HÍREK
A Rovatból

A Lidl magyarországi vezetője figyelmeztet: ha a kormány tovább növeli a terheket, egy boltlánc lehúzhatja a rolót

A cégvezető elárulta, a potenciális profitjuk kétharmadát viszi el a kiskereskedelmi különadó. A kabinet azonban a jelek szerint nem enged a szigorból.


Ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás” – ezt Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke mondta a 24.hu-nak adott interjúban. A cégvezető hozzátette, hogy bár

ez a veszély nem a Lidlt fenyegeti, egy ilyen esemény „borzasztó hatással lesz a piacra”, mivel szerinte a vásárlói igényekhez képest már most is kevés az üzlet.

A kijelentés hátterében az áll, hogy a Lidlnek a tavalyi évben 55 milliárd forintot kellett befizetnie csak a kiskereskedelmi különadóra, ami a cég potenciális profitjának a kétharmadát vitte el.

A Lidl-vezető a terhek mellett a beruházásokról is beszélt: idén 106 millió eurót, vagyis körülbelül 42 milliárd forintot fektettek be Magyarországon felújításokba, korszerűsítésekbe és fejlesztésekbe, például napelemeket telepítettek néhány üzletükhöz.

A bérekről elmondta, hogy

a boltvezetők átlagosan bruttó 1,37 millió forintot, a bolti dolgozók pedig bruttó 683 ezer forintot keresnek, idén pedig átlagosan 9 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre.

A vásárlási szokások változását is érzékelik, a tapasztalataik szerint a több kisebb bevásárlás lett a jellemző. „Arra is jobban figyelnek a vevők, hogy csak annyit vásároljanak, amennyit elfogyasztanak, vagyis hogy ne kerüljön a szemétbe élelmiszer. Ezt nagyon pozitív változásnak tartom” – mondta Szlavikovics Zita.

A cégvezető által bírált különadó mértékét a kormány idén és jövőre is fenntartja, sőt a magasabb, 100 milliárd forint feletti árbevételre vonatkozó 4,5 százalékos kulcsot törvényi szintre emelték 2026-ig. Az adó sávosan progresszív: 500 millió forintig 0%, 30 milliárdig 0,15%, 100 milliárdig pedig 1% a mértéke. Idén új elemként jelent meg, hogy az online piacterek üzemeltetői is adóalannyá váltak a platformon bonyolított értékesítések után. A benzinkutakra speciális szabályok vonatkoznak: bár az üzemanyag-értékesítés utáni adó egy része levonható, egy jogszabályi csavar miatt a kötelezettség a gyakorlatban nem nullázható le.

A kormányzat a különadókat és a kapcsolódó intézkedéseket, mint például az árréscsökkentést, a fogyasztók védelmével és az infláció elleni harccal indokolja. A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja szerint ezek az eszközök segítik a fogyasztás élénkülését. A kormány árszabályozási szándékát jelzi az is, hogy más szektorokban is felmerültek hasonló beavatkozások.

Az ágazati szereplők azonban másképp látják a helyzetet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint a hat legnagyobb lánc tavaly összességében már veszteséges volt. A Spar Magyarország elnöke, Heiszler Gabriella egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Riasztást adtak ki: 10 megyében jön a legveszélyesebb csapadék, a fél országban lecsap az ónos eső
A HungaroMet kedd délelőttre az ország déli és középső részére ónos esőt és havazást jelez. A délutáni enyhülés esőbe váltja a csapadékot, de a lefagyások komoly közlekedési veszélyt jelentenek.


A hétfői, csapadékszegény nap után kedden, február 3-án veszélyes időjárás érkezik: sokfelé ónos eső, északon pedig havazás nehezíti majd a közlekedést.

Egy lassan érkező melegfront hoz csapadékot kedden az ország jelentős részére. Az ónos eső miatt a HungaroMet tíz megyére adott ki sárga figyelmeztetést, további kettőre pedig a havazás miatt – írta a Blikk. A csúcshőmérséklet -1 és +6 fok között alakul, majd a hét közepétől jelentős melegedés kezdődik.

A csapadék kedd délelőtt délen ónos esővel, a középső és a tiszántúli tájakon havazással indul. A délutáni enyhülés miatt, ahogy fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, a csapadék egyre többfelé esőbe, ónos esőbe vált át. Estére a csapadékzóna északra, északkeletre húzódik vissza, ám utánpótlás is érkezik. Ekkor már döntően eső esik, de északon továbbra is hullhat hó, illetve a magasban zajló enyhülés miatt itt is megjelenhet az ónos eső.

A Dunántúl déli részein jellemzően ónos eső valószínű, ami később esőbe vált át. A Dunántúli-középhegységben, a főváros tágabb térségében, illetve az Északi-középhegységben először tartósabb havazás várható, majd átmenetileg ónos eső eshet. A hegyek magasabban fekvő részein az ónos eső estétől tartósabb lehet, és várhatóan csak szerda reggelre szűnik meg. A Duna-Tisza közén a kisebb havazás mellett átmeneti ónos eső, majd eső fordulhat elő.

A mostani helyzet illeszkedik a januárban tapasztalt mintázatba, amikor több alkalommal is kiterjedt figyelmeztetéseket kellett kiadni a mediterrán ciklonok okozta ónos eső és havazás miatt.

A hét második felében dél felől szakadozni kezd a felhőzet, de továbbra is várható kisebb eső, zápor. Az északi és dunántúli régiókban felhős marad az égbolt, és kettős fronti hatásra kell számítani. A folytatásban tavasziasra fordul az idő: főleg a déli és keleti területeken akár 15 fokot is mérhetünk. A hétvégén már több napsütésre számíthatunk, a hosszabb távú előrejelzés szerint azonban továbbra is előfordulhat csapadék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Sok embert utálok itt a teremben” – Síri csend fogadta Trumpot Washingtonban, 200 befolyásos ember hallgatta döbbenten a poénjait
Donald Trump az elit Alfalfa Club vacsoráján próbált vicces lenni. A The Washington Post szerint a megjegyzések többször is kínos csendet váltottak ki a befolyásos vendégekből, akik nem annyira érezték az elnöki humort.


Amikor Donald Trump azzal indította a pohárköszöntőjét, hogy „sok embert utálok itt a teremben. De a többséget szeretem. Ki a fene gondolta, hogy ez megtörténik majd?”, megfagyott a levegő a washingtoni elit idei legzártabb bálján.

Az amerikai elnök január 31-én, szombat este vett részt az Alfalfa Club zárt körű vacsoráján, egy olyan meghívásos eseményen, ahol évente mintegy 200 gazdag és befolyásos ember gyűlik össze a néhai Robert E. Lee tábornok tiszteletére.

Trump most először vett részt a programon, és bár beszédet is mondott, a viccei olyan rosszul sültek el, hogy többször is síri csend lett a teremben – írta a The Washington Post. A beszéd elején azzal poénkodott, hogy rövidre fogja, mert meg kell néznie Grönland invázióját, bár gyorsan hozzátette, hogy csak viccel: nem megtámadni akarják, hanem megvenni.

Az elitklub résztvevői azt is megrökönyödve hallgatták, ahogy Trump azt ecsetelte: „sosem akartam azt, hogy Grönland legyen az 51. állam. Kanada lesz az 51. állam, Grönland az 52., Venezuela az 53.”

Ezután a politikai ellenfeleire tért rá. Elizabeth Warren szenátort Pocahontasnak nevezte, utalva a politikus őshonos amerikai felmenőire, majd hozzáfűzte, Warren is kapott meghívást, csak biztos nem találta a foglalását. Az asztaloknál ülő Condoleezza Rice-nak is üzent: azt hitte, ő lesz az első női elnök, de azt sosem gondolta, hogy Joe Biden is képes őt legyőzni. A megjegyzés, amely arra utalt, hogy Jill Biden vezette az országot a korábbi ciklusban, szintén csendet váltott ki a teremben.

Végül rámutatott Kevin Warshra, akit a Fed következő elnökének jelöltek. Neki azt mondta mindenki előtt: „ha nem csökkenti a kamatokat, akkor rommá perlem.” Mivel a poén nem aratott nagy sikert, pár gondolattal később megjegyezte, hogy ez is csak vicc volt.

Az Alfalfa Club vacsorája hagyományosan egy roast-jellegű, zárt körű esemény, ahol a politikai poénok megszokottak. A Grönland megvásárlásával kapcsolatos poén háttere, hogy Trump 2019-ben már komolyan felvetette az ötletet, amit akkor Koppenhága egyértelműen elutasított. A Kevin Warsh-nak címzett, perrel való fenyegetés azért is keltett visszhangot, mert a jegybank függetlensége kulcskérdés; Warsh korábban, 2006 és 2011 között a Fed kormányzója volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az Országos Bírói Tanács keményen visszaszólt a „tiszás bírókat” emlegető Lázárnak: ez már a bírák megfélemlítése és alkotmánysértő
Az Országos Bírói Tanács közleményében azt írja: „Megengedhetetlen az olyan jellegű kritika, amely pusztán a nem megfelelőnek tartott döntés okán az eljáró bíró vagy a bíróság egészének pártatlanságát, integritását és függetlenségét kérdőjelezi meg.”
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2026. február 02.



Éles hangú közleményben állt ki a bírák mellett az Országos Bírói Tanács, hangsúlyozva, hogy alkotmánysértő a bíróságok függetlenségének megkérdőjelezése.

A 444.hu által ismertetett közlemény szerint a testület visszautasít minden olyan megszólalást, „amelynek célja a bírák (…) alkotmányos alapjogainak gyakorlása esetére kilátásba helyezett megfélemlítése, továbbá a bíróság pártatlan ítélkezésének, tágabb értelemben pedig a bírói hatalmi ág legitimációjának megkérdőjelezése”. Kitérnek arra is, hogy az alkotmány szerint a bírák szabadon gondolkodhatnak, és adott keretek között véleményt is nyilváníthatnak.

Bár a közlemény konkrét példát nem említ, az előzménye az, hogy Lázár János a múlt héten egy fórumon a HVG szerint arról beszélt, meg kellene szabadítani az igazságszolgáltatást a „tiszás bíróktól”. A „tiszás bírók” mítoszát a kormánypárt a Tisza Világ appból kiszivárgott névlistán szereplő bírói nevekre alapozza. Fideszes szereplők már a Bors Tisza-adókról szóló különszámának betiltásakor is pártossággal vádolták a bírákat.

Az Országos Bírói Tanács friss közleményében kifejti, a bírói ítéleteknek természetes velejárója, hogy a döntés „csak a perben érdekelt egyik félnek kedvez, így azt a pervesztes fél részéről gyakran éri bírálat. Magától értetődő ezért, hogy a bírósági határozatok szakmai alapon kifogásolhatók. Ugyanakkor a véleménynyilvánítás kereteit meghaladó, s ennél fogva megengedhetetlen az olyan jellegű – akár az érintett eljárási résztvevő, akár kívülálló által megfogalmazott – kritika, amely pusztán a nem megfelelőnek tartott döntés okán az eljáró bíró vagy a bíróság egészének pártatlanságát, integritását és függetlenségét kérdőjelezi meg.”

Hangsúlyozzák, hogy az ilyen megszólalások a hatalommegosztás alkotmányos elvét is súlyosan sértik, ezért a testület „ismételten felkéri a köz- és politikai élet szereplőit, hogy tartsák tiszteletben a bíróságok alkotmányos szerepét, a bíróságokat a politikai kampány részévé ne tegyék, továbbá tartózkodjanak a bírák megfélemlítését célzó, méltóságukat sértő, valamint pártatlanságukat alap nélkül megkérdőjelező, ily módon az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítására és a bírák befolyásolására alkalmas megnyilvánulásoktól”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a kegyelmi botrány évfordulóján: Orbánék tudtával tettek tönkre több ezer gyermeket
A Tisza Párt elnöke szerint „nem azért döbbentünk meg sokan, mert addig nem láttunk hazugságot, cinizmust vagy képmutatást, hanem azért, mert a kegyelmi botrány megmutatta, a hatalom, a Fidesz képes a legvédtelenebbeket, a gyermekeket is kihasználni, és ha szükséges, politikai védőpajzsként maguk elé rántani.”


A kegyelmi ügy kirobbanásának második évfordulóján videóüzenetben bírálta a kormányt Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke a 24.hu által is szemlézett megszólalásában azzal vádolta a kormányt, hogy tudtával több ezer gyermeket tettek tönkre lelkileg és fizikailag az elmúlt években. Magyar hiányolta a valódi felelősségre vonást, és bírálta, hogy a gyermekvédelmi rendszer továbbra is politikai, nem pedig szakmai alapon működik.

„A botrány nem az orbáni hatalom lelkiismeret-furdalásából robbant ki. Nem azért, mert ott fent valaki a Karmelitában azt mondta, hogy állj, ez már nekünk is vállalhatatlan. Hanem azért, mert kiderült, mert lebuktak. És amikor lebuktak, akkor sem a felelősségre vonás volt az első reakciójuk, hanem a mentegetőzés” – mondta Magyar Péter. Hozzátette, a botrány rávilágított, hogy a hatalom a legvédtelenebbeket is képes politikai eszközként használni.

„2024. február 2-án nem azért döbbentünk meg sokan, mert addig nem láttunk hazugságot, cinizmust vagy képmutatást, hanem azért, mert a kegyelmi botrány megmutatta, a hatalom, a Fidesz képes a legvédtelenebbeket, a gyermekeket is kihasználni, és ha szükséges, politikai védőpajzsként maguk elé rántani.”

A politikus kiemelte, Orbán Viktor a mai napig nem adott magyarázatot arra, milyen szerepe volt neki és a családjának a kegyelmi döntésben.

Az ügy 2024. február 2-án került nyilvánosságra, amikor kiderült, hogy Novák Katalin akkori államfő kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának bűnsegédjeként elítélt korábbi igazgatóhelyettesnek. A közfelháborodás hatására 2024. február 10-én Novák Katalin és a kegyelmet igazságügyi miniszterként ellenjegyző Varga Judit is lemondott. Ezt követően lépett a politikai porondra Magyar Péter, Varga Judit volt férje, aki a lemondások után a Partizánnak adott interjúval szakított a NER-rel.

A kormány a botrányra az Alaptörvény módosításával reagált, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolt, hogy „pedofiloknak nincs kegyelem”. A 2024 júniusában elfogadott törvény kizárja az elnöki kegyelem lehetőségét a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében.

A bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt igazgatóját, V. Jánost 2016-ban Magyar Bronz Érdemkereszttel tüntették ki, noha már 2011-ben rendőrségi nyomozás folyt ellene zaklatás gyanújával. A kegyelmi döntés hátterében oknyomozó cikkek szerint Balog Zoltán református püspök, korábbi miniszter állt, aki lobbizott Novák Katalinnál K. Endre érdekében. Balog később elismerte, hogy tanácsot adott az államfőnek, majd lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de püspöki címét megtartotta.

Magyar Péter a videóüzenetéhez fűzött bejegyzésében cselekvésre szólított fel. „Idén április 12-én közösen sok millióan megálljt parancsolunk ennek az aljas, hazug és embertelen hatalomnak. Nem lesz a továbbiakban következmények nélküli ország a hazánk. Közösen megálljt fogunk parancsolni annak, hogy a bűnösök megússzák a felelősségre vonást, az ártatlanok pedig tovább szenvedjenek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk