznak” - mondja Dalma.

Ezzel Kis-Tamás Loránd is egyetért: „Magyarországon ezt még nem mindenütt lehetne általánosan bevezetni. Vannak már munkahelyek, ahol jól működik, de amíg az egyén, csoport és társadalom szintjén nem értünk meg a feladatra, addig én várnék vele”.

A szervezetfejlesztő hozzáteszi: ők először azt vizsgálják, hogy egy adott szervezetben melyek azok a jellemzők, amelyek mentén a változások beütemezhetők.

Ha a cég maga is képes rendszerszintű változást bevezetni, akkor elég egy-két konzultáció. Más esetben nagy, átogó, mindent érintő változásban segít a szervezetfejlesztő: hogyan kell a céget felmérni, diagnosztizálni? Egyáltalán érdemes-e bevezetni az új munkarendet? Ha igen, mikre kell figyelni a szervezeti kultúra, infrastruktúra, költségek tekintetében?

A folyamatot előre eltervezett lépéssorozatokban kell megvalósítani, úgy, hogy a legkisebb ellenállás mellett menjen végig. Minél kisebb a szervezet rutinja, ez annál több időt vesz igénybe: akár egy vagy több évbe is beletelhet. Ha azonban csak egy-egy elemet kell finomhangolni, akkor néhány hét vagy hónap is elegendő - mondja a szervezetfejlesztő.

Egy ilyen folyamat során számtalan területen merülnek fel kérdések: hogyan kell bevonni a munkatársakat, átalakítani a HR-rendszert, a szabadságolást?

Képzések, tréningek, készségfejlesztés és akár vezetői coaching is szükségessé válhat. A munkavállalók ezek során megtanulhatják, hogy a négynapos hét fókuszáltabb munkavégzést követel meg, és szabadságot is nagyobb fokú tudatossággal kell kivenni. A vezetők számára ugyanakkor téma lehet, hogyan tudnak bizalmat építeni olyan helyzetben is, ahol kisebb kontrollt gyakorolhatnak majd a beosztottak fölött.

„Akárcsak a sportban, a munkában is akkor hozzuk ki magunkból a legjobbat, ha elég lehetőségünk van a regenerációra. Ha jobban kipiheni magát egy játékos, jobban is fog teljesíteni. Ugyanígy, ha van lehetőségünk töltődni, az a mukaszervezést is hatékonyabbá teszi, segít csúcsformában maradnunk és fókuszált teljesítményt nyújtanunk” - zárja Kis-Tamás Loránd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Felfoghatatlan tragédia: egy hónap alatt halt meg mindkét szülő – öt gyerek maradt árván Orosházán
A fiatal anya tüdőembólia miatt hunyt el, párja egy hónappal később agyvérzésben. A négy kicsi nevelőszülőkhöz került, a legnagyobb lányt a nagypapa vette magához.


Döbbenetes tragédia rázta meg Orosházát és Nagyszénást. Egy fiatal pár egy hónapon belül halt meg, öt gyermekük pedig árván maradt. A hároméves ikerpár, egy 5 éves kisfiú, egy 9 éves és egy 13 éves kislány veszítette el szüleit. A családból senki nem tudta magához venni mind az öt gyermeket. Egyetlen élő nagyszülőjük, az apai nagyapa a legidősebb lányt vállalta, a négy kisebb testvér pedig nevelőszülőkhöz került – számolt be a Blikk.

Egy hónapja Mónika lett rosszul az orosházi albérletükben. Párja, Szabolcs vonattal tartott haza, amikor a nő felhívta, hogy nincs jól. Később már összefüggéstelenül beszélt, mire a férfi hazaért, a mentők próbálták ellátni, de a 36 éves édesanya életét már nem lehetett megmenteni.

„Tüdőembólia, ezt állapította meg a boncolás” – mesélte az elhunyt nő unokatestvére, Hajnalka. „Szabolcsot nagyon megviselték a történtek, de igyekezett tartani magát, méltó módon eltemette a szerelmét, és minden erejét a gyerekekre fordította. Annyiban tudtunk neki segíteni, hogy gyűjtést szerveztünk, legyen miből élniük, míg a hivatalok rendezik a dolgokat. Nem is gondolkozott azon, mi lesz az öt gyerekkel, tudtuk, Szabolcs remek apa.”

Egy hónapig bírta tartani magát, aztán agyvérzést kapott. A család őt is elvesztette. Az öt gyermek teljesen árván maradt. Az apai nagyapa már 73 éves, egyedül él, a többi rokon saját családja miatt nem tudta vállalni a gyerekeket.

„Nem is a pénz lett volna a gond, mert rengetegen segítettek nekünk, milliók gyűltek össze a gyerekek számláján, amit egy rokon nyitott, mert a hagyatéki eljárás miatt Móni és Szabolcs bankszámláját is zárolták. Szabolcs sokat dolgozott az építőiparban, minden fillért hazavitt. A gyerekekkel az a helyzet, hogy – főleg a négy kisebbet – nem lehet szétszakítani őket, annyira szeretik egymást” – mondta a rokon.

A legidősebb gyermek, a 13 éves lány, Mónika előző kapcsolatából született. Ő egy gyulai speciális iskolába jár, hét közben kollégiumban lakik. Egy hét múlva visszatér az iskolába, az ellátását a nagyszénási nagyapa vállalta.

A négy kisebb testvért a gyermekvédelem vette gondozásba. Augusztus 25-én vitték el őket az orosházi albérletből, és nevelőszülőknél helyezték el.

A hivatal nem árulta el, sikerült-e a testvéreket együtt tartani. „Alapállás, hogy a gyámügyi eljárásoknál a testvéreket nem szakítják el egymástól, ám négy, 3-9 év közötti gyermek esetében ez nem egyszerű” – mondta el a Blikknek egy gyermekvédelmi szakjogász. „Nehéz olyan nevelőszülőt találni, ahol éppen van négy szabad hely, ráadásul ezek a gyerekek friss traumán mentek keresztül, így extra figyelmet és pszichológusi segítséget igényelnek” – tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Görög Zita 24 óra alatt alapjaiban változtatta meg a karateedző által kalandparkban felrúgott kisfiú családjának életét
A modell Instagram-videóban kérte a közösség támogatását az első 2–3 hónapra. A család addig kapna segítséget, amíg az anya első fizetése megérkezik.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. szeptember 26.



Görög Zita friss Instagram-videójában beszélt arról, hogy most sokan a Szőlő utcai javítóintézet ügyére figyelnek, de szeretné, ha közben Juditról és fiáról, Roliról sem feledkeznénk meg, írja a 24.hu.

Elmondta, hogy az édesanya környezetváltozást szeretne, mert így lát esélyt a gyógyulásra és a nyugodtabb mindennapokra a kisfiával.

„Például Juditról és Roliról. Roli az a kisfiú, akit felrúgott tavaly a kalandparkban a karateedző. Az édesanya most úgy döntött, hogy környezetváltozásra van szükségük. Akkor tudja a gyermekét leginkább védeni, és akkor tudnak leginkább gyógyulni ebből a traumából, hogyha máshol kezdenek új életet. Valami csoda folytán 24 óra alatt sikerült nekik új iskolát, Juditnak új munkahelyet és a nap végére még albérletet is találnom. Elképesztően hálás vagyok azért, hogy ilyen barátságos fogadtatásban lesz részük ott, ahová költöznek”

Görög Zita vállalja a költöztetést és az új lakhely berendezését, de az első 2–3 hónapra további segítséget kér a családnak.

„Amíg Judit az új munkahelyén nem kapja meg az első fizetését, amíg két helyre, hiszen otthon is kell majd fizetnie neki a rezsit, addig szüksége lenne egy kis támogatásra. Én azt gondolom, hogyha megtehetjük, hogy egy kávé vagy csokoládé árával támogatjuk, akkor tegyük meg. Ha valaki többel, akkor én azért nagyon hálás vagyok, és Judit is.”

Azt is jelezte, mire fordítanák a felajánlásokat: „Nyilván itt élelem lesz a legfontosabb, albérleti díj, a buszbérlet, a Rolinak, a Juditnak a tömegközlekedése, és abszolút azok az alapvető dolgok, ami minden család számára végszükséglet”

Hozzátette, hogy Judit nehezen kér segítséget, és a videó közzétételébe is csak hosszas gondolkodás után egyezett bele, de végül hozzájárult a poszt alatti bankszámlaszám megjelenítéséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Petíció egy kisfiú szabadságáért” - a gyermeknek lehetősége lenne arra, hogy állami gondozásból szerető családba kerüljön, a rendszer mégsem támogatja
A kisfiú születése óta egy pécsi kórházban él, most viszont lehetősége lenne arra, hogy állami gondozásból szerető családba kerüljön. A rendszer mégsem támogatja őt és az örökbefogadó családot ebben.
F. O. Fotó: RTL - szmo.hu
2025. szeptember 30.



Az RTL Házon kívül című műsorában bemutatott, három éve kórházban élő kisfiúért indított aláírásgyűjtést Tapasztó Orsi influenszer, aki maga is örökbefogadó szülő. A kisfiút az a nővér venné magához a családjával együtt, aki a kórházban ismerte és szerette meg a gyereket.

A kisfiú születése óta egy pécsi kórház rácsos ágyában él, most viszont lehetősége lenne arra, hogy állami gondozásból szerető családba kerüljön, a rendszer mégsem támogatja őt és az örökbefogadó családot ebben.

A riportból kiderült: a kisfiú első éveiben indokolt volt a kórházi tartózkodás, de ennek szükségessége már rég megszűnt. Mégis, három éve változatlanul a kórház falai között él, pusztán azért, mert a gyermekvédelem nem talált számára megfelelőbb otthont. Mindeközben egy elhivatott, szeretetteljes nővér és családja már

kilenc hónapja szélmalomharcot vívnak az illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal azért, hogy örökbe fogadhassák őt, aki “senkinek nem kell”.

Míg ez a magyar család fennakadt a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadási módszertani irányelveket negligáló bürokratikus akadályain, a gyermek külföldi örökbe adási folyamatát az illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat megindította.

Akik aláírják a petíciót, kiállnak a kisfiú mellett, akinek az állam, mint szülő, jelenleg egy rácsos ágynyi magányt, embertelen sorsot és sivár gyermekkort tud csak biztosítani, illetve kiállnak egy felelősségteljes család mellett, akik tehetetlenül állnak a szakszolgálat érthetetlen javaslatával szemben, miszerint egészséges gyermek örökbefogadására alkalmasak lehetnek, de beteg gyermek örökbefogadására nem, miközben munkájukból fakadóan naponta életekért felelnek.

A petíció azt is szeretné elérni, hogy a jogszabályi keretek, határidők, módszertani elvek betartása a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatokra nézve is kötelező erővel bírjon,

és megerősíti, hogy minden gyereknek joga van szerető és biztonságos családban felnőni, kórházi ágyak rácsai helyett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Önzetlenül felajánlotta a veséjét a főnökének, hogy megmentse az életét, később mégis kirúgták
Debbie Stevens felajánlotta egyik veséjét, hogy főnöke esélyt kapjon az életre. A műtét után komplikációk jelentkeztek, mégis visszatért dolgozni, de alig telt el idő, és lefokozták, végül elbocsátották.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 23.



Előbb aa veséjét adta egy nő, hogy megmentse a főnöke életét, később azonban mégis elveszítette az állását, írja a Unilad. A 47 éves Debbie Stevens az évekkel ezelőtt történtek után azt mondta, elárulva érezte magát, amikor végül 2012-ben elbocsátották.

„Úgy döntöttem, hogy vesedonor leszek a főnökömnek, ő pedig a szívemet vette el” – mondta a Long Island-i nő. „Nagyon elárulva érzem magam. Számomra ez egy rendkívül fájdalmas és borzasztó élmény volt. Úgy kezelte ezt a felajánlást, mintha a földre dobta és belerúgott volna.”

Debbie még 2009 januárjában kezdett dolgozni az Atlantic Automotive Groupnál, ahol megismerkedett Jackie Bruciával. Bár 2010-ben elköltözött és otthagyta a céget, később visszatért Long Islandre, és egy irodai látogatás során tudta meg, hogy Bruciának vesetranszplantációra van szüksége.

Stevens szerint Brucia akkor elmondta neki, hogy van egy lehetséges donor, de ha szükség lesz rá, elfogadná a felajánlását. A jogi iratok szerint így fogalmazott:

„Soha nem tudhatod, lehet, hogy egyszer élnem kell majd ezzel az ajánlattal.”

Nem sokkal később Stevens újra Long Islandre költözött, és visszatért a régi munkahelyére. Röviddel ezután Brucia behívta az irodájába. Stevens állítása szerint ezt kérdezte tőle: „A donoromat elutasították. Komolyan gondoltad, amit mondtál?” Stevens igennel felelt, mert tisztelte a főnökét, és nem akarta, hogy meghaljon.

Ugyan Debbie nem volt megfelelő donor Bruciának, az orvosok lehetővé tették, hogy másnak adja a veséjét. Ezáltal Brucia feljebb került a várólistán.

„Úgy éreztem, visszaadom neki az életét. Az én vesém végül St. Louisba került, az övét pedig San Franciscóból hozták”

– mondta Stevens.

A műtét után a nő komplikációkkal küzdött, mégis visszatért dolgozni. Egy alkalommal rosszul lett és hazament, majd azt állította, hogy Brucia felhívta otthonról. „Azt mondta: »Mit csinálsz? Miért nem vagy a munkahelyeden?« Mondtam neki, hogy rosszul érzem magam. Erre ő: »Nem jöhetsz-mehetsz, ahogy kedved tartja. Az emberek azt fogják hinni, hogy különleges bánásmódot kapsz.«”

Stevens elmondta, hogy ezután előbb elvették az irodáját, a túlórázási lehetőségeit, majd egy 80 kilométerre lévő telephelyre helyezték át, majd pszichés problémái lettek.

„A műtét után borzasztóan, kegyetlenül, embertelenül kezdett bánni velem. Olyan volt, mintha csak azért vett volna vissza, hogy megkapja a vesémet”

– mondta az ABC Newsnak.

Ügyvédei levelet küldtek a cégnek, ezt követően kirúgták.

Az Atlantic Automotive Group és Jackie Brucia akkor nem reagált az ABC News és a The Post megkereséseire. Brucia férje, James viszont azt mondta egy újságírónak, hogy az állítások „messze állnak az igazságtól”, és hozzátette: „Ő senkit sem rúgott ki.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk