SZEMPONT
A Rovatból

A koronavírus első felbukkanásától a vuhani karanténig - így indult a Covid-19 története Kínában

Egy éve uralja a világot az újfajta koronavírus, és mostanra már tudhatjuk, hogyan kezdődött minden. Íme annak a 25 napnak a története, amely megváltoztatta a világot a gazdaságtól a társadalmi érintkezésekig, a kultúrától a sport világáig.


Egy évvel ezelőtt olyan események történtek egy 11 milliós kínai városban, amelynek várható hatását kezdetben még az országban sem mérték fel reálisan, nem is beszélve a nagyvilágról.

A 21.században voltak már olyan, nagy riadalommal fogadott influenza-járványok, amelyek többségükben szintén Ázsiából indultak ki, de ezek halálos áldozatainak száma globálisan is legfeljebb a 10 ezret érte el, mint például a SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) 2003-as fellépése nyomán. Így aztán a világ nemigen vette ezeket komolyan, ellenben jócskán volt táptalaja az ilyenkor szokásos összeesküvés-elméleteknek, melyek szerint az egész „hisztériakeltés” mögött az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a nagy gyógyszerkonszernek állnak. (A 2005-2006-os H5N1 – „madárinfluenza” – és Roche cég által ellene ajánlott Tamiflu kapcsán nemzetközi vizsgálat is folyt a gyógyszeriparnak a szervezetre gyakorolt nyomása ügyében).

2020-ban azonban Kína és nyomában szinte az egész földkerekség úgy járt, mint a mesebeli farkast kiáltó pásztorfiú: az új koronavírus áldozatainak száma már márciusban meghaladta a SARS-halottakét. 2021 januárjában a megbetegedések száma a 90, a halottaké a 2 millióhoz közeledik.

Az Independent felidézte annak a 25 napnak a történetét, amely a Covid-19 első vuhani felbukkanásától a város vesztegzár alá helyezéséig eltelt és amely megváltoztatta a világot a gazdaságtól a társadalmi érintkezésekig, a kultúrától a sport világáig.

Amikor a Kínában nemzeti hősként tisztelt Csung Nan-sant, aki annak idején kulcsszerepet játszott a SARS megfékezésében, Vuhanba küldték, hogy azonosítsa az új koronavírust, már Pekingben is sejtették, hogy nagy a baj. A 84 éves orvos január 19-én tett jelentést a vírus veszedelmes terjedéséről, négy nappal később Hszi Csin-ping elnök elrendelte a város teljes lezárását.

Kétségtelen, hogy a vuhani karantén döntő lépés volt a járvány kínai megállításában, de túlságosan későn jött, hogy megakadályozza a vírus világméretű elterjedését. Holott az első riasztás már 2019. december 30-án elhangzott, de az orvosokat, kutatókat elhallgattatta a politikai vezetés. Ez a titkolózás és a döntéshozók kezdeti késlekedése a vírus elszabadulását eredményezte.

Az ország számos tudósa és magánlaboratóriuma már hetekkel azelőtt azonosította a koronavírust és készítette el géntérképét, mielőtt Peking felismerte a probléma súlyosságát. A szakértők megosztották tapasztalataikat kollégáikat, próbáltak riadót fújni, de ez nem kevés kockázattal járt.

„Megmondtuk az igazat, de tragikus módon senki sem hallgatott ránk”

– mondta Csang Jong-csen sanghaji vírusszakértő.

Pedig amikor kitört a kereskedelmi háború Kína és az Egyesült Államok között, a két ország tudósai az elmúlt évtizedekben kiépített csatornákon próbálták folytatni az információcserét, és hamar rájöttek, hogy a vírus minden bizonnyal fertőző lehet az emberek között. Így értesítették egymást a veszélyről a kínai és az amerikai betegségellenőrzési és megelőzési központok vezetői, George Gao és Rolbert Redfield, hazájuk közvéleményét azonban politikai kényszerűségből nem tájékoztatták.

Csung doktor vuhani útja inkább politikai, mint orvosi jelentőségű volt, mivel ő már tudta, hogy a vírus emberek között terjed. Az ő igazi célja az volt, hogy átláthatóbb legyen a kínai kormány tevékenysége e téren.

A hivatalos szervek végül ellenőrzésük alá tudták vonni a helyzetet, miként annak narratíváját is. Kínai diplomaták azt hangoztatták, hogy a járvány megfékezése a vuhani zárlattal Hszi Csin-ping kemény kezű politikájának eredménye. Ezzel szemben egy korai tanulmány kiszámította, hogy ha egy héttel korábban meghozzák a szükséges intézkedéseket, 66%-kal, ha három héttel korábban, akár 95%-kal kevesebb megbetegedés lett volna.

Peking titkolózása miatt a világ keveset tudott a koronavírusról, felbukkanásának helyéről és mikéntjéről, mivel a kínai vezetés halogatta a független vizsgálatot a járvány állati eredetéről.

Pedig a rejtélyes, nehezen kezelhető tüdőgyulladásról szóló hírek gyorsan elterjedtek. Az első vuhani kórházi jelentés után a város vezetése utasította a többi kórházat is, hogy jelentsék a hasonló eseteket. Ezeket szabály szerint a pekingi országos betegség-ellenőrzési és megelőzési központhoz kellett volna eljuttatni, de ez nem történt meg. Ugyanakkor ez a belső információ alig 12 perccel megjelenése után már felkerült a legnépszerűbb kínai közösségi oldalra, a WeChatre. Maga Gao is innen értesült róla.

A kínai országos egészségügyi bizottság még aznap éjjel szakértőket küldött Vuhanba, majd néhány órával később a ProMED nemzetközi orvosi hírszolgálat közleményt adott ki, amelyben többek között a WHO-t is tájékoztatták.

Vuhanban a járvány látszólag a Huanan nagybani halpiacra koncentrálódott.

Egy héttel korábban a helyi orvosok tüdőfolyadék-mintát vettek egy 65 éves piaci munkástól, amelyben három magánlaboratórium a SARS-hoz hasonló koronavírust talált. Az eredményt azonban egyikük sem merte nyilvánosságra hozni.

Az egyik, a Vision Medicals elküldte az adatokat a pekingi orvostudományi akadémiának, és megbízta egyik vezetőjét, hogy figyelmeztesse a vuhani hatóságokat.

A Pekingből érkezett csapatot december 31-én tájékoztatták ezekről az eredményekről. A városvezetés akkor nyilvánosan megerősítette, hogy a vuhani kórházak egy szokatlan tüdőgyulladásfajtával találkoztak, de azt tagadta, hogy a betegség fertőző lenne.

Eközben az országos egészségügyi bizottság felszólította a laboratóriumokat, hogy semmisítsék meg vagy adják át a vírusos mintákat, és a kutatási eredményeket csak hivatalos jóváhagyás után publikálhatják. A Vision Medicals-től egyenesen elkobozták a mintát.

Közben a Csang Jong-csen vezette sanghaji klinika laboratóriumában is feltörték a vírus genetikai kódját és megállapították, hogy fertőző lehet. Csang kötelességének érezte, hogy közzétegye az információt, hogy a kutatók dolgozhassanak a gyógymódokon és az oltásokon. Miután január 5-én csapata végzett a vírus szekventálásával, a klinikai belső vonalakon figyelmeztette a sanghaji és pekingi illetékeseket, és óvintézkedéseket javasolt a közösségi tereken.

A virológus január 9-én előadást tartott a vuhani egyetemen. A kínai kormány ezen a napon megerősítette, hogy az új betegség koronavírus, de veszélyességét továbbra is titkolták. Január 11-én Csang már úton volt repülőn Pekingbe, amikor felhívta őt ausztrál kutató kollégája, Edward Holmes. A Sydney Egyetem vírusszakértője, aki már látta a kínai szakértő által készített vírusszekvenciát a GenBank online könyvtárban, arra biztatta Csangot, hogy hozza nyilvánosságra mielőbb eredményeit, mivel Vuhanban egyre több megbetegedést regisztráltak és már halálos áldozat is volt. Végül Csang Holmes-ra bízta a publikálást.

A vírus útját a kínai-amerikai kereskedelmi háború is segítette. Gao és Redfield régi barátok voltak, a ProMED-riasztás után azonnal kapcsolatba léptek egymással. Akkor a kínai szakember még azt állította, hogy a vírus csak állatról emberre terjed. Január 8-án azonban már arról számolt be, hogy emberek is megfertőzik egymást. Kapcsolatukba azonban közbeszólt a politika. A Trump-kormányzat felmondta a Pekinggel még a SARS-járvány idején kötött közegészségügyi partnerségi megállapodást, amelynek célja éppen a pandémiák megelőzése volt. Ennek keretében amerikai orvosok vettek részt kínai egészségügyi dolgozók kiképzésében, és a Predict program keretében kutatták azokat az állatokban élő veszélyes kórokozókat, főleg a koronavírusokat, hogy azonosíthassák őket, még mielőtt emberekre átterjednek.

Az amerikai orvosokat azonban 2019 júliusában minden indoklás nélkül hazarendelték Kínából és felfüggesztették a Predictet is. E kivonulással Washington elvágta magát a vírussal kapcsolatos információktól és elvesztette annak esélyét, hogy Kínával közösen vegye fel a harcot ellene.

A kínai egészségügyi hatóságok lassan kezdtek észbe kapni. Ma Hsziao-vej, az országos egészségügyi bizottság vezetője január 8-án Vuhanba küldött egy szakértői csoportot. A helyi illetékesek azt állították, hogy napok óta nem volt újabb megbetegedés, és a pekingiek nem adtak nyilvánosan hangot kételyeiknek. Miután azonban egy Thaiföldre látogató vuhani turista lett az első megerősített eset Kínán kívül, a bizottság január 14-re egy titkos videó-konferenciát hívott össze az egészségügyi szervek számára, hogy az óvintézkedésekről döntsenek. Ezt követően egy 63 oldalas belső direktívát küldtek szét az ország kórházainak és egészségügyi intézményeinek az új vírus nyomon követésével és megállításával kapcsolatos teendőkről. Ugyanakkor a legfontosabb kérdésben még mindig ködösítettek. Azt írták ugyanis, hogy „az esetek között nincsen világos bizonyíték az emberről emberre való terjedésre.”

Hszi elnök ezekben a napokban összehívta az ország legfőbb vezetőit, de a hivatalos jegyzőkönyv szerint nem volt szó a koronavírusról. Január 18-án pedig Ma újabb delegációt küldött Vuhanba, ezúttal Csung vezetésével.

A tekintélyes orvos volt tanítványaitól tudta meg, hogy a helyzet Hupej tartományban sokkal rosszabb, mint az a hivatalos nyilatkozatokból vagy a sajtójelentésekből kitűnik. Eközben a helyi vezetők, köztük a tartományi kormányzó, még mindig azt próbálták elhitetni, hogy a járványt ellenőrzés alatt tartják. Végül egyikük mégis beismerte, hogy az egyik vuhani kórház 15 dolgozója valószínűleg egymást fertőzte meg.

Csung csak erre várt, azonnal visszasietett Pekingbe. Másnap már Ki Ko-csiang miniszterelnök fogadta a szakértőket.

Három nappal később, miután 571 koronavírusos esetet erősítettek meg – bár a szakértők szerint a valóságban több ezren lehettek – Hszi elnök elrendelte a 11 milliós Vuhan lezárását.

A kínai vezetésnek azonban politikai válsággal is szembe kellett néznie. Február elején a kínai online média dühösen reagált arra a hírre, mely szerint Li Ven-liang vuhani orvos ellen rendőrségi eljárást indítottak, miután megpróbálta figyelmeztetni kollégáit még december végén a koronavírusra. Li maga is elkapta a fertőzést és február 7-én meghalt. A feldühödött kínai újságírók egymás után írták kíméletlen beszámolóikat az előző hetek hibás döntéseiről és hazugságairól. Maga Hszi elnök is magyarázkodni kényszerült a Kínai Kommunista Párt politikai bizottsága előtt. Li halála után Kínában és külföldön egyaránt felmerült a kérdés, hogy megrendült-e a pártvezér-államfő hatalma. A pekingi propagandaszervek, mintegy megerősítve, hogy Hszi a helyén maradt, közzétették a politikai bizottság előtt mondott beszédét, ez azonban újabb kérdéseket vetett fel.

Addig ugyanis úgy tudták, hogy Hszi január 20-án nyilatkozott először a válságról. Beszédében viszont azt állította, hogy már január 7-én adott belső utasításokat, holott akkor még hivatalosan be sem jelentették, hogy koronavírus-megbetegedéseket észleltek. Ha ilyen hamar eljutott az ügy Hszihez, miért nem figyelmeztették a közvéleményt és miért nem hozták nyilvánosságra az elnök utasításait? – tették fel a kérdést az emberek a kínai közösségi médiában.

A beszédnek valójában az volt a célja, hogy átírják a válság történetét. Árulkodó Hszi Csin-ping egyik mondata: „Aktívan kell válaszolnunk a nemzetközi aggodalmakra, és jó történetet kell elmondanunk Kínának a járvány ellen vívott harcáról”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Elveszi a nyugdíjakat”/ „Ez egy baromság” – Magyar Péter megosztott faluban kezdte új országjárását
Már Magyar Péter érkezése előtt ott voltunk Csákberényben, hogy megtudjuk, hogyan gondolkodnak a Tiszáról és a Fideszről új országjárásának első állomásán. Magyar azt mondta: személyes jelenléttel, őszinteséggel, tájékoztatással lehet a kis településeken győzni.


Magyar Péter a Fejér megyei Csákberényben kezdte legújabb országjárását, amelynek az „Út a győzelembe” nevet adta. A faluban egyesek a migránsoktól és a nyugdíjuk elvesztésétől rettegnek, mások a TISZA Pártban látják a jövőt és a Fidesz-propaganda végét.

„És én megmondom őszintén, én félek a migránsoktól, igen” – jelentette ki egy helyi asszony, aki szerint Magyar Péternek teljesítenie kell, amit „Brüsszelből, a Weberék diktálnak”. A nyugdíjas asszony arról beszélt, hogy ő a kormányváltástól a megélhetését is félti. „Azt beszélik, hogy elveszi a nyugdíjakat, elveszi a 13. havit” – panaszolta, majd hozzátette, hogy bár ez egyelőre csak „szóbeszéd”, szerinte „az előbb-utóbb igaz lesz”. Arra a kérdésre, hogy ki tud-e jönni a nyugdíjából, egyértelmű nemmel felelt.

Mások azonban egészen másképp látják a helyzetet. „Aki ezeket elhiszi, az menthetetlen” – vélekedett egy férfi, aki szerint a Fidesz hazugságait terjeszti.

„A független médiában és a nem állami pénzből fizetett médiában milliószor elhangzik, hogy mi az igazság”

– tette hozzá. Egy nő egyenesen „baromságnak” nevezte a nyugdíjak elvételéről szóló híreket. „Hogyne, ezt mondja a Fidesz. Én nem gondolom, nem hiszem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy ez egy baromság” – mondta.

„Munka, munka, munka, személyes jelenlét, őszinteség, emberség, tájékoztatás” – sorolta Magyar Péter, hogy szerinte hogyan lehet győzni a kis településeken.

Üzent a nyugdíjasoknak is:

„látni fogják, hogy ha most 80 ezer forint a nyugdíja, korábban egy év alatt esetleg kap 20 ezer forint pluszt, nálunk meg 7200 forinttal fog többet kapni. A SZÉP-kártya miatt, meg az 50%-os nyugdíjemelés miatt.”

Hozzátette, hogy a propagandát az emberek pénzéből finanszírozzák, de „158 nap múlva majd ez is megszűnik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk