Az IDEA Intézet 2023. február elején készített reprezentatív vizsgálata azt jelzi, hogy két hónapnyi stagnálás után, hibahatáron belül ugyan, de
újra csökkent a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében.
A kormánypártra 2023 februárjában a választókorú népesség 29 százaléka szavazna, ami két százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábbihoz képest. Egy hibahatáron belüli elmozdulásnak ugyan kicsi a jelentősége, ugyanakkor a 29 százalékos támogatottsági szint az IDEA Intézet kutatásai eredményeiben 2019 januárja óta a legalacsonyabb arány. Korábban egyetlen alkalommal sem süllyedt a párt választottsága a lélektani határnak számító 30 százalékos szint alá. Későbbi kutatások alapján fog kiderülni, hogy ez egy tartós tendenciát jelez, vagy egy egyedi esetről van szó.
A legszűkebb, ugyanakkor legaktívabb választói rétegben, a biztos szavazó pártot választóknál ugyanis nem történt változás: a Fidesz támogatottsága továbbra is 48 százalék.
Ezzel együtt 2 százalékponttal növekedett a bizonytalan szavazók száma. 2023 februárjában a bizonytalanok, a válaszukat megtagadók és a passzív állampolgárok aránya így 36 százalékon áll, ami az IDEA Intézet mérései szerint az egyik legmagasabb érték 2019 januárja óta.
Az ellenzéki oldalon 2023 januárjához képest elhanyagolható változások történtek. A legnagyobb ellenzéki párt továbbra is a Demokratikus Koalíció (12%), mögötte a Mi Hazánk áll 7 százalékos támogatottsággal. Továbbra sincs más ellenzéki párt, amely önállóan indulva elérné a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékot. A Momentum Mozgalom 4, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 3 százalékon áll, míg a többi ellenzéki párt támogatottsága 1–2 százalék körüli szinten stagnál (MSZP 2%, Jobbik 2%, LMP-Párbeszéd 1-1%).
A biztos szavazó pártot választók körében szintén 1–1 százalékpontos elmozdulások regisztrálhatók. A DK támogatottsága továbbra is 20 százalék, amelyet a Mi Hazánk követ 9 százalékkal. Ebben a szűk választói rétegben a Momentum (6%) és az MKKP (5%) is a parlamenti bejutási küszöb határán áll.
Összegezve
ez a támogatottság-vesztés erős figyelmeztető jel a kormány számára, azonban politikailag mégsem katasztrofális, mert az ellenzéki oldal nem tud profitálni ebből,
mivel csak a bizonytalanok száma nő.
Módszertan: Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. január 30 – 2023. február 15. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
Az IDEA Intézet 2023. február elején készített reprezentatív vizsgálata azt jelzi, hogy két hónapnyi stagnálás után, hibahatáron belül ugyan, de
újra csökkent a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében.
A kormánypártra 2023 februárjában a választókorú népesség 29 százaléka szavazna, ami két százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábbihoz képest. Egy hibahatáron belüli elmozdulásnak ugyan kicsi a jelentősége, ugyanakkor a 29 százalékos támogatottsági szint az IDEA Intézet kutatásai eredményeiben 2019 januárja óta a legalacsonyabb arány. Korábban egyetlen alkalommal sem süllyedt a párt választottsága a lélektani határnak számító 30 százalékos szint alá. Későbbi kutatások alapján fog kiderülni, hogy ez egy tartós tendenciát jelez, vagy egy egyedi esetről van szó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez példa nélküli megalázás” – Szijjártó és Lavrov telefonbeszélgetése Szlovákiában is botrányt okozott
A szlovák ellenzék a 2020-as választásba való orosz beavatkozás gyanúját veti fel a kiszivárgott telefonbeszélgetés miatt. A Slovensko nevű mozgalom szerint ez példa nélküli eset, a Kereszténydemokrata Mozgalom szerint pedig a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.
Ahogy megírtuk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hétfőn nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát, mely szerint Szijjártó Péter 2020 februárjában azt kérte Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy hívják meg Moszkvába Peter Pellegrinit, hogy ezzel segítsék a szociáldemokrata-nacionalista koalíció győzelmét a szlovák választásokon. Ez nemcsak itthon, de Szlovákiában is nagy visszhangot váltott ki.
A szlovák ellenzéki pártok a 2020-as választásokba való lehetséges orosz beavatkozás miatt ügyészi vizsgálatot követelnek, miközben Brüsszel magyarázatot vár Budapesttől. Az érintett szlovák kormányoldal szerint viszont csupán „szokványos tárgyalásról” volt szó.
A Slovensko nevű mozgalom szerint az eset példa nélküli.
„Ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz”
– idéziGrendel Gábort, a párt képviselőjét a bumm.sk. A Szabadság és Szolidaritás elnöke, Branislav Gröhling már az ügyészséghez is fordult, hogy vizsgálják ki az ügyet.
„Ha valósak a Magyarországról származó információk, és Putyin Oroszországa valóban segített a választáson Pellegrininek, a Smernek és az SNS-nek, akkor ez óriási botrány, amire magyarázatot kell adniuk, és nemcsak a választóknak, hanem a bűnüldöző szerveknek is”
– fogalmazott.
A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.
„Ma már teljesen érthető, hogy miért követ olyan politikát ez a kormány, amely Orbánnak és Putyinnak felel meg, és nem az ország állampolgárainak.
A régi adósságait törleszti a kampányokért, és újabb szívességeknek ágyaz meg” – mondta Milan Majerský, a párt elnöke. A legnagyobb ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka pedig Robert Fico kormányfőt szólította fel, hogy nyilatkozzon, szolgáltatott-e információkat az uniós tárgyalásokról Lavrovnak.
Hétfőn az Európai Bizottság is magyarázatot kért Magyarországtól
a sajtóhírek miatt, melyek szerint a magyar kormány zárt uniós tanácskozásokról szivárogtatott információkat Oroszországnak. A Politico korábban arról írt, hogy egyre erősebb a bizalmatlanság Magyarországgal szemben, mert Szijjártó Péter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ennek kapcsán azt nyilatkozta, „természetes, hogy egy külföldi miniszter azt kéri tőle, hozza össze valakivel”. Peter Pellegrini hivatala közben igyekezett kisebbíteni a 2020-as moszkvai út jelentőségét, azt „szokványos tárgyalásnak” nevezte, és közölte, nem kívánnak a magyar belpolitikai kampány részévé válni.
Ahogy megírtuk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hétfőn nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát, mely szerint Szijjártó Péter 2020 februárjában azt kérte Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy hívják meg Moszkvába Peter Pellegrinit, hogy ezzel segítsék a szociáldemokrata-nacionalista koalíció győzelmét a szlovák választásokon. Ez nemcsak itthon, de Szlovákiában is nagy visszhangot váltott ki.
A szlovák ellenzéki pártok a 2020-as választásokba való lehetséges orosz beavatkozás miatt ügyészi vizsgálatot követelnek, miközben Brüsszel magyarázatot vár Budapesttől. Az érintett szlovák kormányoldal szerint viszont csupán „szokványos tárgyalásról” volt szó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán Viktorék puccsot követtek el a szabad Magyarország ellen
A Tisza Párt elnöke a Direkt36 cikkére reagálva jelentette ezt ki. Úgy látja, ugyanazt a kommunista állampárti tempót láthatjuk, amit az 1989-es rendszerváltáskor.
Videóban üzent a Facebook-oldalán Magyar Péter, miután a Direkt36 egy, a Tisza Párt elleni szervezett akcióról számolt be. Arról írtak, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, azonban ehelyett a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett.
Magyar Péter pártelnök először egy Facebook-posztban reagált a cikkre, amelyben azt úgy fogalmazott: „Ez az ügy, az Orbán-gate, a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb az amerikai Watergate botránynál, amibe Nixon elnök belebukott.”
Később egy videót is közzétett, amelyben azt mondta:
„A cikk alapján mindenki számára világossá vált, hogy Orbán Viktorék puccsot követtek el a szabad Magyarország ellen”.
Szerinte mára kiderült, „milyen messzire ment el a bukott állampárt” a Tiszával szemben, amelyet az ország legnagyobb politikai közösségének nevezett.
„Koholt vádakkal kollégáinkra küldték politikai célra használt rendőrséget, majd amikor semmit sem találtak, saját magukat buktatták le olyan titkosszolgálati manőverekkel, amik a kormányzásra készülő legerősebb magyar párt szétverését szolgálták volna. Ez nem sikerült. Nem is sikerülhetett nekik”
– jelentette ki a pártelnök. Szerinte ugyanis az ország legfelkészültebb, legfegyelmezettebb szakemberei dolgoznak náluk. Ők a hazájukat szolgálják, szemben Orbán Viktorral és a Fidesszel, tette hozzá.
Úgy látja, ugyanazt a kommunista állampárti tempót láthatjuk, amit az 1989-es rendszerváltáskor.
„Orbán végnapjai a kádári hatalom bukására emlékeztetnek. Még a kezükben a túlerő, a teljes állampárti gépezet, a lopott szajré és a titkosszolgálat, de már ők is pontosan tudják, hogy a napjaik meg vannak számlálva. 19 nap múlva sok millióan véget vetünk a modernkori magyar kommunizmusnak.”
Azt ígérte, kormányváltás után haladéktalanul feltárják az elmúlt 20 évben elkövetett bűnöket, amiket majd nyilvánosságra is hoznak.
„Orbán Viktornak és a Fidesznek pedig azt üzenem: kár a gőzért. Ez ismét csak egy kapitális öngól lett. Önök nemcsak a legerősebb magyar pártra támadtak rá illegális eszközökkel, hanem a saját hazájukra is”
Videóban üzent a Facebook-oldalán Magyar Péter, miután a Direkt36 egy, a Tisza Párt elleni szervezett akcióról számolt be. Arról írtak, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, azonban ehelyett a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett.
Magyar Péter pártelnök először egy Facebook-posztban reagált a cikkre, amelyben azt úgy fogalmazott: „Ez az ügy, az Orbán-gate, a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb az amerikai Watergate botránynál, amibe Nixon elnök belebukott.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tényleg szar az élet, miattatok” – ilyen üzeneteket fújt fel megrongált kormányzati plakátokra egy tanárnő, büntetőeljárás indult ellene
A pedagógust nyolc órára előállították és lefoglalták a telefonját, miután új feliratokat fújt a már megtépkedett plakátokra. Az ügyvédje panasszal támadta meg a rendőrségi gyanúsítást az ügyészségn.
„Boldog és szabad szeretnék lenni” – ilyen és ehhez hasonló feliratokat fújt fel egy óbudai tanárnő egy már megtépkedett kormányzati plakátra februárban.
A rendőrség rongálás miatt indított ellene büntetőeljárást, a nőt nyolc órára előállították és lefoglalták a telefonját is. A pedagógus a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, amelynek jogásza szerint nem történt bűncselekmény, így most az ügyészségre vár a döntés az ügyben.
A jogvédő szervezet ügyvédje, Szekeres Zsolt panasszal támadta meg a rendőrségi gyanúsítást az ügyészségen. A védelem álláspontja szerint a rongálás nem áll meg, mert a tanárnő nem okozott tényleges kárt a tulajdonosnak.
A rendőrség is megállapította, hogy a nő már sérült plakátokra írt, ráadásul olyan felületekre, amiket korábban már leszaggattak. A tulajdonosnak tehát a feliratoktól függetlenül le kellett volna cserélnie a plakátokat, vagyis a tanárnő „értékkel nem bíró papírhulladékra firkált”
Az érvelés szerint a cselekmény azért sem tekinthető bűncselekménynek, mert nem volt veszélyes a társadalomra. A nő politikai véleményét nyilvánította ki, és közben a tulajdonos – a kormány vagy a reklámcég – tulajdonjogát sem sértette meg érdemben. A hatóságok ezzel szemben a köz- és magántulajdon védelmére hivatkozva rendszeresen indítanak eljárást plakátrongálások ügyében,
a Kúria egy korábbi jogegységi határozata pedig kimondta, hogy a politikai plakátok átírása az okozott kár összegétől függetlenül is minősülhet falfirkálásnak.
A tanárnő azzal indokolta tettét, hogy
az alsó tagozatos gyerekek nevében akart tiltakozni a kormány agresszív ukrán- és Tisza-ellenes plakátjainak gyerekekre gyakorolt káros hatása ellen.
Szándékosan olyan plakátokat keresett, amelyeket mások már megrongáltak, az üzeneteit pedig folyóírással fújta a hirdetmények fehér, üres részeire.
A feliratok között szerepelt a többi között az, hogy: „Én csak élni szeretnék, légyszi… ne gyűlölj, szeress♥️” és hogy: „tényleg szar az élet!!! miattatok :(”.
Az eset helyszíne, Óbuda azért is érdekes, mert a kerület önkormányzata éppen februárban jelentette be, hogy a jövőben tiltaná a félelmet keltő, agresszív és emberi méltóságot sértő politikai plakátok kihelyezését a kampányidőszakokban.
„Boldog és szabad szeretnék lenni” – ilyen és ehhez hasonló feliratokat fújt fel egy óbudai tanárnő egy már megtépkedett kormányzati plakátra februárban.
A rendőrség rongálás miatt indított ellene büntetőeljárást, a nőt nyolc órára előállították és lefoglalták a telefonját is. A pedagógus a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, amelynek jogásza szerint nem történt bűncselekmény, így most az ügyészségre vár a döntés az ügyben.
A jogvédő szervezet ügyvédje, Szekeres Zsolt panasszal támadta meg a rendőrségi gyanúsítást az ügyészségen. A védelem álláspontja szerint a rongálás nem áll meg, mert a tanárnő nem okozott tényleges kárt a tulajdonosnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely szerint Panyi Szabolcs büntetőjogilag is hazaárulást követett el, távoznia kell a közéletből
A miniszter azt mondta, ki kell deríteni, miként végezhetett az oknyomozó újságíró ügynöki tevékenységet, mert szerinte „tevékenységéből, kapcsolataiból egyértelmű, hogy más állam szolgálatában állt”. Azt is kijelentette, hogy Panyi célja a kormány lejáratása volt.
Gulyás Gergely szerint már nemcsak politikai, hanem büntetőjogi értelemben is felmerülhet a hazaárulás gyanúja Panyi Szabolcs újságíró ügyében. Az MTI tudósítása szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfő este, a kormánypártok országjárásának bátaszéki fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy eddig a hazaárulást csak a szó politikai értelmében használták,
„most viszont azt látjuk, hogy valóban a hazaárulás büntetőjogi tényállásának megfelelően” cselekedett Panyi Szabolcs”,
akit név szerint nem említett meg, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltje munkatársának nevezte.
Gulyás értelmezése szerint az újságíró egy kiszivárgott felvételen beismerte, hogy „közreműködik a hivatalban lévő magyar külügyminiszter lehallgatásában, és ezzel kapcsolatos információk megszerzésében és továbbításában”. Panyi Szabolcs azonban a Telexnek azt mondta, Szijjártó Péter lehallgatásához semmi köze nem volt.
A miniszter szerint Panyinak távoznia kell a közéletből, és ki kell deríteni, miként végezhetett ügynöki tevékenységet, mert szerinte „tevékenységéből, kapcsolataiból egyértelmű, hogy más állam szolgálatában állt, más államokkal tartott bevallottan kapcsolatot”.
Szerinte ezt Panyi „a magyar kormány lejáratása érdekében tette ezt, illetve azért, hogy a kormányról olyan információkat szerezzen, amelyek lehetővé teszik a kabinet és a külügyminiszter megfigyelését”
Ahogy arról beszámoltunk, a kormánypárti Mandiner hétfőn közzétett egy felvételt, amelyen Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare újságírója arról beszél, hogy kapcsolatban áll egy európai uniós ország állami szervével. A lap értelmezése szerint Panyi megadta Szijjártó Péter telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. Az újságíró ezt határozottan tagadta.
„Szijjártó lehallgatásához nekem az égvilágon semmi közöm nem volt – nagy nehezen, évekkel később sikerült csak erről a kommunikációról bizonyítékokat szereznem.
Szijjártó számát pedig gyakorlatilag mindenki ismeri, az utolsó magyarországi külföldi vállalat igazgatója is” – mondta Panyi, aki szerint a beszélgetésben „nagyzolni és vetíteni” próbált, hogy több információhoz jusson. A 24.hu-nak nyilatkozva elismerte, hogy ez hiba volt.
A hangfelvétel két nappal azután került nyilvánosságra, hogy a Washington Post arról írt: Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós ülések szüneteiben rendszeresen telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az ott történtekről. Erről Panyi Szabolcs is írt, sőt a róla szóló cikk és hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után közzétett egy 2020-as beszélgetést Szijjártó és Lavrov között.
Gulyás Gergely szerint már nemcsak politikai, hanem büntetőjogi értelemben is felmerülhet a hazaárulás gyanúja Panyi Szabolcs újságíró ügyében. Az MTI tudósítása szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfő este, a kormánypártok országjárásának bátaszéki fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy eddig a hazaárulást csak a szó politikai értelmében használták,
„most viszont azt látjuk, hogy valóban a hazaárulás büntetőjogi tényállásának megfelelően” cselekedett Panyi Szabolcs”,
akit név szerint nem említett meg, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltje munkatársának nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
