KULT
A Rovatból

A kampós gyilkos visszatér 28 évvel később… Az új Tudom, mit tettél tavaly nyáron nem kíméli a fiatalokat (sem), és felidéz egy régi érzést

Ha moziban láttad anno az 1997-es eredetit, készülj egy kellemes nosztalgiázásra! Ha pedig még nem is éltél akkor, beleleshetsz, milyen típusú horrorokra gerjedtek a szüleitek.


Az 1997-ben mozikba küldött Tudom, mit tettél tavaly nyáron az egy évvel korábbi Sikoly sikerét próbálta meglovagolni, amely parádésan és iróniagazdagon röffentette be újra a horror műfajának egyik szubzsánerét, a slashert (Halloween-filmek, Péntek 13-filmek, Rémálom az Elm utcában-filmek stb.), sőt azon belül is a tinislashert, amelyekben egy könyörtelen gyilkos a főszereplő tinédzserektől vonja meg egyenként válogatott gyilokmódszerek során a nagybetűs életet.

A Tudom, mit tettél tavaly nyáront ráadásul ugyanaz a Kevin Williamson írta, aki a Sikolyt is, csak ezúttal Lois Duncan regényét vette alapul.

Ebben négy tinédzser (két pár: Jennifer Love Hewitt, Freddie Prinze Jr., Sarah Michelle Gellar és Ryan Phillippe) véletlenül az éjszaka közepén elütnek a kocsijukkal egy embert, akiről azt hiszik, meghalt, s hogy ne kerüljenek bajba, a tengerbe dobják a testet. A kapcsolatukra persze rányomja a bélyegét az eset, s pontosan egy évvel később egy rövidke üzenet tereli őket össze újra Southport kis kikötői városában: „Tudom, mit tettél tavaly nyáron!” – áll a papírkán, amit mindannyian megkapnak, ezért összedugják a fejüket, hogy kinyomozzák, ki tudhatja azt, ami akkor történt, ki vadászik rájuk. Jim Gillespie filmje nem hozott akkora őrületet, mint a Sikoly, de így is szép sikert ért el, a 17 millió dolláros költségeire világszerte 125,5 milliót hozott.

Egy évvel később pedig már mozikban is volt a folytatás, a Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron, ami viszont sokkal gyengébb lett az elsőnél a minőség és az anyagiak szempontjából is, viszont még így is többszörösen kifizetődőnek bizonyult (24 milliós büdzsé, 84 milliós összbevétel). A franchise ezután még bővült egy a házimozis piacra szánt harmadik résszel (Örökké tudom, mit tettél tavaly nyáron) 2006-ban, illetve 2021-ben egy egy évadot megélt sorozatverzióval (azonos címen), de ezekre nem érdemes szót vesztegetni.

A mostanában divatos egykori horrorszenzációk újragondolásának sorába pedig idén a TMTTNy (rövidítünk, bocsi) is „áldozatául esett”, avagy folytatás készült az első két filmhez 28 évvel később… (Hoppá, érdekes szám, de persze a zombis franchise-hoz semmi köze.)

Az alkotók egyszerre próbáltak egy lehetőleg új folytatásos mozis sorozatot elindító rebootot, a régi film rajongói számára pedig nosztalgiával teli továbbgördítést kanyarítani, megtartva persze az eredeti alapsztorit.

Olyannyira, hogy most is az észak-karolinai Southportban járunk, és ezúttal is fiatal felnőttek kerülnek bajba, szintén egy tragikus autóbaleset okán. Most azonban öten vannak, nem négyen, és nem ők ütnek el valakit, hanem a felelőtlenségük (az úttest közepén hülyéskednek) miatt sodródik ki és zuhan le a szakadékba egy másik kocsi, a volánnál egy emberrel… S bár lehet, hogy az illető még él, nem hívják a rendőröket, hanem elsunnyognak a helyszínről, egyikük, Teddy (Tyriq Withers) gazdag apja (Billy Campbell) pedig elsimítja a dolgokat a városban, hogy egyáltalán ne terelődjön a fiára és a barátaira a gyanú.

Egy év múlva aztán itt is megint összefutnak hőseink, és abban sem különbözik új sztorink a régitől, hogy ez idő alatt egy kissé megváltoznak a csapaton belüli dinamikák:

pl. a díva Danicának (Madelyn Cline) már nem Teddy a vőlegénye, hanem egy Wyatt nevű srác (Joshua Orpin), aki ott sem volt a balesetkor, szóval nem is tud semmit a sötét titokról. A többiek, a főszereplő Ava (Chase Sui Wonders az Apple TV+-os The Studio című sorozatból lehet ismerős például), a vele régóta kokettáló Milo (Jonah Hauer-King, azaz a 2023-as A kis hableány Eric hercege), valamint a társaságtól némileg elütő, kissé különc Stevie (Sarah Pidgeon) is odakerülnek Danica menyasszonyi bulijára, ahol az ifjú ara megkapja azt a bizonyos üzenetet: „Tudom, mit tettél tavaly nyáron!”

A srácok összefognak, hogy kiderítsék, ki szórakozik velük, s miközben elkezdenek hullani a helyi lakosok, felkeresik az 1997-es hasonló mészárlás két túlélőjét, egyben szerelmespárját, Julie Jamest (Jennifer Love Hewitt) és Ray Bronsont (Freddie Prinze Jr.) is, akik amúgy már egyáltalán nincsenek jóban… Így kerülnek képbe az egykori tinisztárok, akik mára a negyvenes éveik végén járnak, és próbálják becsalogatni az új filmre az X- és Y-generáció tagjait is, akik anno a mozikban izgulták végig az anorákos, kampós gyilkos ámokfutását.

Az új film persze, ahol tudott, modernizált, és próbálta összehozni a különböző korosztályokat is, bár persze nyilván a fiatalokon van a hangsúly, Hewitt és Prinze Jr. csak kb. 45 perc után tűnnek fel először, s noha nem csak egy rövidke cameót kaptak, főszereplővé onnantól sem avanzsálnak.

A gyilkosságok ezúttal valamivel kreatívabbak, mint az eredeti filmben (ez esőkabátos rém nemcsak kampót használ, hanem kést, kötelet vagy akár szigonyt is), és véresebbek is.

Ám azért annyira nem erőltették meg magukat ötletelés terén a forgatókönyvíró-rendező Jennifer Kaytin Robinson (Egy remek valaki, Bosszúra készen, Nemterhes, Thor: Szerelem és mennydörgés) és szerzőtársa, Sam Lansky. Talán csak egyetlen emlékezetesebb halálnemet kapunk, amúgy a szokásos slashermederben folynak az események: az áldozatok sokáig rohangálnak a gyilkos elől, mire jobb létre szenderülnek, vagy az utolsó pillanatban megmenti őket valami/valaki.

Az kétségtelen, hogy íróink megléptek egy igen merész fordulatot is, ami azonban sokaknál kiveri majd a biztosítékot, és rossz szájízt hagy maga után. Ennél többet azonban nem árulunk el a sztoriról, hátha meglep egyeseket Robinson újragondolása, ami, bár részleteiben kellemes menekülőt jelenthet a kinti nyári hőség elől a hűs mozitermekben, összességében egy felejthető, maximum egyszer nézhető, időnként kínoska, máskor jóleső horrornosztalgia – semmi több.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Vecsei H. Miklós az SZFE-s tanáráról: Büszke voltam rá, hogy az én farkamat fogja
A színész az Ördögkatlanon beszélt a színházi közeg visszaéléseiről vagy családja megosztottságáról. Az interjúban arról is beszélt, miért utasított vissza egy állami díjat.


Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett Veiszer Alindával, az interjú Veiszer Patreon-oldalán jelent meg, amelyet a Telex szemlézett. A színész-rendező többek között a Nemzeti Színházhoz való szerződéséről, a családja megosztottságáról, az SZFE-s éveiről és egy visszautasított állami díjról is beszélt.

Elmondta, hogy mesterei és szakmabeli barátai közül senki nem beszélte le arról, hogy elfogadja Vidnyánszky Attila ajánlatát. A döntés előtt kikérte Jordán Tamás, Molnár Piroska, ifj. Vidnyánszky Attila és gyimesi nagymamája véleményét is. Hozzátette, hogy közülük csak

nagymamája nevezhető Orbán Viktor „véres szájú hívének”. Vecsei hangsúlyozta: ő a Nemzeti Színházban hisz, nem valamelyik igazgatójában.

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy mennyire megosztottnak látja Magyarországot. Vecsei úgy fogalmazott: imádja az országot, de sírnia kell, milyen állapotban van. Példaként említette, hogy

a családja egyik része a Pride-on van, a másik fele pedig a nagymamájánál nézi a csíksomlyói búcsút.

Az interjúban felidézte az SZFE-n töltött éveit is. Azt mondta, hogy öt évig volt ott hallgató, és teljesen természetesnek számított, hogy egy hatvanas férfi tanár fogdosta őt, miközben instruálta. Szavai szerint:

„Sőt, még büszke is voltam rá, hogy az én farkamat fogja, és nem a másokét, mert akkor engem akar instruálni.”

Vecsei arról is beszélt, hogy az SZFE modellváltásával nem értett egyet. Éppen ebben az időszakban kapta volna meg a kormánytól a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat. Írt egy levelet az akkor még államtitkár Novák Katalinnak, amelyben jelezte: a kitüntetést csak akkor veszi át, ha beszélhet vele az ügyről. „Nem válaszolt nekem Novák Katalin. És nem is fogadott. És akkor én sem fogadtam el ezt a díjat” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Ez a férfi tényleg egy félisten élőben is – megvadult nőstényhordák ellenére is elsöprő volt Jason Momoa koncertje
A hisztérikus követelőzések ellenére sem vetkőzött, viszont felszabadultan zenélt Jason Momoa a bandájával a budapesti Akváriumban. A meglepetés-fellépő a 16 éves fia volt, aki szintén nagyon átélte a teltházas bulit.


Amióta megláttam a Trónok Harcában Khal Drogóként belovagolni Jason Momoát (akiről valljuk be, nők millióinak szintúgy a lovaglás jut eszébe), híresen elfogult lettem. Úgyhogy amikor kiderült, hogy Budapesten koncertezik a nyelvbotlásnak vagy dadaizmusnak is beillő, Öof Tatatá nevű bandájával, fél órán belül öten küldték el nekem a hírt.

2019-ben már voltam olyan koncerten, amelyen ő is ott volt, ugyanis pont a Dűne első részének budapesti forgatása alatt turnézott utoljára a Slayer. De Momoa akkor sajnos nem a küzdőtéren pogózott, mint nemrég Ozzy búcsúbuliján a Pantera riffjeire, hanem a színpad mellől élvezte a show-t.

Jól tettem, hogy fénysebességgel lecsaptam egy jegyre, mert egy nap alatt 80%-ban el is fogytak a jegyek, és utána hamar teltházas lett a buli. Nyilván rengetegen úgy voltak vele – kétségkívül én is –, hogy kit érdekel, Jason milyen zenét játszik, ha az Old McDonalds had a farm dallamára olvassa fel a telefonkönyvet, akkor is izgalmas lesz látni, hogy milyen a kisugárzása ennek a tesztoszteron-hegynek.

Amikor rákerestem a 2024-ben alakult Öof Tatatá-ra, annyit tudtam meg elöljáróban, hogy Mike Hayes énekes-gitáros és Kenny Dale dobos a két zenésztársa, és többek közt Metallica, Black Sabbath, Led Zeppelin és Jimi Hendrix feldolgozásokat adnak elő.

Erre mondjuk nekem, mint rock-metal fanatikusnak extrán fel is csillant a szemem, a műfajt nem kedvelő gruppie-k meg majd elvonatkoztatnak a zenétől, úgysem azért lesznek ott.

A késő esti klubkoncertet illetően arra számítottam, hogy csipketangákat csúzlizó csajok lepik majd el az Akvárium területét, és lesz pár Temu-köpenyes Aquaman, aki így próbál majd a helyszínen csajozni. Sokat nem tévedtem. Két órával a 22.30-ra kiírt koncert előtt már beengedték a sorokban kígyózó keménymagot: valóban volt köztük egy nagydarab kamu-Momoa, számtalan rocker, néhány Momoa-pólós rajongó, szuperhős-fan srácok, és persze zömében állig felnyomott dekoltázsú, kikent-kifent, elszánt lányok, illetve idősebb nők egyaránt. Volt, aki a párjával érkezett, de a többség csapatostul, hiú reményekkel telve portyázott.

Az Akvárium nagytermébe lejutva végtelenítetve vetíteni kezdték – az első sorokat rögtön elfoglaló rajongótábornak – a színész vodkareklámját. Amely elsőre szexinek hatott, ezredszerre már vallatásnak. Az pedig még inkább, hogy ennyi ideig kellett felfokozott hangerővel ovuláló hölgyek locsi-fecsijét hallgatnom, akik már attól önkívületben sikítottak, ha egy road bement letenni egy setilstet a földre.

Amikor végre elkezdődött a koncert, egyébként a kiírt időben, én instant hormonsokkot kaptam a belépő Jason Momoától, mert ez a férfi tényleg egy félisten élőben is. Huncut mosolygások, magabiztos közvetlenség, laza haj- és fenékrázás, gyakori közönséghez dumálás és karizmatikusság (nos, a karizma sem utolsó).

Aki pedig a – nemrég a forgatás miatt történt – szakrális szakálltalanítás miatt izgult, annak jelentem, hogy azóta kellemes borostája nőtt, amely remekül áll neki.

Maga a koncert számomra kifejezetten hangulatos és élvezetes volt, mintha egy blueskocsmában lettem volna, ahol a régi haverok előadják a kedvenc rock-metál slágereiket. Kenny jól dobolt, Mike pedig ugyan nem a legjobb énekes, viszont igazán kiváló gitáros, valamint egy tüneményes és szerethető figura. A trió néha kibővült Nakoa-Wolffal, Momoa 16 éves fiával, aki szintén az apjával együtt forgat nálunk. A srác nem csupán a szülei vonásait örökölte (bár lágyabb kivitelben, puttó angyalkás fürtökkel), hanem az apja zenei tehetségét is, mert már most jól gitározott, és látványosan élvezte a reflektorfényt, szinte fürdőzött a sikerben.

Az apja-fia páros még vokálozott is egyet közös mikrofonba a Rebel Yell alatt. A közönség láthatóan nem tudta értékelni a jammelős blues-részeket és a keményebb metálszekciót sem, csak a populárisabb slágerekre indult be az éneklés, mint amilyen a Red Hot-féle Can’t stop meg a Zombie vagy a Purple Rain.

A buli közben azonban egyre inkább szégyelltem, hogy nő vagyok, annyi lealjasodást láttam és hallottam. Ennyi malacvisítás konkrétan a vágóhídon nincs. Hol hörögve skandálták a családjuktól elszabadult asszonyok, hogy „Shirt off! Shirt off!”, hol magyarul vinnyogták, hogy „Rajtad van a póló, mi van veled?!" vagy "Aquaman gyere ide!". Volt momoás felnőttszínező is valaki kezében (na jó, az nekem is megvan), és egy molinón az első sorban a "Can I have a dickpic?" állt.

A koncert közepén majdnem agyontaposott-rúgott két ittas hölgyemény, hogy egy méterrel közelebb lássák az idoljukat. A (velem is) durván verekedő, megvadult egyedet végül a szekus szedte ki a sorból. Mintha egy nagyszabású lánybúcsún lettem volna – nem csoda, hogy Momoa végül nem vette le a trikóját, becsültem is érte, hiszen nem chippendale műsorral érkezett.

Az éjjel fénypontjaként még a dobverőt is elkaptam a végén, pedig én nem is nyúltam utána, mint száz másik kéz, csak hallottam, hogy a földön koppan, és pont be tudtam slisszolni a lábak közé, hogy felvegyem.

És az a harci helyzet, hogy Momoa és az egész bandája rendkívül szimpatikus és megnyerő volt a műsor alatt. Pedig én tényleg szerettem volna fogást találni ezen a pasin. De nem sikerült - sajnos semmilyen értelemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk