„A harc a gyilkosok és felbujtóik ellen közös harcunk” – mondta Angela Merkel a bécsi terrortámadásra reagálva
A támadást több német vezető politikus is elítélte. A határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség potsdami központjában pedig bejelentették, hogy megerősítették a német-osztrák határ védelmét.
A harc a gyilkosok és felbujtóik ellen közös harcunk. Mi, németek, osztrák barátaink mellett állunk, részvéttel és szolidárisan - jelentette ki a német kancellár. Mint írta, lélekben együtt van a megtámadott osztrák főváros lakóival és a támadókkal szembeszálló rendőrökkel.
Heiko Maas külügyminiszter Twitter-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy fel kell venni a harcot a társadalmat megosztani akaró gyűlölettel szemben.
Christina Lambrecht szövetségi igazságügyi miniszter kiemelte, hogy az iszlamista terror akut és nagyon súlyos veszély Európában. Hozzátette, hogy teljes erővel szembe kell szállni a gyűlölettel és az erőszakkal.
A támadást elítélte a német politika és társadalom számos további vezetője is.
A harc a gyilkosok és felbujtóik ellen közös harcunk. Mi, németek, osztrák barátaink mellett állunk, részvéttel és szolidárisan - jelentette ki a német kancellár. Mint írta, lélekben együtt van a megtámadott osztrák főváros lakóival és a támadókkal szembeszálló rendőrökkel.
Heiko Maas külügyminiszter Twitter-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy fel kell venni a harcot a társadalmat megosztani akaró gyűlölettel szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Emmanuel Macron szingapúri látogatása során egy biztonságpolitikai konferencián szólt Kínához.
A francia elnök arra figyelmeztette Pekinget, hogy ha nem tesz többet Észak-Korea visszafogásáért, akkor számíthat arra, hogy a NATO fokozza jelenlétét Ázsiában,
Macron szerint Észak-Korea nemcsak hadianyaggal segíti Oroszországot az ukrajnai háborúban, hanem katonákat is küld a kurszki frontra. Az ázsiai diktatúra a koreai háború óta jelentős tüzérségi készleteket halmozott fel. A francia elnök azt is kiemelte, hogy az észak-koreai katonák sokszor abban a hitben vonulnak harcba, hogy csupán kiképzésen vesznek részt.
Felszólalásában
Macron arra is figyelmeztetett, hogy a II. világháború utáni nemzetközi rend összeomlása és a nukleáris fegyverkezés újraindulása reális veszélyt jelent.
A francia elnök – a hagyományos francia retorikának megfelelően – az ázsiai országokat arra kérte, hogy tartsanak egyenlő távolságot az Egyesült Államoktól és Kínától.
A francia államfő Észak-Koreát Kína vazallusának nevezte, ugyanakkor a Foreign Affairs gyűjtése szerint a két ország kapcsolatát a múltban is több konfliktus terhelte, és Peking nem nézi jó szemmel Oroszország katonai támogatását sem.
Franciaország korábban nem támogatta a NATO keleti irányú terjeszkedését. 2023-ban például Párizs megvétózta egy Japánba tervezett NATO-összekötő iroda létrehozását.
Emmanuel Macron szingapúri látogatása során egy biztonságpolitikai konferencián szólt Kínához.
A francia elnök arra figyelmeztette Pekinget, hogy ha nem tesz többet Észak-Korea visszafogásáért, akkor számíthat arra, hogy a NATO fokozza jelenlétét Ázsiában,
Magyar Péter: A Tisza állami támogatás nélkül, a jogszabályokat mindenben betartva, teljesen átláthatóan működik
Az elnök tájékoztatása szerint a párt 2024-ben a magyar emberek támogatásából csaknem 819 millió forint bevételre tett szert, a webshop-on keresztül történt értékesítések pedig több mint 128 millió forint bevételt hoztak.
A Tisza Párt elkészítette és a honlapján közzétette, a releváns hatóságoknak pedig megküldte a 2024. évi beszámolóját.
„A Tisza egészen egyedülálló módon, mindenféle állami támogatás nélkül, a jogszabályokat mindenben betartva, teljesen átláthatóan működik,
sok tízezer magyar állampolgár kisebb és nagyobb, egyszeri és rendszeres támogatásának köszönhetően. A TISZA sem külföldi, sem készpénzes adományt nem fogadott és nem fogad el.” – írta péntek esti posztjában Magyar Péter.
A Tisza elnöke arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy
a párt 2024-ben a magyar emberek támogatásából 818.972.927,- forint bevételre tett szert,
a webshop-on keresztül történt értékesítések pedig 128.348.702,- forint bevételt hoztak.
Magyar kiemelte: a Tisza számára magánszemélyek által nyújtott támogatás több, mint amit a Fidesz kapott magánszemélyektől, majd hozzátette: a Tiszán kívül mindegyik országgyűlési párt óriási állami támogatást kap és kapott.
„Büszkék vagyunk és végtelenül hálásak, hogy a ti támogatásotoknak köszönhetően karnyújtásnyira vagyunk a rendszerváltástól. Megköszönjük, ha a jövőben is tudjátok támogatni a TISZA működését és ezáltal egy emberséges Magyarország felépítését” – fogalmazott Magyar Péter.
A TISZA elnöksége mindössze egyetlen egyedi támogatást nem fogadott el. Ez egy ismert végrehajtótól érkezett. „Ezt a összeget megkíséreljük visszautalni. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, úgy ezt az összeget egy kilakoltatott családnak ajánljuk fel” – zárult Magyar Péter bejegyzése.
A Tisza Párt elkészítette és a honlapján közzétette, a releváns hatóságoknak pedig megküldte a 2024. évi beszámolóját.
„A Tisza egészen egyedülálló módon, mindenféle állami támogatás nélkül, a jogszabályokat mindenben betartva, teljesen átláthatóan működik,
sok tízezer magyar állampolgár kisebb és nagyobb, egyszeri és rendszeres támogatásának köszönhetően. A TISZA sem külföldi, sem készpénzes adományt nem fogadott és nem fogad el.” – írta péntek esti posztjában Magyar Péter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Máris megvan az új országos tisztifőorvos: ő lesz Müller Cecília utódja
Június 1-től Surján Orsolya látja el az országos tisztifőorvosi feladatokat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ élén. Elődje, Müller Cecília nyugdíjba megy.
Ahogy már beszámoltunk róla, Müller Cecília, a a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) országos tisztifőorvosa hosszú és eredményes szakmai pályafutását követően május 31-én nyugdíjba vonul. Az országos tisztifőorvosi feladatokat június 1-jétől Surján Orsolya látja el, aki korábban helyettes országos tisztifőorvosként dolgozott, adta hírül az NNGYK.
Surján Orsolya több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a járványügy, a népegészségügy, a hatósági feladatellátás és az egészségpolitika területén.
2001 óta az egészségügyi ágazat különböző területein dolgozott, többek között kórházhigiénikusként, infektológusként, megyei tisztifőorvosként.
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, majd az Országos Közegészségügyi Intézmény vezetője volt, így népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatok területén egyaránt mély és átfogó tapasztalatot szerzett – olvasható a közleményben.
A közlés szerint az új országos tisztifőorvos közegészségügyi helyettese Szabó Enikő, a gyógyszerészeti helyettes Pálffyné Poór Rita, az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes Torma Albert lett.
Müller Cecília 2018 októberétől állt az NNGYK jogelődje, majd a gyógyszerhatósággal összevont intézmény élén. Vezetése alatt az intézmény meghatározó szerepet töltött be a Covid-19 világjárvány elleni védekezésben, valamint számos közegészségügyi és gyógyszerészeti fejlesztést koordinált. Munkássága hozzájárult a közegészségügyi és járványügyi rendszer biztonságához, és hosszú távú hatást gyakorolt az ágazatra – írták.
Müller Cecília nyugállományba vonulása alkalmából Pintér Sándor belügyminiszter elismerését és köszönetét fejezte ki a több évtizedes, kimagasló szakmai tevékenységéért – áll a közleményben.
Ahogy már beszámoltunk róla, Müller Cecília, a a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) országos tisztifőorvosa hosszú és eredményes szakmai pályafutását követően május 31-én nyugdíjba vonul. Az országos tisztifőorvosi feladatokat június 1-jétől Surján Orsolya látja el, aki korábban helyettes országos tisztifőorvosként dolgozott, adta hírül az NNGYK.
Surján Orsolya több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a járványügy, a népegészségügy, a hatósági feladatellátás és az egészségpolitika területén.
2001 óta az egészségügyi ágazat különböző területein dolgozott, többek között kórházhigiénikusként, infektológusként, megyei tisztifőorvosként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázárék megszavazták: 3,8 milliárdos osztalékot fizet a GYSEV Cargo Zrt.
A GYSEV Cargo tavaly megduplázta a profitját, most pedig 3,8 milliárd forint osztalékot fizetnek ki belőle. Az osztrákok már nem szólhatnak bele, ki mit visz haza.
Megszavazták, hogy 3,8 milliárd forint osztalékot fizet a GYSEV Cargo Zrt. A pénz a cég tulajdonosához, a GYSEV Zrt.-hez kerül, két részletben: 2025. június 30-ig 2 milliárd, december 31-ig pedig 1,8 milliárd forint kifizetését írja elő az alapítói határozat. A szöveg szerint az összeg „az egyedüli részvényes, a GYSEV Zrt. részére” jár. A dokumentumban nem szerepel, hogy ebből a miniszterelnök veje is részesedne. A döntést a május 21-i közgyűlésen hozták meg.
Az osztrák fél – aki korábban még vétózhatott volna – ezúttal már nem tudott beleszólni, mivel tavaly októberben a magyar állam, pontosabban az Építési és Közlekedési Minisztérium tőkeemelést hajtott végre a GYSEV Zrt.-ben.
Így 75,01 százalékos tulajdonrészt szerzett, az osztrákoknak pedig 25 százalék alatti részesedésük maradt.
A GYSEV Cargo Zrt. 2023-ban 623 millió forint adózott eredményt ért el. Ez több mint kétszerese a 2022-es 257 milliós nyereségnek. A cég árbevétele 3,4 százalékkal nőtt, 22,9 milliárd forint lett. A piaci kilátásokat a szakértők kedvezőnek tartják.
A GYSEV Cargo a GYSEV Zrt. szállítmányozással foglalkozó leányvállalata. Tavaly decemberben jelentették be, hogy a Waberer’s Nyrt. megvásárolja a cég 62,5 százalékos tulajdonrészét. A közlemény szerint a Waberer’s az adásvétel lezárása után további, várhatóan 2 milliárd forintos tőkeemelést is végrehajt a GYSEV Cargóban. Így a részesedése 70 százalékosra nőhet, a GYSEV pedig 30 százalékot tart meg. Az ügylet zárását 2025 első félévének végére tervezik.
Az anyacég, a GYSEV Zrt. tavaly 34,3 milliárd forint árbevételt ért el, ami 16,8 százalékkal magasabb az előző évinél. A nyeresége viszont csökkent: 1,3 milliárd forint volt 2023-ban, szemben az előző évi 2,9 milliárddal. Ebből nem fizettek osztalékot, a teljes összeget az eredménytartalékba helyezték.
Megszavazták, hogy 3,8 milliárd forint osztalékot fizet a GYSEV Cargo Zrt. A pénz a cég tulajdonosához, a GYSEV Zrt.-hez kerül, két részletben: 2025. június 30-ig 2 milliárd, december 31-ig pedig 1,8 milliárd forint kifizetését írja elő az alapítói határozat. A szöveg szerint az összeg „az egyedüli részvényes, a GYSEV Zrt. részére” jár. A dokumentumban nem szerepel, hogy ebből a miniszterelnök veje is részesedne. A döntést a május 21-i közgyűlésen hozták meg.
Az osztrák fél – aki korábban még vétózhatott volna – ezúttal már nem tudott beleszólni, mivel tavaly októberben a magyar állam, pontosabban az Építési és Közlekedési Minisztérium tőkeemelést hajtott végre a GYSEV Zrt.-ben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
