„A legnagyobb veszély az emberiségre maga az emberiség” - fiatal klímaaktivisták, akik a Föld megmentéséért küzdenek

Ceber Roland beutazási és tartózkodási tilalom alatt áll Magyarországon – ezt a Kormányzati Tájékoztatási Központ erősítette meg az Index megkeresésére. Azt, hogy mióta figyelik a titkosszolgálatok, nem közölték, arra hivatkozva, hogy ez kizárólag a Nemzetbiztonsági Bizottság hatáskörébe tartozik.

Ceber Roland az online térben Ceber Roland Ivanovics néven is aktív. Közösségi oldalán következetesen támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikáját, bejegyzéseit pedig célzott hirdetésekkel népszerűsíti Ukrajnában. Posztjaiban többször is megemlíti Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, akit közeli barátjaként mutat be, és akivel – saját állítása szerint – közösen képviselnek bizonyos ukrán érdekeket.

Ceber Roland több közös fotót is közzétett Magyar Péterrel, valamint Kirill Budanovval, az ukrán hírszerző szolgálat vezetőjével. Képeken szerepelt Kulja András is, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője.

A férfi 2024 júliusában elkísérte Magyar Pétert Ukrajnába, ahol dokumentálta a látogatást. Később Magyar Péter közölte, hogy az utat a Tisza Párt koordinálta, nem Ceber Roland vagy az ukrán titkosszolgálat. Hozzátette, hogy valóban találkoztak Ceberrel, ahogy korábban más magyar kormányzati szereplők is kapcsolatba kerültek vele, köztük Magyar Levente külügyminiszter-helyettes. Arra a kérdésre viszont nem reagált, miért nevezi őt közeli barátjának Ceber Roland, és miért nem a magyar kormány tagjait.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint „Ceber Roland beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll. Minden egyéb információ megismerésére kizárólag a Nemzetbiztonsági Bizottság jogosult.”

Ahogy már írtunk róla, Orbán Viktor kedden, a Védelmi Tanács üléséről beszámolva kijelentette: „egy magyar ellenzéki párt tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban”. Magyar Péter erre közösségi oldalán reagált, és közölte, hogy feljelenti a miniszterelnököt. A Tisza Párt vezetője szerint Orbán Viktor a titkosszolgálatokat próbálja felhasználni, hogy „hazaárulónak nevezhesse a legerősebb magyar politikai pártot, pusztán azért, mert félti a saját és a 3000 bűntársa hatalmát”. Szerinte a miniszterelnök rémhírterjesztést követett el, és elmulasztotta feljelenteni egy állam elleni bűncselekményt. Úgy véli, nem Facebook-videót kellett volna készítenie, hanem hivatalos feljelentést kellett volna tennie. Titkosszolgálati források megerősítették az Indexnek, hogy drónokat észleltek Tokaj térségében, amelyek információk szerint Ukrajnából érkezhettek.

Több mint negyven európai vezető érkezett pénteken Tiranába, az Európai Politikai Közösség találkozójára. A megnyitó ünnepségen egy különös AI-kisfilmmel fogadták őket:

– írta meg a Politico.

Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke hangosan felnevetett, amikor meglátta a jelenetet. Mette Frederiksen dán kormányfő mosolygott, és döbbenten figyelte a vetítést. Recep Tayyip Erdoğan török elnök végig komolyan nézte a filmet, de amikor megjelent a saját bajuszos babaváltozata, csak halványan mosolyodott el. A portál arról nem számolt be, hogy Orbán Viktor mit szólt megfiatalított önmagához.

Meloni a film után beszédet mondott. Megköszönte Edi Rama albán miniszterelnöknek a videót, és hozzátette: „köszönöm, hogy újra egészen fiatalnak érezhettem magam”.

Rama, aki a héten kényelmes többséggel nyert újraválasztást, sportcipőben fogadta a vendégeket. Amikor Meloni megérkezett, letérdelt előtte.

A találkozó témái azonban komolyak voltak. Az európai vezetők – akik többségükben Ukrajna támogatói – arról tárgyaltak, hogyan tudnák fokozni a nyomást Vlagyimir Putyinra újabb szankciókkal.

Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktort az albán fővárosba elkísérte Gönczi Gábor, a Tények híradósa is.

A román elnökválasztás második fordulóját május 18-án, vasárnap tartják. A választáson a bukaresti főpolgármester, Nicusor Dan és az AUR szélsőjobboldali párt elnöke, George Simion csap össze. Simion az első fordulóban a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, míg Danra a szavazók 21 százaléka voksolt. Az első forduló után Simion számított esélyesebbnek, a kampányidőszak elején a közvélemény-kutatások is az ő előnyét mutatták. Dan még maga is egy olyan kutatásra hivatkozott, amely szerint tíz százalékponttal maradt el Simion mögött.

Az elmúlt két hétben azonban Dan folyamatosan csökkentette hátrányát. A választás előtt két nappal nyilvánosságra hozott felmérés szerint már akár vezethet is. Az AtlasIntel Hotnews számára készített kutatása alapján jelenleg Danra a szavazók 48,7 százaléka szavazna, Simionra pedig 47,8 százalék. 3,5 százaléknyi válaszadó vagy nem tudja, kire szavazzon, vagy érvénytelenül adná le a voksát. A felmérés 5628 fős mintán készült, a hibahatár 1 százalékpont. A kutatások azt mutatják, hogy Dan az elmúlt két hétben folyamatosan csökkentette lemaradását.

Romániában a közvélemény-kutatások pontossága sokszor kérdéses. A tavalyi elnökválasztáson például egyik exit poll sem mérte továbbjutónak a végül győztes Calin Georgescut, akinek megválasztását utóbb érvénytelenítették.

Az is kiderült, hogy George Simion Moldvában és a diaszpórában számíthat több szavazatra, míg Nicusor Dan Erdélyben, Bukarest–Ilfov régióban és Munténiában erősebb. Moldvában Simion 56,9 százalékon áll, a diaszpórában pedig 52,3 százalékon. Erdélyben Dan támogatottsága 55,2 százalék. A főváros és Ilfov régiójában 48,6 százalék szavazna Danra, 43,9 százalék Simionra. Munténiában is szoros az állás: 49–48 Dan javára.

Részben a diaszpórában élő románok dönthetnek a választás kimeneteléről. Ők jellemzően rendszerellenes jelöltekre szavaznak. Simion és Dan is sok szavazatot köszönhetett nekik az első fordulóban. Dan a külföldön élő románoknak köszönhette, hogy megelőzte a PSD–PNL–RMDSZ-kormány rendszerpárti jelöltjét, Crin Antonescut. A külföldön élő románok között az első fordulóban Simion 61 százalékot, Dan pedig 25,6 százalékot kapott.

A másik fontos választói csoport a magyar kisebbség. A legtöbb kérdés nem az, hogy ők kire szavaznak, hanem az, hogy egyáltalán elmennek-e szavazni.

A részvételi arány kulcsfontosságú lehet vasárnap. Alacsony részvétel esetén Simion járhat jobban, mivel az ő szavazói ideológiailag elkötelezettebbek. A mérsékeltebb választók körében viszont Dan támogatottsága erősebb. Simion ezért az utóbbi időben próbálja magát visszafogottabb jelöltként bemutatni.

(via Index)

Gyorsan elterjedt a hír a Halász János által kedd éjjel benyújtott átláthatósági törvényjavaslatról. Az Europion friss közvélemény-kutatása szerint a 16 év feletti magyarok 71%-a már két nappal a benyújtás után hallott róla. A részletekkel 33% van tisztában. A leginkább tájékozottak a diplomások (51%), a csak független médiából tájékozódók (55%) és a Tisza Párt szavazói (65%).

A törvényt a megkérdezettek 25%-a támogatja, szerintük szükséges lépés történt az érintett szervezetekkel szemben.

A támogatók főleg az idősebbek (60 év felettiek – 30%), a falvakban élők (35%), a kizárólag kormánypárti médiából tájékozódók (52%) és a kormánypárti szavazók (60%) közül kerülnek ki. A Fidesz-KDNP szavazóinak 29%-a viszont túl szigorúnak tartja a javaslatot, 11%-uk pedig teljesen elutasítja. A Tisza Párt szimpatizánsainak 87%-a szerint elfogadhatatlan a tervezet.

A legnagyobb ellenállás a civil és társadalmi szervezetek listázásával kapcsolatban jelent meg. 45% teljesen elutasítja ezt az elemet, 31% viszont elfogadhatónak tartja. A kötelező vagyonnyilatkozat már megosztóbb: 39% támogatja, 37% pedig nem ért vele egyet.

A kormánypárti szavazók 54%-a osztja ezt a véleményt.

A javaslat benyújtása után gyorsan megindultak a reakciók. Szerdán végigsöpört a hír a közéleten, péntek reggel több civil szervezet tiltakozott, hétvégére pedig több tüntetést is szerveznek Budapesten.

(via Magyar Hang)