prcikk: A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi Magyarországon | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi Magyarországon

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.


A 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta,

több hónap is az átlagnál legalább 2 Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a 20. század kezdete óta

- írta a múlt évről készített elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

A legmelegebb év 2019. volt, akkor 12,05 fok volt az országos átlaghőmérséklet, 2018-ban pedig, amelyik a második legmelegebb volt, 11,93 fok volt az országos átlag.

A mérések szerint 2022-ben a középhőmérséklet országos átlaga 11,83 Celsius-fok volt, ami 1,1 fokkal haladja meg a 1991-2020-as évek átlagát. Ezzel a tavalyi a 20. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában - a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve - a harmadik helyet foglalja el.

A legmelegebb évek egyértelműen az elmúlt pár évtizedből, különösen a legutóbbi tíz évből kerülnek ki. Az évi középhőmérséklet országos átlagának trendje megközelíti a 20. század kezdetétől a másfél fokot. Legutóbb hűvösebb, 10 fok alatti évi középhőmérsékletű év a 2005-ös volt, majd 2011 óta minden év országos átlaga meghaladta a 10,5 fokot is.

Az évi középhőmérséklet a Dél-Dunántúl és az Alföld nagy részén meghaladta a 12 fokot, a Dél-Alföldön többfelé 12,5 fok felett alakult. Az Alpokalján és az Észak-Alföldön jellemzően 10 és 12 fok között volt az évi középhőmérséklet, 10 fok alatti értékek csak a hegyvidéki területeken fordultak elő.

Bár országos átlagban 2022 a harmadik legmelegebb év volt, de az ország különböző részein eltérő, hányadik helyet foglal el a 2022-es év a legmelegebb évek rangsorában, a 20. század eleje óta. Az országban mindenhol a tíz legmelegebb év közé került a tavalyi, de két kis körzetben - Veszprém és Katymár közelében - 2022 volt a legmelegebb. A Dél-Dunántúlon és az Alföld déli felén általában a második vagy harmadik, Zalában, az Észak-Alföldön és az északi vármegyékben többnyire a negyedik legmelegebb év volt 2022, és csak az északkeleti határ közelében "esett ki" a legmelegebb ötből.

Tavaly országosan csak három hónap, a március, az április és a szeptember középhőmérséklete maradt el az 1991-2020-as átlagtól, közülük legnagyobb mértékben az április, 2,0 fokkal. A többi hónap mind legalább 1 fokkal melegebb volt az éghajlati normálnál. A februári, a júniusi, az augusztusi és a decemberi különbség a 2 fokot is elérte, de a legnagyobb eltérés, 3,1 fok februárban volt.

A középhőmérséklet mellett a minimumhőmérsékletek is magasan alakultak a legtöbb hónapban. Ugyanakkor, mivel az év nagyobb részét szárazság jellemezte, a száraz időben pedig általában erőteljesebb az éjszakai lehűlés, ezért a napi minimumhőmérséklet évi országos átlagban csak a hetedik legmagasabbnak volt, 6,5 fokos értékkel. A fagyos napok száma országosan 88 volt, ami megközelíti az 1991-2020 közötti évek 90 napos átlagát - írták.

Az elemzés szerint

a szokásosnál sokkal több fagy jellemezte a márciust,

amikor az országos átlag elérte a 23 napot, amihez hasonló legutóbb 1962-ben volt. Még a hűvös április is hozott országosan öt fagyos napot. Ezzel pedig 2022 tavaszán összesen 28 fagyos nap volt átlagosan, ami a tizedik legtöbb 1901 óta és a második legnagyobb az elmúlt 60 évben az 1997-es tavasz 29 napja után. A legtöbb tavaszi fagyos nap országosan 1931-ben volt, ekkor 36 fagyos napot rögzítettek.

A téli hónapok a szokásosnál jóval enyhébbek voltak, ez látszik a 2022-ben előfordult legalacsonyabb hőmérsékleteken is, amelyeknek az országos átlaga -11,2 fok volt). Ez a kilencedik legmagasabb érték és sorozatban a negyedik év mínusz 12 fok felett, amihez hasonló 1901 óta eddig még nem volt. A 2022-es év legalacsonyabb hőmérséklete a Hajdú-Bihar vármegyei Pocsaj állomáson január 13-án mért mínusz 18,0 Celsius-fok.

A szárazabb időjárás az alacsonyabb minimumok mellett magasabb maximumhőmérsékletek kialakulását segíti elő - írták. Hozzátették: a napi maximumhőmérsékletek országos, éves átlaga 17,6 fok volt tavaly, ami a második legmagasabb érték, 1901 óta csak 2019-ben volt ennél magasabb, 17,8 fok. A júliusi átlagos napi maximumhőmérséklet 30,8 fok volt, amivel a maximumok tekintetében a legmelegebb július és az 1992-es augusztus (32,7 fok) után a második legmelegebb hónap volt. A nyári átlagos maximumhőmérséklet a 20. század kezdete óta először országos átlagban is elérte a 30 fokot (30,1 fok). A korábbi maximum 29,3 fok volt 2003-ban.

Tavaly országos átlagban 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő.

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.

Az országos átlag csak 1950-ben (38,5 fok) és 2007-ben (39,1 fok) volt magasabb. Az ország legnagyobb részén július 23-án volt a legmelegebb, a Dél-Alföldön többfelé elérte a csúcsérték a 40 fokot is. A 2022-es év legmagasabb hőmérséklete a Hódmezővásárhely-Szikáncs és Kiskunfélegyháza állomásokon július 23-án mért 41,5 Celsius-fok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Amikor már azt gondoljuk, nem lehet mélyebbre süllyedni, akkor megtörténik a felfoghatatlan
A politikus azt ígéri, hogy a leendő Tisza-kormány azonnal leállítja majd a magyar katonákat érintő külföldi missziók tervezését. Magyar Péter úgy látja, Orbán Viktor újabb hazugsága lepleződött le.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 04.



Magyar Péter nagypéntek este a Facebook-oldalán tett közzé egy videót, amelyben egy általa döbbenetesnek nevezett ügyről szólt, ami szerinte minden magyar emberre tartozik, és amiben nincs jobb vagy baloldal. Állítása szerint egy nappal korábban Pálinkás Szilveszter százados interjújából olyan dolog derült ki, amire senki sem mert volna gondolni.

Magyar Péter azt mondta, Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár katonai akciót tervez Csádba, amelynek keretében magyar katonákat vetnének be.

"Ebben a katonai akcióban a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár saját számításai szerint a Magyar Honvédek fele meghallhat. Igen, kedves honfitársaim, olyan katonai akciót szerveznek, ahol előre tudják, a magyar katonák meghallhatnak. Orbán Gáspár látomásokra és isteni hívása alapozva küldene halálba magyar honvédeket. Mert, és itt őt idézem, tapasztalatot csak vérrel lehet szerezni. Orbán Gáspár szerint magyar emberek vérével" - fogalmazott a Tisza Párt elnöke.

A politikus szerint amikor az ember azt gondolja, hogy nem lehet mélyebbre süllyedni, akkor megtörténik a felfoghatatlan, mert a miniszterelnök fia halálba akarja küldeni a magyar honvédeket.

"Ezt a magyar nemzet nem hagyhatja tovább szó nélkül.

Ígérem, hogy a Tisza-kormány azonnal átfogó és mindenre kiterjedő vizsgálatot indít a csádi halálmisszió kivizsgálására, és azonnal leállítja a magyar katonákat érintő külföldi missziók tervezését.

És mindenkit, ismétlen

mindenkit, aki ebben a példátlan akcióban részt vesz, vagy részt vett, felelősségre fogunk vonni.

De addig is, a kormány és a rendszerváltásig is követelem a csádi misszió azonnali leállítását. Egy magyar katona sem mehet csádba. Egy magyarnak sem eshet bántódása a miniszterelnök fiának isteni sugarlata miatt.

Magyar Péter úgy látja, Orbán Viktor újabb hazugsága lepleződött le, mert míg itthon békéről beszél, addig a fia háborúba küldené a magyar katonákat.

Bejegyzését azzal zárta, hogy „kilenc nap van hátra. Készüljetek!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Küldöm a heti MP-s információkat” – Kiszivárgott, hogyan figyelték a Tisza-közeli üzletembert
Az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai belső levelezésükben utaltak egy üzletember lehallgatására. A Tisza Párt megerősítette, hogy az illető korábban szervezett nekik találkozókat.


„Küldöm a heti MP-s információkat” – ezzel a megjegyzéssel továbbították egymásnak egy magyar üzletember lehallgatásáról szóló anyagokat az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai, derül ki a 444-hez eljutott titkos dokumentumokból.

A hivatal 2024 vége és 2025 eleje között figyelte meg az üzletembert, aki rendszeres kapcsolatot ápolt ellenzéki körökkel, köztük a Tisza Párt környezetével, és találkozókat szervezett a politikai és gazdasági élet szereplői között.

A Tisza Párt megerősítette, hogy az üzletember korábban valóban szervezett találkozókat egyes politikusaik számára, de a kapcsolatot azóta megszakították vele. Az eset a Tisza Párt környezetében zajló titkosszolgálati műveletek sorába illeszkedik, amelynek részletei az elmúlt napokban kerültek nyilvánosságra: a kormány március 28-án egy, az Alkotmányvédelmi Hivatalban készült meghallgatási videót tett közzé, majd Hrabóczki Dániel, azaz „Gundalf” informatikus adott interjút, csütörtökön pedig egy magát titkosszolgának kiadó „Theo” nevű személy üzenetei láttak napvilágot.

A lehallgatások tényét két dokumentum is alátámasztja, köztük egy olyan e-mail, amely az üzletember telefonhívásainak és sms-váltásainak kivonatát tartalmazza.

Maga az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte a cikk szerzőinek, hogy az üzletembert korábban megfigyelték, miután egy ügy kapcsán a látókörükbe került, de ezt a hivatal jogszerűnek tartja.

A jelentésekben következetesen használt MP rövidítés körül éles vita alakult ki. A hivatal szerint a betűszó nem Magyar Péter nevére utal, hanem a Magyar Proliferáció rövidítése.

A proliferáció a tömegpusztító fegyverek és a kettős-felhasználhatóságú termékek, valamint az előállításukhoz szükséges eszközök nem kívánatos továbbadását jelenti, ugyanakkor a lap szerint több körülmény miatt is valószínűtlen, hogy erről lenne szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Néhány óra alatt több mint 1 millióan látták A tavaszi szelet
Szombat reggel átlépte az álomhatárt a dokumentumfilm nézettsége. A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 04.



Ahogy már hírt adtunk róla, a filmet alkotó és forgalmazó Juno11 elérhetővé tette a Tavaszi Szél - Az ébredés című dokumentumfilmet, vagyis a Magyar Péter-filmet a YouTube-csatornájukon. Az alkotók videóüzenetben jelentették be, hogy

az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban.

Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy

a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást.

Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

Bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

A film nézettsége szombaton, a reggeli órákban átlépte az 1 milliót, és percről percre folyamatosan nő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Küzdelmem csak az önmagamnak meghúzott határig tarthatott” - Kunhalmi Ágnes is visszalépett
A baloldali politikus Facebook-posztban közölte, hogy visszalép a képviselőjelöltségtől. Döntését azzal indokolta, hogy nem kockáztathatja a körzet sorsát és a Fidesz győzelmét.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 04.



Kunhalmi Ágnes szombat reggel Facebook-posztban jelentette be, hogy visszalép a képviselőjelöltségtől. Azt írta, nehezen hozta meg ezt a döntést, de a kialakult helyzetet neki kellett megoldania.

A politikus köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták. „Számomra ez mindennél megtisztelőbb, mert mutatja a bizalmat, szeretetet és megbecsülést. Továbbra is azt gondolom, hogy még ebben a helyzetben is az egyéni kerületi teljesítménynek számítani kellene, s egyben,

ha nincs kollektív felelősség a kormányváltó jobboldalon, akkor nincs kollektív felelősség az elmúlt 16 év ellenzéki oldalán sem.”

Kunhalmi szerint azonban

a rendkívüli idők rendkívüli döntéseket igényelnek, ezért úgy döntött, nem engedi a Fidesz jelöltjét nyerni a választókerületben.

„Én pontosan tudom, milyen 56 szavazattal kikapni a Fidesztől, pontosan ez történt velem is 2014-ben, az akkor hirtelen létrehozott kamupártok miatt.

Nem kockáztathatom és nem is kockáztatom a körzet sorsát, hiszen 2018-ban én fordítottam vissza a XVIII. kerületet, majd ugyanezzel a csapattal 2019-ben az önkormányzatot is a Fidesztől”

– fogalmazott.

A képviselő ezután felsorolta az elmúlt ciklusban elért eredményeit, állítása szerint megmentett egy iskolát a bezárástól, egy másikat pedig az előnytelen átszervezéstől, valamint forrásokat szerzett a kerületnek, amivel a kormányzati elvonások ellenére is meg tudták őrizni a szociális támogatásokat. „Büszke vagyok a kedvezményes zöldség- és gyümölcsvásárokra, melyek óriási népszerűségnek örvendenek, de büszke vagyok az alacsonypadlós villamosokra, tanteremfelújításokra, a tűzoltóságnak szerzett forrásokra, az önkéntes tűzoltóságunkra és még számtalan elért eredményemre, mely nagyon sok emberen segített és segít jelenleg is” – írta.

Kunhalmi Ágnes szerint a magyar baloldal átalakulása elkerülhetetlen, és a jövőben arra kell koncentrálni, hogy a hazai baloldal képviselete újra megerősödjön.

Úgy véli, van esély arra, hogy az április 12-i választáson maguk mögött hagyják az elmúlt 16 év politikai kultúráját. „Ehhez mindenkire szükség van, ezt talán egy mindig is együttműködés-párti politikusnak elhiszik. De ne feledjék, hogy a demokráciáért és a jobb életért is minden nemzetnek újra, meg újra meg kell harcolnia, és úgy hiszem, ez a harc nem fejeződik be április 12-én sem” – tette hozzá.

A politikus megköszönte támogatóinak, köztük két polgármesternek, a csapatának és a családjának a segítséget. Hangsúlyozta, hogy döntése nem az értékei feladása, és küzdelme „csak az önmagamnak meghúzott határig tarthatott”. Állítása szerint az „igazán felelős döntést csak most hozhatta meg”, majd arra kérte a baloldali szavazókat, hogy menjenek el szavazni április 12-én, főleg a vidéki csatatérkörzetekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk