HÍREK
A Rovatból

A magyarok egyre többet költenek éttermekben és szálláshelyeken a Mastercard SpendingPulse szerint

A fogyasztók a különböző termékek vásárlása helyett egyre szívesebben választják azokat az élményeket, amelyektől az elmúlt két évben megfosztották őket.


A Mastercard bejelentette, hogy több európai országra, köztük Magyarországra is kiterjeszti Mastercard SpendingPulseTM mérési szolgáltatását. Ennek a világszerte elismert és bevált mutatónak köszönhetően a kiskereskedők,

a pénzintézetek és más döntéshozók is naprakész, megbízható információkat kaphatnak a fogyasztói kiadásokról, fizetési preferenciákról, vagy akár a vásárlások helyszínéről.

„Európa-szerte egy nagy egyensúlyváltás zajlik, mivel a fogyasztók a különböző termékek vásárlása helyett egyre szívesebben választják azokat az élményeket, amelyektől az elmúlt két évben megfosztották őket. Ez jó hír az olyan élményalapú ágazatok számára, mint a gasztronómia és vendéglátás”

– mondta Natalia Lechmanova, a Mastercard Economics Institute vezető közgazdásza. „Az adatok alapján azt látjuk, hogy a magasabb árak ellenére a fogyasztók egyelőre rezíliensek maradtak, a költekezés széles körben folytatódik, bár már kezdjük látni a változásokat is ebben a tekintetben”.

A Mastercard SpendingPulse májusi eredményei azt mutatják, hogy a világjárvány okozta korlátozások enyhülésével a kiadások az egyes ágazatok és csatornák között is megváltoztak:

• az autóipar kivételével a legtöbb piacon emelkedett a forgalom 2021-hez, de még a 2019-es pandémiát megelőző májusi adatokhoz képest is,

• az országok többségében élénkülnek a fizikai üzletekben történő eladások,

• az e-kereskedelmi eladások lassultak, de a 2019-es járvány előtti állapothoz képest továbbra is nagymértékben emelkedtek.

Az olyan ágazatokban, mint az elektronika, az élelmiszeripar és a bútoripar, májusban csökkent az éves növekedési ütem. A magyar vásárlók például 24%-kal kevesebbet költöttek lakberendezésre, de majdnem 120%-kal több pénzt költöttek el éttermekben. Ez is jól példázza azt, hogy a korlátozások enyhülésével a vásárlók a késztermékek helyett inkább szolgáltatásokra költöttek. Érdekesség, hogy a trendekkel ellentétben itthon az elektronikai cikkek utáni kereslet több mint 30%-kal növekedett, ami még a pandémia előtti időszakot is meghaladó eredmény.

Hazánkban a legnagyobb bővülés egyértelműen a szállodák és szálláshelyek ágazatában volt, ez a szektor több mint 170%-kal nőtt, ami több, mint 2,5-szerese a pandémia előtti ütemnek.

Az olyan, fogyasztói mobilitáshoz és élményekhez kapcsolódó ágazatokban, mint például az éttermek és a szálláshelyek, világszerte rendkívüli növekedés tapasztalható a tavalyi évhez képest. Ezt a felhalmozódott kereslet, az utazáshoz való széles körű visszatérés, valamint az áremelkedések okozzák. Itthon a korábban említett lakberendezés mellett még az élelmiszerre való költés növekedett a legkisebb mértékben, de még ez is maghaladta a világjárvány előtti bővülés mértékét.

„A fogyasztó a gazdaság szíve. Egyedülálló kiskereskedelmi értékesítési ismereteinkre támaszkodva szinte valós idejű képet tudunk adni az ő igényeiről" - mondta Mark Barnett, a Mastercard Europe elnöke". Ez egyaránt segít a vállalkozásoknak és a kormányoknak megérteni a mai fogyasztókat, és zökkenőmentessé teszi az ügyféligényekhez való alkalmazkodást.”

A Mastercard SpendingPulse-ról

A Mastercard SpendingPulseTM, az összes fizetési típusra kiterjedő kiskereskedelmi forgalomról készít jelentéseket a mért piacokon. A kimutatásokat a Mastercard fizetési hálózatában végbemenő értékesítési tevékenységre alapozzák, és a felmérésen alapuló becslésekkel együtt más fizetési formákra, többek között a készpénzre és a csekkekre vonatkozóan is képesek megbízható előrejelzést készíteni. A SpendingPulse megállapításai semmilyen módon nem tartalmazzák, nem tükrözik és nem kapcsolódnak a Mastercard tényleges működési vagy pénzügyi teljesítményéhez, illetve a kártyakibocsátók konkrét adataihoz.

A Mastercard SpendingPulse kimutatásai előzetesek, és a helyi pénznemben értendőek. A "teljes kiskereskedelmi forgalom" alatt méretüktől függetlenül az összes kiskereskedőt és élelmiszer-szolgáltatót értjük. A szolgáltatási szektoron belüli értékesítési tevékenységek (például olyan utazási szolgáltatások, mint a szállásadás) nem képezik az adatok részét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk