A helyi lapban castingolnak képviselőt Hódmezővásárhelyen, miután Lázár János 2026-ban nem indul
Márki-Zay Péter magabiztosan nyerte a polgármester-választást egy hete, a Fideszhez közeli lap pedig elismerte, hogy a párt nem áll fényesen a városban.
„A helyi Fidesz–KDNP-nak sürgősen össze kell kapnia magát, ha nem akarják végleg elveszíteni a vásárhelyi politikai terepet” – írta néhány napja a Promenad24, amelyről legutóbb akkor hallhattunk, amikor Rákay Philip nagy dérrel-dúrral kiszállt belőle márciusban. Akkor a lap munkatársai kritizálták Navracsics Tibort, aki szerintük a nagy összeborulás jegyében Márki-Zay Péterrel közösen parádézott, és nem volt hajlandó elhatárolódni tőle.
A Telex szemlézte cikk szerint „nincs vesztegetni való idő, hiszen kevesebb mint két év múlva sorsdöntő országgyűlési választás lesz Magyarországon”. És Lázár János is bejelentette januárban, hogy 2026-ban nem indul egyéni képviselőjelöltként, mert neki 2024 a korszakváltás éve lesz.
A Promenad24 nem vesztegette az időt: három jelöltet is javasoltak Lázár helyére, és az olvasók rögtön meg is szavazhatták, ki legyen az új Fidesz-jelölt. Közös gondolkodás, casting és a nagy nevek: Farkas Éva Erzsébet, Makó fideszes polgármestere, Szél István, a vásárhelyi Fidesz elnöke vagy Tiszlavicz László orvosprofesszor, aki a Szegedi Tudományegyetem Pathológiai Intézetét vezette. De a jelek szerint egyikük sem nyerte el az olvasók szívét.
A szavazást 1803 voks után zárták le, és az a vélemény nyert, hogy valaki más lenne a legalkalmasabb a pozícióra.
Ez a „valaki más” 861 szavazatot, azaz 48 százalékot kapott. Szél István 28 százalékkal, Farkas Éva Erzsébet 16 százalékkal, Tiszlavicz László pedig mindössze 8 százalékkal kullogott utánuk.
Mindeközben a polgármesterként újrázó Márki-Zay Péter június 9-én a Mindenki Magyarországa színeiben 55 százalékot ért el, míg fideszes kihívója, Grezsa István csak 38 százalékot kapott. Ami még inkább mutatja a kormánypártok vásárhelyi helyzetének nehézségét, hogy Márki-Zay pártja minden választókerületben győzedelmeskedett.
„A helyi Fidesz–KDNP-nak sürgősen össze kell kapnia magát, ha nem akarják végleg elveszíteni a vásárhelyi politikai terepet” – írta néhány napja a Promenad24, amelyről legutóbb akkor hallhattunk, amikor Rákay Philip nagy dérrel-dúrral kiszállt belőle márciusban. Akkor a lap munkatársai kritizálták Navracsics Tibort, aki szerintük a nagy összeborulás jegyében Márki-Zay Péterrel közösen parádézott, és nem volt hajlandó elhatárolódni tőle.
A Telex szemlézte cikk szerint „nincs vesztegetni való idő, hiszen kevesebb mint két év múlva sorsdöntő országgyűlési választás lesz Magyarországon”. És Lázár János is bejelentette januárban, hogy 2026-ban nem indul egyéni képviselőjelöltként, mert neki 2024 a korszakváltás éve lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A TV2 tényleges tulajdonosa nem Mészáros Lőrinc” – közölte Vida József, aki papíron a csatorna többségi tulajdonosa
Vida József, Mészáros Lőrinc bizalmasa és a TV2 papíron tulajdonosa egy kétértelmű üzenetben tagadta, hogy Mészáros lenne a tévé tényleges tulajdonosa. Azután, hogy a felcsúti milliárdos levelet írt Magyar Péternek a csatorna miatt, és cége valamilyen oknál fogva közleményt adott ki arról, hogy a „tulajdonosi kör” nem tervezi eladni a tévét.
Bár a Mészáros Csoport hétfői közleménye a TV2 eladásáról a tulajdonosi kör nevében beszélt, a csatorna papíron 92 százalékát birtokló Vida József most egy kétértelmű üzenetet küldött, ami egyrészt úgy értelmezhető, hogy nem Mészáros Lőrinc a tévé tényleges gazdája, másrészt akár úgy is, hogy nem is ő.
Vida a HVG kérdésére a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos, de egy fontos mondatot azért megosztott.
„Amennyiben a tényleges tulajdonos felhatalmazást ad rá, legfeljebb annyi közölhető, hogy vonatkozó és hatályos jogszabályok rendelkezései alapján egyértelműen megállapítható, hogy a TV2 tényleges tulajdonosa nem Mészáros Lőrinc”.
A lap hozzáteszi, hogy „a vállalat ügyeire rálátó forrásuk” szerint Vida József továbbra is „magáénak tekinti a TV2-t, és nem tervezi a vállalat eladását”. Viszont felhívják a figyelmet arra, hogy a mondat elég furcsán van megfogalmazva.
„ebből akár az is levezethető, hogy nem Vida József a TV2 valódi tulajdonosa, ahogyan az is előfordulhat, hogy valójában mégis – csak éppen önmagáról egyes szám harmadik személyben beszélt” - írják.
Vida közleményét meglehetősen árnyalják az azt megelőző történések: A Mészáros Csoport ugyanis valamiért egy másik kommünikében cáfolta a TV2 eladásáról szóló híreket, melyeket Magyar Péter hangosított ki. A cégcsoport azt írta, a csatorna értékesítését a tulajdonosi kör „sem piaci, sem nyomott áron nem tervezi”, és közölték azt is, hogy Mészáros Lőrinc levélben vette fel a kapcsolatot Magyar Péterrel.
A levél pontos tartalmát a nyilvánosság egyelőre nem ismeri. Viszont
Magyar Péter a Mészáros Lőrinctől kapott levélre úgy reagált, hogy az „egyszerre könyörgés és fenyegetőzés”.
A Tisza Párt elnöke szerint a milliárdos beismerte, hogy ő áll a csatorna mögött.
Egyébként a TV2 tulajdonosi háttere évek óta szövevényes. A csatorna 2013-ban került ki a német ProSiebenSat.1 kezéből, majd a Simicska Lajos körüli harcok után Andy Vajna filmügyi biztosnál landolt. Vajna 2019-es halála után Mészáros Lőrinc körei gyorsan megjelentek a cégben, amely végül Vida Józsefhez került.
A G7 tavaly tárta fel, hogy Mészáros családi cége, a Talentis Group Zrt. 28,5 milliárd forintnyi vagyont adott bizalmi vagyonkezelésbe annak az AGBVK Zrt.-nek, amely a TV2 tulajdonosi láncolatának egyik kulcsszereplője, és melynek Vida József a tulajdonosa. Egy Mészáros-alapítvány videójában pedig korábban a Mészáros-csoport részeként mutatták be a tévétársaságot.
Mindeközben a TV2-nél komoly személyi változások zajlanak: Szalai Vivien hírigazgató menesztése után a Tények két arca, Gönczi Gábor és Marsi Anikó is képernyőszünetre vonult. Marsi Anikó ugyanakkor később azt írta, a távozásuk nem végleges. Mindezt a HVG úgy értékeli, hogy a TV2 feledtetné „felelősségét az orbáni propaganda kiszolgálásában” a Tisza kétharmados győzelme után.
Bár a Mészáros Csoport hétfői közleménye a TV2 eladásáról a tulajdonosi kör nevében beszélt, a csatorna papíron 92 százalékát birtokló Vida József most egy kétértelmű üzenetet küldött, ami egyrészt úgy értelmezhető, hogy nem Mészáros Lőrinc a tévé tényleges gazdája, másrészt akár úgy is, hogy nem is ő.
Vida a HVG kérdésére a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos, de egy fontos mondatot azért megosztott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy bajban van több százezer magyar, érvényteleníthetik a TAJ-számukat
Friss NAV-adatok szerint több mint 348 ezer embernek van hathavi összeget meghaladó egészségügyi szolgáltatási járuléktartozása. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő emiatt érvényteleníti a TAJ-számukat, amivel elveszítik a térítésmentes állami ellátást.
Több százezer magyar térítésmentes állami egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe, miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal behajtása is ott lebeg a fejük felett.
Friss, hivatalos adatok szerint 2026 januárjában már több mint 348 ezren halmoztak fel akkora egészségügyi szolgáltatási járuléktartozást, amely meghaladja a hat havi összeget.
Az elmúlt öt évben több mint 782 ezer TAJ-számot érvénytelenítettek emiatt, és bár 781 ezret később visszaállítottak, a számok egy folyamatosan fennálló, tízezreket érintő problémára utalnak, ahol sokaknál a tartozás már több százezer forintra rúg.
A csapdahelyzet azokat érinti, akiknek valamiért megszűnik a biztosítási jogviszonyuk – például elveszítik a munkájukat, befejezik a tanulmányaikat vagy lejár a gyes –, és nem tudnak elhelyezkedni. Ilyenkor fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, de ha erre jövedelem híján nem képesek, nemcsak az ingyenes orvosi ellátástól esnek el, de a NAV adók módjára behajthatja rajtuk a tartozást – írta a 24.hu.
A portál egyik olvasója, akinek kamatokkal együtt már több mint 750 ezer forintos adóssága gyűlt össze, közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz a pontos számokért.
A 2020 júliusában bevezetett szabályozás értelmében ugyanis, akinek a hátraléka meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, annak a TAJ-számát érvénytelenítik.
A rendszer szigorítása már korábban napirenden volt, egy törvényjavaslat eredetileg már háromhavi tartozás után elvette volna a TAJ-számot, de végül a hat hónapos türelmi idő maradt a törvényben.
A fizetendő összeg közben jelentősen emelkedett: míg 2008-ban havi 4350 forint volt, ma már 12 300 forintot kell havonta befizetnie annak, aki kiesik a biztosítotti körből.
A folyamat magától indul: a NAV előírja a fizetési kötelezettséget, hathavi elmaradásnál pedig jelez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, amely érvényteleníti a TAJ-számot. A jogosultság a tartozás rendezését követő NAV-jelzés alapján válhat újra érvényessé.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 1995 óta összesen 5,45 millió TAJ-számot érvénytelenítettek, de ez a szám a haláleseteket is tartalmazza. A kifejezetten hathavi járuléktartozás miatt érvénytelenített TAJ-számok száma 2021 januárjától több mint 206 ezer volt. A 24.hu által közölt adatok szerint évente 138,5 ezer és 172,9 ezer közötti ilyen érvénytelenítés történt.
A NAV 2026 januári adatai még részletesebb képet adnak a tartozásokról: eszerint több mint 88 ezren voltak, akiknek félmillió forintnál is több adósságuk gyűlt össze.
A legtöbbjüknek, csaknem 117 ezer embernek 150 és 350 ezer forint közötti hátraléka volt, és több mint 52 ezer honfitársunk tartozott 350 és 500 ezer forint közötti összeggel. Egy 150 ezer forintos tartozás már akkor is összejöhetett, ha valaki a tavalyi évben és idén januárban sem fizetett, aki pedig már 2023 óta nem tud fizetni, annak adóssága meghaladhatta az 505 ezer forintot is.
A tartozás következményekkel jár: 10 ezer forintos összeg alatt nem indul NAV-végrehajtás, de 200 ezer forintot nem meghaladó köztartozás esetén már lehetséges az inkasszó és a jövedelemletiltás.
A lakhatást közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetében 500 ezer forintot meg nem haladó tartozásnál nincs helye ingatlan-végrehajtásnak.
A járuléktartozás főszabály szerint 4-4,5 év alatt évülhet el. A NAV-nak arról nincs külön statisztikája, hogy az elmúlt öt évben pontosan hány végrehajtás indult kifejezetten ilyen típusú tartozás miatt.
A cikkben szereplő helyzetben két lehetséges rendezési út szerepel: a tartozás rendezése vagy a szociális rászorultság igazolása. Utóbbi esetben a járási hivatalnál lehet kérelmezni a jogosultság megállapítását, ami mentesítheti az érintettet a járulékfizetés alól. Ennek hiányában azonban a tartozás gyorsan nő, és az ellátás elvesztése mellett a NAV-behajtás kockázata is folyamatosan fennáll.
Több százezer magyar térítésmentes állami egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe, miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal behajtása is ott lebeg a fejük felett.
Friss, hivatalos adatok szerint 2026 januárjában már több mint 348 ezren halmoztak fel akkora egészségügyi szolgáltatási járuléktartozást, amely meghaladja a hat havi összeget.
Az elmúlt öt évben több mint 782 ezer TAJ-számot érvénytelenítettek emiatt, és bár 781 ezret később visszaállítottak, a számok egy folyamatosan fennálló, tízezreket érintő problémára utalnak, ahol sokaknál a tartozás már több százezer forintra rúg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az NKA bizottságának közel fele lemondott, Vidnyánszky Attila is távozik
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója megerősítette, hogy otthagyta a Nemzeti Kulturális Alap bizottságát. Döntésével Baán Lászlót és Both Miklóst és Bús Balázst követte a 17 milliárdos pénzosztási botrány miatt.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szombaton megerősítette, hogy már napokkal ezelőtt lemondott a tagságáról. A hírt az ATV Híradója közölte, miután megkeresték a színházigazgatót.
A 11 tagú bizottságból ezzel négyre nőtt a távozók száma. Heten még nem kommunikáltak jövőjükről, köztük Hankó Balázs miniszter.
A lemondási hullámot a bizottsági tagok közül Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója tette leginkább láthatóvá csütörtökön, bár az NKA közleménye szerint Bús Balázs alelnök már április 14-én szóban jelezte távozási szándékát.
Baán szerint a kollégium beszámolója súlyosan hiányos és megtévesztő képet adott a bizottság számára.
Őt követte szombaton Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, aki szerint a testület szakmai hitelét ásták alá.
„A kialakult helyzetben a Bizottság bizalmával és szakmai hitelével visszaéltek. Ez az, amivel nem tudok közösséget vállalni” – fogalmazott Both, aki azt is elmondta, a bizottság eredetileg egy szakmai feladatokat ellátó testület létrehozásához járult hozzá, nem pedig egy „zárt, minisztériumi szereplőkből álló, utólag jelentősen felduzzasztott forrás felett rendelkező döntési mechanizmusra”.
Amikor a hiányosságok világossá váltak, kollégáival együtt a vitatott kifizetések befagyasztását és teljes iratbetekintést szorgalmazott.
A kormányzati oldal szerint a támogatások szabályos eljárásban, szakmai szempontok alapján születtek. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, az NKA elnöke szerdán rendkívüli ülést tartatott, ahol javasolta, hogy a támogatottaktól kérjenek be időközi szakmai és pénzügyi beszámolókat.
ATV-interjújában a miniszter arról beszélt, hogy a pénz kiosztása ízlésbeli kérdés, és előnyben részesítették a „hazaszeretet” megjelenítő alkotókat. Azonban több, a finanszírozásokkal kapcsolatos kérdésre nem tudott egyértelmű választ adni.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szombaton megerősítette, hogy már napokkal ezelőtt lemondott a tagságáról. A hírt az ATV Híradója közölte, miután megkeresték a színházigazgatót.
A 11 tagú bizottságból ezzel négyre nőtt a távozók száma. Heten még nem kommunikáltak jövőjükről, köztük Hankó Balázs miniszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elmegyógyintézetbe kerül a 24.hu főszerkesztőjét brutálisan összeverő férfi
Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit Pető Péter, a 24.hu főszerkesztőjének megtámadásával gyanúsítanak. A kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.
Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter elleni támadással gyanúsítanak. A Fővárosi Főügyészség közleményére hivatkozva a 444.hu azt írja, hogy
a kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.
Pető Pétert hétfő este, valamivel hét óra után, Budapesten, a 75-ös troli Dózsa György úti megállójában támadta meg egy ismeretlen férfi minden előzmény nélkül.
Az első ütéstől a főszerkesztő a földre került, ahol a támadó tovább rugdosta, miközben ő segítségért és rendőrért kiáltott.
A támadás következtében az újságíró több arccsontja eltört: betört a bal szemüregének fala és eltört a járomíve is, emellett horzsolásokat és hámsérüléseket szenvedett.
A támadó egy idő után abbahagyta a bántalmazást, majd visszatért a közelben hagyott holmijaihoz. Az újságíró ezután a Dráva utca felé indult, ahol járókelők hívtak hozzá mentőt és rendőrt.
A rendőrök később elfogták a feltételezett elkövetőt. Az ügyben a sérülések súlyossága miatt súlyos testi sértés gyanújával indult eljárás, a gyanúsított beszámíthatóságát pedig szakértők vizsgálják.A brutális utcai támadásról Pető Péter maga számolt be a 24.hu-n.
Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter elleni támadással gyanúsítanak. A Fővárosi Főügyészség közleményére hivatkozva a 444.hu azt írja, hogy
a kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.
Pető Pétert hétfő este, valamivel hét óra után, Budapesten, a 75-ös troli Dózsa György úti megállójában támadta meg egy ismeretlen férfi minden előzmény nélkül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
