A gyilkos bébiszitter visszatér A kéz, amely a bölcsőt ringatja remake-jében – kár, hogy ijesztgetés helyett álomba ringat minket
1992-ben mutatták az Egyesült Államokban (a magyar mozikba csak 1993 júniusában érkezett meg) Curtis Hanson A kéz, amely a bölcsőt ringatja című thrillerét, amelyben Peyton, egy megkeseredett, terhes özvegy (Rebecca De Mornay) elveszíti a gyermekét (miután a szexuális ragadozó férjét tetten érik, aki emiatt öngyilkos lesz), és bosszúhadjáratba kezd a férje egyik áldozata, Claire (Annabella Sciorra) és annak családja ellen, amikor felveteti magát hozzájuk (eltitkolva kilétét) bébiszitterként. A forgatókönyvet saját ötletéből Amanda Silver szállította, aki később blockbusteríró lett olyan filmekkel, mint A majmok bolygója: Lázadás, A majmok bolygója: Forradalom, a Jurassic World, az Avatar: A víz útja, A majmok bolygója: A birodalom vagy az Avatar: Tűz és hamu. Az alacsony költségvetésű film nagy siker lett az USA-ban, ahol 88 millió dollárt keresett, s ezzel az 1992-es év kilencedik legtöbb pénzt hozó filmje lett.

A remake-láz pedig, mint tudjuk, továbbra is megállíthatatlan, hiszen amikor olyan klasszikusokat próbálnak újra lenyomni a torkunkon, mint például a Psycho, a Ben Hur, a Poltergeist – Kopogó szellem, a Bosszúvágy, az Egyenesen át, A köd, a Találd ki, ki jön ma vacsorára!, A hét mesterlövész, a Rémálom az Elm utcában, az Oldboy, az Ómen, a Holtpont, Az emlékmás, A vesszőből font ember vagy a Berlin felett az ég, akkor miért pont A kéz, amely a bölcsőt ringatjából ne készítenének modernizált változatot?
Az új film sztorija szerint a terhes ügyvéd, Caitlyn Morales (Mary Elizabeth Winstead) feladata, hogy képviselje Polly Murphyt (Maika Monroe), egy fiatal nőt, akit kilakoltatás és hajléktalanság fenyeget. Röviddel az első találkozásuk után Caitlyn megszüli a második lányát, Josie-t, miközben küzd az anyaság, a karrier és a szeszélyes idősebb gyermeke, Emma (Mileiah Vega) közötti egyensúly megteremtéséért.

Amikor Caitlyn és Polly újra összefutnak, a lány felajánlja segítségét a család dadájaként. Hamarosan nélkülözhetetlenné válik Moralesék számára, mivel melegségével és figyelmességével megnyeri mind Emma, mind Caitlyn férje, Miguel (Raúl Castillo) szívét. Azonban a nyugodt viselkedése valami mást rejt… Polly megpróbálja úgy intézi a dolgokat a családban, hogy Caitlyn rossz anyának és őrültnek tűnjön, akinek egy idő után feltűnik a látszólag tökéletes dadus ártó szándéka…
A kéz, amely a bölcsőt ringatja elkészítése mögött komolyabb indokot vagy értelmet nem látunk annál, mint hogy megismertesse ezt a sztorit olyan nézőkkel, akik nem hajlandóak 10-20 évnél régebbi filmeket nézni, mivel némi aktualitás mellett (pl. a főszereplő család egy kevert rasszú házasságból állt össze, illetve Polly – állítólag – leszbikus, Caitlyn pedig biszexuális, így ez is ad egy plusz élt, bár nem sokat kezdenek vele az alkotók) az égadta világon semmivel sem turbózta fel Curtis Hanson eredetijét.
Igaz, ez nem Maika Monroe (Nyárutó, The Guest, Valami követ, A függetlenség napja: Feltámadás, Longlegs: A rém) hibája volt, aki amúgy jól hozza a titkolózó, behízelgő szittert, és nem kevésbé kiváló társa Mary Elizabeth Winstead (Die Hard 4.0: Legdrágább az életed, Halálbiztos, Scott Pilgrim a világ ellen, Cloverfield Lane 10, Fargo-sorozat, Gemini Man, Ahsoka), aki hitelesen jeleníti meg a nyugodt, kiegyensúlyozott családanyából az őrület szélére sodródó, folyton gyanakvó nővé változás fázisait.

Pedig jó kis hollywoodi kitörési lehetőség lehetett volna a mexikói rendezőnő, Michelle Garza Cerverának, aki a hazai filmjeivel és sorozataival már bizonyította, hogy ért a feszültségkeltéssel. Ezt a projektet azonban, sajnos, most gyengén nevelgette.


