Az IDEA Intézet 2023. február elején készített reprezentatív vizsgálata azt jelzi, hogy két hónapnyi stagnálás után, hibahatáron belül ugyan, de
újra csökkent a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében.
A kormánypártra 2023 februárjában a választókorú népesség 29 százaléka szavazna, ami két százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábbihoz képest. Egy hibahatáron belüli elmozdulásnak ugyan kicsi a jelentősége, ugyanakkor a 29 százalékos támogatottsági szint az IDEA Intézet kutatásai eredményeiben 2019 januárja óta a legalacsonyabb arány. Korábban egyetlen alkalommal sem süllyedt a párt választottsága a lélektani határnak számító 30 százalékos szint alá. Későbbi kutatások alapján fog kiderülni, hogy ez egy tartós tendenciát jelez, vagy egy egyedi esetről van szó.
A legszűkebb, ugyanakkor legaktívabb választói rétegben, a biztos szavazó pártot választóknál ugyanis nem történt változás: a Fidesz támogatottsága továbbra is 48 százalék.
Ezzel együtt 2 százalékponttal növekedett a bizonytalan szavazók száma. 2023 februárjában a bizonytalanok, a válaszukat megtagadók és a passzív állampolgárok aránya így 36 százalékon áll, ami az IDEA Intézet mérései szerint az egyik legmagasabb érték 2019 januárja óta.
Az ellenzéki oldalon 2023 januárjához képest elhanyagolható változások történtek. A legnagyobb ellenzéki párt továbbra is a Demokratikus Koalíció (12%), mögötte a Mi Hazánk áll 7 százalékos támogatottsággal. Továbbra sincs más ellenzéki párt, amely önállóan indulva elérné a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékot. A Momentum Mozgalom 4, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 3 százalékon áll, míg a többi ellenzéki párt támogatottsága 1–2 százalék körüli szinten stagnál (MSZP 2%, Jobbik 2%, LMP-Párbeszéd 1-1%).
A biztos szavazó pártot választók körében szintén 1–1 százalékpontos elmozdulások regisztrálhatók. A DK támogatottsága továbbra is 20 százalék, amelyet a Mi Hazánk követ 9 százalékkal. Ebben a szűk választói rétegben a Momentum (6%) és az MKKP (5%) is a parlamenti bejutási küszöb határán áll.
Összegezve
ez a támogatottság-vesztés erős figyelmeztető jel a kormány számára, azonban politikailag mégsem katasztrofális, mert az ellenzéki oldal nem tud profitálni ebből,
mivel csak a bizonytalanok száma nő.
Módszertan: Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. január 30 – 2023. február 15. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
Az IDEA Intézet 2023. február elején készített reprezentatív vizsgálata azt jelzi, hogy két hónapnyi stagnálás után, hibahatáron belül ugyan, de
újra csökkent a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében.
A kormánypártra 2023 februárjában a választókorú népesség 29 százaléka szavazna, ami két százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábbihoz képest. Egy hibahatáron belüli elmozdulásnak ugyan kicsi a jelentősége, ugyanakkor a 29 százalékos támogatottsági szint az IDEA Intézet kutatásai eredményeiben 2019 januárja óta a legalacsonyabb arány. Korábban egyetlen alkalommal sem süllyedt a párt választottsága a lélektani határnak számító 30 százalékos szint alá. Későbbi kutatások alapján fog kiderülni, hogy ez egy tartós tendenciát jelez, vagy egy egyedi esetről van szó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.
A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.
Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.
Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.
A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.
„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.
Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.
Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.
A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.
Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.
A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.
„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”
– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.
A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.
A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.
A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.
Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.
Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:
„Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”
Hozzátette, ha minden úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna.
A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.
Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.
A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:
„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”
A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.
Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:
„Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”
Hozzátette, ha minden úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Oroszország jelenleg is folytatja a különleges katonai műveletét Ukrajnában, mivel nem lát más megoldást – erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beszélt egy sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ország továbbra is nyitott a békés rendezésre.
„Oroszország kész a békés rendezésre. Oroszország jelenleg azért folytatja a különleges katonai műveletet, mert nincs más alternatíva”
– fogalmazott Peszkov a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint, miután Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy katonailag makacs, és azt is hozzátette: Oroszország „megfizeti az árát”, ha nem „tér vissza a tárgyalóasztalhoz”.
A Kreml szóvivője szerint ez nem változtat azon, hogy Oroszország elkötelezett saját céljai mellett.
„Akár így, akár úgy, Oroszország meg fogja védeni az érdekeit, és eléri a céljait”
– mondta.
Moszkva szerint a céljuk az, hogy Európa minden országának biztonsága egyenlő és oszthatatlan legyen. Peszkov azonban úgy látja, a kijevi vezetés – a Nyugat támogatásával – az, amelyik rendszeresen újabb kifogásokat keres, és elutasítja a tisztességes megállapodás lehetőségét.
Oroszország jelenleg is folytatja a különleges katonai műveletét Ukrajnában, mivel nem lát más megoldást – erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beszélt egy sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ország továbbra is nyitott a békés rendezésre.
„Oroszország kész a békés rendezésre. Oroszország jelenleg azért folytatja a különleges katonai műveletet, mert nincs más alternatíva”
– fogalmazott Peszkov a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint, miután Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy katonailag makacs, és azt is hozzátette: Oroszország „megfizeti az árát”, ha nem „tér vissza a tárgyalóasztalhoz”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
