HÍREK
A Rovatból

A korlátozások fokozatos lazítását javasolja a német tudományos akadémia: lehetne ismét utazni vagy koncertre járni, de feltételekkel

Az államnak az élet és az egészség védelme mellett arról is gondoskodnia kell, hogy helyreálljon az állampolgárok társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális cselekvőképessége - írják.
MTI - szmo.hu
2020. április 13.



A koronavírus-járvány lassítására bevezetett németországi korlátozások fokozatos lazítását és a vírus jelenlétének minél szélesebb körű, folyamatos megfigyelését javasolja hétfőn közölt állásfoglalásában a német nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina - Nationale Akademie der Wissenschaften).

A korlátozások lépésenkénti visszavonásának feltétele a járványügyi helyzet stabilizálása és alakulásának legszorosabb, lehetőleg valós idejű követése.

Ezért el kell érni, hogy alacsony szinten állandósuljon az új fertőzöttek száma, ne fenyegesse túlterhelődés az egészségügyi ellátórendszert és mindenki fegyelmezetten betartsa az óvintézkedéseket, azaz a tisztasági előírásokat, az egymás közötti lehetőleg két méter távolság tartásáról szóló szabályt és azt, hogy takarni kell a szájat és az orrot a közösségi közlekedésben és minden egyéb esetben, amelyben a távolságtartás nem biztosított, például az üzletekben és a hivatalokban.

El kell érni azt is, hogy a tüneteken és a fertőzésveszéllyel járó kapcsolatokon alapuló koronavírus-tesztelési gyakorlat mellett országos és térségi reprezentatív felmérésekkel is monitorozzák a lakosság úgynevezett átfertőzöttségének mértékét és a vírussal szembeni ellenállóképesség alakulását, mert csak így lehet pontos helyzetértékelést és alapos előrejelzést készíteni, ami elengedhetetlen a döntések mérlegeléséhez.

A Leopoldina új óvintézkedésként a szájat és az orrot takaró házi készítésű maszk - kendő, sál vagy egyéb alkalmatosság - bizonyos helyzetekben kötelező viselésének bevezetése mellett azt is javasolja, hogy ösztönözzék a fertőzési láncolatok feltárására és megszakítására szolgáló úgynevezett kapcsolatkövető okostelefon-alkalmazások (contact tracking app) önkéntes használatát.

A mások mellett orvosok, jogászok, közgazdászok és szociológusok közreműködésével kidolgozott állásfoglalásban kiemelték, hogy indokoltak voltak a társadalom és a gazdaság működését csaknem teljesen befagyasztó durva korlátozások a járvány kezdeti, dinamikus szakaszában.

Azonban az államnak az élet és az egészség védelme mellett arról is gondoskodnia kell, hogy helyreálljon az állampolgárok társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális cselekvőképessége.

Az állami intézkedések társadalmi elfogadottságának biztosításához az egyén saját egészségének védelmére és a közösség iránti szolidaritására épülő "belső motiváció" fontosabb, mint a fenyegetés büntetéssel. Ezért egy megvalósítható menetrendet és egy világos lépésekből álló csomagot kell készíteni a mindennapi élet fokozatos normalizálására, mert így mindenkinek irányíthatóbbá és tervezhetőbbé válik az élet, ami hozzásegít a járvány súlyos megpróbáltatásainak elviseléséhez, "az aktuális terhelés negatív lelki és testi hatásainak minimalizálásához".

A 19 oldalas tanulmányban mindenekelőtt az oktatási rendszer, a közösségi élet és az állami, közigazgatási intézményrendszer, valamint a gazdaság újraindításáról fejtettek ki javaslatokat.

Az oktatási rendszerrel kapcsolatban kiemelték, hogy az otthoni tanulás tovább súlyosbítja az eleve erős társadalmi esélyegyenlőtlenséget, ezért vissza kell állítani az iskolák működését, amint csak lehet. A tanítás újraindítása az általános iskolák végzős évfolyamaiban a legfontosabb. Egyelőre néhány alaptárgy oktatását lehetne beindítani, legfeljebb 15 fős csoportokban, a tanulókat arcmaszk viselésére kell kötelezni.

A középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben már szélesebb körben lehet támaszkodni a távoktatási módszerekre. Arról azonban gondoskodni kell, hogy a járvány miatt ne maradjanak el vizsgák, így például ne halasszák el az idei érettségit.

Az oktatás mellett az összes további területre érvényes alapszabály, hogy a vírus lehetséges terjedésének ellenőrzése céljából mindig kisebb csoportokat kell kialakítani, amelyek tagjai együtt tanulnak vagy dolgoznak, a pihenőidőt, ebédidőt is együtt töltik el és nem érintkeznek más csoportokkal

- áll a Leopoldina tanulmányában.

A bölcsődékről és óvodákról azt írták, hogy ezek az intézmények várhatóan tartós szünetre kényszerülnek, mert a kisgyermekeknél nem lehet betartatni a maszkviselési és a távolságtartási szabályt.

A közéletről, az állami intézményekről, a közigazgatásról, a kultúráról és a szabadidő eltöltéséről kifejtették, hogy stabil járványügyi helyzetben és kellő körültekintéssel mindenütt újra be lehet indítani az életet.

Lehet például ismét utazni vagy koncertre járni, ha mindenki visel maszkot és a szervezők, szolgáltatók biztosítják a kellő távolságot az emberek között.

A gazdasággal kapcsolatban kifejtették: arra kell törekedni, hogy az "elkerülhetetlen recesszió ne legyen túlságosan mély" és minél hamarabb beinduljon a növekedés. A gazdaságpolitikában az eddiginél erősebben kell érvényesíteni a környezeti fenntarthatóság elvét azért is, mert ezen a területen "hatalmas lehetőségek" mutatkoznak.

Németországban március közepe óta szinte teljesen leállt az élet a koronavírus-járvány miatt. A kijárási és egyéb korlátozások egyelőre április 19-ig maradnak érvényben. A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői szerdán egyeztetnek arról, hogy miként alakítsák a szabályokat április 20-tól.

Angela Merkel kancellár az előző héten több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy a járvány elleni küzdelem következő szakaszának tervezéséhez kiemelten fontos lesz a Leopoldina állásfoglalása.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Így már mindenki számára világos lehet, hogy a Mi Hazánk nem akar kormányváltást
A Tisza Párt elnöke szerint Dúró Dóra felváltva dicsérte Orbánt és Gyurcsányt, róluk pedig felmondta „Orbánék ócska hazugságait”.


„Mostanra pontosan kiderült, hogy ki küzd a korrupt orbáni világ leváltásán és kik azok, akik a valaha volt legkorruptabb miniszterelnök hatalomban tartásán dolgoznak” – így reagált Magyar Péter Dúró Dóra Mandinernek adott interjújára a Facebookon.

A Tisza Párt elnöke szerint Dúró a Hotel Lentulai című műsorban felváltva dicsérte Orbánt és Gyurcsányt, a Tisza Pártról pedig felmondta „Orbánék ócska hazugságait”.

„Így már mindenki számára világos lehet, hogy a Mi Hazánk nem akar kormányváltást. Épp ellenkezőleg, ők vagy kívülről, vagy belülről, de az orbáni hatalom részesei akarnak lenni”

– írta Magyar Péter, aki szerint soha nem volt még egyértelműbb, hogy ki Orbán Viktor valódi ellenzéke, és kik a kitartottjai.

„Lehet persze a kamu ellenzékiséget konteókkal leönteni, multiban vásárolt ruhában globalistázni, fóliázni és darálni, de ha valaki Orbánt akarja hatalomban tartani, akkor annak se a magyar családok, se a magyar vállalkozók vagy gazdák, se a valódi magyar szuverenitás nem számít.

Ahogy már beszámoltunk róla, Dúró Dóra arról is beszélt az interjúban, hogy a Mi Hazánk senkivel nem készül koalícióra a 2026-os választás után, és szerinte egy szoros Fidesz-Tisza állásnál „sokkal nagyobb lesz a Mi Hazánk érdekérvényesítő képessége”, mert nagyobb arányban tudják érvényre juttatni a programjukat, mint eddig. Miközben Orbán Viktor politikai pályafutását felemás módon ítéli meg, a műsor jelentős részében kritizálta Magyar Pétert és a Tisza Pártot.

A Tiszát egy globalista pártnak nevezte, Magyar Péter pedig szerinte az Európai Bizottság globalista politikáját valósítaná meg Magyarországon.

A Tisza Párt elnöke tavaly február óta rendszeresen azzal vádolja a Mi Hazánkat, hogy a Fidesz szatelitpártja, ezt pedig Toroczkai László többször is nehezményezte, emlékeztet rá a Telex.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Drámai helyzetek alakulhatnak ki” – Van olyan budapesti gyermekotthon, ahol a szakmai álláshelyek csaknem fele betöltetlen
Az adatokból az is kiderül, hogy átlagosan 24% körül volt a munkaerőhiány az állami fenntartású gyermekotthonokban.


Ahogy már írtunk róla, erős állításokat fogalmazott meg egy egykori gyámügyi ügyintéző a gyermekvédelmi rendszer állapotáról Magyar Péternek. Hegyi Ildikó nyolc éve mondott fel a Vas megyei munkahelyén, állítása szerint azóta 10-en dolgoztak az ő posztján. Az a tapasztalata, hogy a gyermekotthonokban sem jobb a helyzet.

A hét elején szociális, köztük gyermekvédelmi dolgozók lyukas cipőket öntöttek a miniszterelnök hivatala elé. Az akcióval a rendkívül alacsony fizetésükre akarták felhívni a figyelmet.

Az elmúlt napokban az RTL Híradó több háttérbeszélgetést is folytatott gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel. Kivétel nélkül azt állították, hogy az alacsony bérek miatt küzdenek súlyos munkaerőhiánnyal a gyermekotthonok többségében.

A Híradó úgy tudja, készült egy dokumentum a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon tavaly decemberben. Ebből az derül ki, hogy

a felügyeletük alá tartozó intézményekben átlagosan a szakmai álláshelyek 24%-a betöltetlen volt.

Két budapesti intézményben volt a legrosszabb a helyzet. A Cseppkő Gyermekotthoni Központban a 132 szabad státuszból csak 70-et töltöttek be. Tehát itt csaknem 50%-os volt a munkaerőhiány. Ahogy a Kossuth Lajos Gyermekotthoni Központ és Általános Iskolában is, ahol 178 helyett csak 97-en dolgoztak. A dokumentumban felsorolt 27 intézményből egyébként további 6 helyen 30%-ot meghaladó volt az üres státuszok aránya.

Molnár László, aki 23 évig vezette a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, azt mondta, a probléma nem új keletű és évek óta komoly gondokat okoz a gyermekvédelemben. Tud olyan esetekről, ahol például tucatnyi gyerekre csak egyetlen egy nevelő jutott.

„Alapul véve egy lakásotthont, ahol maximum 12 normál szükségletű gyerek helyezhető el, hogy esetleg egy, azaz egy szakmai munkatárs van egy időben a gyermekotthonban. Ha ebben a gyermekotthonban vannak kicsik, vannak nagyok, akkor a 0-3 éves meg a 16-18 éves gyerekeknek igencsak eltérő szükségleteik vannak. Akkor ez az egyedül beosztott kolléga nem tud a gyerekekkel tanulni, ha például az egyik gyereknek súlyos asztmás rohama lesz. Ha az egyik gyereket a másik súlyosan bántalmazza,

a nevelő nem tud egyszerre sem időben, sem térben ugyanott jelen lenni. Tehát drámai helyzetek alakulhatnak ki”

– fogalmazott a szakember.

A hét elején nem támogatta az Országgyűlés kormánypárti többségű Költségvetési Bizottsága azt az ellenzéki javaslatot, amely jövőre növelte volna a szociális dolgozók fizetését. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón ugyanakkor bejelentette, hogy több pénzt csoportosítanak át az ágazatnak. A kormány arról döntött, hogy már az idei évben az állami szociális intézményrendszernek 17 milliárd forintot juttat. Ezt a gyerekotthonok modernizálására és a bérek emelésére költik. Ebből emelnék az étkezésre fordítható pénzt is – mondta a miniszter.

A létszámhiánnyal kapcsolatos kérdésekre egyelőre nem reagált a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Díjat kapott az Orbán család gazdagodásáról szóló film Prágában
Külföldön is egyre többen kíváncsiak arra a filmre, ami feltárja az Orbán család üzleti tevékenységét és a kormányfőhöz köthető személyek meggazdagodásának útját.


„Azt már eddig is tudtuk, hogy az Orbán család gazdagodásáról szóló filmünk, A dinasztia elnyerte a hazai közönség tetszését. Jelen állás szerint közel 3,9 millió megtekintésnél tart a Youtube-on, és telt ház mellett vetítettük a hazai turnénk során is. Úgy tűnik azonban, hogy külföldön is értékelik a nézők.

A filmünk része volt a prágai Press Play Prague nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjának, ahol óriási örömünkre elnyerte a közönségdíjat”

írták a Facebookon az alkotói csapat tagjai, akik kiemelték: eleve azzal a céllal készítették a filmet, hogy minél több emberhez érjen el, és megszólítsa azokat is, akik kevésbé közelről követik a magyar belpolitikát.

„Ez a díj elismerés a filmen dolgozó teljes csapatnak: a Direkt36 munkatársainak, Fuchs Máté rendezőnek és Bíró Bálint társrendezőnek, valamint az összes többi profi filmes szakembernek, aki hozzájárult A dinasztia sikeréhez. Köszönjük minden támogatónknak, hogy velünk van, és segít bennünket abban, hogy folytassuk a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását cikkekben és újabb dokumentumfilmekben. A díjat Szőke Dániel, a Direkt36 újságírója, a film egyik alkotója vette át szombat este” – zárult a bejegyzés.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Direkt36 közel egyéves munkával készítette el az egyórás dokumentumfilmet Orbán Viktor családjának üzleti tevékenységéről.

A dinasztia – Így született az Orbán család gazdasági birodalma című film kiemelten foglalkoztak Tiborcz Istvánnak, a kormányfő vejének gazdagodásával, és felidézik azt is, milyen szerepet játszottak ebben olyan közbeszerzések, amelyeket az EU ellenőrei súlyosan szabálytalannak találtak. A már korábban feltárt információk összegzése mellett minden korábbinál mélyebb betekintést engednek abba a luxusvilágba, amelyet Tiborcz István és Orbán Ráhel felépített. Először sikerült például bejutni egy rejtett kamerával abba a budai elit klubba, a Botaniq Budai Klub nevű helyre, amelyet 2023-ban nyitottak Tiborczék.

A film megjelenése előtt a Magyar Nemzet azzal vádolta meg a Direkt36-ot, hogy A dinszatia egy „ukrán titkosszolgálati akció a részeként” készült a miniszterelnök lejáratására. A Direkt36 erre reagálva közölte, hogy a projektet senki nem befolyásolta sem itthonról, sem külföldről, és ukrán finanszírozásban sem részesült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Már háromszor annyi államadósság jut egy magyarra, mint 15 éve, fejenként 6,7 millió forintnál tartunk
Orbán Viktor szerint nem lehet rossz bőrben gazdaság, mivel 3%-os hiteleket indíthatnak. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szerint ezekre is kölcsönből költ a kormány.
F. O. - szmo.hu
2025. október 12.



A magyar gazdaság a második leggyengébben teljesítő volt az Unióban, miután 0,1%-kal zsugorodott az idei első félévben, tavalyhoz képest. A gyártók kevesebb megrendeléssel, az államkassza pedig kisebb adóbevétellel szembesül.

A GDP 60-62 százalékára teszik átlagosan a magyarok az államadósságot a Nemzetközi Valutaalap, az IMF friss kutatása szerint. Több mint 10 százalékponttal, vagyis nagyjából 10 ezer milliárd forinttal alacsonyabbra, mint amekkora valójában.

„Az államadósság 74-75% közelébe emelkedhet. Ugye ennek az az oka, hogy ahhoz, hogy az államadósságot csökkentsük a költségvetési hiányt jobban kéne csökkenteni. Tehát alapvetően 3% körüli hiányokat kellene elérni” – mondta korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki alig több mint egy hónapja ismerte el, hogy 4% felett lehet az idei költségvetés hiánya.

„Idén a nagyobb hiány annak köszönhető, hogy alapvetően voltak új programok például a nyugdíjasoknak kiosztható új élelmiszer-utalvány, vagy az adócsökkentési lépések GYES-GYED adómentessége. Akár októbertől a háromgyerekes anyák adómentessége” – magyarázta a miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnök most pénteken az állami rádióban másképp beszélt kormánya költekezésiről.

„Mondanak itt mindenfélét, jót-rosszat a magyar gazdaságról, de a helyzet az, hogy a magyar gazdaság ma abban az állapotban van, hogy egyszerre tud elindítani egy fix 3 százalékos otthonteremtési hitelt, egy fix 3 százalékos kis- és középvállalkozói hitelt, és egyszerre tudja végrehajtani Európa legnagyobb adócsökkentését. Na, az a gazdaság, amelyik erre képes, az nem lehet rossz bőrben” – jelentette ki a kormányfő.

„Amire büszke a miniszterelnök, az sajnos hitelből van, és nem a gazdaság növekedéséből. Nincsen jó bőrben a magyar gazdaság”

– reagált az Országgyűlés költségvetési bizottság elnöke, Vajda Zoltán, aki úgy látja: így még nagyobb adósságot görget majd maga előtt a kormány, annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Standard & Poor’s most pénteken sem rontott Magyarország besorolásán.

„Amiből a kormány tudja ezeket az intézkedéseket finanszírozni, azokat nagyon-nagyon drágán kapjuk csak sajnos, és azt tudom mondani, hogy

az államadósság kamataira többet fizetünk, mint akár az egészségügyre, akár az oktatásra”

– tette hozzá a költségvetési bizottság elnöke, aki szerint egy átlagos magyarra már majd’ 6 millió 700 ezer forint államadósság jut – több

mint háromszor annyi, mint 15 évvel ezelőtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: