A magyarok harmada legfeljebb egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik
A K&H felmérése szerint a magyarok átlagosan 7 hónapot tudnának átvészelni meglévő forrásaikból. Azok körében viszont, akiknek a járvány miatt megszűnt az állása, 79 százalék maximum 3 hónapig tudna megélni a tartalékaiból.
A magyarok 36 százaléka mindössze egy hónapig tudna megélni a meglévő megtakarításából, ha megszűnne a rendszeres havi jövedelme
a K&H felmérése szerint, amelyről az MTI-t kedden tájékoztatták.
A közleményben kiemelték,
a magyarok átlagosan 7 hónapot tudnának átvészelni meglévő forrásaikból, ami megegyezik az egy évvel korábbi szinttel és 1 hónapos emelkedést jelent a 2018-as eredményhez képest.
A felmérés szerint a lakosság 8 százaléka 1-2 évre szükséges anyagi háttérrel rendelkezik, 5 százalékuk pedig azt mondta, akár több mint 2 évig is képes lenne bevétel nélkül megélni.
Nemek szerinti lebontásban vizsgálva, a nők 41 százaléka, a férfiak 30 százaléka bírná maximum 1 hónapig bevétel nélkül - hívta fel a figyelmet a pénzintézet az egyenlőtlenségekre.
A keleti országrészben a háztartások 43 százaléka tartozik a legkiszolgáltatottabb kategóriába, nyugaton és a középső országrészben csak 31-32 százalékos az arányuk, míg a fővárosban csupán 25 százalékos.
A kutatás szerint
azok körében, akiknek a járvány miatt megszűnt az állása, 79 százalék maximum 3 hónapig tudna megélni a tartalékaiból.
Zobor Zsuzsa, a K&H alapok kezelőjének vezetője elmondta: jelentős azok aránya, akik nagyon rövid időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. Éppen ezért lényeges, hogy az érintettek minél előbb kezdjék el a takarékoskodást, így stabilabb háttérrel várhatják a hirtelen jött változásokat.
A felmérést a pénzintézet a Free Association megbízásával végezte. A kutatásban negyedévente 500 fő vesz részt, a minta országosan reprezentatív a 30-59 éves, online lakosságra. Az adatfelvétel 2020. május 22. és június 2. között zajlott.
A magyarok 36 százaléka mindössze egy hónapig tudna megélni a meglévő megtakarításából, ha megszűnne a rendszeres havi jövedelme
a K&H felmérése szerint, amelyről az MTI-t kedden tájékoztatták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A litván főügyészség és a bűnügyi rendőrség közös közleményben számolt be arról, hogy orosz hírszerzéshez köthető személyek szervezték és irányították a DHL és a DPD által szállított csomagok felrobbantását. A nyomozás során hat kilogramm robbanóanyagot találtak, és tizenöt ember ellen emeltek vádat. Az érintettek között orosz, litván, lett, észt és ukrán állampolgárok is vannak, adta hírül az MTI.
A közlemény szerint
2024. július 19-én Vilniusban négy, házi készítésű robbanó- és gyúlékony anyaggal felszerelt csomagot adtak fel.
Egyikük másnap gyulladt ki a németországi Lipcsében, a DHL logisztikai központjában, röviddel azelőtt, hogy felrakták volna egy Nagy-Britanniába induló repülőgépre. Július 21-én egy DPD teherautón robbant fel csomag Lengyelországban, július 22-én pedig a DHL birminghami raktárában történt detonáció. A negyedik csomag Lengyelországban hibásodott meg, így nem gyulladt ki.
Litván biztonsági tisztviselők szerint az orosz összeesküvők ezekkel a csomagokkal azt tesztelték, miként lehetne robbanásokat előidézni az Egyesült Államokba tartó teherszállító gépeken.
A közleményben az is szerepel, hogy a robbanószerkezeteket masszázspárnákba rejtett időzített elektromos eszközökkel hozták működésbe.
A nyomozás adatai alapján a műveletet Daniil Hromov ukrán állampolgár – akinek Jaroszlav Mihajlov névre szóló orosz okmányai voltak – és a litván-orosz állampolgár, Tomas Dovgan Stabacinskas koordinálta. Ők szervezték meg 2024-ben az IKEA vilniusi raktárának felgyújtását is. A közlemény szerint a két férfi szigorú konspirációs elvek alapján osztotta meg egymás között a feladatokat.
A litván hatóságok három ember – Hromov, Stabacinskas és az orosz állampolgár, Andrej Baburov – ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozás feltárta, hogy
a szervezők a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül toboroztak embereket, akiket kriptovalutában fizettek ki.
Oroszország egyelőre nem reagált a litván közleményre. Korábban tagadta, hogy köze lenne az IKEA raktárának felgyújtásához, és az ellene irányuló vádakat oroszellenes tevékenységnek nevezte. Európai kormányok és titkosszolgálatok ugyanakkor már korábban is Moszkvát vádolták azzal, hogy szabotázsakciókat hajt végre Ukrajna szövetségesei ellen.
A litván főügyészség és a bűnügyi rendőrség közös közleményben számolt be arról, hogy orosz hírszerzéshez köthető személyek szervezték és irányították a DHL és a DPD által szállított csomagok felrobbantását. A nyomozás során hat kilogramm robbanóanyagot találtak, és tizenöt ember ellen emeltek vádat. Az érintettek között orosz, litván, lett, észt és ukrán állampolgárok is vannak, adta hírül az MTI.
A közlemény szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyílt levelet tett közzé az X-en, miután Orbán Viktor másodszor is az „összeomló Svédországról” írt bejegyzést. A svéd kormányfő reagálásában azt írta: tudja, hogy Magyarországon kampány zajlik, és Orbánnak most valódi kihívója van. Hozzátette, hogy
Svédország nem kíván részt venni a magyar választási kampányban, és nem is avatkozik bele.
Kristersson kiemelte, hogy Svédország mindig is Magyarország barátja volt. Példaként említette Raoul Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetet, aki zsidókat mentett, valamint az 1956-os forradalom után Svédországba menekült magyarokat is. Azt írta, a demokratikus országok akkor is segítették egymást, és most is ezt teszik.
„Ezért támogatjuk, akárcsak 1944-ben és 1956-ban, azokat a demokratikus országokat, amiket az orosz tankok megpróbálnak lerohanni. Akkor Magyarországról volt szó, ma Ukrajnáról van szó.
És ha nem cselekszünk, holnap egy másik országról lehet szó.”
A svéd miniszterelnök arra is kitért, hogy éppen a demokratikus elköteleződés miatt fejezték ki többször aggodalmukat a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. „És ezért kérdezünk rá, amikor elmész kávézni ugyanannak az országnak a vezetőjével, amelyik 1956-ban elfojtotta honfitársaid szabadságharcát, és amelyik ma megtámadja a szomszédodat, Ukrajnát.”
A vita azután kezdődött, hogy Orbán Viktor az X-en megosztott egy részletet a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában mondott beszédéből. Ebben arról beszélt, hogy Svédországban a bűnözői hálózatok svéd gyerekeket használnak gyilkosként, és szerinte több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosság miatt.
Ulf Kristersson felháborítónak és valótlan állításnak nevezte a magyar miniszterelnök szavait,
és azt írta: Orbán szétrombolja a jogállamiságot.
Az Orbán által említett letartóztatásokra vonatkozó adat nem felelt meg a valóságnak. Svédországban 2024-ben összesen 92 emberölés történt, ezeknek is csak kis részét követték el nők.
Kristersson bejegyzésében egy 2007-es Orbán-idézetet is megosztott, amely így szól: „az olaj keletről jöhet, de a szabadság mindig nyugatról jön.”
„A Nyugat egyfajta új generációjaként üzenetünk a nálunk fiatalabbaknak az, hogy ragaszkodjunk egy nyugati típusú Magyarországhoz, ne hagyjuk, hogy Magyarország letérjen nyugati útjáról, és szeressük, hogy Magyarország egy nyugati típusú ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberek szabad akaratában és az egymás iránti kölcsönös felelősségvállalásban, amelyet magunkra vállalunk, amelyek a nyugati kultúra elválaszthatatlan részei" - írta a svéd miniszterelnök.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyílt levelet tett közzé az X-en, miután Orbán Viktor másodszor is az „összeomló Svédországról” írt bejegyzést. A svéd kormányfő reagálásában azt írta: tudja, hogy Magyarországon kampány zajlik, és Orbánnak most valódi kihívója van. Hozzátette, hogy
Svédország nem kíván részt venni a magyar választási kampányban, és nem is avatkozik bele.
Kristersson kiemelte, hogy Svédország mindig is Magyarország barátja volt. Példaként említette Raoul Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetet, aki zsidókat mentett, valamint az 1956-os forradalom után Svédországba menekült magyarokat is. Azt írta, a demokratikus országok akkor is segítették egymást, és most is ezt teszik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiller István szerint komoly problémák vannak a magyar oktatásban az alapkészségek terén.
A volt oktatási miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a 6–14 évesek 25–27 százaléka funkcionális analfabéta.
Ezek a gyerekek ugyan el tudják olvasni a szöveget, de nem értik meg annak lényegét, nem tudják elmondani, miről szól, írta a Népszava.
Az MSZP politikusa úgy látja, a jelenlegi rendszerben nem a gyermekek igényei állnak a középpontban. Szerinte a magyar iskola nem értük van, hanem
a hatalom mondja meg, mit kell tanulniuk, és akkor számítanak eredményesnek, ha azt megtanulják.
Úgy fogalmazott, a sikeres oktatáspolitika lényege éppen az lenne, hogy az iskola a gyermek érdekeit szolgálja.
Hiller István azt mondta, Orbán Viktor olyan iskolát tart követendő példának, amilyenbe ő is járt. „Ezért a 70-es évek oktatáspolitikai eszközeit” hozta vissza – fogalmazott. Hozzátette: „Berakták egy iskolába, ahol megtanult írni, olvasni.” Szerinte a miniszterelnök tehetséggel és szorgalommal rendelkezett, ez vitte előre.
A volt miniszter úgy véli, az oktatás államosítása és a régi rendszer visszaállítása nem szakmai viták alapján történt, hanem a miniszterelnök akaratából.
Az oktatási rendszer központosítását Eötvös József korához hasonlította, aki 1867 és 1871 között vezette a vallás- és közoktatási tárcát. Úgy látja, a mostani Nemzeti alaptanterv hangulata a ’70-es éveket idézi.
Emlékeztetett arra, hogy 1978-ban Kádár János pártja olyan határozatot hozott, amely 70–30 százalékban határozta meg a központi és helyi tananyag arányát. Hiller szerint ma ez az arány 90–10 százalék, mert az az elvárás, hogy minden iskolában ugyanaz történjen. Úgy gondolja, ez nem felel meg annak, ahogyan a mai gyerekek élnek.
Hiller István arról is beszélt, hogy a Fideszben korábban olyan politikusok foglalkoztak az oktatással, mint Pálinkás József vagy Pokorni Zoltán, de mára kiszorultak.
Szerinte Orbán Viktor az iskolát a hatalomgyakorlás és -megtartás eszközének tekinti.
Kiemelte azt is, hogy a kormányzat már nem a közoktatás, hanem a köznevelés szót használja, és a jogszabályokban sem szerepel az oktatás kifejezés.
Gulyás Gergely szerint a svédeknek kellene bocsánatot kérniük
Orbán Viktor posztjában Magyarországot biztonságosnak, Svédországot káoszosnak állította be. A svéd bűnügyi adatok szerint ennek töredéke igaz, a Fidesz mégsem hátrál.
Orbán Viktor reggel két fotót posztolt az X-en. Az egyik színes képen Magyarország látszik, a miniszterelnök szerint itt biztonság és rend van. A másik fekete-fehér képen Svédország szerepel, a felirat szerint ott a bevándorlás miatt összeomlott a közrend.
We feel for the Swedish people - trapped in disorder while their leaders spend their time pointing fingers.
Let’s have a look at the facts:
?? Hungary: 0 bombings, 0 illegal migrants, 132 people smugglers caught, 16,000 illegal migrants apprehended in 2024 alone. Safe,… pic.twitter.com/mbEeM0KAzt
Az RTL Híradó megkeresésére a svéd rendőrség azt mondta, hogy a miniszterelnök által említett számok súlyosan túlzóak. A svéd Bűnmegelőzési Tanács közölte, nem tudják, honnan származnak ezek az adatok. Hivatalos statisztikáik szerint 2024-ben 3 tizenöt éves, 1 tizenhat éves és 4 tizenhét éves nő ellen indult eljárás emberölési ügyben.
Nem ez az első alkalom, hogy a kormányfő a svédeket bírálja. A Harcosok Klubja táborában azt mondta: „Letartóztattak 284 kiskorú lányt emberölés miatt.” Orbán Viktor szerint Svédország kijelentkezett a nyugati civilizációból.
Gulyás Gergely a Kormányinfón arról beszélt, hogy nem kérnek bocsánatot, mert szerinte Svédország az elmúlt években ok nélkül vádolta Magyarországot jogállamisági ügyekben.
„Hogy a svéd–magyar kapcsolatokban kinek kellene bocsánatot kérnie kitől, akkor biztos vagyok benne, hogy a svédeknek, tőlünk”
– fogalmazott.
A Fidesz kommunikációs igazgatóját kedden kérdeztük, tervezik-e korrigálni a miniszterelnök kijelentését. Menczer Tamás szerint erre nincs szükség. „Amikor a svéd miniszterelnök vitatkozik a témában akkor nem Orbán Viktorral vitatkozik, hanem a saját népével vitatkozik, a tényekkel vitatkozik. És mindennek az oka egészen nyilvánvalóan – amit Svédországban látunk – a bevándorlás.”
Orbán Viktor Szekszárdon a bevándorlásról is beszélt. „Oda a biztonság, betörtek a migránsok” – mondta.
Az RTL által megkérdezett politikai elemző szerint a Fidesz azért vette elő újra a migráció témáját, hogy összetartsa a törzsszavazóit. Úgy látja, új választók bevonzásához ez kevés lehet, és nem ez az a téma, amellyel nagyobb tömegeket tudnak megszólítani.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint a menedékkérelmek száma 2020 óta csökkent. Tavaly 29 kérelmet kapott a magyar hatóság.
Orbán Viktor reggel két fotót posztolt az X-en. Az egyik színes képen Magyarország látszik, a miniszterelnök szerint itt biztonság és rend van. A másik fekete-fehér képen Svédország szerepel, a felirat szerint ott a bevándorlás miatt összeomlott a közrend.
We feel for the Swedish people - trapped in disorder while their leaders spend their time pointing fingers.
Let’s have a look at the facts:
?? Hungary: 0 bombings, 0 illegal migrants, 132 people smugglers caught, 16,000 illegal migrants apprehended in 2024 alone. Safe,… pic.twitter.com/mbEeM0KAzt
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
