„A legjobb egészségügyi rendszert kell Semmelweis hazájában megteremteni” – Magyar Péterék elmondták, mit tennének az egészségüggyel kormányzásuk első 100 napjában
Második alkalommal tartotta meg kongresszusát a Tisza Párt Nagykanizsán, a Kanizsa Arénában. A rendezvényen felszólalt Rost Andrea, Tarr Zoltán, Bódis Kriszta, valamint a Tisza fővárosi frakciójának új vezetője, Bujdosó Andrea. A felszólalók után megtartották a párt egészségügyi kerekasztalát is.
A kerekasztal-beszélgetésen három szakember vett részt, akik mind dolgoznak a program kidolgozásán. Kulja Andrást sokan ismerhetik: ő a Tisza EP-képviselője, korábban orvosként és kommunikációs szakemberként is tevékenykedett.
Két új név is szerepel a csapatban. Mágori Krisztina egészségbiztosítási szakértő, aki korábban a rendőrségen is dolgozott, betegjogi tanácsadóként és igazságügyi orvosszakértőként is tapasztalatot szerzett. Hegedűs Zsolt ortopéd orvos, aki az Egyesült Királyságban is praktizál, emellett a Sportkórházban és a Wáberer klinikán is dolgozik. Korábban a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának elnöke is volt.
Kulja András szerint az általuk feltárt problémák az egész rendszert jellemzik. Szerinte ezt a statisztikák, például a várható élettartam is alátámasztják.
Mágori Krisztina arról beszélt, hogy nagy gond a területi egyenlőtlenség, vagyis nagyon nem mindegy, ki hol lesz beteg.
– mondta.
Hozzátette: gyakran nem is a kártérítés a cél, hanem az, hogy a rendszer elismerje a hibát, és bocsánatot kérjen a betegtől. Azt is elmondta, hogy a panaszkezelés sokszor lassú, a nem megfelelő kommunikáció pedig tovább rontja a helyzetet.
Hegedűs Zsolt szerint az egészségügy jövője az őszinteségen, átláthatóságon és együttműködésen alapul. Úgy fogalmazott: nem eltitkolni kell a hibákat, hanem tanulni kell belőlük. Azt mondta, nem kell félni attól sem, hogy nyilvánossá tegyék például a fertőzési adatokat. Ez szerinte motiválná a dolgozókat és nyomást helyezne a döntéshozókra is.
– hangsúlyozta.
Fontosnak tartja, hogy a szakmai szervezetek javaslatait meghallgassák és beépítsék a döntésekbe.
Szerinte a magyar várólisták túl hosszúak és átláthatatlanok. Azt mondta, Angliában minden adat nyilvános, mindenki követni tudja, hol mennyit kell várni. Ezt a rendszert szeretné hazahozni, és szeretné, ha a külföldön dolgozó magyar orvosok is visszatérnének. Úgy látja:
Szerinte nem fordulhat elő, hogy egy beteg 5-6 évvel későbbre kapjon időpontot, mert ez azt jelzi, hogy maga a rendszer nem működik jól. Hangsúlyozta, hogy a várólisták átalakításánál a betegeket is döntési helyzetbe kell hozni, ahogy azt Nagy-Britanniában már bevezették.
Azt mondta, meg kell nézni, miért nem végeznek elég műtétet a kórházakban, de nem rendelettel kell előírni, hogy többet operáljanak.
– fogalmazott Hegedűs Zsolt.
Magyar Péter erre úgy reagált: „ez majd az egészségügyi miniszter feladata lesz, merthogy lesz egészségügyi miniszter.”
Hegedűs szerint az is fontos, hogy az orvosok, ápolók és kórházigazgatók nyilatkozhassanak a sajtónak. Úgy látja, „reálisan meg lehet csinálni, hogy maximum hat hónap legyen a várakozási idő a várólistán”.
Azt is elmondta, hogy egy új mozgalmat is elindítana, amelynek célja a kórházi fertőzések megelőzése lenne. Szerinte mindenkinek joga van rászólni az orvosra, ha az nem fertőtleníti rendesen a kezét.
– mondta.
Magyar Péter erre így reagált: „A Harcosok klubja helyett mi inkább a Semmelweis Lovagjaiban hiszünk.”