A magyarok fele egyetért az idei Pride-dal, a legtöbben kormányellenes megmozdulásnak gondolják

Továbbra sem hagyja szó nélkül Bayer Zsolt Majka hétvégi performanszát és az idei nyári slágereken újra és újra felcsendülő Mocskos Fidesz!-ezést. A kormánypárti publicista egyszer már beszólt az ózdi rappernek és a fiataloknak is, miután Bindzsisztán miniszterelnökét a hétvégégi, Campus fesztiválos koncertjén a Csurran, cseppen című, kormánykritikus élű szám előadása közben egy színpadi statiszta „lelőtte” egy mikrofonnal. Bayer akkor azt mondta a fesztiválozókról: „ócskák, pitiánerek, ostobák, aljasok, becstelenek, vagyis majkák meg azahriahok meg krúbik”.

Szerda este a Patrióta YouTube-csatorna vendégeként a publicista megint nem fogta vissza magát. Bohár Dánielnek Bayer kifejtette, hogy „a Homo Sapiens ismert történelmében ekkora szakadék két generáció között, mint ma, még sosem volt.” Azt elismerte, hogy a fiatalok mindig lázadnak a szüleik ellen, ebben, állítása szerint, az ő generációja sem volt más. „De e mellett, ezzel párhuzamosan azért mindig ott volt, hogy de őnélkülük mi lenne, semmi.”

– fogalmazott Bayer Zsolt.

Hozzátette: „Van egy előttük járó, idős generáció, és büszkén vállalják, hogy ők ezeket megvetik, leszarják, kiröhögik jó esetben, és hogy semmi közük semmihez, mert majd ők csinálnak egy új világot. Tényleg? Tényleg, baszki, kijössz a mamahotelből és éhen döglesz! Milyen új világot akarsz te csinálni? Életedben nem csináltál semmit, tisztelet a kivételnek.”

A teljes beszélgetést ITT lehet megnézni.

Tavaly szeptemberben az Építési és Közlekedési Minisztérium megszüntette a GSM-R2 nevű vasúti informatikai fejlesztés kivitelezői szerződését. A munkát egy konzorcium végezte volna, amelynek egyik tagja Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft., a másik pedig az iCell-Mobilsoft Zrt.

A projekt célja az volt, hogy az ország legfontosabb vasútvonalai mentén új informatikai rendszert építsenek ki. Ez egy száloptikai hálózatot és egy különálló mobilhálózatot jelentett volna a MÁV számára.

A beruházást nagyrészt uniós forrásokból finanszírozták volna. Azonban a kivitelezés során a MÁV több súlyos hibát is talált.

A szerződés felbontása után a minisztérium külön számolt el a két céggel. A tárca tájékoztatása szerint „jelenleg a megállapodásokban előírt vizsgálatok zajlanak, az első körben elvégzett könyvvizsgálói audit után, a Megrendelő a Műszaki Ellenőrrel közösen felméri a szerződés felmondásáig elvégzett, teljesítést”.

A minisztérium igazságügyi árszakértőt is bevont, hogy megvizsgálja a fejlesztéshez felhasznált anyagokat és eszközöket. Az ügyet feltáró Szabad Európa egyik forrása szerint

A minisztérium többek között arra hivatkozott a szerződés felmondásakor, hogy „az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt”.

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke éles hangvételű bejegyzésben bírálta a Magyar Olimpiai Bizottságot és a Magyar Úszó Szövetséget a Facebookon. A bejegyzésében azt írta, szerinte nyilvánvaló bűnpártolás zajlik a Széchy Tamás-ügyben, mégsem történik semmi.

A volt sportvezető felidézte, hogy Széchy Tamás, a 2004-ben elhunyt mesteredző ügye nyilvános.

Kulcsár szerint a sportért felelős államtitkár és a Magyar Úszó Szövetség elnöke sem szólal meg az ügyben, mert „inkább az ügy elkenése, a maszatolás az érdeke”. A posztban azt is kifogásolta, hogy nincs bocsánatkérés és nem látni a múlt feltárására irányuló szándékot.

– írta.

Nemrég Hosszú Katinka is megszólalt az ügyben. A sokszoros olimpiai és világbajnok úszó szerint a Magyar Úszó Szövetség nem képes ellátni a fiatal sportolók védelmét szolgáló feladatait. Hosszú korábban már nyilvánosan is elmondta, hogy a pedofíliának semmilyen formában nincs helye a sportban, sem az edzői pályán, sem a vezetésben, sem a háttérben.

Szintén megszólalt az edző egyik korábbi tanítványa, a most 57 éves Füzesy Tamás is, aki nyilvánosság előtt beszélt a vele történt visszaélésekről.

(via Telex)

Hankó Balázs szerint „az elmúlt másfél évtized legsikeresebb felvételije” volt az idei, majdnem 96 ezer diákot vettek fel, és tízből nyolcan államilag finanszírozott helyen kezdhetik meg a tanulmányaikat. A kultúráért és innovációért felelős miniszter Veszprémben, a Pannon Egyetem Pont Ott Partiján arról beszélt, hogy

Pedig januárban az Oktatási Hivatal adatai alapján még arról szóltak a hírek, hogy idén 32 egyetemen csökkentették a keretszámokat. Például a Debreceni Egyetemen 800 fővel csökkent az ösztöndíjas férőhelyek száma, a Budapesti Gazdasági Egyetemen 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen pedig 629-cel. A legnagyobb vesztesnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem tűnt.

A bölcsészettudományi, társadalomtudományi, a gazdaságtudományi és a jogi képzésektől vették el a legtöbb állami férőhelyet. Az informatika és a pedagógusképzés területén viszont nőtt keretszám, és jól járt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, akik 10 százalékkal több állami hellyel számolhattak idén.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint, az államilag finanszírozott helyek radikális csökkenése egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar állam – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is.

Péter László fizikai kémikus, az MTA doktora a Qubit-nak akkor arról beszélt, a felsőoktatásért felelős kormányzati emberekkel már a tényekben sem értenek egyet. „A magyar középiskolás diákok számára jó néhány éve már elérhető lehetőség a külföldi felsőfokú képzés. Azt látjuk, hogy minél magasabbra rangsorolt középiskolába jár egy diák, annál nagyobb az esély, hogy külföldön kezdje meg a felsőfokú tanulmányait. Hiszen ha már fizetni kell, akkor inkább a külföldre megy, ahol nincs például röghöz kötés. Minőségi felsőoktatást viszont nehéz úgy csinálni, hogy egyre kevésbé van meg hozzá a hazai diákbázis" - fogalmazott. Szerinte „ami most történik, jól láthatóan illeszkedik a kormány értelmiségellenes intézkedéseihez."

A Corvinus azonban jelezte, hogy a 2020-as modellváltás miatt náluk már nem állami forrásból finanszírozzák a térítésmentes helyeket, hanem az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramon keresztül. Azt írták, ennek eredményeképp a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatók pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat.

Az ELTE-n más a helyzet, hiszen ott nem volt modellváltás, mégis 19 százalékos csökkentést terveztek. Gazdasági képzésterületen például kevesebb mint a felére, 1100 főre esett volna az állami helyekre felvehetők száma a tavalyi 2283 főről, míg a bölcsészképzéseken 2489 főre csökkent 3021 főről.

Ezzel kapcsolatban Varga-Bajusz Veronika államtitkár az Infórádióban korábban arról beszélt, hogy a januárban meghatározott szám minden esetben csak egy terv, akkor határozzák meg a végleges keretszámokat, amikor már látják a jelentkezők eredményeit. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy a kereszám-terveket egyeztették az egyetemekkel, és az az ELTÉ-n is a tavalyi felvettek, illetve az érdeklődők, a trendek alapján hatátozták meg a számokat.

A keretszámok ennek megfelelően valóban módosulhattak, ugyanis az Eduline szerint az ELTE friss közleménye már arról számol be, hogy idén rekordszámú, több mint 12 és félezer diák kezdheti meg náluk a tanulmányait, akiknek 82%-a állami ösztöndíjasként kerül be. Ez 10.268 államilag finanszírozott helyre felvett diákot jelent. Ugyanakkor tavaly 10.820-an tanulhattak az ELTÉ-n, tehát

És ez a tendencia már évek óta tart, Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének tagja a Telexnek azt mondta, két év alatt 30 százalékkal csökkentették ott az államilag finanszírozott helyek számát.

Az, hogy ilyen mértékben változik menet közben az államilag finanszírozott helyek várható száma, könnyen megzavarhatja a diákokat, sokan lehetnek olyanok, akik a radikális férőhelycsökkentés hírére inkább más egyetemre adták be a jelentkezésüket, attól tartva, hogy nekik nem jut majd ösztöndíjas hely.

Talán az is volt a kormány egyik célja, hogy az által preferált képzések és egyetemek felé terelje a felvételizőket. Ugyanis továbbra is azokra a területekre koncentrálnak, amelyek szerintük „gazdasági-társadalmi szempontból kiemelten fontosak”. Hankó Balázs miniszter Veszprémben arról beszélt, tízből hatan kifejezetten ilyen területeken kezdik meg a tanulmányaikat. Mérnök-informatika területre csaknem 21 ezer hallgatót vettek fel, ezt követi, kicsivel 20 ezer alatti létszámmal a gazdaságtudományi terület, majd a pedagógusok és az orvos-egészségtudományok.

Ami a ponthatárokat illeti, az idei év meglepetését a Dunaújvárosi Egyetem jelentette, ahová gazdálkodási és menedzsment szakra állami ösztöndíjasként, levelezőre csak a maximális, 500 ponttal lehetett bekerülni.

A Corvinus a tavalyihot képest többnyira stagnáltak a ponthatárok, de az angol nyelvű, nemzetközi gazdálkodás képzésére állami ösztöndíjasként, nappali tagozatra így is minimum 478 ponttal lehetett bekerülni.

A Semmelweisen egyetemen tavalyi csökkenés után idén néhány ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat. Az osztatlan általános orvosi képzés állami ösztöndíjas helyére a tavalyinál 3 ponttal több, 427 pont kellett.

A BME-n jelentősen emelkedett a ponthatár az építészmérnöki szakon, ahol a tavalyi 398 pont után idén már 424 pont kellett ahhoz, hogy valaki bejusson az államilag finanszírozott nappali képzésre.

Az Eduline szerint a pontszámítás sem ment zökkenőmentesen.

Volt, akinél hiányosnak jelölték a középiskolai bizonyítványt, pedig feltöltötték, másnál az érettségi átlagot nem számították be valamilyen adminisztratív hiba miatt, és az oktatási portál szerint olyanra is akadt példa, hogy egyes technikumból egyetemre jelentkezők esetében a szakmai vizsgát nem emelt szintű érettségiként vették figyelembe. Ha valaki hibás számítást tapasztal, az Oktatási Hivatalhoz fordulhat.