A magyar emberek nem mini-Dubajra, Trump Towerre és óriásmecsetre vágynak, hanem működő egészségügyre, oktatásra és MÁV-ra
A politikus arról is írt, hogy szerinte „élhető és virágzó magyar vidék nélkül nincs magyar jövő.” Ő is élesen kritzálta a rákosrendezői gigaberuházást.
Magyar Péter Facebook-bejegyzésében reagált arra, hogy a magyar embereknek milyen miniszterelnökre volna szükségük. Ahogy írta:
„A magyar emberek nem olyan miniszterelnököt érdemelnek, akinek minden családtagja milliárdossá válik és aki a saját vejének játssza át a pályaudvarokat, kastélyokat és a minisztériumi épületeket, hanem egy olyan vezetőt, aki kezeli a megélhetési válságot, valóban beindítja a magyar gazdaságot, megszünteti a korrupciót és visszaveszi az Orbán-klántól a magyarok pénzét és vagyonát.”
Magyar ugyanakkor kiemelte azt is, hogy
„A magyar emberek nem mini-Dubajra, Trump Tower-re és óriás mecsetre vágynak, hanem működő egészségügyre, oktatásra és MÁV-ra, valamint megfizethető élelmiszerekre.”
A Tisza Párt vezetője szerint „a magyar emberek egy olyan kormányt érdemelnek, amely nem gyűlöletet kelt, nem megfélemlíti az állampolgárokat és ellopja a közpénzt, a pályaudvarokat és a történelmi kastélyokat, hanem olyan vezetőket, akik az emberek megélhetését segítik és a valódi problémákra nyújtanak megnyugtató válaszokat.”
Hozzátette továbbá, hogy „a magyar vidék nem fideszes főispánokat és döbrögiket érdemel, akik bezárják a kórházakat, postahivatalokat és megszüntetik a vasúti szárnyvonalakat, hanem olyan vezetőket, akik a magyarokkal közösen megállítják a vidék elnéptelenedését és a vidéki közszolgáltatások leépítését.”
„Élhető és virágzó magyar vidék nélkül nincs magyar jövő”
– zárta sorait az ellenzéki párt vezetője.
Magyar Péter Facebook-bejegyzésében reagált arra, hogy a magyar embereknek milyen miniszterelnökre volna szükségük. Ahogy írta:
„A magyar emberek nem olyan miniszterelnököt érdemelnek, akinek minden családtagja milliárdossá válik és aki a saját vejének játssza át a pályaudvarokat, kastélyokat és a minisztériumi épületeket, hanem egy olyan vezetőt, aki kezeli a megélhetési válságot, valóban beindítja a magyar gazdaságot, megszünteti a korrupciót és visszaveszi az Orbán-klántól a magyarok pénzét és vagyonát.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán „ellenállásra” hív, ha a köztársasági elnököt erőszakkal megfosztják a hivatalától
A volt kormányfő azt írja, nem fogják elismerni a jogtalanul pozícióba ültetett új elnököt. „Magyarországnak joga van ellenállni. És meg is fogjuk tenni!” - írja Orbán.
A Fidesz elnöke arról ír a Facebookon a Sulyok Tamást elmozdító 17. alaptörvény-módosítás elfogadása után, hogy „Ma a köztársasági elnökkel számolnak le, de holnap bárkivel megtehetik. Az önkény nem tűri a kritikát és nem tűri a kontrollt maga felett. A hatalom olyan eszközöket akar a kezébe, amelyekkel bárkinek az állását megszüntethetik és bárkinek a vállalkozását elvehetik.”
Ezután úgy fogalmaz, hogy „Soha nem fogjuk legitimnek és törvényesnek elismerni az önkényuralom erőszakos módszereit.”
Majd kifejti, hogy
„A jogtalanul pozícióba ültetett új elnök nem lehet törvényes, így a döntései sem lesznek azok. Ha az elnököt erőszakkal megfosztják a hivatalától, akkor Magyarországnak joga van ellenállni. És meg is fogjuk tenni!”
A Fidesz elnöke arról ír a Facebookon a Sulyok Tamást elmozdító 17. alaptörvény-módosítás elfogadása után, hogy „Ma a köztársasági elnökkel számolnak le, de holnap bárkivel megtehetik. Az önkény nem tűri a kritikát és nem tűri a kontrollt maga felett. A hatalom olyan eszközöket akar a kezébe, amelyekkel bárkinek az állását megszüntethetik és bárkinek a vállalkozását elvehetik.”
Ezután úgy fogalmaz, hogy „Soha nem fogjuk legitimnek és törvényesnek elismerni az önkényuralom erőszakos módszereit.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
The New York Times: Budapesten találkozott Moszad-ügynökökkel a volt iráni elnök, csak magyar kormányzati fedősztori volt az NKE-klímakonferencia
Az amerikai lap azt állítja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvénye csak álca volt, hogy Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök a Moszaddal tárgyalhasson. A többéves izraeli művelet - melyet magyar kormányzati szereplők is támogattak - célja az volt, hogy a politikust később hatalomra segítsék Iránban.
Egy magyar kormányzati kérésre szervezett 2024-es konferencia volt az álca, hogy Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök titokban az izraeli titkosszolgálat, a Moszad embereivel tárgyalhasson Budapesten – írta hétfőn a The New York Times.
A lap szerint egy magas rangú magyar kormánytisztviselő 2024 elején kereste meg Deli Gergelyt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát azzal, hogy szervezzenek egy klímaváltozásról szóló eseményt, amelyre hívják meg a korábban Izrael-ellenes és holokauszttagadó kijelentéseiről elhíresült politikust.
A valódi cél viszont az volt, hogy Ahmadinezsád a magyar fővárosban egyeztethessen izraeli ügynökökkel.
Deli Gergely a lapnak elmondta, bár tudta, hogy a meghívás árthat az intézmény hírnevének, úgy érezte, a közvetítéssel életeket menthet.
A rektor a döntését így indokolta: „Két ellenséged van, és ha ezek az ellenségek beszélni akarnak egymással, akkor a legjobb, ha megteszel mindent, ami tőled telik, hogy beszélhessenek.”
A patinás amerikai lapnak nyilatkozó amerikai és iráni tisztviselők szerint a 2024-es és 2025-ös budapesti látogatások egy többéves izraeli művelet részei voltak.
Ennek célja az volt, hogy az egykori iráni elnököt fokozatosan hírszerzési együttműködésre bírják, majd a megfelelő pillanatban hatalomra segítsék Irán élén.
A művelet annyira fontos volt, hogy David Barnea, a Moszad akkori vezetője 2024-ben személyesen utazott Budapestre, hogy találkozzon Ahmadinezsáddal, a kapcsolatfelvételről pedig az izraeli titkosszolgálat a CIA-t is tájékoztatta.
Amerikai források szerint Izrael az elmúlt években titokban pénzzel is támogatta Ahmadinezsád lakhatását és utazásait, és az izraeli ügynökök nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is találkoztak vele.
A leleplező cikk megjelenése után a The Jerusalem Post arról írt, hogy az iráni Forradalmi Gárda hírszerzése házi őrizetbe helyezte Ahmadinezsádot az Izraellel folytatott titkos kapcsolatai miatt.
Ahmadinezsád 2024. májusi látogatása már akkor is komoly visszhangot váltott ki. Izrael budapesti nagykövetsége és a hazai zsidó szervezetek is tiltakoztak az ellen, hogy egy állami egyetem fogadja a politikust.
Májusban a The Guardian is arról írt, hogy amerikai és izraeli döntéshozók a háborús helyzet egyik lehetséges forgatókönyveként mérlegelték Ahmadinezsád visszahozását a hatalomba.
A budapesti titkosszolgálati találkozójáról viszont csak most írtak először.
Egy magyar kormányzati kérésre szervezett 2024-es konferencia volt az álca, hogy Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök titokban az izraeli titkosszolgálat, a Moszad embereivel tárgyalhasson Budapesten – írta hétfőn a The New York Times.
A lap szerint egy magas rangú magyar kormánytisztviselő 2024 elején kereste meg Deli Gergelyt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát azzal, hogy szervezzenek egy klímaváltozásról szóló eseményt, amelyre hívják meg a korábban Izrael-ellenes és holokauszttagadó kijelentéseiről elhíresült politikust.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Sulyok Tamás még lemondhat, teljesen szétesett az egykori államapárt
Sajtótájékoztatót tartott a kormányfő a 17. alkotmánymódosítás elfogadása után, amit úgy értékelt: megakadályozták, hogy egy maffia évtizedekre elfoglalja az államot. Elmondta, hogy Sulyok Tamás előtt jelenleg két út van, lemond, vagy aláírja a törvényt.
„Történelmi szavazáson vagyunk túl” - így értékelte Magyar Péter miniszterelnök, hogy a parlament kétharmados többséggel elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását.
Ismertette: Megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök mandátuma, szerinte „korlátot állítunk a hatalom bebetonozásának, megerősítjük az Alkotmánybíróság és a bíróságok függetlenségét, és megteremtik az ellopott nemzeti vagyon visszaszerzésének alapját”.
A kormányfő arról beszélt, hogy kértek, és erre kaptak felhatalmazást „nem árultunk zsákbamacskát”.
Azt mondta, hogy módosítás csak egy állomás volt, folytatják a munkát, például a korrupció elleni küzdelmet, az ügynökakták megnyitását.
„A lényeg az, hogy megszűntettük annak a lehetőségét, hogy évtizedekre egy maffia elfoglalja a magyar államot, ezt a magyar emberek felhatalmazásával tettük” - fogalmazott.
Sulyok Tamás köztársasági elnök előtt még mindig ott a lehetőség, hogy lemondjon, vagy 5 napon belül aláírja a módosítást. „Nincsen más lehetősége a köztársasági elnöknek” Szerinte lett volna ennek más módja is, ha lemond, amire az elnök is nyitott volt, azonban Magyar szerint vagy „megzsarolták, vagy megfenyegették”, de ezt majd ő elmondja az emlékirataiban.
Elmondta, ez az alaptörvény szerinte minden szabálynak megfelelt, így a köztársasági elnök nem élhet a vétójával.
„A végső hatalom forrása, bármennyire is nem tetszik a szétesés szélén álló Fidesznek, a magyar nép” Azt mondta, sajnálja a Fidesz-szavazókat, hogy az egykori idol, a hajóskapitány egy „vihar” idején felül egy repülőjáratra, üzenget, és közben 5-10 ezer dolláros jeggyel a zsebében „védi az önkénytől” Magyarországot.
Szerinte Gulyás Gergely álindokkal mondott le, ami azt jelzi „Teljesen szétesett az egykori államapárt” és „innen csak lejjebb van, bárki is lesz a frakcióvezető, Gulyás Gergelynél csak rosszabb lehet”.
Mindeközben a Fidesz-szavazók azt látják, hogy a propgandistáik egymást gyalulják a nyilvánosságban - mondja a miniszterelnök.
Szerinte
„A Fidesznek - a jelenlegi formában - a végét látjuk”
Arra kérte a volt kormánypárt szavazóit, hogy ne higgyék el, hogy vége van a demokráciának. „Egy demokratikusan megválasztott parlament többsége, a jogállamnak minden szempontból megfelelő döntést hozott, amitől a magyar emberektől kapott felhatalmazást.”
Magyar azt mondta, ez nem a jogállam vége, hanem a kezdete.
„Történelmi szavazáson vagyunk túl” - így értékelte Magyar Péter miniszterelnök, hogy a parlament kétharmados többséggel elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását.
Ismertette: Megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök mandátuma, szerinte „korlátot állítunk a hatalom bebetonozásának, megerősítjük az Alkotmánybíróság és a bíróságok függetlenségét, és megteremtik az ellopott nemzeti vagyon visszaszerzésének alapját”.
A kormányfő arról beszélt, hogy kértek, és erre kaptak felhatalmazást „nem árultunk zsákbamacskát”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába várt Sulyok Tamás a Velencei Bizottságra, csak októberben tárgyalják az ügyét
A Sándor-palota szerint a Velencei Bizottság véleményének megvárása lett volna a jogállami garancia a kialakult helyzetben. A parlament azonban nem várt, és nagy többséggel elfogadta a köztársasági elnököt menesztő Alaptörvény-módosítást.
Miközben a parlament hétfőn elfogadta a Sulyok Tamás köztársasági elnököt hivatalából eltávolító alaptörvény-módosítást, a Velencei Bizottság közölte: a korábban jelzett sürgős eljárás helyett csak októberi plenáris ülésén tárgyalja az államfő beadványát.
Ezzel szinte biztossá vált, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének állásfoglalása csak jóval azután születhet meg, hogy Sulyok Tamás megbízatása megszűnik.
A Sándor-palota hétfőn tette közzé a testülettől kapott tájékoztatást. A közlemény szerint a testület arról értesítette a köztársasági elnököt, hogy a továbbiakban rendes eljárási menetben folytatja az Alaptörvény 17. módosítási tervezetének az államfőt érintő részéhez kapcsolódó kérdések vizsgálatát.
Vagyis Sulyok hiába kérte, hogy vegyék előre az ügyet, sürgősen tárgyalják, a Velencei Bizottság nem tett eleget e kérésnek.
„Ennek megfelelően a köztársasági elnök indítványait a legközelebbi plenáris ülésén, októberben összevontan tárgyalja” – áll a közleményben.
Ezzel szinte egy időben az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, a Fidesz és a KDNP képviselőinek távollétében.
A jogszabály kimondja, hogy a kihirdetését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása, emellett 70 éves korhatárt vezet be az Alkotmánybíróság tagjainál, 12 éves cikluskorlátot az országgyűlési képviselőknél, és felállítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt.
A Sándor-palota a Velencei Bizottság üzenetéhez kommentárt is fűzött, amelyben Sulyok Tamás álláspontját hangsúlyozták.
Eszerint „Dr. Sulyok Tamás álláspontja változatlan abban, hogy a közjogi intézmények között kialakult alkotmányos konfliktus jogállami megoldására indokolt lett volna az alkotmánymódosítás benyújtása előtt az alkotmányjog terén nemzetközi szinten szaktekintélynek számító Velencei Bizottság véleményének bevárása és figyelembevétele”.
A közlemény szerint ez jelenthetett volna garanciát a helyzet alkotmányos elvekkel összhangban álló rendezésére.
Magyar Péter mai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Velencei Bizottság döntését állásfoglalásnak tekintik, és hogy véleménye szerint a testület is tisztában van azzal, hogy itt egy félautoriter rendszer lebontásáról van szó, nem a jogállam felszámolásáról.
Miközben a parlament hétfőn elfogadta a Sulyok Tamás köztársasági elnököt hivatalából eltávolító alaptörvény-módosítást, a Velencei Bizottság közölte: a korábban jelzett sürgős eljárás helyett csak októberi plenáris ülésén tárgyalja az államfő beadványát.
Ezzel szinte biztossá vált, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének állásfoglalása csak jóval azután születhet meg, hogy Sulyok Tamás megbízatása megszűnik.
A Sándor-palota hétfőn tette közzé a testülettől kapott tájékoztatást. A közlemény szerint a testület arról értesítette a köztársasági elnököt, hogy a továbbiakban rendes eljárási menetben folytatja az Alaptörvény 17. módosítási tervezetének az államfőt érintő részéhez kapcsolódó kérdések vizsgálatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
