prcikk: „A kormánynak óriási felelőssége van a gödi mérgezésben, mézesmadzagként használta a lazább szabályokat” – szakszervezeti vezető a Samsung-gyárról | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„A kormánynak óriási felelőssége van a gödi mérgezésben, mézesmadzagként használta a lazább szabályokat” – szakszervezeti vezető a Samsung-gyárról

Székely Tamás szerint évek óta hiába próbálnak szakszervezetet alapítani az akkumulátorgyárban, a kormány pedig a gyárak érdekében tudatosan lazított a szabályokon és az ellenőrzésen, veszélybe sodorva a munkavállalókat. Pedig emberéletekről van szó.


A Samsung SDI-nél a mérgezésekkel kapcsolatos hatósági vizsgálatokról adatokat megszerző Átlátszó ellehetetlenítéséről is tárgyaltak - állítja a Telex legújabb cikke. A lap szerint az akkumlátorgyár vezetését megdöbbentette, hogy adatokhoz juthattak, de biztosra vették, hogy az ügyészség megszünteti a gödi gyár ellen indított vizsgálatot, a Szuveneritásvédelmi Hivatal pedig eljárást indít a tényfeltáró portál ellen, ami a megszűnéséhez vezethet. Három hónap múlva valóban el is indult egy vizsgálat, bár a Szuveneritásvédelmi Hivatal tagadja, hogy erről a Samsung SDI-vel egyeztettek volna.

Ez is mutatja, mennyire magabiztosak voltak még 2024-ben is az akkumulátorgyár vezetői, pedig akkor már túl voltak számos hatósági büntetésen, és a Telex értesülései szerint a titkosszolgálat is foglalkozott a gyárban történt brutális határérték-túllépésekkel. Miért érezhették ennyire biztonságban magukat a gödi gyár irányítói? Egyáltalán, hogyan történhetett meg, hogy éveken át mérgezhették saját dolgozóikat, és nem tették meg a megfelelő lépéseket a védelmükben? Erről beszélgettünk a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnökével Székely Tamással.

— A gödi Samsung-gyárban történtek munkaügyi és munkavédelmi szempontból is problémásak. Melyek a legfőbb gondok szakszervezeti vagy jogi oldalról nézve?

— Visszamennék egy picit a kályhához. Azért fontos, amit mondok, mert így lesz kerek a történet. Ezeket a jelenségeket és ezeket a dolgokat mi tudtuk, hiszen most már hosszú évek óta egyrészt próbálkozunk a Samsungon belül szakszervezetet létrehozni, másrészt pedig azok a problémák, amelyeket feltártak itt az újságírók, és itt két nevet kell kiemelni: Bodnár Zsuzsát és Weiler Vilmost, régóta ismertek voltak.

Ami a munkaügyi és a munkavédelmi kérdést illeti: az teljesen elfogadhatatlan, hogy ilyen brutális méretű, veszélyesanyag-tartalmú eredmények születtek a különböző orvosi vizsgálatokon az egyes kollégák szervezetében.

Ha párhuzamot vonunk egy másik, szintén koreai akkumulátorgyár, az SK esetével, ott amikor ez a probléma felmerült jó néhány évvel, akkor a kollégák hozzánk fordultak. Pillanatok alatt meg tudtunk állapodni, létrehoztuk a szakszervezetet, és megegyeztünk a munkáltatóval, hogy ez nem lesz így jó, azonnal intézkedni kell. Megtették a különböző lépéseket, és ez a probléma már az SK esetében nem merült fel. A Samsungnál viszont az volt az igazi probléma szakszervezeti szempontból, hogy nem tudtuk megszervezni a szakszervezetet. Ennek két oka van. Az egyik, hogy

a munkáltató mindent megtett annak érdekében, hogy aki szakszervezetet szeretne létrehozni, azt elbocsássa.

A másik, hogy amit mi tehettünk, részben a különböző hivatalok akadályoztatása miatt, az a nyilvánosság volt. A nyilvánosság erejével próbáltuk az elmúlt években számos esetben felhívni a figyelmet a Samsung túlkapásaira. Sajnos ez nem sikerült. Kevés volt az a nyilvánosság akkor, amikor ezeket a problémákat mi szóba hoztuk. Hasonlóan jártak a civil szervezetek is, az ő részükről is nagyon-nagyon komoly küzdelem folyik annak az érdekében, hogy bármi is történjen.

— Az, hogy ellehetetlenítik a szakszervezet létrehozását, önmagában nem jogsértés? Nincs erre jogorvoslat?

— Ez nemzetközi jogot is sért, részben ILO-egyezményt, részben pedig nyilvánvalóan a szabad szervezkedés jogát sérti.

— Mennyiben felelős ebben a Samsung és mennyiben a kormányzat, amelynek védenie kellene a magyar jogrendet?

— Azt gondolom, és ezt igazolják a tények, hogy

amikor ezek a vállalatok, elsősorban az ázsiaiak, Magyarországra jönnek, akkor valószínűleg az egyik mézesmadzag az, hogy itt nem kell számolniuk a szigorúbb munkaügyi és környezetvédelmi ellenőrzéssel,

és egyébként is gyengék a szakszervezetek. Szerintem ez felmerül a különböző cégekkel folytatott tárgyalásokon. Európában nem csak Magyarországon gyártanak akkumulátort, elég komoly verseny van. És ha megnézzük, az derül ki, hogy Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, ahol hasonló technológiával gyártanak akkumulátort, ilyen esetek nincsenek, mert nem lehetnek. Egyrészt azért, mert ott erősebb a szakszervezeti védelem, másrészt pedig olyan az állami kontroll a környezetvédelem és a munkabiztonság terén, amit nem lehet egyszerűen a szőnyeg alá söpörni.

— Németországban is van Samsung SDI gyár. Ott hogyan működik a szakszervezet? Próbáltak kapcsolatba lépni az ottani kollégákkal, vagy hivatkozni a magyarországi menedzsment előtt arra, hogy máshol létezik érdekképviselet a Samsungnál is?

— Igen. Sőt, már nemzetközi szinten is léptünk, különösen azért, mert például Németországban van egy beszállítói láncokra vonatkozó törvény. Ez arról szól, hogy az autógyáraknak, elsősorban az autóiparnál érvényesíthető ez leginkább, már felelősségük van az iránt is, hogy a beszállítóiknál milyen munkaügyi kapcsolatok és milyen munkavédelmi helyzet van. Ennek az elbírálására volt is példa: egy Electronics Watch nevű intézmény az SK esetében több alkalommal végzett vizsgálatokat a megrendelő megbízásából, és ebbe a vizsgálatba a szakszervezetet is, azaz minket, VDSZ-ként is bevontak.

— A Samsungnál azonban a dolgozók nem kaptak megfelelő védőruhát, és az egészségügyi határértéket többszörösen meghaladó szennyezésben voltak kénytelenek dolgozni. Ez nem bűncselekmény?

— Nem vagyok jogász, én szakszervezeti vezető vagyok villamosmérnök és közgazdász diplomával, de

józan paraszti ésszel azt gondolom, hogy ez bűncselekmény. Ráadásul nagyon súlyos.

Különösen azért tartom súlyosnak, mert sajnos az is tény, hogy aki elmegy egy ilyen helyre dolgozni, az nem annyira képzett, hogy tisztában legyen azzal, milyen határértékeknek kellene lennie a szervezetében, mert ezt senki nem mondja meg neki.

— Elvileg a munkavédelmi oktatásnak ki kellene terjednie erre, nem?

— A munkavédelmi oktatással kapcsolatos előírásokat úgy módosította a kormány, hogy egy linken keresztül el kell olvasni egy internetes oldalt, és ezzel a munkáltató le is tudja a munkavédelmi oktatást. Ez is mutatja, hogy a politika mennyire rátelepedett ezekre a kérdésekre, és mennyire kiforgatta a saját érdekeinek megfelelően azokat a törvényeket, amelyek következtében az ilyen mulasztások büntetlenül elkövethetőek Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a kormány a munkaegészségügyi vizsgálatok kötelezőségét lazította. Ma már számos munkakörben nem kötelező munkaegészségügyi vizsgálatot tartani, vagy elvégeztetni az adott munkavállalóval, mielőtt munkába áll.

— Ezek a jogszabály-átalakítások mennyire egyeztethetők össze az európai jogrendszerrel? Vannak uniós előírások, vagy ebben szabad keze van a tagállamoknak?

— A határértékek tekintetében nagyon szigorú európai normák vannak. Sőt, ha az úgynevezett expozíciós időket és a határértékeket nézzük, van olyan határérték a magyar jogszabályban is, ami még kicsit szigorúbb is, mint az európai átlag, azonban ezt senki nem tartja be, mert nem ellenőrzik. Ahhoz, hogy ezt végre lehessen hajtani, megfelelő ellenőrzési rendszert is kellene működtetnie az államnak, amit 2010 után teljes mértékben leépítettek.

— A kormányzat tudta, hogy mi történt. Tett is lépéseket, magasabb bírságokat szabott ki. Ön szerint a kormány lépései elégségesek voltak? Kit terhel a felelősség azért, hogy ez a helyzet évekig fennállt?

— Én azt gondolom, hogy elsősorban a kormányzatot terheli a felelősség. Hiszen tudott róla, és a bírságok kiszabása ellenére is tisztában volt azzal, hogy ez a cég akkor is törvénytelen körülmények között fogja működtetni a gyárat, ha megbüntetik őket. Továbbá az is jól látszik, és

a kormánynak ebben is óriási felelőssége van, hogy kifejezetten ezen gyárak érdekeit szem előtt tartva lazított korábban szigorúbb szabályokat. Azért tette, hogy ne kelljen megfelelniük azoknak a feltételeknek, amik biztonságot jelenthetnének a munkavállalóknak és a környezetnek.

Azzal, hogy kiemelt beruházásként tekint ezekre, vagy hogy az önkormányzatokkal való előzetes egyeztetést online keretek között is engedélyezi, mind-mind jól bizonyítja, milyen aljas volt a kormányzat eddigi cselekménysora az ilyen iparágak betelepítésekor. És ez egyébként globálisan is komoly problémát jelent, mert azok a cégek, amelyek betartják a szabályokat és nem kevés pénzt fordítanak a dolgozók munkavédelmi előírásainak betartására, versenyhátrányba kerülnek egy ilyen céggel szemben, hiszen nekik sokkal nagyobb költséget jelent betartani a mindenkire vonatkozó szabályokat.

— Maradva a dolgozói jogoknál: a Samsung titkolta a mérési adatokat, azokhoz nem lehetett hozzájutni, csak féléves, éves késésekkel, pereskedés útján. Ez önmagában nem sérti az egészséghez való alkotmányos jogot?

— Én azt is hozzátenném, hogy az a foglalkozás-egészségügyi orvos, aki szembesült ezekkel az extrém szennyezési értékekkel az egyes munkavállalók szervezetében, miért nem cselekedett azonnal, minden orvosetikai szempontot figyelembe véve?

— Mit tehetett volna az orvos?

— Azonnal jelenthette volna a hatóságoknak.

— Akkor valószínűleg hatóságok kiszabtak volna egy bírságot, és minden megy tovább.

— Igen, de itt emberéletekről van szó.

— Nyilván. Mostanra viszont feketén-fehéren kiderült egy csomó dolog, bár a kormány egy részét vitatja, a Samsung pedig hallgat. Önöknek van valamilyen új akciótervük?

— Először is újra fel kell hívni az ott dolgozók figyelmét, hogy szakszervezetet kell alapítani.

— Próbálkoznak ezzel most is?

— Eddig is próbálkoztunk. Talán most a visszacsatolás a dolgozók részéről erősebb lesz. Azt hozzá kell tenni, hogy az évek során kicserélődött a foglalkoztatotti arány.

Most már sokkal több a harmadik országbeli munkavállaló, mint a magyar ajkú.

És lehet, hogy őket ez az egész egészségügyi és munkavédelmi kérdés nem is érdekli. Elviselik, és amennyit fizetnek, a családnak hazaküldik a pénzt, ők meg elélnek valahol, tízen-húszan egy helyiségben.

— Ez elég reménytelennek hangzik.

— Ezt látjuk mi is, és az összes többi esetben is a reménytelenséget. De hát a remény hal meg utoljára, igaz?

— Viszont amíg a kormány és az állami hatóságok ebben nem partnerek, addig nem valószínű, hogy nagy előrelépés történik.

— Én is így gondolom. És ahogy látjuk, ha csak a kormányhivatal szintjét nézzük, ott simán letagadták azokat a dokumentumokat, amiket a Telex elővarázsolt.

— Gondolkodnak bírósági eljárásban?

— Nincs kit perelni. A Samsungot nem tudjuk, mert ők széttárják a kezüket és azt mondják, hogy a szervezkedéshez minden törvényes feltétel megvan Magyarországon. Ehhez az kellene, amit 2010 előtt a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány csinált a Hankook esetében: amikor ott a munkáltató akadályozta a szakszervezeti szervezkedést, akkor megvonta az állami támogatásokat.

— A Samsung éppen nemrég kapott 133 milliárdot. Ön szerint egy esetleges másik kormány máshogyan áll majd ehhez a kérdéshez?

— Ezt nem tudom megmondani. Én a programot elolvastam, ott van két mondat, ami utal az ilyen esetekre, hogy a szakszervezeteket meg kell erősíteni. De ezt korábban más pártok programjában is olvashatta az ember, és mégsem történt meg. Ebből a szempontból nem vagyok túl optimista, de a puding próbája az evés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Pirospontot érdemel, nem is egyet” – ügyvédje szerint hős a Tisza-ügyet kirobbantó nyomozó
Szabó Bence ügyvédje azt mondja, elhamarkodottan gyanúsították meg a századost, és egy ideig azt sem tartotta kizártnak, hogy őrizetbe veszik. Úgy látja, főnyomozó rendkívüli kockázatot vállalt, és amit feltárt, egy nagyon súlyos történet.


A Direkt36 oknyomozó cikke utáni napon, a délutáni órákban kezdődtek az események a Nemzeti Nyomozó Iroda épületében – mondta a Partizánnak adott interjúban Laczó Adrienn, Szabó Bence volt nyomozó ügyvédje. Állítása szerint a cikk megjelenése után az NNI-n belül ki akarták deríteni, hogyan szivárogtak ki az információk, ami szerinte egy munkahelyen normális eljárás. Az ügyvéd elmondása szerint ennek során „mindenféle magasrangú személyek jelentek meg” az irodában.

Laczó szerint a helyzet akkor változott meg, amikor egyértelművé vált, hogy az érintett csoport összes dolgozóját „valamiféle vegzálásnak fogják alávetni”. Ekkor lépett elő Szabó Bence.

„Bence maga fölállt, és azt mondta, hogy ő nem szeretné ennek kitenni a kollégáit, és elmondja, hogy ő volt” – közölte az ügyvéd, aki szerint ez egy rendkívül bátor dolog volt védencétől.

Az ügyvéd hozzátette, hogy Szabó Bence már korábban bejelentette a lemondását, és májusban mindenképpen leszerelt volna, mert az egész helyzet „nagyon komoly meghasonlást okozott a választott hivatásával szemben”. Az események hatására azonban önként aláírt egy kérelmet, hogy a szolgálati viszonyát azonnali hatállyal, a felmondási idő lejárta előtt szüntessék meg.

Miközben ez zajlott, már várták a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészeit, akik egy idő után meg is érkeztek – folytatta Laczó Adrienn. Elmondása szerint közölték Szabóval, hogy házkutatást fognak tartani a munkahelyén, a lakásán és a gépkocsijában. Az ügyvédet este kilenc óra körül hívta fel a nyomozó, addigra a kutatás a munkahelyén már megkezdődött. A házkutatások során elsősorban adathordozókat – merevlemezt, telefont, pendrive-okat –, valamint néhány feljegyzést foglaltak le.

Laczó elmondása szerint az NNI-ben közölték velük, hogy a nap a főügyészségen fog folytatódni, ahol Szabó Bencét gyanúsítottként hallgatják majd ki.

„Megmondom ezt, hogy ez engem egy kicsit váratlanul ért. A kutatás részét azt értem, de hogy milyen alapon gyanúsították meg úgy, hogy egy árva nyomozati cselekmény még nem történhetett, milyen alapon jutottak arra a következtetésre, hogy itt egészen biztosan bűncselekmény történt, azt nem” – fogalmazott az ügyvéd.

A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Laczó Adrienn szerint a bűncselekmény megvalósulásához az is szükséges, hogy az elkövető jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása célzatával cselekedjen. „Én a magam részére úgy gondolom, hogy ez a célzat semmiképpen nem megállapítható az ő esetében” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte az ügyészségnek jelenleg nem lehet annyi adata, amivel ezt a célzatot meg tudná állapítani.

Véleménye szerint ez egy „rendkívül elhamarkadott gyanúsítás” volt.

A gyanúsításban az szerepel, hogy konkrét nyomozati iratokat, jelentéseket adott át a sajtó munkatársainak, akik ezzel jogtalan előnyhöz jutottak. Lacu ezt egy „nagyon erőltetett dolognak” tartja.

Szabó Bence a kihallgatásán nem tett vallomást. Ügyvédje szerint olyan idegi és fizikai állapotban volt, hogy nem tudott volna józanul gondolkodni.

„Tehát én nem tartottam volna jónak ebben a szituációban” – mondta Laczó, aki szerint egy ilyen horderejű lépést akkor kell megtenni, amikor valaki „a szellemi képességei teljes birtokában van, és nem amikor hullafáradt és nyilván érzelmileg is rendkívül kizsigerelt, hiszen éppen az élete omlott össze”.

Az ügyvéd szerint a bűncselekmény egyik alapkritériuma, hogy a cselekmény veszélyes legyen a társadalomra. Úgy véli, ebben az esetben a Szabó Bence által feltárt „rendkívüli visszaélés” napvilágra kerülése társadalmi érdek.

„Nemhogy veszélyes lenne a társadalomra, aki ezt végre hagyja, hanem hát pirospontot érdemel, nem is egyet. Mert nagyon komoly személyes kockázatot vállalt és egy nagyon fontos dolgot hozott mindannyiunk tudomására” – fogalmazott.

Laczó Adrienn elmondta, volt egy pont, amikor nem volt biztos abban, hogy védencét nem veszik-e őrizetbe, de erre végül nem került sor, hajnali négy órakor hazamehetett. Tudomása szerint az ügyben kizárólag Szabó Bence ellen folyik eljárás. Az azonnali gyanúsítást rendkívülinek tartja, és szerinte nehéz nem arra gondolni, „hogy ezt valahol valaki elhatározta, hogy este gyanúsítás lesz”.

Az ügyvéd nem tartja reménytelennek az ügyet. Szerinte a másik oldalon egy „olyan ordas visszaélés” történt, amit minden jogász átlát.

„Én azért azt gondolom, hogy a magyar bíróságokon bőven dolgoznak olyan bírók, akik nem asszisztálnának ahhoz, hogy itt a hírvívőt lőjék le, ahelyett, hogy a visszaélést tárják fel” – mondta.

Emellett jogi érvei is vannak, mivel álláspontja szerint a bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem valósultak meg, így szerinte vádemelésre sem kellene sort keríteni. A nyomozás lezárulta szerinte legalább több hónapot vesz igénybe.

A volt nyomozó jelenlegi állapotáról Laczó elmondta, hogy védence most próbálja feldolgozni a történteket. Mivel a telefonját elvették, viszonylag el van vágva a külvilágtól, és rendkívül fáradt mind fizikailag, mind érzelmileg. Az ügyvéd szerint ha valami egyértelmű volt a kutatás során, az az, hogy Szabónak a hivatása volt az élete.

„Iszonyatosan sajnáltam őt tegnap, mert ha valami egyértelmű volt, abból, amit a kutatás során megismerhettünk, hogy őneki ez volt az élete. Ez a hivatás” – mondta.

Az NNI-ben megjelent magas rangú tisztekről az ügyvéd elmondta, rendkívüli volt a jelenlétük. „Olyan vezetők, akik nem szoktak ezekben a régiókban megjelenni, annál magasabban mozognak. Nyilvánvalóvá tették, hogy itt magasabb érdek munkál, és hogy mindenképpen ki akarják deríteni, hogy mi történt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vezetők egyértelművé tették, addig nem mennek haza, amíg ki nem derül a szivárogtató személye. Ez volt a pont, amikor Szabó Bence felállt.

Laczó Adrienn arról is beszélt, hogy egy ilyen ügyben a bíróság értékelhetné az erkölcsi, lelkiismereti szempontokat. „Én azt gondolom, hogy minden további nélkül ezt lehetne értékelni a mai jogrendszer keretein belül is” – mondta.

A volt bíró szerint az eset egy „állatorvosi ló”, ami rávilágít mindenre, ami a rendszerben diszfunkcionális. „Ha igaz az, ami körvonalazódik, hogy ezt a bejelentési lehetőséget kihasználva hozták olyan helyzetbe a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársait, hogy egy abszolút fals gyanúra repüljenek rá, és végezzenek olyan házkutatást, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal nem végezhet el, akkor ez egy nagyon-nagyon súlyos történet” – jelentette ki.

Az interjú végén az ügyvéd elmondta, végtelenül büszke arra, hogy Szabó Bence őt választotta.

„Én annyira tisztelem őt ezért az elhatározásáért, hogy olyan sziklaszilárd elvei vannak, amivel úgy élt velük, hogy igazából a saját karrierjét feláldozva és egy nagyon komoly személyes kockázatot vállalva kiállt a nyilvánosság elé, tehát én azt gondolom, hogy ezt meg kell süvegelnünk mindannyiunknak” – zárta szavait.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció
A volt főtiszt szerint a kormány hallgatása felér egy beismeréssel a Tisza Párt elleni akció ügyében. Állítja, a Fidesz már nem tud kimászni a hazugságspirálból.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A kormánynak azonnal távoznia kellene, ha igaz, amit a Direkt36 a Tisza Párt informatikusai elleni akcióról írt – erről beszélt a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a kormány részéről semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el az üggyel kapcsolatban, miközben a kormányoldal és a szolgálatok az ukrán kémvád narratíváját építik.

Buda Péter szerint az elmúlt hetekben megszaporodott, titkosszolgálati hátterűnek tűnő akciók egy része kifejezetten a választásokra lett időzítve.

„Amit az elmúlt napokban látunk, nyilvánvalóan összekapcsolódik azzal, hogy a kampány utolsó szakaszába érkeztünk, és a legfrissebb közvéleménykutatások nem kedvezők a kormánynak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Direkt36 oknyomozó anyagának publikálása sem véletlenül történt a választások előtt. Az elemző úgy látja, az orosz beavatkozás veszélyét sokan nem vették komolyan, pedig ő már 2023-ban felhívta a figyelmet az orosz hamis zászlós műveletek erősödésére. „Most látszik, hogy mégis komolyan kellett volna venni, mert látható volt, hogy ide fog kifutni, ha az eredmény nem kedvező a kormánypártoknak” – mondta.

Az orosz hatás szerinte folyamatos, és olyan automatizált, dömpingszerűen terjesztett anyagokban nyilvánul meg, amelyek a választás eredményét próbálják befolyásolni, jellemzően az ellenzéki párt lejáratásával és a kormánypárt támogatásával. Példaként említette azt a hamis hírt, amely az Euronews arculatát használva azt állította, hogy Magyar Péter sértő kijelentéseket tett Donald Trumpra.

Buda Péter szerint ezeknek az álhíreknek két fő céljuk van. „Ezek az orosz hátterű álhírek egyik része a magyar-ukrán feszült viszonyt akarják tovább rontani, növelni a fenyegetettségérzést a magyarokban – ez az, amire a Fidesz kampánya alapvetően épül” – magyarázta. A másik gyakori téma az ellenzék összekapcsolása az ukránokkal és a korrupcióval. Úgy véli, bár ezek a hírek már-már unalmasak, és nem mindig keltenek nagy botrányt, mégis elérik a céljukat. „Azt a korróziós hatást, amit a közvéleményre tud gyakorolni egy ilyen kampány elérik, bár ennek a mértékét nehezen lehet mérni” – fogalmazott.

A Direkt36 cikkében foglaltakat, amely a Tisza informatikusai elleni nyomozásról és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állítólagos szerepéről szól, Buda Péter nagyon súlyos vádaknak nevezte.

„Ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania egy demokráciában”

– szögezte le. Az elemző szerint a felelősség azért is egyértelmű, mert a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak. „Különösen igaz ez azért, mert Magyarországon a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak, vagyis a felelősség közvetlenül a miniszterelnökhöz van becsatolva” – tette hozzá.

Buda Péter szerint a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt, ám az AH igazgatójának válaszlevele erre nem alkalmas, mert nem cáfol semmit. „Tehát ez a levél kommunikációs szempontból öngól, mert jelzi, hogy a kormány reagálási kényszerbe került, ugyanakkor éppen azokra az információkra és rendőrnyomozói vallomásokra nem reagál, amelyek miatt ez a kényszer kialakult” – értékelte a helyzetet. A kormány hallgatását azzal magyarázza, hogy a tények túlságosan egyértelműek lehetnek.

„Valószínűleg annyira egyértelműek a tények, hogy nem akarnak egy újabb hazugságba belebonyolódni”

– vélekedett. Azt is hozzátette, hogy mivel egy rendőr névvel és arccal vállalta az állításait, és nyomozati anyagokról van szó, nehéz lenne azokat egyszerűen letagadni. A kormányzat hallgatásából a volt főtiszt arra következtet, hogy „túl sok minden derült volna már ki, túl erősek volnának a bizonyítékok, ezért nem álltak még elő semmi érdemivel, amely cáfolja az oknyomozó anyag megállapításait.”

Amennyiben a vádak igazak, az Buda Péter szerint azt jelenti, hogy súlyos bűncselekmények történtek, mint például a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény. „Ez nem nemzetbiztonsági, hanem államvédelmi vagy még inkább állampártvédelmi tevékenység” – mondta.

A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette, hogy a nyugati szövetségesek Magyarországot résnek tekintik a védelmi rendszerükön. „A jelenlegi helyzetben Magyarország rés a nyugati szövetségesi rendszer a bástyáján” – fogalmazott. Úgy látja, a nyugati országok reakciója érthető, mivel a magyar külpolitika az ő nemzetbiztonságukat is fenyegeti.

„Mindezen nem megsértődni kell, hanem el kell dönteni, tagjai akarunk-e maradni ennek a klubnak, vagy nem”

– jelentette ki. Szerinte amíg Magyarország a NATO tagjaként a klub érdekeit sértő tevékenységet végez, nem meglepő, ha a szövetséges szolgálatok megpróbálják megakadályozni az orosz érdekek érvényesülését.

Az egyszerű állampolgároknak azt tanácsolja, ne hagyják, hogy a hírek áradata elterelje a figyelmüket a lényegről. „A tényleges botrányok, mint például a Direkt36 anyagában foglaltak, demokráciánk alapjait érintő kérdésekről szólnak, ezek esetében különösen megengedhetetlen, hogy ne járjunk a végére” – hangsúlyozta. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálatok pártpolitikai célokra való felhasználása az egész ország biztonságát veszélyezteti. „A pártpolitika titkosszolgálati kiszolgálása tehát közvetlenül veszélyezteti működőképességüket és ezáltal közvetve az ország biztonságát” – mondta. Szerinte a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentesen működhessenek. „Ha ezt nem sikerül a közvéleménynek kikényszerítenie, akkor arra az ország fog rámenni” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból” – részleteket közölt nyomozásáról a kémkedéssel megvádolt Panyi Szabolcs
Panyi kényszerhelyzetbe került, ezért kellett idő előtt felfednie a nyomozása legérzékenyebb részleteit. Úgy véli, a hatalom elszámoltatása az ő feladata, ha az állami szervek nem lépnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Panyi Szabolcs egy csütörtöki Facebook-posztban reagált arra, hogy a magyar kormány kémkedés miatt tett feljelentést ellene. Az oknyomozó újságíró szerint ez „egészen példa nélküli a 21. században egy európai uniós tagállamtól”, és a lépést a „putyini Oroszország, Belaursz és a hasonló rezsimek” sajátjának nevezte.

Panyi közölte, hogy több mint egy évtizede dokumentálja az orosz befolyást a magyar politikában, ezért nem lepte meg a fejlemény. Hozzátette, bízik abban, hogy a magyar igazságszolgáltatás a magyar alkotmánynak kíván megfelelni.

A kémkedés vádját visszautasította, saját oknyomozói munkájára pedig „egyfajta újságíró kémelhárítói munkaként” tekint.

Kifejtette, hogy a forrásvédelem miatt nehezebb helyzetben van, mert nem fedheti fel, kitől és milyen információkat kap, például a magyar kormányzati és állami szférán belülről. Állítása szerint, ha nem kötné az újságírói etika, fel tudna sorolni olyan tényeket, amelyek bizonyítanák, hogy a magyar állam nem hiheti el róla, hogy kémkedik, mivel bizonyos találkozói és információszerzései „soha meg sem történhettek volna”.

Az újságíró szerint a „teljesen igaztalan vád” most arra kényszeríti, hogy részleteket osszon meg egy konkrét nyomozásáról, melynek során egy titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott beszélgetést folytatott egy bizalmas forrással.

„2023 óta nyomozok konkrétan azon gyanú után, hogy Szijjártó Péter és orosz tisztviselők kapcsolata esetleg túlmegy a törvényes határokon. A megvágott, nyilvánosságra hozott hangfelvételen is szóba kerül, hogy Szijjártó és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját európai uniós titkosszolgálatok rögzítik.

Azok a részek már kevésbé kerültek bele, ahol arról beszélek, hogy ezen kommunikáció alapján erősen felmerül az Oroszország érdekében végzett politikai hírszerzés és befolyásoló ügynöki magatartás gyanúja”

– írta Panyi.

Szerinte ezeket a súlyos vádakat nehéz bizonyítani, és oknyomozóként korlátozottak az eszközei. Leszögezte, hogy semmilyen kémkedést nem végzett, és nem működött együtt külföldi titkosszolgálattal Szijjártó Péter megfigyelésében. Állítása szerint csupán a Szijjártó és Lavrov kommunikációjáról évekkel korábban keletkezett információkat próbálta utólag begyűjteni és megerősíttetni. Panyi azt írja, többek közt azt próbálta kideríteni, létezhet-e olyan titkos kommunikációs csatorna – például egy harmadik vagy negyedik telefonszám –, amit az európai szolgálatok ismernek, de a magyar külügy nem.

Nyomozásának másik, általa még súlyosabbnak nevezett témája a következő volt:

„EU-s és NATO-s nemzetbiztonsági szolgálatainál ismereteim szerint legalább 2016-2017 óta olyan információk keletkeztek, hogy magyar kormányzati repülőgépeken, illetve magyar kormányzati figurák által használt magángépeken nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból. Legalább hat különböző ország tisztviselője számolt be ilyen információkról. Ezeket az információtkat nem magyar célszemélyek vagy magyar infrastuktúra lehallgatásán vagy megfigyelésén keresztül rögzítették. Hanem például lehallgattak két orosz tisztviselőt, akik erről fecsegtek, vagy egy szállítmány előkészítésével bízták meg őket.”

Panyi azt írja, kutatásai során azt is próbálta kideríteni, hogyan végzik a csomagok átvilágítását és pakolását a kormányzati és magángépeken, és hogyan lehet az ilyen szállítmányokat a reptéri személyzet elől elrejteni. Azért hozta nyilvánosságra ezeket a részleteket, mert attól tart, hogy a lehallgatott beszélgetéséből újabb megvágott részleteket hoznak ki, és más, „mondvacsinált” okokkal is megvádolhatják.

Az újságíró azzal indokolta a nyomozását, hogy forrásai szerint az „orbáni rendszerben egyszerűen nincs olyan független állami szerv, ami valódi nyomozást folytathatna”, ha egy magas rangú kormánytaggal szemben kémtevékenység gyanúja merül fel. Úgy véli, az Orbán-kormány a terveiről tudva, „elővágásként” gyanúsította meg őt kémkedéssel. „Magyar hazafi vagyok, a magyar nyilvánosságot szolgálom, oknyomozó újságíróként a hatalom elszámoltatása a feladatom. Ettől sem a rezsim politikai színháza, sem jogi fenyegetései nem tudnak eltántorítani” – zárta sorait.


Link másolása
KÖVESS MINKET: