HÍREK

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi Magyarországon

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.

Link másolása

A 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta,

több hónap is az átlagnál legalább 2 Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a 20. század kezdete óta

- írta a múlt évről készített elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

A legmelegebb év 2019. volt, akkor 12,05 fok volt az országos átlaghőmérséklet, 2018-ban pedig, amelyik a második legmelegebb volt, 11,93 fok volt az országos átlag.

A mérések szerint 2022-ben a középhőmérséklet országos átlaga 11,83 Celsius-fok volt, ami 1,1 fokkal haladja meg a 1991-2020-as évek átlagát. Ezzel a tavalyi a 20. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában - a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve - a harmadik helyet foglalja el.

A legmelegebb évek egyértelműen az elmúlt pár évtizedből, különösen a legutóbbi tíz évből kerülnek ki. Az évi középhőmérséklet országos átlagának trendje megközelíti a 20. század kezdetétől a másfél fokot. Legutóbb hűvösebb, 10 fok alatti évi középhőmérsékletű év a 2005-ös volt, majd 2011 óta minden év országos átlaga meghaladta a 10,5 fokot is.

Az évi középhőmérséklet a Dél-Dunántúl és az Alföld nagy részén meghaladta a 12 fokot, a Dél-Alföldön többfelé 12,5 fok felett alakult. Az Alpokalján és az Észak-Alföldön jellemzően 10 és 12 fok között volt az évi középhőmérséklet, 10 fok alatti értékek csak a hegyvidéki területeken fordultak elő.

Bár országos átlagban 2022 a harmadik legmelegebb év volt, de az ország különböző részein eltérő, hányadik helyet foglal el a 2022-es év a legmelegebb évek rangsorában, a 20. század eleje óta. Az országban mindenhol a tíz legmelegebb év közé került a tavalyi, de két kis körzetben - Veszprém és Katymár közelében - 2022 volt a legmelegebb. A Dél-Dunántúlon és az Alföld déli felén általában a második vagy harmadik, Zalában, az Észak-Alföldön és az északi vármegyékben többnyire a negyedik legmelegebb év volt 2022, és csak az északkeleti határ közelében "esett ki" a legmelegebb ötből.

Tavaly országosan csak három hónap, a március, az április és a szeptember középhőmérséklete maradt el az 1991-2020-as átlagtól, közülük legnagyobb mértékben az április, 2,0 fokkal. A többi hónap mind legalább 1 fokkal melegebb volt az éghajlati normálnál. A februári, a júniusi, az augusztusi és a decemberi különbség a 2 fokot is elérte, de a legnagyobb eltérés, 3,1 fok februárban volt.

A középhőmérséklet mellett a minimumhőmérsékletek is magasan alakultak a legtöbb hónapban. Ugyanakkor, mivel az év nagyobb részét szárazság jellemezte, a száraz időben pedig általában erőteljesebb az éjszakai lehűlés, ezért a napi minimumhőmérséklet évi országos átlagban csak a hetedik legmagasabbnak volt, 6,5 fokos értékkel. A fagyos napok száma országosan 88 volt, ami megközelíti az 1991-2020 közötti évek 90 napos átlagát - írták.

Az elemzés szerint

a szokásosnál sokkal több fagy jellemezte a márciust,

amikor az országos átlag elérte a 23 napot, amihez hasonló legutóbb 1962-ben volt. Még a hűvös április is hozott országosan öt fagyos napot. Ezzel pedig 2022 tavaszán összesen 28 fagyos nap volt átlagosan, ami a tizedik legtöbb 1901 óta és a második legnagyobb az elmúlt 60 évben az 1997-es tavasz 29 napja után. A legtöbb tavaszi fagyos nap országosan 1931-ben volt, ekkor 36 fagyos napot rögzítettek.

A téli hónapok a szokásosnál jóval enyhébbek voltak, ez látszik a 2022-ben előfordult legalacsonyabb hőmérsékleteken is, amelyeknek az országos átlaga -11,2 fok volt). Ez a kilencedik legmagasabb érték és sorozatban a negyedik év mínusz 12 fok felett, amihez hasonló 1901 óta eddig még nem volt. A 2022-es év legalacsonyabb hőmérséklete a Hajdú-Bihar vármegyei Pocsaj állomáson január 13-án mért mínusz 18,0 Celsius-fok.

A szárazabb időjárás az alacsonyabb minimumok mellett magasabb maximumhőmérsékletek kialakulását segíti elő - írták. Hozzátették: a napi maximumhőmérsékletek országos, éves átlaga 17,6 fok volt tavaly, ami a második legmagasabb érték, 1901 óta csak 2019-ben volt ennél magasabb, 17,8 fok. A júliusi átlagos napi maximumhőmérséklet 30,8 fok volt, amivel a maximumok tekintetében a legmelegebb július és az 1992-es augusztus (32,7 fok) után a második legmelegebb hónap volt. A nyári átlagos maximumhőmérséklet a 20. század kezdete óta először országos átlagban is elérte a 30 fokot (30,1 fok). A korábbi maximum 29,3 fok volt 2003-ban.

Tavaly országos átlagban 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő.

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.

Az országos átlag csak 1950-ben (38,5 fok) és 2007-ben (39,1 fok) volt magasabb. Az ország legnagyobb részén július 23-án volt a legmelegebb, a Dél-Alföldön többfelé elérte a csúcsérték a 40 fokot is. A 2022-es év legmagasabb hőmérséklete a Hódmezővásárhely-Szikáncs és Kiskunfélegyháza állomásokon július 23-án mért 41,5 Celsius-fok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Magyar Péter a nemzeti vagyon elkótyavetyéléséről kérdezi Orbánt egy birtokába jutott, nem nyilvános kormányhatározat alapján
A Tisza Párt alelnöke azt írta: 48 értékes ingatlant hirdettek meg eladásra a határozatban. Köztük állami cégek, tankerületek és rendőrkapitányságok üdülőit is.

Link másolása

Több kérdést is Orbán Viktornak szegezett Magyar Péter vasárnap délutáni posztjában. A Tisza Párt alelnöke egy nem nyilvános kormányhatározatról kérdezi a miniszterelnököt, amiben 48 értékes ingatlant hirdetnek eladásra.

Magyar bejegyzése szerint ezek között állami cégek, a büntetés-végrehajtás, a tankerületek, nemzeti parkok, rendőrkapitányságok, a mentőszolgálat értékes Balaton parti üdülője, oktatási- és rekreációs központjai szerepelnek.

„Miért adják el ezeket az ingatlanokat, köztük olyat, amely a legnagyobb még be nem épített balatoni partszakasszal és kikötővel rendelkezik? Miért akarják ezt eltitkolni a magyar emberek elől? Miért fontosabb, hogy a haverok mindenhova lakóparkokat építhessenek, mint, hogy az alulfizetett állami alkalmazottak megfizethező áron egy hétre elvigyék a családjukat pihenni, vagy továbbképzésen vegyenek részt?

Ez a családbarát, vidékbarát kormány? Mire költik a befolyó vételárat? A veje és a haverjai részt vesznek a rövid határidővel meghirdetett liciteken? Hány nem nyilvános és titkosított kormányhatározatot hoztak tavaly? Miért titkosak ezek? Mi a tartalmuk?” – sorolja kérdéseit Magyar Péter.

A politikus a bejegyzés végén még egyszer megszólítja Orbánt, és azt írja:

„Vége. Lépésről lépésre, tégláról téglára visszavesszük a hazánkat és minden ilyen mutyit ki fogunk vizsgálni és az elkótyavetyélt nemzeti vagyont vissza fogjuk szerezni!”

A teljes posztot itt lehet elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Jó híreket közölt a nyugdíjakról a pénzügyminiszter
Varga Mihály szerint az év eleji 6 százalékos emelés a nyugdíjak reálértékében is növekedést jelent, ugyanis az éves infláció ennél várhatóan jóval alacsonyabb lesz.

Link másolása

A nyugdíjasok számíthatnak Magyarország kormányára, erről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter és Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a Jókor magazin megjelenése alkalmából készült közös videóban.

Varga Mihály elmondta: háború dúl a szomszédban és a Közel-Keleten, a költségvetésre rendkívüli terhek nehezednek, mégis a nyugdíjasok továbbra is számíthatnak a nemzeti kormányra.

A tavalyi 18,5 százalékos nyugdíjemelés után idén év elején 6 százalékkal növeltük a nyugdíjakat, februárban pedig ismét kifizettük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat - fogalmazott a miniszter. Hozzátette:

jó hír, hogy az év eleji 6 százalékos emelés a nyugdíjak reálértékében is növekedést jelent, ugyanis az éves infláció ennél várhatóan jóval alacsonyabb lesz.

A kormány tehát kitart a 2010-ben tett ígérete mellett: megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét, sőt emeli is azt.

„A nyugdíjak összegét 2010 óta a kétszeresére emeltük, reálértékét pedig több mint 20 százalékkal javítottuk. Amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, megadjuk azt a megbecsülést, amely a nyugdíjasokat megilleti” - mondta Varga Mihály.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hogy hol folytatja az országjárását Magyar Péter
Vas megyébe érkezik hétfőn a Tisza párt vezetője. Azt írta, hogy ez a táj különösen közel áll a szívéhez.

Link másolása

Vas megyében folytatja az országjárását Magyar Péter. A Tisza párt vezetője ellátogat többek között Szombathelyre, Szentgotthárdra, Kőszegre és Celdömölkre is.

Mindezt vasárnap a Facebook-oldalán adta hírül Magyar Péter, és azt is hozzátette:

„Ez a táj különösen közel áll a szívemhez. Édesapám szombathelyi, a gyerekkorom nyarainak jelentős részét ott töltöttem.”

A bejegyzése szerint az alábbiak szerint alakul majd a programja Vas megyében:

Április 29. - Hétfő

  • 9:30 Vasvár, Kossuth Lajos u. 2. - Beszéd és kötetlen beszélgetések
  • 11:00 Körmend, Városi Piac (Bástya u. felőli oldal) - Beszéd, kötetlen beszélgetések és piaclátogatás
  • 13:30 Őriszentpéter, Helyi termelői piac - Beszéd és kötetlen beszélgetések
  • 15:00 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér - Beszéd és kötetlen beszélgetések
  • 18:00 Szombathely, Fő tér - Beszéd és kötetlen beszélgetések

    Április 30. - Kedd

  • 9:00 Kőszeg, Fő tér - Beszéd és kötetlen beszélgetések
  • 11:00 Bük, Eötvös u. 8. - Beszéd és kötetlen beszélgetések
  • 14:00 Celldömölk, Hollósy tér (Posta tér) - Beszéd és kötetlen beszélgetések
  • 15:30 Jánosháza, Batthyány u. 1. - Beszéd és kötetlen beszélgetések
  • 18:00 Sárvár, Kossuth tér - Beszéd és kötetlen beszélgetések


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • HÍREK
    A Rovatból
    Ritkította a balatoni buszjáratokat Lázár János minisztériuma, nagy a felháborodás
    A változások május elsején lépnek életbe. A szakértő szerint „ad hoc barkácsolás zajlik”.

    Link másolása

    Komoly felháborodást okozott több balatoni Facebook-csoportban is, hogy a Volánbusz egy közleményben jelentette be: változások lesznek a buszközlekedésben Budapest és a Balaton északi partja között - írja a 24.hu.

    A közlekedési társaság múlt heti közleményében azt írta:

    „a főváros és a Balaton északi parti települései közötti eljutáshoz ezentúl a vasút igénybevételét javasoljuk”.

    Az egyik bejelentett változás, hogy megszűnik a Budapest és Tihany között közlekedő, Balatonalmádit és Balatonfüredet is érintő 1201-es járat. Ehelyett Budapest és Balatonfüred között a vasutat, Balatonfüred és Tihany között pedig a 7355-ös buszt javasolják. Ez a változás főként azokat érinti érzékenyen, akik eddig átszállás nélkül eljuthattak Tihanyba - ezt a jövőben már nem lehet majd megtenni.

    Ennél érzékenyebb veszteségnek tűnik, hogy az eddig a Budapest–Balatonalmádi–Balatonfüred–Keszthely–Hévíz vonalon közlekedő 1190-es busz csak ezentúl csak Balatonfüred és Hévíz között jár majd.

    A módosítások kapcsán a Volánbusz azt írta a 24.hu érdeklődésére, hogy „a regionális és országos menetrend szerinti autóbusz-közlekedési szolgáltatásokat az Építési és Közlekedési Minisztérium megrendelése alapján, a minisztérium által meghatározott menetrendi és szolgáltatási paraméterek szerint látjuk el.”

    Király Bence, a Közlekedő Tömeg elnökségi tagja a lapnak azt mondta: a párhuzamosságok megszüntetésével alapvetően nincsen gond.

    „A probléma jelen esetben az, hogy egy közlekedési lehetőség kikerül, de a helyét nem pótolják. Vagyis jelen állás szerint nem látni, hogy mondjuk Füredről Tihanyba vagy Hévízre emiatt sűrűbben járnának majd a buszok”

    - mondta Király Bence. Szerinte az északi parti járatokkal kapcsolatos változtatás is azt mutatja, hogy „ad hoc barkácsolás zajlik”, és nem egyben kezelik a problémát.

    A szakértő azt is visszásnak tartja, hogy a Volánbusz honlapján április 18-án jelent meg ez a közlemény, ami május elsejétől már hatályos is. Pedig a személyszállítási törvény azt írja elő, hogyha a menetrend úgy módosul, hogy egy járatot törölnek, akkor „általánosan kötelező a menetrendet 30 nappal előre közzétenni.”


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: