HÍREK
A Rovatból

A korlátozások fokozatos lazítását javasolja a német tudományos akadémia: lehetne ismét utazni vagy koncertre járni, de feltételekkel

Az államnak az élet és az egészség védelme mellett arról is gondoskodnia kell, hogy helyreálljon az állampolgárok társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális cselekvőképessége - írják.
MTI - szmo.hu
2020. április 13.



A koronavírus-járvány lassítására bevezetett németországi korlátozások fokozatos lazítását és a vírus jelenlétének minél szélesebb körű, folyamatos megfigyelését javasolja hétfőn közölt állásfoglalásában a német nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina - Nationale Akademie der Wissenschaften).

A korlátozások lépésenkénti visszavonásának feltétele a járványügyi helyzet stabilizálása és alakulásának legszorosabb, lehetőleg valós idejű követése.

Ezért el kell érni, hogy alacsony szinten állandósuljon az új fertőzöttek száma, ne fenyegesse túlterhelődés az egészségügyi ellátórendszert és mindenki fegyelmezetten betartsa az óvintézkedéseket, azaz a tisztasági előírásokat, az egymás közötti lehetőleg két méter távolság tartásáról szóló szabályt és azt, hogy takarni kell a szájat és az orrot a közösségi közlekedésben és minden egyéb esetben, amelyben a távolságtartás nem biztosított, például az üzletekben és a hivatalokban.

El kell érni azt is, hogy a tüneteken és a fertőzésveszéllyel járó kapcsolatokon alapuló koronavírus-tesztelési gyakorlat mellett országos és térségi reprezentatív felmérésekkel is monitorozzák a lakosság úgynevezett átfertőzöttségének mértékét és a vírussal szembeni ellenállóképesség alakulását, mert csak így lehet pontos helyzetértékelést és alapos előrejelzést készíteni, ami elengedhetetlen a döntések mérlegeléséhez.

A Leopoldina új óvintézkedésként a szájat és az orrot takaró házi készítésű maszk - kendő, sál vagy egyéb alkalmatosság - bizonyos helyzetekben kötelező viselésének bevezetése mellett azt is javasolja, hogy ösztönözzék a fertőzési láncolatok feltárására és megszakítására szolgáló úgynevezett kapcsolatkövető okostelefon-alkalmazások (contact tracking app) önkéntes használatát.

A mások mellett orvosok, jogászok, közgazdászok és szociológusok közreműködésével kidolgozott állásfoglalásban kiemelték, hogy indokoltak voltak a társadalom és a gazdaság működését csaknem teljesen befagyasztó durva korlátozások a járvány kezdeti, dinamikus szakaszában.

Azonban az államnak az élet és az egészség védelme mellett arról is gondoskodnia kell, hogy helyreálljon az állampolgárok társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális cselekvőképessége.

Az állami intézkedések társadalmi elfogadottságának biztosításához az egyén saját egészségének védelmére és a közösség iránti szolidaritására épülő "belső motiváció" fontosabb, mint a fenyegetés büntetéssel. Ezért egy megvalósítható menetrendet és egy világos lépésekből álló csomagot kell készíteni a mindennapi élet fokozatos normalizálására, mert így mindenkinek irányíthatóbbá és tervezhetőbbé válik az élet, ami hozzásegít a járvány súlyos megpróbáltatásainak elviseléséhez, "az aktuális terhelés negatív lelki és testi hatásainak minimalizálásához".

A 19 oldalas tanulmányban mindenekelőtt az oktatási rendszer, a közösségi élet és az állami, közigazgatási intézményrendszer, valamint a gazdaság újraindításáról fejtettek ki javaslatokat.

Az oktatási rendszerrel kapcsolatban kiemelték, hogy az otthoni tanulás tovább súlyosbítja az eleve erős társadalmi esélyegyenlőtlenséget, ezért vissza kell állítani az iskolák működését, amint csak lehet. A tanítás újraindítása az általános iskolák végzős évfolyamaiban a legfontosabb. Egyelőre néhány alaptárgy oktatását lehetne beindítani, legfeljebb 15 fős csoportokban, a tanulókat arcmaszk viselésére kell kötelezni.

A középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben már szélesebb körben lehet támaszkodni a távoktatási módszerekre. Arról azonban gondoskodni kell, hogy a járvány miatt ne maradjanak el vizsgák, így például ne halasszák el az idei érettségit.

Az oktatás mellett az összes további területre érvényes alapszabály, hogy a vírus lehetséges terjedésének ellenőrzése céljából mindig kisebb csoportokat kell kialakítani, amelyek tagjai együtt tanulnak vagy dolgoznak, a pihenőidőt, ebédidőt is együtt töltik el és nem érintkeznek más csoportokkal

- áll a Leopoldina tanulmányában.

A bölcsődékről és óvodákról azt írták, hogy ezek az intézmények várhatóan tartós szünetre kényszerülnek, mert a kisgyermekeknél nem lehet betartatni a maszkviselési és a távolságtartási szabályt.

A közéletről, az állami intézményekről, a közigazgatásról, a kultúráról és a szabadidő eltöltéséről kifejtették, hogy stabil járványügyi helyzetben és kellő körültekintéssel mindenütt újra be lehet indítani az életet.

Lehet például ismét utazni vagy koncertre járni, ha mindenki visel maszkot és a szervezők, szolgáltatók biztosítják a kellő távolságot az emberek között.

A gazdasággal kapcsolatban kifejtették: arra kell törekedni, hogy az "elkerülhetetlen recesszió ne legyen túlságosan mély" és minél hamarabb beinduljon a növekedés. A gazdaságpolitikában az eddiginél erősebben kell érvényesíteni a környezeti fenntarthatóság elvét azért is, mert ezen a területen "hatalmas lehetőségek" mutatkoznak.

Németországban március közepe óta szinte teljesen leállt az élet a koronavírus-járvány miatt. A kijárási és egyéb korlátozások egyelőre április 19-ig maradnak érvényben. A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői szerdán egyeztetnek arról, hogy miként alakítsák a szabályokat április 20-tól.

Angela Merkel kancellár az előző héten több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy a járvány elleni küzdelem következő szakaszának tervezéséhez kiemelten fontos lesz a Leopoldina állásfoglalása.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hatósági eljárás indult az Orbán család bányája ellen
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a Hahót Tőzeg Kft.-t is vizsgálja a 2025-ös kitermelési adatok alapján. Az eljárás a kitermelt mennyiségekre vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrzi.


A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.

A cég Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök testvérének, Orbán Győzőnek és édesanyjuknak, Orbán Győzőné Sipos Erzsébetnek a tulajdonában áll.

A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.

Az SZTFH közölte, hogy a vizsgálat még tart, és „az eljárások lezárása eredményeként megállapított esetleges szankciókról jelen pillanatban nem lehet tájékoztatást adni”.

A hatóság azt nem árulta el, mikor indult az eljárás.

Fontos, hogy a Hahót Tőzeg Kft. nem keverendő össze a milliárdos bevételű Dolomit Kft.-vel, amely Orbán Viktor apjának érdekeltsége. A Dolomittal kapcsolatban a hatóság közölte, hogy nem tártak fel szabálytalanságot.

A gánti bányában 2024-ben műszaki-biztonsági és munkavédelmi ellenőrzést, 2025-ben pedig a robbantási tevékenységet vizsgálták.

A most eljárás alá vont Hahót Tőzeg Kft. nettó árbevétele 2020-ban 190 millió forint volt, ami 2024-re 360 millióra nőtt, adózott eredménye pedig 25,7 millió forintról 134,5 millióra emelkedett. A cég a sajtómegkeresésre még nem ragált.

Az ügyvezető miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-ből a tulajdonosok 2,68 milliárd forint osztalékot vettek ki a 2024-es év után, a cég pedig korábbi sajtóhírek szerint több állami vagy államközeli beruházásban, köztük a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításában és az M1-es autópálya bővítésében is részt vett beszállítóként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Telex: A vészhelyzet megszűnésével jogi káosz jöhet május 13-án, az árstopok is veszélyben
A háborús veszélyhelyzet május 13-i lejáratával számos, a mindennapokat érintő kormányrendelet veszítené hatályát. Magyar Péter ezért a különleges jogrend május 31-ig tartó meghosszabbítását kérte a kormánytól.


Jogi atombombát jelentene az országnak, ha május 13-án véget érne a veszélyhelyzet – ezzel a felütéssel indul Telex.hu elemzése. A cikk szerint könnyen jogi káosz alakulhat ki, ha a háborús veszélyhelyzet lejár, mert egyik percről a másikra hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével hoztak.

Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mert számításaik szerint legalább 160 ilyen rendelet van jelenleg hatályban.

„A leendő Tisza-kormánynak 150-160 jogszabályt kell módosítania, és ehhez kell pár hét. Úgyhogy azt kérjük a leköszönő kormánytól, hogy ha nem az a szándéka persze, hogy működésképtelenné tegye az országot az első napon, akkor ezt hosszabbítsa meg”

– fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatóján.

Gulyás Gergely a keddi parlamenti egyeztetés után azt ígérte, olyan megoldást találnak, ami elfogadható az új kormánynak is. Két technikai lehetőséget vázolt fel: a veszélyhelyzet meghosszabbítását vagy a szabályok törvényi szintre emelését.

Ha nem születik megoldás, május 13-a után megszűnne többek között a védett üzemanyagár, az élelmiszerárstop és a drogériai termékek árának korlátozása. Hatályát veszítené az a rendelet is, amely kiskaput biztosított a Samsung SDI-nek, hogy a környezetvédelmi szabályok megszegése esetén se függesszék fel a gödi akkumulátorgyár működését. Emellett a Szőlő utcai ügy miatt a büntetés-végrehajtás irányítása alá helyezett javítóintézetek visszakerülnének a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá.

A kormány mozgásterét szűkíti, hogy az Alaptörvény 15. módosítása idén januártól külön kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz köti a törvényektől való rendeleti eltérést. Bár egy korábbi törvényben a kormány általános felhatalmazást kapott május 13-ig,

a veszélyhelyzet meghosszabbításához és a rendeleti kormányzás fenntartásához ismét szükség van a parlament jóváhagyására.

A kérdést a május 9-i alakuló ülésig a jelenlegi, fideszes többségű Országgyűlés rendezhetné, vagy utána az új, tiszás többségű parlament, de ehhez az ügyvezető Orbán-kormány partneri viszonya is szükséges.

„A törvényi szintre emelés nagy körültekintést és esetről esetre való mérlegelést igényel” – mondta Novoszádek Nóra, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

A jogvédő szervezet szerint ideális esetben a törvényeket társadalmi és szakmai egyeztetés után, parlamenti vita mellett kellene elfogadni. Úgy látják, a kormány évek óta indokolatlanul tartja fenn a különleges jogrendet, és tömegesen hozott olyan rendeleteket, amelyeknek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet alapjához.

A lap három forgatókönyvet vázol fel következő napokra:

  • Az első, hogy a felek megállapodnak a veszélyhelyzet rövid, május 31-ig tartó meghosszabbításáról, ami időt ad az új kormánynak a rendeletek átvilágítására.
  • A második, hogy a leköszönő vagy az új parlament egy gyorsan elfogadott törvénycsomaggal rendezi a legfontosabb kérdéseket, de ez a társadalmi vita hiánya miatt hordoz kockázatokat.
  • A harmadik, hogy ha nem születik megegyezés, május 13-án a rendeletek hatályukat vesztik, ami több területen azonnali működési zavarokat okozhat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a volt MNB-alelnök, aki Simor András szerint megzsarolta az Erste Bank vezetőjét
Kandrács Csaba volt MNB-alelnök közleményben tagadta a zsarolási vádat, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Közben már az MNB is vizsgálatot rendelt el az állítások miatt.


Simor András volt jegybankelnök azt állította a jegybank korábbi felügyeleti alelnökéről, hogy megzsarolta az Erste Bank vezetőjét. Az ügyben most megszólalt a megvádolt egykori alelnök, Kandrács Csaba is.

Kandrács Csaba a Telexnek küldött közleményében tagadta a vádakat, és jelezte, hogy jogi lépéseket tervez. A volt alelnök szerint semmilyen ráhatása nem volt Simor András tisztségével kapcsolatos döntésekre.

„Az alaptalan vádaskodásra alkalmas sajtóhírek, nyilatkozatok kapcsán jogi lépések megtételét tervezem” – áll Kandrács közleményében, aki azt is hozzátette, hogy 2025 októberében lejárt a mandátuma, azóta nem tölt be közéleti tisztséget.

Korábban a Magyar Nemzeti Bank is reagált. Azt írták, a nyilvánosságban megjelent új információk miatt a jegybank elnöke, Varga Mihály vizsgálatot rendelt el a kérdéses időszakra.

Az MNB egyben közölte, hogy 2025. március 4-e óta új vezetése van, amely alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik, és a felügyeleti terület élére is új alelnök került.

Simor András egy televíziós interjúban beszélt a szerinte zsarolásnak minősülő esetről.

Elmondása szerint 2023 decemberében Jelasity Radován, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója arról számolt be neki, hogy a jegybankban, egy „ablaktalan szobában” közölték vele, hogy a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” járt volna el az Erste magyarországi leányvállalatával szemben, ha Simor a bankcsoport bécsi felügyelőbizottságának tagja marad. Simor végül 2024 januárjában lemondott a tisztségéről.

A volt jegybankelnök szerint ami történt, az bűncselekmény.

Az Erste Bank szerint az elmúlt időszakban több alkalommal voltak kitéve hátrányos, esetenként a jogszerűség határát súroló bánásmódnak, és jelezték, hogy egy esetleges vizsgálat során rendelkezésre állnak.

Az osztrák bank a közelmúltban látványos politikai nyomás alá került. Orbán Viktor egy választás előtti gyűlésén a „háború kutyája” és a „halál vámszedője” kifejezésekkel illette az Erstét. Később a pénzintézet már abban a listában sem szerepelt, amelyet a távozó nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton szívesen látott bankokként említett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az egyik alkotmánybíró lemondásra szólította fel Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét
Szabó Marcel alkotmánybíró az Alkotmánybíróság (AB) keddi rendes ülésén egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben távozásra kérte az elnököt. A Magyar Hang értesülése szerint a lépést azzal indokolta, hogy Polt Péter múltja súlyosan rontja az intézmény társadalmi presztízsét.


Zárt ajtók mögött, az Alkotmánybíróság keddi rendes ülésén szólította fel lemondásra Polt Péter elnököt az egyik bírótársa, Szabó Marcelírta a Magyar Hang. A lap több forrásból származó értesülése szerint Szabó felállt és felolvasott egy nyilatkozatot, amire Polt Péter nem reagált, és vita sem alakult ki a felvetésről.

Szabó Marcel azzal érvelt, hogy Polt Péter múltja miatt az Alkotmánybíróság társadalmi presztízse olyan alacsony szintre süllyedt, hogy csakis az elnök távozása mentheti meg magát az intézményt.

Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt, majd két ciklusban, 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között legfőbb ügyészként dolgozott. Működését számos kritika érte, amiért az ügyészség több, fideszes politikusokhoz köthető ügyben nem indított eljárást, vagy indokolatlanul lassan folytatta a nyomozást.

Az Országgyűlés 2025. június 11-én az Alkotmánybíróság elnökévé választotta Polt Pétert, a megbízatás 12 évre szól.

Szabó Marcel 2016 óta alkotmánybíró. Márciusban ő volt az egyetlen a testületben, aki különvéleményt fűzött ahhoz a határozathoz, amely szerint a közmédiának a közösségi oldalain nem kell kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtania. A Magyar Hang szerint többször is voltak már a kormánnyal szemben kritikus állásfoglalásai.

A kétharmados győzelmet arató Tisza Párt elnöke, Magyar Péter többször is felszólította távozásra Polt Pétert és más, a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetőket.

Magyar május 31-i határidőt szabott az önkéntes lemondásra, kilátásba helyezve, hogy utána jogi eszközökkel távolítják el őket.

Az ellenzékbe került Fidesz erre válaszul online petíciót indított az általuk kinevezett Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében, jelezve, hogy politikai eszközökkel is harcolnak a pozíciók megtartásáért.

A Magyar Hang forrásai szerint a keddi ülés „rendkívül feszült hangulatú” volt, de a nyílt konfrontáció egyelőre elmaradt.

Az Alkotmánybíróság az egyik a legfontosabb hatalmi ágat képviseli Magyarországon.

A törvényhozó hatalmat az Országgyűlés gyakorolja, amely megalkotja a jogszabályokat és ellenőrzi a kormány munkáját; a végrehajtó hatalom központi szereplője a kormány, élén a miniszterelnökkel, amely a törvények végrehajtásáért és az ország irányításáért felel; míg az igazságszolgáltató hatalmat a bíróságok, köztük a Kúria testesítik meg, amelyek feladata a jogszabályok értelmezése és az igazságos ítélkezés biztosítása. Az Alkotmánybíróság pedig a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk