A háborúban megerőszakolt nőknek állítanak emlékművet Budapesten
A Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Történeti Múzeummal és Budapest Főváros Levéltárával közösen támogatja a „Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete” című programot, és kezdeményezi Budapesten az áldozatok emlékművének felállítását - derült ki a fővárosi önkormányzat keddi sajtótájékoztatóján.
A tervek szerint 2023 tavaszán adják majd át a Háborúkban megerőszakolt nők emlékművét Budapesten. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az emlékmű megvalósítására a jövő nyárig kiírják a nemzetközi pályázatot, ezt megelőzően előadás-sorozatot és nemzetközi konferenciát tartanak a témában.
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt:
egy közösség életét döntően meghatározza, miként emlékszik a történetére, a közösséghez tartozók történetére.
Úgy fogalmazott: „a rendszerváltás óta sokszor, sokféleképpen és többnyire szenvedélyektől telten, indulatosan beszélünk a múltunkról. Egyre többször kizárólagosságra törekedve és versengve.”
A főpolgármester-helyettes azt mondta, az emlékeknek van egy területe, amelyről alig esett szó az elmúlt évtizedekben, holott sok embert érint.
„A háborúban megerőszakolt nők egyedül maradtak a traumáikkal, nem beszélhettek róla, és ez meghatározó volt saját és családjuk, valamint a társadalom sorsában”.
„Mindezért fontos, hogy nyilvánosan emlékezzünk rájuk és az őket övező hallgatásra” - tette hozzá.
Hangsúlyozta azt is: nem szeretnének „még egy olyan emlékművet, amelyet az éppen regnáló hatalom a saját történelemszemléletét előtérbe helyezve ráoktrojál a társadalomra, és adott esetben a saját ízlésével is ugyanezt teszi.”
A sajtótájékoztatón jelen voltak az előkészítést felügyelő állandó bizottság tagjai: András Edit művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa, Kenyeres István történész, levéltáros, címzetes egyetemi tanár, a Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója, Mélyi József művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, Népessy Noémi történész, közgazdász, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és Pető Andrea történész, az MTA doktora, a Central European University egyetemi tanára.
Népessy Noémi elmondta, a bizottság februártól működik, és az elmúlt négy hónapban elkészítették a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című programot.
Ennek első eleme a szeptember 17-én induló hat részből álló előadás-sorozat lesz.
A bemutatók történelmi része a háborúkkal járó erőszak történetét ismerteti meg a tatárjárástól napjainkig, míg a művészettörténeti előadások résztvevői áttekintik a háborúkban megerőszakolt nők megjelenítésének típusait a történeti előzményektől a kortárs ábrázolásokig.
Ezt követi majd 2021 tavaszán egy nemzetközi konferencia, 2021 június 30-ig pedig megjelenik a nemzetközi tervpályázat, amelyet a tervek szerint 2021. október végéig bírálnak el. A Fővárosi Közgyűlés határozata erről 2021 decemberében születhet majd meg, az emlékmű kivitelezése 2022 elején kezdődhet meg az elképzelések szerint. Az elkészült pályaműveket a Budapest Galériában egy kamarakiállításon lehet majd megtekinteni.
