A háttérben a magyar kormány is tervezi a leválást Oroszországról, de nehéz dolguk lesz
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felelős azért, hogy kitaláljanak valamit az orosz energiahordozók helyettesítésére. A háború kitörése óta folyamatosan szankciókkal sújtják az EU-s tagállamok Oroszországot. Magyarország viszont továbbra is szeretne orosz gázt és olajat vásárolni, ugyanis függetlenedni nagyon nehézkes.
A Telex több szakértőt is megkérdezett a témáról. Szerintük az orosz–uniós energetikai kapcsolatok leállítása csak egy pénzügyi kellemetlenség az oroszoknak, míg a Unió egyes országainak a lakosságot és az ipart veszélyeztető ellátásbiztonsági kihívás.
– vélekednek a szakértők. Azt is hozzátették, hogy az oroszok valószínűleg nem küldenek majd olajat és gázt nekünk és a szlovákoknak, ha a nagyobb uniós országok, például Olaszország és Németország már nem vásárolnak tőlük.
Titokban tárgyalt a kormány az orosz leválásról
A Telex forrásai szerint a kormány fontolgatja azt, hogy elindulnak a cseppfolyósított földgáz (LNG) irányába. A cseppfolyósított földgázt teherhajón szállítják, és csak erre kialakított kikötőben tudják fogadni ezt a fajta szállítmányt, ahol képesek "légneműsíteni" a folyékony halmazállapotú földgázt. A kormány ilyen kikötőkbe építene vezetéket, amin keresztül hozzánk is jöhetne földgáz a világ több pontjáról.
Ezekkel a vezetékekkel az a baj, hogy ha egyet építenek, az ugyanúgy függőségi viszonyt eredményez, viszont egy ilyen vezeték költsége több száz milliárd forint, de a hosszabb vezetékek ára lehet ezer milliárd felett is. Az LNG-terminálokról egyébként itt, a MET Magyarország oldalán lehet többet megtudni.
Áramellátás
Magyarország jelenleg is importál áramot Oroszországból. A kormány erre azt találta ki, hogy meghosszabbítják Paks I. működését, illetve felépítik Paks II-őt, de az asztalon van a Mátrai Erőmű hosszított üzemben tartása is. Illetve továbbra is elkötelezettek a napenergia mellett.
Fájdalmas lépésekkel javulhatna a helyzet
A Telex cikke szerint egyelőre hiányoznak a keresleti oldali beavatkozások. "A nyugati államokban vannak olyan lépések, hogy a plázákat, közintézményeket nyáron nem lehet 25 fok alá hűteni, vagy télen 19-20 fok fölé melegíteni. Ha az autópályákon nem 130 km/h, hanem csak 110 km/h a sebességhatár, az meglepően nagy arányban (akár 25 százalékkal) csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást" – írják.
