Újabb járványhullám a kínai vakcinát használó országokban – nem feltétlen jelenti azt, hogy hatástalan az oltóanyag
Mongóliában megteltek a kórházak, a Seychelle-szigeteken naponta száznál is több új fertőzöttet jelentenek, Chilében pedig feloldották az országos zárlatot, miközben még mindig naponta több ezer emberről derül ki, hogy elkapta a koronavírust. A három országban közös, hogy a népesség több mint felét valamelyik kínai koronavírus elleni vakcinával oltották be, ez pedig kérdéseket vet fel az oltóanyagok hatásosságával kapcsolatban, írja a CNN.
A kínai vakcinák esetleges kudarca az egészségügyi szempontokon túl is roppant kínos lehet Pekingnek. Kína ugyanis azzal próbálta lejáratni a nyugati országok lassú oltási programjait, hogy látványos keretek között, hatalmas médiafelhajtással biztosított 350 millió vakcinát a világ 80 országába.
A Sinopharm és a Sinovac vakcinák hatékonyságával kapcsolatos kérdések azonban egyre inkább veszélyeztetik a talán túl korán ünnepelt egészségügyi és politikai sikert. A kínai külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor azzal utasítja el az oltóanyagokat ért támadásokat, hogy "elfogultság motiválja" a kritikákat.
Szakértők szerint bár a kínai vakcinák valószínűleg nem olyan mértékben nyújtanak védelmet, mint vetélytársaik, a keleti oltóanyagok egyáltalán nem számítanak kudarcnak. Nem létezik ugyanis olyan vakcina, ami 100 százalékban védelmet nyújtana a Covid-19 ellen, éppen ezért folyamatos kitörésekre kell készülni. A tudósok szerint a koronavírus elleni sikert valójában a halálesetek és a kórházba kerülő betegek számában kell mérni, nem pedig abban, hogy nullára csökken a fertőzések száma.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két kínai koronavírus elleni vakcina sürgősségi felhasználást engedélyezte. Mind a Sinopharm, mind pedig a Sinovac inaktivált vírust használ az immunválasz kiváltására. Ezzel szemben a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyaga mRNS-vakcina, vagyis egy ettől merőben eltérő új technológia. Ezek az oltások nem tartalmaznak elölt vírust, csak egy olyan kódot, ami megtanítja a test sejtjeit a tüskefehérje elkészítésére, végeredményben pedig ez váltja ki az immunválaszt.
Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a kínai vakcinák alacsonyabb hatásfokkal veszik fel a küzdelmet a koronavírussal, mint a modernebb oltóanyagok. A brazil mérések alapján a Sinovac nagyjából 50 százalékban véd a fertőzés miatt kialakuló tünetes betegséggel szemben, míg 100 százalékban védi az oltottakat a kórházba kerüléstől. A Magyarországon is használt Sinopharm a WHO adatai szerint ezzel szemben 79 százalékban hatásos az enyhe és a súlyos tünetekkel szemben is.
Szakértők szerint éppen ezért a többnyire kínai vakcinákat használó országokban kialakuló újabb hullámok nagyjából megfelelnek ezeknek az arányoknak. A tudósok egybehangzó véleménye szerint éppen ezért a kínai oltások csökkentik a súlyos esetek és a halálozások számát, így végeredményben működnek.
Miközben a lakosság 55 százaléka teljesen be van oltva, mégis naponta több ezer új esetet jelentenek a dél-amerikai országból. Az emberek 80 százaléka a kínai Sinovac oltóanyagát kapta. A chilei egészségügyi minisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy a jelenleg kórházban ápolt betegek 73 százaléka nem kapta meg az oltás mindkét vagy egyetlen komponensét sem.
Hasonló a helyzet a Seychelle-szigeteken is, ahol "szinte minden" súlyos vagy kritikus állapotú koronavírusos beteg részben vagy egészen oltatlan. Az afrikai szigetországban a 60 év alattiak a Sinopharm vakcinát, a 60 év felettiek pedig az AstraZeneca licence alapján Indiában gyártott Covishieldet kapják. A helyi egészségügyi minisztérium korábbi Facebook-posztja szerint a járvány következtében addig elhunyt összesen 63 beteg között három olyan volt, aki az oltások mindkét dózisát megkapta már. Mindhárman 51 és 80 év közöttiek voltak.
Mongóliában a lakosság 53 százaléka van már túl mindkét oltáson, az emberek túlnyomó többsége (80%) a kínai Sinopharmot kapta. A mongol egészségügyi minisztérium közlése szerint az új koronavírusos betegek közül minden ötödik már a második injekción is túl van, de a járvány miatt elhunytak 96 százaléka esetükben is részben vagy égészben oltatlan.
Egy mongol vállalkozó annak ellenére kapta el a koronavírust, hogy korábban már mindkét oltáson átesett. A férfi azt mondja, egyáltalán nem bánta meg, hogy a Sinopharm vakcináját kapta meg, hiszen az oltás nélkül sokkal rosszabb lehetett volna a betegség lefolyása, és egyáltalán nem biztos, hogy az otthonában gyógyult volna fel néhány nap alatt, ahogy most történt.
Hiába kapták meg néhányan a Sinovac vagy a Sinopharm vakcináját, mégis végez velük a világjárvány. Szakértők szerint minden bizonnyal ez a néhány kivételes haláleset akkor is bekövetkezett volna, ha más oltóanyagot kapnak a betegek.
A Vöröskereszt héten kiadott figyelmeztetése szerint Indonézia a "katasztrófa szélére sodródott", miután február és június vége között összesen 88 orvos halt meg a Covid-19-cel összefüggésben. Az áldozatok közül 20 már a Sinovac mindkét dózisán túl volt, míg 35-en nem vették fel az oltást, 33 halálesetet pedig még vizsgálnak. Becslések szerint az országban 1600 orvos kaphatta el a koronavírust csak májusban és júniusban, bár az nem tisztázott, hogy közülük hányan oltatták be magukat.
A indonéz orvosszövetség képviselője szerint a kollégák halála sokkal inkább a kimerültség, mint az esetlegesen kevésbé hatékony kínai vakcina számlájára írható. Ugyanakkor egy helyi járványszakértő hangsúlyozta, hogy az új mutációkkal szemben bizonyos esetekben kevésbé hatékonyak a jelenlegi védőoltások.
Az Egyesült Királyságban eddig 92 029 delta variánssal fertőzöttet regisztráltak, a fertőzöttek 58 százaléka oltatlan volt. A közegészségügy adatai szerint ugyanakkor 117 olyan elhunyt közül, akik 28 napon belül meghaltak, miután kiderült, hogy a deltával fertőződtek, 50 ember is teljesen beoltott volt. Hangsúlyozzák, hogy ezek az esetek összességében meglehetősen ritkák, és sok esetben például az lehet a tragédia hátterében, hogy a páciens szervezete nem képes megfelelően erős immunreakciót adni az oltásra vagy a fertőzésre.
A rendelkezésre álló adatok alapján a Pfizer és a Moderna oltóanyagai hatékonyabbak a kínai Sinovacnál és Sinopharmnál a fertőzés továbbadásának korlátozásában, de a vakcinák hatékonyságának megítélése csak a siker mutatóinak meghatározásától függ.
Szakértők szerint a kínai vakcinák hatékonysága nem biztos, hogy elégséges a közösségi terjedés megfékezéséhez, ami azzal a veszéllyel jár, hogy kialakulhatnak az oltásoknak teljesen ellenálló változatok is. Ez pedig összességében a pandémia végének további elhúzódásához vezethet. A két kínai vakcinával oltottak esetében megoldás lehet például egy harmadik oltás vagy az adagok növelése is.
Vannak arra utaló jelek, hogy Kína sem maradéktalanul elégedett a hazai oltóanyagok hatásosságával: egy sanghaji gyógyszercég például közölte, hogy a BioNTechhel közösen évi egymilliárd vakcinát fognak előállítani. A Pfizer és a Moderna is folyamatosan növeli a gyártási kapacitásait, ami arra utalhat, hogy hamarosan további országokban jelenhetnek meg a vakcináik.
Abban azonban minden szakértő egyetért, hogy ahol nincs más lehetőség, a kínai oltás is jó választás, és még mindig jobb, mint a semmi. A keleti oltások kritikája pedig bizonyos esetekben kifejezetten kártékony lehet, mivel arra ösztönzi az embereket, hogy inkább várjanak a jobb oltóanyagokra. Összességében ez pedig lassíthatja az oltási programot, amivel nőhet a további járványhullámok kialakulásának esélye.
