SZEMPONT
A Rovatból

„A gyerekekre veszélyesebb az omikron” - beszélgetés dr. Duda Ernő virológussal az 5-11 évesek oltásáról

A Szegedi Tudományegyetem professzorát arról kérdeztük, miként látja a legfiatalabbak oltásának szükségességét.


Az ismeretségi körömben sokan beadatták már 5-11 év közti gyermekeiknek a koronavírus elleni védőoltást, sokan nem. A gyermekeink miatti aggódás természetes. Dr. Duda Ernő szaktekintély a területén. A beszélgetés során végig úgy éreztem, az egyik legjobb szakemberrel hozott össze a sors, aki ráadásul szemléletesen és érdekesen tud minden kérdésemre választ adni.

– Találkozott mostanában a közösségi médiában terjedő oltásról lebeszélő írásokkal? Mi a véleménye róluk?

– Az álhírek és rémhírek egyfajta hidegháború részét képezik, nem egy-egy ember találja ki őket, hanem tudatosan irányítottak, egyes vakcinák lejáratására jöttek létre. Menjünk sorban. Ha a messenger-alapú vakcinákkal - pl. Pfizer, Moderna - oltanak be valakit, a messenger RNS életideje az emberi sejtekben néhány óra. Vagyis ha engem ma délben beoltanak ezzel a védőoltással, akkor estére, de

másnap reggelre egészen biztosan a világon semmi nem marad meg az oltásból. A szervezetem tökéletesen lebontja, kiürül. Nyoma sincs: csak az általa kiváltott védelem marad.

Az, hogy ez beépül az emberi génállományba, meg meddőséget okoz, meg hogy féregpete van az oltóanyagban, vagy mikrochip - ez mind képtelenség, tudatosan terjesztett szélhámosság.

– Az oltás mellékhatásairól beszélne? Saját tapasztalatból is látom, hogy léteznek ilyenek, illetve utóhatások is.

– Azt, hogy az oltás után valaki belázasodik, nem mellékhatásnak hívjuk, hanem az az oltás természetes hatása, hiszen azért oltunk, hogy az immunrendszernek felkeltsük a figyelmét. Az utána jelentkező tünetetektől nem kell félni, mert azt jelentik, hogy az immunrendszer reagált az oltásra. Az oltás mellékhatása az, ami "nem kellene feltétlenül, hogy legyen". Például a vektorvakcinákkal (AstraZeneca, Szputnyik, Janssen) oltott középkorú nők között rendkívül kis gyakorisággal előfordul vérrögképződés.

Ám ha valaki ma beül az autóba Magyarországon, nagyobb eséllyel hal meg autóbalesetben, mint egy ilyen mellékhatástól.

A gyermekek immunrendszere sokkal hatásosabban működik, ezért kell nekik jóval kisebb dózist adni. Mégis sokkal jobb védettség alakul ki a gyerekekben. Nem véletlenül adjuk a legtöbb védőoltást egész pici gyerekeknek, mert náluk működik a legjobban, és náluk a legkisebb bármely komplikáció esélye.

– Az 5-11 éves korosztály a Pfizer vakcinát kapja.

– Nem véletlenül. Már körülbelül egymilliárd ember oltott a világon, és az derült ki a kutatásokból, hogy a leghatásosabb, legkevesebb mellékhatással rendelkező két oltás a Moderna és a BioNTech, azaz a Pfizer-féle.

– Amerikában előbb kezdték el oltani az 5-11 éves korosztályt, mint nálunk. Nagyobb a tapasztalat az utóhatásokról. Miről kell tudnunk?

– Ezek két-három nap alatt lecsengenek. A karfájdalom ellen jó, ha a gyermek jó sokat használja a karját, a keringés széthordja onnan a kis gyulladást.

Egy-két napra akár be is lázasodhat. Még egyszer mondom: ez egy immunreakció, vagyis jó hatás. Persze mindenki másként reagál, hiszen mindenkinek különböző az immunrendszere.

– Azért oltjuk a gyermekeket, mert a vírus eltűnését próbáljuk elősegíteni a társadalmi és egyéni felelősségvállalás szintjén. Másrészt a komolyabb poszt-Covid-tünetektől védjük őket, ha jól tudom.

– Jelen pillanatban az Egyesült Államokban tízszer annyi gyermek van kórházban, mint tavaly volt. Ennek az az oka, hogy a legújabb variáns, az omikron veszélyesebb a gyerekekre nézve. A vírus kezd rájönni arra, hogy érdemes a fiatalokat "harapni", mert az idősebbek túlnyomó része be van oltva, így őket kevésbé tudja megfertőzni.

– A vírus a mutálódásával találja meg a legmegfelelőbb "áldozatait"...

– Igen. Azért is terjed jobban a gyerekek között, mert egy gyermek egy nap alatt jóval több másik emberrel találkozik, mint például egy nyugdíjas. Ha egy gyerek beteszi a lábát az iskolába, máris ötszáz másik gyerekkel kapcsolatba kerül.

– Nem beszélve az óvodásokról. A gyermekeknél is sokkal veszélyesebb a poszt-Covid, mint az oltás mellékhatása, akárcsak a felnőttek esetében?

– Így van. Milyen intenzív az óvodások között a kapcsolat... Mint a népdal, a játék is szájról szájra jár az óvodások között. Hiába nem nagyon veszélyes a gyerekekre ez a fertőzés, biztos, hogy sokkal nagyobb a kockázata a nem-oltásnak, mint az oltásnak. Tudjuk azt, hogy tünetmentes gyerekek, akikről a szüleik nem is tudták, hogy átestek a fertőzésen, két-három hónap múlva bekerülhetnek az intenzív osztályra például sokszervi érgyulladással. Tudjuk a hátterét: a vírus aljas, és így teszi a dolgát.

Tünetmentes fertőzés után is nagyon súlyos tünetek jelenhetnek meg később. Ez az, amit poszt-Covidként neveztek el. A másik: gyerekeknél eddig még nem láttam adatot, viszont a nem oltott felnőtteknél a fertőzést követően a kognitív képességekben nagyon súlyos romlás következhet be.

Elbutul az illető. Tehát Isten ments, hogy a gyerekeknél ez előforduljon. A kutatások alapján tudjuk, hogy az oltatlanok fertőződését követően autoimmun folyamatok indulhatnak be. Ezek károsítják az ereket, rontják a légzést, szív- és vesekárosodást, szorongásos tüneteket, depressziót és zavart gondolkodást (brain fog) okozhatnak.

– Az oltásellenes elméletek egyike a génmanipuláció. Érdekelne erről a szakmai véleménye.

– Elmondom, ez miért nem lehetséges. Ha valakibe bejuttatják bármely típusú vakcinát, a Sinopharm kivételével mindegyik esetében az történik, hogy az emberi sejttel termeltetjük meg azt a bizonyos S-fehérjét, ami ellen kialakul a védettség. Ezekbe a sejtekbe bejuttattuk a mRNS-t vagy az S fehérje génjét. De abban a pillanatban, ahogy kialakul a védettség, azaz az első oltás után hozzávetőlegesen 4-5 nappal megjelennek a szervezetünkben a vírusellenes T-limfociták. Ezek olyan T-sejtek, amelyek elpusztítják azokat a sejteket, amelyekbe mi bejuttattuk a messengert vagy a DNS-t.

Nem épül be a DNS a mi génjeink közé, de még ha úgy is lenne, hogy genetikailag módosított sejtek alakulnának ott ki, az immunrendszer első dolga az lenne, hogy ezeket elpusztítsa.

Mint mondtam, ezért van, hogy a Pfizer és a Moderna beadása után röviddel semmi nincs az oltásból a szervezetünkben, ami a vakcinából származik. De ha maradna is valami, azt 3 nap múlva az immunrendszer elpusztítaná. Ez a vakcina működésének lényege: a vírussal fertőzött sejtben megjelenik az S-fehérje, mert ott szaporodik benne a vírus. Ezeket kell a T-sejteknek elpusztítani. De a védőoltással módosított sejtek is ugyanerre a sorsra jutnak, őket is elpusztítják a T-sejtek.

– Hormonális változásokra, amire példa van ciklussal már rendelkező nőknél, lehet-e számítani a kisebb gyermekeknél?

- Olyan ciklusba, ami még ki sem alakult, nem tud belezavarni. Az ilyen tünetek mögött más folyamatok állnak. Mindenkiben lehet valamilyen autoimmun folyamat. Ennek az az oka, hogy akárhányszor valamilyen kórokozó megfertőz minket, az a számára óriási előny, ha hordoz egy molekuláris mintázatot, ami megegyezik a gazda valamilyen részével. A Zika-vírusnak van egy olyan darabkája például, ami úgy néz ki, mint egy fehérje az ember agyában. Emiatt az ember immunrendszere nem védekezik ellene egy ideig, mert sajátnak tekinti. De amikor már egy csomó sejtet elpusztít a vírus, komoly tünetek vannak, és tudjuk, hogy baj történt. Ilyenkor kialakul egy immunfolyamat, ami megszabadít a vírustól, de közben megtámadja az agynak azt a bizonyos fehérjéjét is, mert azt hiszi, az is a Zika. Ez is egy példa rá, hogy az emberek egy részében autoimmun folyamatot válthat ki egy fertőzés. Az egyes típusú, gyermekeknél megjelenő cukorbetegség is egy vírusfertőzésre vezethető vissza, és egy autoimmun-folyamatra. Mindez azért érdekes, mert majdnem mindenkiben egy korábbi betegség miatt van egy erősebb vagy gyengébb autoimmun-folyamat. Ezért van az, hogy minden öregembernek fájnak az ízületei, vagy izomgyulladása van - ezek gyakran korábbi fertőzések következményei.

– Azt akarja mondani, hogy eszerint egy-egy oltást sem vesz félvállról a szervezet?

– Igen. Az oltás olyan az immunrendszernek, mint amikor megszólal egy légvédelmi sziréna. Az immunrendszer is hisztis lesz, és ilyenkor az autoimmun folyamatok felerősödhetnek. Aztán elcsendesedhetnek.

– Miért biztatna a gyermekek oltására még?

– Amikor a gyerekeket beoltjuk, nem csak a gyermeket, hanem a szüleinket, nagyszüleinket is védjük. Tegyük fel, hogy a gyermeknek semmiféle tünete nincs, de hordozza a vírust, hazajön az iskolából, és megöleli a nagymamát. Lehet, hogy ezzel átad neki egy jó adag vírust. A nagyi nem tudja, hogy a gyerek fertőzött, mert tökéletesen egészségesnek néz ki. Az idős ember immunrendszere nincs ilyesmire felkészülve. Korábbi évszázadokban csak az első 10-15 évben kellett az immunrendszernek új kórokozókra válaszolnia, hiszen az emberek nem utaztak más kontinensre, hamar az összes olyan, az adott területre jellemző vírussal, baktériummal, egyéb kórokozóval megismerkedtek. Nem volt evolúciós előny a hosszan reagáló immunrendszer, mert a várható élettartam soha nem haladta meg a 30-35 évet. Ha létezik majd százezer év múlva is az emberi faj, valószínűleg hosszabban fog az immunrendszere működni. De jelenleg sok 55 vagy 60 éves ember immunológiailag többé-kevésbé „megérett a halálra”.

A környezetemben is van olyan ember az idősebb korosztályból, aki megkapta a három oltást, gyakorlatilag még sincs semmiféle védettsége. Azért, mert elmúlt hetvenéves. Ezeket az embereket is tudjuk azzal kímélni, ha a gyerek be van oltva.

Sok nagyszülő nem csináltat ellenanyag-tesztet, nem tudhatja, ha nincs védettsége. Őket el tudja "tenni láb alól" a boldogan hazaszaladó, egészségesnek tűnő, de fertőző gyermek. A gyerekeknél a vírus ezért nem tudja őket nagyon megbetegíteni: a védekezés első frontvonala, a határőrök, akik először találkoznak szembe az ellenséggel, azok az interferon nevű fehérjék. Az interferon mobilizálja az immunrendszert, másrészt megakadályozza a fertőzést, kialakul a sejtekben egy vírusellenes állapot. A gyerekeknél ez nagyon jól működik, magyarul megállítják a határon a vírust. De a vírus hordoz magával hat olyan gént, aminek az a feladata, hogy az interferon termelődését és működését megakadályozza. Tudjuk, hogy minél idősebb valaki, valamiért egyre rosszabbul működik az interferon-rendszer.

– Egy amerikai tanulmány szerint a tavaly tél végén beoltott 8 millió emberből több, mint négyezernél alakult ki szívizom-gyulladás az oltás után. Sok szülő emiatt is aggódik.

– Két szívizomgyulladás között is hatalmas különbség van. Felnőtt sportolóknál például előfordul az, hogy oltatlanul, a Covid-fertőzés után három-négy hónappal rosszul érzi magát az illető. És kiderül, hogy nagyon súlyos szívizomgyulladása van, ami hónapok alatt (!) gyógyul. A Pfizert követő szívizomgyulladás (ilyet eddig csak felnőtteknél figyeltek meg) alig okoz tüneteket, és körülbelül egy-két hét alatt gyógyul.

A gyerekek baromi jól reagálnak az oltásra, gyorsan nagy védettségük alakul ki.

Ha pedig közben megbetegszenek, és ezért nem kaphatják meg a második oltást, immunológiai szempontból ugyanakkora válasz alakul ki három hét vagy akár hat hét után beadott oltás is. Viszont ha egy gyermek be van oltva, biztos, hogy nem alakulnak nála poszt-Covid-tünetek.

– Mit kellene mondanom, ha arról szeretnék valakit meggyőzni, hogy ne utasítsa el az oltást?

– Azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának higgyen, ne a szomszédasszonynak, aki mindenféle áltudományos dolgokat terjeszt.

Az Akadémia honlapja nem hazudik, sok fontos információt tartalmaz. A Facebookon terjedő mindenféle butaságot miért hiszik el az emberek? A gyermeke már korábban is kapott sokféle oltást, és nem lett belőle krokodil, nem lett hat feje.

– Mi a helyzet azokkal a gyerekekkel, akik átestek a Covidon? A poszt-Covid-tüneteik enyhülhetnek, ha megfelelő idő elteltétől megkapják az oltást?

– Általában igen. A gyerekekről nem nagyon vannak még adatok, de a felnőtteknél az esetek egy jelentős részében az oltás után a poszt-Covid-tünetek egy része vagy akár az összes eltűnik. Minden immunrendszer persze másként működik, de nagy általánosságban elmondható, hogy enyhülnek, megszűnnek a tünetek és jobban eltűnnek, ha az illető kap a fertőzés után egy elmaradt védőoltást. Ez alapján feltételezhető, hogy a gyermekeknél is így fog történni. Helyreteszi az oltás azt az immunfolyamatot, amit a vírus tudatosan elrontott. A vírus jól megél abból, hogy „hülyét csinál” az immunrendszerből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: