HÍREK

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi Magyarországon

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.


A 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta,

több hónap is az átlagnál legalább 2 Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a 20. század kezdete óta

- írta a múlt évről készített elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

A legmelegebb év 2019. volt, akkor 12,05 fok volt az országos átlaghőmérséklet, 2018-ban pedig, amelyik a második legmelegebb volt, 11,93 fok volt az országos átlag.

A mérések szerint 2022-ben a középhőmérséklet országos átlaga 11,83 Celsius-fok volt, ami 1,1 fokkal haladja meg a 1991-2020-as évek átlagát. Ezzel a tavalyi a 20. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában - a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve - a harmadik helyet foglalja el.

A legmelegebb évek egyértelműen az elmúlt pár évtizedből, különösen a legutóbbi tíz évből kerülnek ki. Az évi középhőmérséklet országos átlagának trendje megközelíti a 20. század kezdetétől a másfél fokot. Legutóbb hűvösebb, 10 fok alatti évi középhőmérsékletű év a 2005-ös volt, majd 2011 óta minden év országos átlaga meghaladta a 10,5 fokot is.

Az évi középhőmérséklet a Dél-Dunántúl és az Alföld nagy részén meghaladta a 12 fokot, a Dél-Alföldön többfelé 12,5 fok felett alakult. Az Alpokalján és az Észak-Alföldön jellemzően 10 és 12 fok között volt az évi középhőmérséklet, 10 fok alatti értékek csak a hegyvidéki területeken fordultak elő.

Bár országos átlagban 2022 a harmadik legmelegebb év volt, de az ország különböző részein eltérő, hányadik helyet foglal el a 2022-es év a legmelegebb évek rangsorában, a 20. század eleje óta. Az országban mindenhol a tíz legmelegebb év közé került a tavalyi, de két kis körzetben - Veszprém és Katymár közelében - 2022 volt a legmelegebb. A Dél-Dunántúlon és az Alföld déli felén általában a második vagy harmadik, Zalában, az Észak-Alföldön és az északi vármegyékben többnyire a negyedik legmelegebb év volt 2022, és csak az északkeleti határ közelében "esett ki" a legmelegebb ötből.

Tavaly országosan csak három hónap, a március, az április és a szeptember középhőmérséklete maradt el az 1991-2020-as átlagtól, közülük legnagyobb mértékben az április, 2,0 fokkal. A többi hónap mind legalább 1 fokkal melegebb volt az éghajlati normálnál. A februári, a júniusi, az augusztusi és a decemberi különbség a 2 fokot is elérte, de a legnagyobb eltérés, 3,1 fok februárban volt.

A középhőmérséklet mellett a minimumhőmérsékletek is magasan alakultak a legtöbb hónapban. Ugyanakkor, mivel az év nagyobb részét szárazság jellemezte, a száraz időben pedig általában erőteljesebb az éjszakai lehűlés, ezért a napi minimumhőmérséklet évi országos átlagban csak a hetedik legmagasabbnak volt, 6,5 fokos értékkel. A fagyos napok száma országosan 88 volt, ami megközelíti az 1991-2020 közötti évek 90 napos átlagát - írták.

Az elemzés szerint

a szokásosnál sokkal több fagy jellemezte a márciust,

amikor az országos átlag elérte a 23 napot, amihez hasonló legutóbb 1962-ben volt. Még a hűvös április is hozott országosan öt fagyos napot. Ezzel pedig 2022 tavaszán összesen 28 fagyos nap volt átlagosan, ami a tizedik legtöbb 1901 óta és a második legnagyobb az elmúlt 60 évben az 1997-es tavasz 29 napja után. A legtöbb tavaszi fagyos nap országosan 1931-ben volt, ekkor 36 fagyos napot rögzítettek.

A téli hónapok a szokásosnál jóval enyhébbek voltak, ez látszik a 2022-ben előfordult legalacsonyabb hőmérsékleteken is, amelyeknek az országos átlaga -11,2 fok volt). Ez a kilencedik legmagasabb érték és sorozatban a negyedik év mínusz 12 fok felett, amihez hasonló 1901 óta eddig még nem volt. A 2022-es év legalacsonyabb hőmérséklete a Hajdú-Bihar vármegyei Pocsaj állomáson január 13-án mért mínusz 18,0 Celsius-fok.

A szárazabb időjárás az alacsonyabb minimumok mellett magasabb maximumhőmérsékletek kialakulását segíti elő - írták. Hozzátették: a napi maximumhőmérsékletek országos, éves átlaga 17,6 fok volt tavaly, ami a második legmagasabb érték, 1901 óta csak 2019-ben volt ennél magasabb, 17,8 fok. A júliusi átlagos napi maximumhőmérséklet 30,8 fok volt, amivel a maximumok tekintetében a legmelegebb július és az 1992-es augusztus (32,7 fok) után a második legmelegebb hónap volt. A nyári átlagos maximumhőmérséklet a 20. század kezdete óta először országos átlagban is elérte a 30 fokot (30,1 fok). A korábbi maximum 29,3 fok volt 2003-ban.

Tavaly országos átlagban 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő.

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.

Az országos átlag csak 1950-ben (38,5 fok) és 2007-ben (39,1 fok) volt magasabb. Az ország legnagyobb részén július 23-án volt a legmelegebb, a Dél-Alföldön többfelé elérte a csúcsérték a 40 fokot is. A 2022-es év legmagasabb hőmérséklete a Hódmezővásárhely-Szikáncs és Kiskunfélegyháza állomásokon július 23-án mért 41,5 Celsius-fok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szalay-Bobrovniczky Kristóf reagált Magyar Péter hangfelvételére: A békéhez erő kell!
A honvédelmi miniszter a Facebookon válaszolt Magyar Péter vádjaira. A Tisza Párt vezetője hangfelvételt tett közzé, amit az „Orbán-kormány őszödi beszédének” nevezett.


Magyar Péter csütörtök reggel egy hangfelvételt tett közzé, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf hallható. A Tisza Párt elnöke a felvételt az „Orbán-kormány őszödi beszédeként” jellemezte.

A hangfelvételen a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a kormány „szakít a békementalitással, hogy átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Szalay-Bobrovniczky azt is mondta, hogy „szakítanak a jelenlegi béketevékenységeikkel, és egy ütőképes hadsereget hoznak létre”.

A felvétel nyilvánosságra kerülése után Szalay-Bobrovniczky Kristóf közösségi oldalán reagált. Azt írta: „Én egy Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget építek! Mert a békéhez erő kell.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely Magyar Péter hangfelvételéről: Ez egy lepkefing
„Nincs miről beszélni, nem, hogy nincs ügy, nevetséges” - fogalmazott a miniszter.


Magyar Péter hangfelvételéről kérdezte a HVG újságírója Gulyás Gergelyt a kormányinfón.

„Mindannyian érezzük, hogy ez egy lepkefing. Itt nem történt semmi. Egy honvédelmi miniszter arról beszél, hogy a katonáknak meg kell védeni az országukat, és ezt ki más mondaná, ha nem ő. Ráadásul amit mond, az is szerintem egy közvetlen háború fenyegetésgében magától értetődő és helyes. Nincs miről beszélni, nem, hogy nincs ügy, nevetséges”

- válaszolta a miniszter, aki szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf csak arról a régi igazságról beszélt, hogy katonáknak a háborúra kell készülniük, és így tudják megőrizni a békét.

Gulyás szerint a magyar kormány az elmúlt években is mindent megtett a békéért, de a katonáknak a haza védelmére kell felkészülni.

Az újságíró kérdésére, miszerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf mondatait ugyanúgy lehet értelmezni, mint a korábbi vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romuluszét, a miniszter azt mondta Ruszin-Szendi Romulusz Ukrajnát akarta megvédeni, míg a honvédelmi miniszter a hazát akarja megvédeni.

Gulyás szerint a kormány is mindig ezt kommunikálta, és Orbán Viktor már a háború előtt is beszélt arról, hogy közös európai haderőre van szükség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ismét fekete füst szállt fel, továbbra sincs meg az új pápa
A második szavazás is eredménytelen lett, így a bíborosok tovább szavaznak.


Csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt ismét fekete füst szállt fel a Sixtus-kápolna tetejére felszerelt kéményből, amely azt jelenti, hogy

a második szavazás is eredménytelen lett, tehát továbbra sem tudjuk, ki lesz a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa utóda.

A bíborosok így tovább szavaznak. Erre csütörtökön még három körben lesz lehetőségük.

Bár korábban azt lehetett tudni, hogy a délelőtti ülés első fordulója után várhatóan 10.00 és 10.30 óra között száll majd fel a szavazás eredményét jelző füst, ahogyan tegnap este, úgy most is több mint másfél órás késéssel érkezett eredmény.

Így várhatóan az egész nap elcsúszik, tehát a második forduló eredménye, amelyről a korábbi időpont szerint 11.30 és 12.00 óra között adtak volna jelzést, is későbbre tolódik. Mindenesetre, ha ekkor sem sikerül pápát választani, akkor kora estére várható a következő szavazás eredménye. Ha ezután is fekete lesz a füst, akkor még egy szavazást tartanak, aminek várhatóan a tegnapihoz hasonlóan késő estére lesz eredménye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: az orosz kőolaj és gázszállítás importjának megszüntetéséről szóló tervek ellehetetlenítenék a rezsivédelmet
Ha máshonnan kellene beszerezni a gázt és a kőolajat, akkor a kormány számításai szerint az 1,5 milliárd euróval többe kerülne Magyarországnak - mondta Gulyás Gergely a kormányinfón.


A szerdai kormányülésen kiemelten foglalkoztak Ukrajnával - kezdte a csütörtöki kormányinfót Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy folytatta: a kormány szerint az Európai Bizottságban és az Európai Néppártban rendkívül rossz irányba haladnak a dolgok, mert eldöntötték, hogy Ukrajnát feltétel nélkül támogatják és gyorsított eljárással fel akarják venni az EU-ba.

A miniszter a fegyverszállítások folytatását, és az orosz kőolaj és gázszállítás importjának megszüntetéséről szóló terveket is kritizálta. Hozzátette, hogy Magyarországra aktuálisan ez utóbbi jelenti a legnagyobb veszélyt.

A kormány szerint ugyanis, ha máshonnan kellene beszerezni a gázt és a kőolajat, az 1,5 milliárd euróval többe kerülne Magyarországnak. Az áram és a gáz ára kétszeresére és két és félszeresére növekedne Gulyás szerint.

„Ez a rezsivédelem ellehetetlenítését jelentené, ezért mindent meg fogunk tenni ezek ellen a brüsszeli tervek ellen”

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy ehhez szövetségeseket keresnek az EU-ban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: