A kormányközeli elemző szerint megszűnt a szegénység Magyarországon
Ma Magyarországon jobban élnek a szegények, mint 2010-ben a gazdagok – ezt a következtetést vonta le Sebestyén Géza, a kormányközeli Mathias Corvinus Kollégium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, miután saját Facebook-oldalán bemutatta számításait. Az elemző alapozza a kijelentést, hogy a KSH adatai szerint a társadalom legszegényebb jövedelmi ötödének 2020-ban átlagosan bizonyos eszközökből – tévékből, mobiltelefonból, autóból – több vagy közel annyi volt átlagosan, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százaléknak.
Sebestyén azt írja: például LED-, LCD-, plazma-, vagy lézer-televízióból 15 éve még a leggazdagabbak közül is csak átlagosan 25 jutott 100 családra, míg 2020-ban már a legszegényebbekre is 111. Mobiltelefonból 2020-ra 257 jutott 100 szegény családra, miközben egy évtizeddel korábban még ugyanennyi gazdag háztartásra is csak 192. Ugyanígy több laptopja, tabletje, hűtője volt az öt évvel ezelőtti nélkülözőknek, mint korábban a vagyonosabbaknak – sőt, még a 100 háztartásra jutó szárítógépek számában (5 a 2-vel szemben) is verik a mai szegények a korábbi gazdagokat.
Van azonban olyan vagyonelem is, amiben még csak megközelíteni tudták az alacsony jövedelműek a társadalom 15 évvel ezelőtti felső 20 százalékát, ilyen többek között az autó (65 kontra 74) és a mikrohullámú sütő is (90 és 93).
A Sebestyén által szemlézett adatok alapján nehéz elvitatni, hogy a szegényeknek több háztartási eszköze van, mint a gazdagabbaknak régebben, ugyanakkor ezt a magasabb életminőséggel azonosítani erőteljes csúsztatás – írja a hvg.hu. Ezek a változások ugyanis részben egyszerűen a technológiai fejlődésnek, mintsem a szegénység megszűnésének köszönhető.
Azt az állítást, hogy a szegénység megszűnt volna Magyarországon, nem minden kutatás támasztja alá: az Egyensúly Intézet szerint itthon 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek. A társadalom harmadának az is nehézséget okoz, hogy melegen tartsa az otthonát.