Szintén érdekes eredménye volt a kutatásnak, hogy mit gondolnak az egyes országok a szomszédos országok elfogadásáról a kisebbségek és a sokszínűség irányában. Kiderült, hogy az OECD-országokban átlagosan csak az emberek százaléka 55 százaléka gondolja úgy, hogy közvetlen környéke jó hely a kisebbségek számára.
A legfőbb számokat tartalmazó táblázatból kiderült, hogy - Lengyelország, Szlovákia, Mexikó vagy Japán mellett - hazánkban a legkisebb a külföldön született, de tartósan itt élők száma, és nagyon kevesen vannak azok is, akiknek legalább egy külföldi születésű szülője van. A lista másik végén vagyunk ugyanakkor az idősek arányát tekintve: Szlovéniával, Finnországgal és Japánnal együtt nálunk is 20-21 százalék az 55-64 év közöttiek (azaz a nem sokára nyugdíjba vonulók) aránya a lakosságban. És alig vannak olyan országok is, ahol ennyi (20,3-24,8%) volna a valamilyen fogyatékossággal élők aránya a 15 év feletti lakosságban.
Elképesztőt zuhantak viszont a magyar számok a sokszínűséghez való hozzáállásban. Míg 2008 körül 53 százalékkal az OECD-átlagot hoztuk, addig 2018-ra hazánkban alig 12 százalékra csökkent a diverzitás elfogadottságának aránya.
2008 és 2018 között vizsgálta az OECD a tagországait azzal kapcsolatban, hogy mennyire elfogadóak a sokszínűséggel, és a társadalmilag nem preferált társadalmi rétegekkel szemben.
A jelentés öt olyan kulcsfontosságú csoportot vesz figyelembe, akiket a munkaerőpiacon és a társadalom egészében széles körben hátrányos helyzetűnek tartanak, és akik csoporttagságuk alapján gyakran szembesülnek a megkülönböztetéssel: a bevándorlókat, valamint leszármazottaikat és az etnikai kisebbségeket; a szexuális kisebbségeket; az időseket; a fogyatékosokat és a nőket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vucic öt tonna marihuána miatt magyarázkodik, közben sorra rúgják ki a nyomozókat
Rekordfogásként értékelte a szerb belügyminiszter a 7-10 millió euró értékű kábítószer lefoglalását. Közben a parlament elfogadta a vitatott Mrdic-törvényt, amely korlátozza az ügyészség függetlenségét.
Magyarázkodásra kényszerül Aleksandar Vucic szerb elnök, miután Észak-Macedóniában felmerült, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párthoz köthető körök állami segítséggel csempészhettek több tonna marihuánát Szerbiába. A hatalmas mennyiségű kábítószerre január végén a párt egyik politikusának, Rade Spasojevicnek a krusevaci raktárában bukkantak rá a hatóságok. Ivica Dacic szerb belügyminiszter rekordfogásról beszélt, amely Szerbia történetében is a legnagyobb; a lefoglalt drog értékét 7 és 10 millió euró (2,67–3,82 milliárd forint) közé becsülte – írta a hvg.hu.
A példátlan mennyiség ellenére a nyomozást beárnyékolja, hogy az ügyön dolgozó több kulcsfigurát is gyors egymásutánban menesztettek:
leváltották Irena Bjelos ügyésznőt, valamint a kábítószer-ellenes szolgálat vezetőjét, Rasa Popovicot és helyettesét is. Mindeközben a szerb törvényhozás elfogadta az úgynevezett Mrdic-törvényt, amely korlátozza az ügyészség függetlenségét, és megteremti a politikai ellenőrzés lehetőségét.
Egy szerbiai magyar portál szerint a rendőri állományban egyre nagyobb az elégedetlenség a Vucic-rezsimmel szemben a politikai érdekek alapján történő kinevezések miatt.
A drog a jelek szerint Észak-Macedóniából érkezett, ahol 2016 óta legális az orvosi célú marihuánatermesztés. A szerb nyomozással párhuzamosan ott is vizsgálódnak: a szkopjei Ohis vegyi gyár környékén tartott razzia során további tíz tonna marihuánát találtak. A macedón rendőrség az Alfafarm nevű cég több munkatársát is körözi. A vállalat 2023-ban alakult, és 2024 márciusától rendelkezik termesztési engedéllyel.
A januári fogás ügyében Aleksandar Vucic is megszólalt, aki határozottan tagadta, hogy állami alkalmazottaknak közük lenne az ügyhöz. Ezzel szemben a Macedóniai Szociáldemokrata Unió közleményben tudatta:
szerintük ekkora mennyiségű kábítószer csak úgy juthatott át a szerb–macedón határon, ha a csempészeket mindkét oldalon kormányzati szereplők segítették.
Nem ez az első eset, hogy Aleksandar Vucic neve illegális marihuánatermesztéssel kapcsolatban merül fel. 2021-ben a szerb államfő védelmébe vette Predgrag Koluvját, akit az ügyészség több tonna marihuána termesztésével vádolt, ám végül csupán 88 gramm kannabisz birtoklásáért indult ellene eljárás. Koluvját a szerb sajtó drogbáróként emlegeti, noha hivatalosan biokertészettel foglalkozott. A farmján – ahol 2015-ben Aleksandar Vulin akkori belügyminiszter is megfordult – a rendőrök 65 ezer tő marihuánát foglaltak le.
Magyarázkodásra kényszerül Aleksandar Vucic szerb elnök, miután Észak-Macedóniában felmerült, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párthoz köthető körök állami segítséggel csempészhettek több tonna marihuánát Szerbiába. A hatalmas mennyiségű kábítószerre január végén a párt egyik politikusának, Rade Spasojevicnek a krusevaci raktárában bukkantak rá a hatóságok. Ivica Dacic szerb belügyminiszter rekordfogásról beszélt, amely Szerbia történetében is a legnagyobb; a lefoglalt drog értékét 7 és 10 millió euró (2,67–3,82 milliárd forint) közé becsülte – írta a hvg.hu.
A példátlan mennyiség ellenére a nyomozást beárnyékolja, hogy az ügyön dolgozó több kulcsfigurát is gyors egymásutánban menesztettek:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem, nem hibáztam” - Trump nem kér bocsánatot az Obamáékat majomként ábrázoló videó után
Egy 62 másodperces, AI-manipulált videót tettek közzé Donald Trump Truth Social-oldalán. A posztot a Fehér Ház előbb védte, majd a kétpárti felháborodás nyomására 12 óra múlva eltávolították.
„Nem, nem hibáztam” – mondta Donald Trump újságíróknak, miután a Fehér Ház eltávolította azt a videót a Truth Social oldaláról, amelynek végén Barack és Michelle Obamát majomként ábrázolták. Az elnök azzal védekezett, hogy csak a klip elejét látta, amely a választási csalásról szólt, a rasszista részt nem, és bár elítéli azt, bocsánatot nem kér.
A 62 másodperces videó csütörtök késő este került ki Trump közösségi oldalára. Az összeállítás nagyrészt a 2020-as választásokkal kapcsolatos, már többször cáfolt állításokat sorolta,
a végén azonban egy rövid, mesterséges intelligenciával manipulált betét jelent meg, amely a volt elnöki párt majomtestekre montírozva mutatta, miközben a The Lion Sleeps Tonight című dal szólt.
A posztot a közzététel után nagyjából 12 órával, pénteken vették le. A Fehér Ház kommunikációja is fordulatot vett: Karoline Leavitt szóvivő először „internetes mémként” védte a klipet, és arra kérte a kritikusokat, „hagyják abba az álmérgelődést”, később azonban egy másik hivatalos közlemény már egy stábtag tévedésére hivatkozott, és bejelentette a törlést.
A videó republikánus oldalon is kritikát váltott ki. „Imádkoztam, hogy hamis legyen, mert ez a leginkább rasszista dolog, amit láttam ettől a Fehér Háztól” – mondta az Axiosnak Tim Scott dél-karolinai szenátor. John Curtis utahi szenátor pedig „nyíltan rasszistának és megbocsáthatatlannak” nevezte a megosztást. „Donald Trump videója vállaltan rasszista, undorító és teljesen elvetemült” – közölte az NAACP, az Egyesült Államok legnagyobb fekete polgárjogi szervezete, kiemelve, hogy a bejegyzés a Fekete Történelem Hónapjában jelent meg. Hakeem Jeffries, a képviselőház demokrata vezetője egy videóüzenetben „rosszindulatú dögnek” nevezte Trumpot.
A The Washington Post részletes cikke szerint a klipben felhasznált betét egy Trump-párti mémkészítő anyagából származik, a megosztott verzión az @XERIAS_X vízjel látható. A feketéket majomként ábrázoló toposz egy évszázados, dehumanizáló rasszista eszköz. A volt elnöki pár egyelőre nem reagált a történtekre.
„Nem, nem hibáztam” – mondta Donald Trump újságíróknak, miután a Fehér Ház eltávolította azt a videót a Truth Social oldaláról, amelynek végén Barack és Michelle Obamát majomként ábrázolták. Az elnök azzal védekezett, hogy csak a klip elejét látta, amely a választási csalásról szólt, a rasszista részt nem, és bár elítéli azt, bocsánatot nem kér.
A 62 másodperces videó csütörtök késő este került ki Trump közösségi oldalára. Az összeállítás nagyrészt a 2020-as választásokkal kapcsolatos, már többször cáfolt állításokat sorolta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfogatóparancsot adtak ki a Magyarországon bujkáló volt lengyel miniszter ellen
Zbigniew Ziobrót bűnszervezet irányításával és közpénzek elsikkasztásával gyanúsítják a lengyel hatóságok. A volt miniszter ellen 26 bűncselekmény miatt adtak ki körözést, de kiadatása bizonytalan.
Országos elfogatóparancsot adott ki péntek este a lengyel ügyészség Zbigniew Ziobro, a Jog és Igazságosság (PiS) volt igazságügyi minisztere ellen, aki saját közlése szerint Magyarországon tartózkodik, miután januárban politikai menedékjogot kapott. A varsói rendőrség hivatalos oldalán közzétette a körözést Ziobro fényképével és adataival,
mert a politikus az ügyészség szerint bujkál a hatóságok elől.
A pénteki elfogatóparancsot egy nappal korábbi bírósági döntés előzte meg, amely elrendelte a volt miniszter ideiglenes letartóztatását. A vádhatóság azzal érvelt, hogy fennáll a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye. „A bíróság elismerte a bűncselekmények elkövetésének magas valószínűségét” – mondta Piotr Woźniak helyettes főügyész a döntés után.
A Tusk-kormány által felállított új ügyészség összesen 26 bűncselekménnyel gyanúsítja Ziobrót, köztük bűnszervezet irányításával, valamint a bűncselekmények áldozatainak szánt Igazságosság Alap pénzeinek politikai célú felhasználásával. A vádak szerint ebből a keretből finanszírozták többek között a Pegasus kémszoftver beszerzését is. A lengyel ügyészség több mint 143 millió zloty, átszámítva körülbelül 13,1 milliárd forintnyi közpénz politikai célú felhasználását vizsgálja.
Ziobro januárban maga jelentette be, hogy Magyarországon tartózkodik, miután a magyar kormány menedékjogot biztosított számára. „Úgy döntöttem, külföldön maradok, amíg Lengyelországban vissza nem állnak a jogállamiság valódi garanciái” – közölte Ziobro a The Guardian szerint. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a hírre szarkasztikusan csak annyit írt: „Logikus döntés.” A magyar kormány részéről Szijjártó Péter külügyminiszter akkor megerősítette, hogy „több” olyan személy is kapott menedéket, aki Lengyelországban „politikai üldöztetésnek” lenne kitéve.
Országos elfogatóparancsot adott ki péntek este a lengyel ügyészség Zbigniew Ziobro, a Jog és Igazságosság (PiS) volt igazságügyi minisztere ellen, aki saját közlése szerint Magyarországon tartózkodik, miután januárban politikai menedékjogot kapott. A varsói rendőrség hivatalos oldalán közzétette a körözést Ziobro fényképével és adataival,
mert a politikus az ügyészség szerint bujkál a hatóságok elől.
A pénteki elfogatóparancsot egy nappal korábbi bírósági döntés előzte meg, amely elrendelte a volt miniszter ideiglenes letartóztatását. A vádhatóság azzal érvelt, hogy fennáll a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye. „A bíróság elismerte a bűncselekmények elkövetésének magas valószínűségét” – mondta Piotr Woźniak helyettes főügyész a döntés után.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter közzétette a TISZA több száz oldalas kormányprogramjának tartalomjegyzékét
A dokumentumból első ránézésre az rajzolódik ki, hogy a Tisza a Fidesz társadalmi támogatottságot élvező intézkedéseinek kibővítésére törekedne, de a jelenlegi kormánynál szociálisan érzékenyebb témákat és programpontokat is felvet.
Roma esélyegyenlőség, bérlakásépítés, gyermekvédelem, női egyenjogúság, környezetvédelem, önkormányzati autonómia - mindemellett erős határvédelem, adócsökkentések, és állami beavatkozás az energiaárakba. Első ránézésre így fest a Tisza kormányprogramja, amely egyszerre ígéri a rendpárti intézkedések egy részének megtartását, és a jóléti állam, állami gondviselés bővítését.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat reggel a Facebook-oldalán nyilvánosságra hozta annak a dokumentumnak egy részletét, amely állítása szerint a párt „Működő és emberséges Magyarország” című, több száz oldalas kormányprogramjának tartalomjegyzéke.
Bejegyzésében azt írta: a program teljes bemutatójára szombaton 13 órától kerül sor, addig azonban „spoilerként” közzéteszi a kötet felépítését. Magyar Péter szerint a tartalomjegyzékből már most láthatók a TISZA prioritásai.
A megosztott képen a program több fő fejezete olvasható. Ezek között szerepel a
A„Gazdag és sikeres ország – fejlődés és növekedés”, a „Békés és rendezett ország – biztonság és stabilitás”, a „Szabad és boldog ország – társadalmi jólét és jóllét”, valamint a „Tiszta és haladó ország – fenntarthatóság és jövőállóság” című fejezet.
A tartalomjegyzék alapján a program foglalkozik többek között az adócsökkentéssel, a költségvetési stabilitással, a lakhatással, a közbiztonsággal, az illegális bevándorlással, a demográfiai kérdésekkel, az egészségüggyel, az oktatással, az esélyegyenlőséggel, valamint a környezetvédelemmel és a vidékfejlesztéssel.
A címek alpján a program célja az lehet, hogy egy jobb-baloldali társadalmi koalíció alapja legyen. Azonban a korrupcióellenes intézkedésekről szóló fejezetcímeket - ha ezeket is most mutatják be - egyelőre nem tette közzé.
Roma esélyegyenlőség, bérlakásépítés, gyermekvédelem, női egyenjogúság, környezetvédelem, önkormányzati autonómia - mindemellett erős határvédelem, adócsökkentések, és állami beavatkozás az energiaárakba. Első ránézésre így fest a Tisza kormányprogramja, amely egyszerre ígéri a rendpárti intézkedések egy részének megtartását, és a jóléti állam, állami gondviselés bővítését.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat reggel a Facebook-oldalán nyilvánosságra hozta annak a dokumentumnak egy részletét, amely állítása szerint a párt „Működő és emberséges Magyarország” című, több száz oldalas kormányprogramjának tartalomjegyzéke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
