A fideszes szavazók egyharmada is támogatja a tanárok tiltakozását
A Publicus Intézet felmérésben a válaszadók 72 százaléka nem értett egyet azzal az állítással, hogy csak akkor lehet emelni a pedagógusok bérét, ha erre pénzt ad az EU.
A fideszes szavazók egyharmada is a tiltakozó tanárok mellett áll - derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített reprezentatív felméréséből. A politikai megosztottság azonban ebben a kérdésben is jelentős.
A kutatásban a megkérdezettek 96 százaléka nyilatkozott úgy, hallott már arról, hogy a pedagógusok polgári engedetlenséggel és sztrájkkal tiltakoznak többek között az alacsony bérek, a túlterheltség és a sztrájkjog törvényi korlátozása miatt.
A válaszadók 69 százaléka támogatja is a tanárok tiltakozását.
A kérdésben azonban jelentős a politikai megosztottság is: míg az ellenzéki szavazók döntő többsége, 96 százaléka támogatja a pedagógusokat, addig a kormánypártiak körében ez az arány 33 százalék. A magukat bizonytalan szavazónak tartó válaszadók körében 72 százalékos volt a tanárok támogatottsága.
A felmérésben résztvevők 33 százalékának van iskoláskorú gyereke, közülük pedig
72 százalék mondta azt, hogy támogatnák a pedagógusok munkabeszüntetését azzal, hogy sztrájk idején nem vinnék be az iskolába a gyermekét, vagy idősebb gyerek esetén hozzájárulnának, hogy ne menjen iskolába.
Ha ezt a kérdést pártreferencia alapján nézzük, akkor kiderül, hogy a kormánypárti szülők közül is negyven százalék támogatná ilyen formában a tanárok munkabeszüntetését.
A kutatásban arra is rákérdeztek, egyetértenek-e azzal a gyakorlattal, amely szerint a sztrájkoló tanároktól több bért vonnak le, mint amennyit órájuk elmaradt a munkabeszüntetés miatt. A kormánypártiak 62 százaléka inkább nem ért egyet ezzel, 19 százalékuk pedig elfogadhatónak tartja ezt. Az ellenzékiek 96 százaléka, a bizonytalan politikai hovatartozásúak 87 százaléka szerint ez a gyakorlat inkább nem elfogadható.
A megkérdezettek 72 százaléka nem értett egyet azzal a kormányzati állítással, hogy csak akkor lehet emelni a pedagógusbéreket, ha az Európai Unió pénzt ad erre.
Azok aránya, akik teljesen vagy inkább a kormány álláspontja felé hajlanak, összesen 20 százalék volt.
A Publicus Intézet telefonos adatfelvétele 2022. október 3-6. között történt, a mintába 1007 fő került. A kutatás eredményeként kapott adatbázis a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív.
A fideszes szavazók egyharmada is a tiltakozó tanárok mellett áll - derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített reprezentatív felméréséből. A politikai megosztottság azonban ebben a kérdésben is jelentős.
A kutatásban a megkérdezettek 96 százaléka nyilatkozott úgy, hallott már arról, hogy a pedagógusok polgári engedetlenséggel és sztrájkkal tiltakoznak többek között az alacsony bérek, a túlterheltség és a sztrájkjog törvényi korlátozása miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videókon a Moszkvát ért eddigi legnagyobb ukrán csapás: Lángokban egy finomító, legalább kétszáz drón hatolt be a főváros légterébe
Bár az orosz fél csaknem 200 drón sikeres lelövéséről számolt be, az ukrán támadás így is komoly károkat okozott a fővárosban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a teljes műveletben mintegy ezer drón vett részt több orosz régió ellen.
Csütörtök pirkadatkor sűrű, fekete füstoszlop emelkedett Moszkva egére, miután az orosz fővárost a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte.
A kapotnyjai olajfinomítóban nagy robbanás rázta meg a komplexumot, miközben a város repülőtereit ideiglenesen lezárták, és a peremkerületekben is károk keletkeztek.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem csaknem 200 drónt semmisített meg, ami a korábbi, Moszkva ellen indított támadások során jelentett, jellemzően 100 alatti számoknál jóval magasabb – írja a Meduza.
A támadási hullámban 17 ember sérült meg, halálos áldozatról egyelőre nem érkezett jelentés. Azonban a csapásokban súlyosan megrongálódtak a Moszkva délkeleti részén található, kulcsfontosságú olajfinomító egységek.
A robbanásokról több, nemzetközi szerkesztőségek által is ellenőrzött videó terjedt el az interneten. Az egyiken jól látható, amint sűrű, fekete füst gomolyog a létesítmény egyik részéből, majd egy újabb robbanás rázza meg a komplexumot, amely a levegőbe repíti egy nagy méretű üzemanyagtartály tetejét.
A főváros környékén máshol is keletkeztek károk. Andrej Vorobjov, a Moszkvai terület kormányzója a TASZSZ állami hírügynökségnek elmondta, hogy a Moszkva melletti Zsukovszkijban egy lakóházat is dróntalálat ért. A támadás megrongálta az épület szerkezetét és több erkélyt, de a helyi hatóságok közlése szerint személyi sérülés itt nem történt.
Dozens of drones punched through Russian air defenses overnight, reaching the Moscow Oil Refinery just 14 km from the Kremlin.
The facility supplies around 40% of the Moscow region’s petrol and 50% of its diesel fuel. pic.twitter.com/NOIhMreLZj
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben reagált az eseményekre. Állítása szerint a támadások egy mintegy 1000 drónt felvonultató, összehangolt művelet részét képezték, amelynek célpontjai között Rosztov régió és az oroszok által megszállt donbászi területek is szerepeltek.
Az ukrán elnök szerint az akció indokolt volt. „Ez egy teljesen jogos válasz azokra az orosz támadásokra, amelyek városainkat és közösségeinket érték” – írta.
Zelenszkij hozzáfűzte: „Az elmúlt napokban minden szövetségesünk méltatta csapásaink pontosságát és hatékonyságát, valamint az Oroszország elleni szankciókat.
Ideje véget vetni a háborúnak, Oroszországnak meg kell tennie a szükséges diplomáciai lépéseket”
- írta Zelenszkij, aki maga is posztolt videókat:
Last night, our long-range sanctions once again reached the Moscow region – for the second time this week, the Moscow oil refinery was hit. Targets were also struck in the Rostov region and in temporarily occupied territories of Ukraine. This is a fully justified response to… pic.twitter.com/NhFl4FlT9L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 18, 2026
Ukrajna az utóbbi időben mindinkább azt a taktikát folytatja, hogy a háború közvetlenül is elérje az orosz polgárok mindennapjait, akiknek a Kreml propagandán keresztül azt kommunikálja, hogy ez egy országtól távol eső művelet. Kijev ezért támadta a múltban is a hatalmas kelet-európai ország energia-infrastruktúráját, most pedig a fővárost vette célba, demoralizáló céllal.
Az elmúlt hetekben több, nagyszabású akció is érte az orosz fővárost és környékét. Egy korábbi, szintén jelentős, halálos áldozatokat is követelő támadás során az ukrán erők közel 600 drónt vetettek be Oroszország 14 régiója ellen, válaszul a Kijev szerint napokon át tartó orosz légicsapásokra.
Egy másik alkalommal több mint 120 drónnal célozták a fővárost, és bár az orosz légvédelem a legtöbbet megsemmisítette, a lehulló roncsok miatt több lakóház is megsérült, és a támadásnak a főváros környéki településeken áldozatai is voltak.
Csütörtök pirkadatkor sűrű, fekete füstoszlop emelkedett Moszkva egére, miután az orosz fővárost a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte.
A kapotnyjai olajfinomítóban nagy robbanás rázta meg a komplexumot, miközben a város repülőtereit ideiglenesen lezárták, és a peremkerületekben is károk keletkeztek.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem csaknem 200 drónt semmisített meg, ami a korábbi, Moszkva ellen indított támadások során jelentett, jellemzően 100 alatti számoknál jóval magasabb – írja a Meduza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.
„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”
A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.
A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.
Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.
Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.
Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.
„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”
A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszavonták Matolcsy György díszpolgári címét Kecskeméten, még a Fidesz-KDNP is megszavazta
Rendeletet kellett módosítani hozzá, de a kecskeméti közgyűlés visszavonta Matolcsy György volt jegybankelnök díszpolgári címét. Az MNB-alapítványok botrányaira hivatkozó javaslatot a Fidesz–KDNP is támogatta.
Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.
A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.
A frissített szabályozás szerint a cím visszavonható, ha a kitüntetett közéleti, szakmai vagy társadalmi tevékenységével a település jó hírnevét súlyosan és bizonyíthatóan hátrányosan befolyásolja, illetve a közbizalmat súlyosan sértő magatartást tanúsít.
Az előterjesztés az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, a jegybanki alapítványi rendszerhez, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, valamint a helyi Neumann János Egyetemért Alapítványhoz köthető ügyekre hivatkozott.
A dokumentum szerint az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos megállapításokat tettek, amelyek nyomán büntetőeljárások és további vizsgálatok indultak.
A díszpolgári cím visszavonását a Szövetség a Hírös Városért frakciója már egy éve is kezdeményezte.
Nemrég nevezték meg az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjét, aki egy szintén kecskeméti tiszás képviselő lesz.
Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.
A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újra az utolsó helyen Magyarország az Eurostat friss fogyasztási rangsorában
Az Eurostat szerdán tette közzé a 2025-ös, vásárlóerő-paritáson mért egyéni fogyasztási adatait, amelyen Magyarország sereghajtó lett. Az ország Lettországgal holtversenyben, az uniós átlag 73 százalékán áll.
Lettországgal holtversenyben ismét Magyarországon a legalacsonyabb az egyéni fogyasztás az Európai Unión belül, miután az Eurostat tegnap frissítette a 2025-ös adatokat. Az új statisztika újra alátámasztja azt az állítást, amelyet Magyar Péter 2024 nyara óta hangoztat, miszerint Magyarország az EU legszegényebb országa – írja a Lakmusz.
A rangsor alján Észtország (74 százalék), valamint Bulgária és Szlovákia (holtversenyben 77-77 százalék) állnak, míg a lista élén Németország (120 százalék), Hollandia (119 százalék) és Ausztria (113 százalék) található.
A friss statisztika szerint mindkét országban az uniós átlag 73 százalékát éri el a vásárlóerő-paritáson mért tényleges egyéni fogyasztás (AIC), ami az életszínvonal egyik legfontosabb mutatója.
A tényleges egyéni fogyasztás a háztartások által igénybe vett összes árut és szolgáltatást méri, beleértve az állam által nyújtottakat is, mint az egészségügy vagy az oktatás. Fontos megjegyezni, hogy a magyar adat egyelőre előzetes, így a későbbi véglegesítés során még változhat a sorrend.
A mutatót a politikai vitákban mindkét oldal használja. Míg Magyar Péter az uniós sereghajtó pozícióval érvel, addig a kormányoldal más, kedvezőbb statisztikákra hivatkozik. Ilyen például a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya, amelyben Magyarország jobban áll az uniós átlagnál. Ugyanakkor korábban a parlamentben az AIC és a GDP/fő mutatókat említették az életszínvonal fő indikátoraiként.
A hosszabb távú trendek azt mutatják, hogy bár a magyar fogyasztás 2015 óta szinte folyamatosan emelkedett, más tagállamok gyorsabb növekedése miatt az ország pozíciója nem javult érdemben.
Románia például 2017-ben előzte meg Magyarországot ebben a mutatóban, és azóta is gyorsabban zárkózik fel az uniós átlaghoz.
Tavaly decemberben az Eurostat még a 2024-es adatokat tette közzé, amelyek egy későbbi felülvizsgálat után nem mutatták Magyarországot az utolsó helyen. Az akkori közlemény már felhívta a figyelmet, hogy a vásárlóerő-paritások felülvizsgálata módosíthatja a rangsort, ami a mostani, 2025-ös előzetes adatokra is érvényes.
Lettországgal holtversenyben ismét Magyarországon a legalacsonyabb az egyéni fogyasztás az Európai Unión belül, miután az Eurostat tegnap frissítette a 2025-ös adatokat. Az új statisztika újra alátámasztja azt az állítást, amelyet Magyar Péter 2024 nyara óta hangoztat, miszerint Magyarország az EU legszegényebb országa – írja a Lakmusz.
A rangsor alján Észtország (74 százalék), valamint Bulgária és Szlovákia (holtversenyben 77-77 százalék) állnak, míg a lista élén Németország (120 százalék), Hollandia (119 százalék) és Ausztria (113 százalék) található.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
