A helyi lapban castingolnak képviselőt Hódmezővásárhelyen, miután Lázár János 2026-ban nem indul
Márki-Zay Péter magabiztosan nyerte a polgármester-választást egy hete, a Fideszhez közeli lap pedig elismerte, hogy a párt nem áll fényesen a városban.
„A helyi Fidesz–KDNP-nak sürgősen össze kell kapnia magát, ha nem akarják végleg elveszíteni a vásárhelyi politikai terepet” – írta néhány napja a Promenad24, amelyről legutóbb akkor hallhattunk, amikor Rákay Philip nagy dérrel-dúrral kiszállt belőle márciusban. Akkor a lap munkatársai kritizálták Navracsics Tibort, aki szerintük a nagy összeborulás jegyében Márki-Zay Péterrel közösen parádézott, és nem volt hajlandó elhatárolódni tőle.
A Telex szemlézte cikk szerint „nincs vesztegetni való idő, hiszen kevesebb mint két év múlva sorsdöntő országgyűlési választás lesz Magyarországon”. És Lázár János is bejelentette januárban, hogy 2026-ban nem indul egyéni képviselőjelöltként, mert neki 2024 a korszakváltás éve lesz.
A Promenad24 nem vesztegette az időt: három jelöltet is javasoltak Lázár helyére, és az olvasók rögtön meg is szavazhatták, ki legyen az új Fidesz-jelölt. Közös gondolkodás, casting és a nagy nevek: Farkas Éva Erzsébet, Makó fideszes polgármestere, Szél István, a vásárhelyi Fidesz elnöke vagy Tiszlavicz László orvosprofesszor, aki a Szegedi Tudományegyetem Pathológiai Intézetét vezette. De a jelek szerint egyikük sem nyerte el az olvasók szívét.
A szavazást 1803 voks után zárták le, és az a vélemény nyert, hogy valaki más lenne a legalkalmasabb a pozícióra.
Ez a „valaki más” 861 szavazatot, azaz 48 százalékot kapott. Szél István 28 százalékkal, Farkas Éva Erzsébet 16 százalékkal, Tiszlavicz László pedig mindössze 8 százalékkal kullogott utánuk.
Mindeközben a polgármesterként újrázó Márki-Zay Péter június 9-én a Mindenki Magyarországa színeiben 55 százalékot ért el, míg fideszes kihívója, Grezsa István csak 38 százalékot kapott. Ami még inkább mutatja a kormánypártok vásárhelyi helyzetének nehézségét, hogy Márki-Zay pártja minden választókerületben győzedelmeskedett.
„A helyi Fidesz–KDNP-nak sürgősen össze kell kapnia magát, ha nem akarják végleg elveszíteni a vásárhelyi politikai terepet” – írta néhány napja a Promenad24, amelyről legutóbb akkor hallhattunk, amikor Rákay Philip nagy dérrel-dúrral kiszállt belőle márciusban. Akkor a lap munkatársai kritizálták Navracsics Tibort, aki szerintük a nagy összeborulás jegyében Márki-Zay Péterrel közösen parádézott, és nem volt hajlandó elhatárolódni tőle.
A Telex szemlézte cikk szerint „nincs vesztegetni való idő, hiszen kevesebb mint két év múlva sorsdöntő országgyűlési választás lesz Magyarországon”. És Lázár János is bejelentette januárban, hogy 2026-ban nem indul egyéni képviselőjelöltként, mert neki 2024 a korszakváltás éve lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghalt egy honvédtisztjelölt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Campusán
A harmadéves honvédtisztjelölt március 17-én vesztette életét a budapesti Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson. A haláleset körülményeit a hatóságok bevonásával vizsgálják.
Tragikus hirtelenséggel elhunyt egy harmadéves honvédtisztjelölt március 17-én, a délutáni órákban a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campusán. A hírt a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj közölte a Facebook-oldalán. A közlemény szerint
A hatóságok már vizsgálják a tragédia körülményeit, a családot pedig értesítették a történtekről.
A hírt elsőként közlő 24.hu a rendőrséghez fordult a részletekért, amint választ kapnak, cikkünket mi is frissítjük.
Frissítés!
A 24.hu úgy tudja, hogy egy 21 éves fiú az áldozat, aki egy épület tetejéről zuhant a mélybe. A rendőrség az idegenkezűséget kizárta.
A tragédia helyszíne, a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának budapesti központja. Az itt tanuló honvédtisztjelöltek katonai szolgálatát és kiképzését a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj szervezi, amely a honvédség hadrendjébe tartozó alakulat.
Cikkünk a lap információival, és a rendőrség közlésével frissült 10 óra 50 perckor.
Tragikus hirtelenséggel elhunyt egy harmadéves honvédtisztjelölt március 17-én, a délutáni órákban a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campusán. A hírt a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj közölte a Facebook-oldalán. A közlemény szerint
A hatóságok már vizsgálják a tragédia körülményeit, a családot pedig értesítették a történtekről.
A hírt elsőként közlő 24.hu a rendőrséghez fordult a részletekért, amint választ kapnak, cikkünket mi is frissítjük.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szerettem volna picit nevetségessé tenni a regnáló hatalmat” - megszólalt a polgármester, aki Pócs János mellett parodizálta Orbánt
A jászberényi városvezető egy megjátszott telefonhívással figurázta ki „a kormány félelemkeltését”. Elmondta, hogy nem fél a következményektől, pedig a várost szerinte már eddig is büntették.
A jászberényi polgármester, Budai Lóránt a 24.hu-nak adott interjúban beszélt arról, miért figurázta ki Orbán Viktor miniszterelnök telefonos kampányvideóját a hétvégi kolbásztöltő fesztiválon, miközben mellette állt a fideszes országgyűlési képviselő, Pócs János.
„Szia, kincsem, köszi, hogy visszahívtál, csak azért kerestelek volna, mert, tudod, lehet, hogy látni fogod a hírekben, a kolbásztöltő fesztiválon vagyok”
- ezt mondta városvezető a performanszban, kifugurázva azt a videót, melyben a miniszterelnök felhívja lányát, hogy tudassa vele: az ukránok megfenyegették.
A polgármester szerint „a Fidesz sem gondolhatja komolyan, hogy itt bárki is háborúba akar vinni bárkit, bárki is megfenyegethet bárkit”.
Budai Lóránt elmondta, a performansz nem a miniszterelnök öncélú kifigurázásáról szólt, a fő szándéka az volt, hogy
„egy picikét nevetségessé tegye a regnáló hatalmat, és azt a fajta kommunikációt, amit évek óta a kormányzati szereplőktől hallunk: állandó fenyegetettség, háború, félelem és rettegés.”
A polgármester szerint a paródia egyfajta „görbe tükör” volt, és úgy véli, „az emberek ezt érzik” is. A helyzet abszurditását azzal érzékeltette, hogy szerinte nem reális, hogy miközben a kormány folyamatos fenyegetettségről beszél, addig a helyi kormánypárti képviselő egy fesztiválon szórakozik.
„Nem hinném, hogy egy olyan világban, ahol rettegni és félni kéne, a térség országgyűlési képviselője pálinkamustrát tarthatna egy kolbásztöltő fesztiválon jókedvűen”
– magyarázta. Budai Lóránt hozzátette:
„Annyira szürreális már ez a világ, hogy ilyesfajta szürrealitással akartam erre reflektálni”.
A polgármester állítása szerint a közönség már az ő felszólalása előtt kifejezte nemtetszését, amikor Pócs János beszélt, akit kifütyültek. A fideszes képviselőről azt mondta: „próbált a színpadon ő is vicces lenni, de semmiféle reakciót és visszajelzést nem kapott a közönségtől, ha csak a fütyülés nem számít annak.” Budai szerint ez is mutatta, hogy a fideszes képviselőnek nem alakult jól a nap, amit az ő produkciója csak tovább fokozott.
A polgármester elmondása alapján a jelenet nem volt előre megtervezve, de úgy látta, a közönség értette és jól fogadta a performanszát, és ugyanezt tapasztalta a közösségi médiában is.
„Azt látom, hogy az emberek többsége megértette” – mondta, de hozzátette, hogy „nyilván van egy réteg, amelyik nem, de ez egy ilyen világ, el tudom fogadni az ellenvéleményeket is”.
Arra a felvetésre, hogy ezzel a fellépéssel nem válik-e megosztóbbá a városban, nemmel felelt. Úgy gondolja, a beszédéből egyértelműen kiderült a politikai állásfoglalása. „Azt hiszem, a köszöntőmből egyértelműnek tűnhetett mindenki számára, hogy én változást szeretnék, és azt fogom támogatni, aki ezt a változást elhozhatja” – jelentette ki. Ugyanakkor közölte, nem tervez több hasonló akciót. Szerinte „vannak olyan helyzetek, amikor az ember lehet szabadabb, lazább, egy ilyen kolbásztöltő fesztivál pont jó erre.” Kijelentette, hogy nem kíván minden eseményt elviccelni a jövőben, de ha a helyzet úgy hozza, kész beleállni.
A lehetséges következményekkel kapcsolatban Budai Lóránt elmondta, nem tart a retorzióktól.
Bár szerinte az elmúlt tizenhat év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormány képes a megkülönböztetésre, úgy látja, a mostani akciója ezen már nem sokat változtat.
Arra a kérdésre, hogy 2019-es megválasztása óta érezte-e a hátrányát annak, hogy nem kormánypárti polgármester, igennel válaszolt. „Elsősorban nem nekem, hanem a városomnak jelentett” – fogalmazott. Állítása szerint ezt többször jelezte a helyi képviselőnek is:
„Én mindig azt mondtam a képviselő úrnak, hogy nem engem büntet, hanem a Jászság fővárosát, az itt élő 25 ezer embert.”
Majd megerősítette: „Igen, éreztem a negatív megkülönböztetést.” Pócs János durván személyeskedő Facebook-posztjára nem kívánt reagálni, de a fideszes képviselő kampányvideóira utalva megjegyezte, hogy
„semmilyen formában nem szeretne Pócs János nyomdokaiba lépni.”
A jászberényi polgármester, Budai Lóránt a 24.hu-nak adott interjúban beszélt arról, miért figurázta ki Orbán Viktor miniszterelnök telefonos kampányvideóját a hétvégi kolbásztöltő fesztiválon, miközben mellette állt a fideszes országgyűlési képviselő, Pócs János.
„Szia, kincsem, köszi, hogy visszahívtál, csak azért kerestelek volna, mert, tudod, lehet, hogy látni fogod a hírekben, a kolbásztöltő fesztiválon vagyok”
- ezt mondta városvezető a performanszban, kifugurázva azt a videót, melyben a miniszterelnök felhívja lányát, hogy tudassa vele: az ukránok megfenyegették.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a szociológusok mérése: majdnem háromszor annyian voltak Magyar Péterék Nemzeti Menetén, mint a Békemeneten
Szabó Andrea szociológus csapata terepi módszerrel mérte fel a Békemenet és a Nemzeti Menet létszámát a beszédek alatt. A publikált adatok komoly vitát indíthatnak a politikai oldalak valós támogatottságáról.
A főszónokok, Orbán Viktor és Magyar Péter beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 162 ezer ember vett részt – írja a Telex egy friss tömegbecslés alapján. A mérést Szabó Andrea szociológus, politikatudós és a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportja végezte. A csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és egy több szakemberből álló csapat dolgozott együtt.
>A becslés rétegzett mintavételi eljárással készült: a Békemeneten 12, a hosszabban elnyúló Nemzeti Meneten 17 megfigyelő zónát határoztak meg. A zónákon belül kétfős csapatok 3 méter magas szelfibottal készítettek fényképeket, és egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét.
A kutatók külön ügyeltek a zónák nettó területére, vagyis levonták a helyszínen lévő tereptárgyak és a rendezvénytechnika – például a színpad, a mobil WC-k vagy a kivetítők – által elfoglalt területet. A végső szám az egyes zónák nettó területének és az ott mért sűrűségadatoknak a szorzatainak összegéből adódott.
Ezzel szemben a Fidesz-közeli Magyar Turisztikai Ügynökség cellainformációk alapján arról számolt be, hogy az Alkotmány utcában és a környező utcákban mintegy 180 ezer, a Hősök terén és az Andrássy úton pedig hozzávetőlegesen 150 ezer mobilkészüléket azonosítottak.
A kutatócsoport szerint a politikai rendezvények utáni számháború nem új jelenség.
„Hosszú évek óta minden nagyobb politikai tömegrendezvény után elkezdődik a számháború: hányan voltak a résztvevők? Az ellenérdekelt felek, a szervezők – politikailag persze érthetően – évtizedek óta, és nemcsak Magyarországon, túlzó számokat állítanak magukról, jelentősen túlbecsülve a saját rendezvényükön megjelentek számát, és persze alábecsülve a riválisét. Ugyanez igaz a megjelentekre, akik egyik vagy másik oldallal rokonszenveznek, a tömeghangulat miatt érzelmileg is érintettek, ráadásul csak korlátozottan – szó szerint a saját szemszögükből ítélik meg a tömeg nagyságát”
– írták.
A szociológus szerint a becslések során több hiba is előfordulhat: a vonulás becsapós lehet, a kis szögből fényképezett tömeg pedig megtévesztő.
„A rendőrségi becslés nem kifejezetten transzparens. Elképzelhető, hogy ők nem is erre koncentrálnak elsősorban a biztosításban, hanem a közlekedési, esetleges menekülési, vagy épp a konfliktusveszélyes gócpontok embermozgását figyelik”
– fogalmazott Szabó Andrea.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a becslésük nem a rendezvényeken megjelentek összlétszámára terjed ki, hanem a beszédek 10. percében, egy adott pillanatban jelenlévők számát adja meg. Az összlétszám ennél magasabb lehet, mert magában foglalja azokat is, akik korábban távoztak, vagy később érkeztek.
A kutatócsoport azt is közölte, hogy nem céljuk a rendezvények politikai vagy hangulati elemzése, csupán a megbízható adatok közlése.
„A kutatók fenntartják a jogot, hogy a további, még részletesebb elemzések után az alább közölt becslést – szükség esetén – pontosítsák. A mintavétel hibahatára NEM a közvélemény-kutatásokban szokásos ±3,2 százalékpont, hanem annál magasabb, 10–15 százalékpont”
– tették hozzá.
A helyzet hasonló volt a tavaly október 23-i ünnepségen is, amikor Szabó Andrea és csapata az akkori Békemeneten 85-92 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 160-170 ezer résztvevőt becsült. Ezzel szemben a Kormányzati Tájékoztatási Központ akkor 80 ezer (Békemenet) és 45 ezer fős (Nemzeti Menet) részvételről számolt be.
A főszónokok, Orbán Viktor és Magyar Péter beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 162 ezer ember vett részt – írja a Telex egy friss tömegbecslés alapján. A mérést Szabó Andrea szociológus, politikatudós és a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportja végezte. A csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és egy több szakemberből álló csapat dolgozott együtt.
>A becslés rétegzett mintavételi eljárással készült: a Békemeneten 12, a hosszabban elnyúló Nemzeti Meneten 17 megfigyelő zónát határoztak meg. A zónákon belül kétfős csapatok 3 méter magas szelfibottal készítettek fényképeket, és egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét.
A kutatók külön ügyeltek a zónák nettó területére, vagyis levonták a helyszínen lévő tereptárgyak és a rendezvénytechnika – például a színpad, a mobil WC-k vagy a kivetítők – által elfoglalt területet. A végső szám az egyes zónák nettó területének és az ott mért sűrűségadatoknak a szorzatainak összegéből adódott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az amerikai haderő 2,5 tonnás bombákkal támadott iráni rakétalétesítményeket. Nem ez az első alkalom, hogy ilyen pusztító erejű szerkezetekkel támadják a közel-keleti országot.
Az Egyesült Államok két és fél tonnás, föld alatti célú óriásbombákat vetett be iráni célpontok ellen a Hormuzi-szoros térségében – közölte a Központi Parancsnokság kedden.
A közel-keleti műveletekért felelős amerikai parancsnokság közösségi médiában tudatta: a washingtoni idő szerint kedd este végrehajtott légicsapások megerősített iráni rakétalétesítményeket céloztak. A parancsnokság indoklása szerint
„Irán hajóelhárító rakétái ezeken a helyszíneken kockázatot hordoztak a nemzetközi áruszállításra a szorosban”.
Hours ago, U.S. forces successfully employed multiple 5,000-pound deep penetrator munitions on hardened Iranian missile sites along Iran’s coastline near the Strait of Hormuz. The Iranian anti-ship cruise missiles in these sites posed a risk to international shipping in the… pic.twitter.com/hgCSFH0cqO
Az Egyesült Államok nem először vet be különlegesen nagy erejű fegyvereket a térségben: tavaly 13,6 tonnás GBU–57 „Massive Ordnance Penetrator” bunkerromboló bombákkal támadtak iráni nukleáris létesítményeket.
A mostani légicsapások egy tágabb, február végén kirobbant válságba illeszkednek, amely amerikai–izraeli katonai akciókkal és az azokra adott iráni válaszlépésekkel kezdődött a Hormuzi-szorosban.
A konfliktus miatt a kereskedelmi hajózás forgalma drasztikusan visszaesett, miközben az olajár és a kockázati biztosítások díjai megugrottak.
Az amerikai haderő március első felében már több tucat iráni hadihajót és katonai létesítményt semmisített meg. A Központi Parancsnokság vezetője szerint az iráni haditengerészet állapota ezek után a „harcképtelenhez közeli”.
Az Egyesült Államok két és fél tonnás, föld alatti célú óriásbombákat vetett be iráni célpontok ellen a Hormuzi-szoros térségében – közölte a Központi Parancsnokság kedden.
A közel-keleti műveletekért felelős amerikai parancsnokság közösségi médiában tudatta: a washingtoni idő szerint kedd este végrehajtott légicsapások megerősített iráni rakétalétesítményeket céloztak. A parancsnokság indoklása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
