A DK szerint a benzinkutaknak 'Gyurcsány-napokat' kellene tartaniuk

Elbukhatja a Fidesz az eddig biztosnak hitt nemzetiségi mandátumát, mert ha a január közepe óta tartó leiratkozási hullám nem áll le, április 12-én nem lesz újra német nemzetiségi képviselő a parlamentben.

A Political Capitol tavaly június 23. óta naponta követi a nemzetiségi névjegyzékek mozgását, és január közepén figyelt fel arra, hogy

– írta a 24.hu.

Míg bő fél évig átlagosan napi csupán két-három fővel csökkent a létszám, az elmúlt három hétben már naponta átlagosan 30-an döntöttek úgy, hogy

A német nemzetiségi névjegyzékre feliratkozottak száma így összesen 1247-tel, szombatra 28 943-ra csökkent, míg a romáké csak 367-tel, 40 286-ra.

A mandátumszerzéshez szükséges kedvezményes kvóta a korábbi három választáson 22-24 ezer szavazat között mozgott. A német lista ezt 2018-ban és 2022-ben is megugrotta, de ehhez mindkét esetben az is kellett, hogy a regisztráltak száma bőven 30 ezer fölött legyen. Mivel idén a magasabb részvétel várhatóan magasabb kvótát is eredményez, a csökkenő regisztrációs szám miatt egyre valószínűtlenebbnek tűnik a mandátumszerzés.

A német nemzetiségi mandátumot az elmúlt két alkalommal Ritter Imre, korábbi fideszes politikus nyerte el, aki a parlamenti szavazásokon rendre a kormánypártokkal együtt voksolt, így a Fidesz egy biztos szavazatot veszíthet el a képviselő kiesésével. Az idei listavezető már Gallai Gergely nemzetiségpolitikai szakértő. A rendszer egyik visszatérő bírálata, hogy a nemzetiségi regisztrációval a választók lemondanak a pártlistás szavazás lehetőségéről. Ezt a gyakorlatot az Emberi Jogok Európai Bírósága is aggályosnak találta egy 2022-es ítéletében.

A Political Capital így kommentálta a fejleményeket: „Úgy tűnik, a német identitással is rendelkező magyarok körében egyre többen látták be, hogy a jelenlegi rendszerben nem sok értelme van részt venni a nemzetiségi választásban.”

Bár egyes sajtóhírek szerint a romák nem ambicionálják a teljes értékű mandátumot és elégedettek lennének a szószólói pozícióval, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke a napokban arról beszélt: történetük során először a maguk nemzetiségi képviselőjét is be akarják juttatni az Országgyűlésbe. A választásig hátralévő hetekben a leiratkozási hullám folytatódása, valamint az országos részvétel mértéke dönti el, hogy a német lista képes lesz-e átlépni a várhatóan magasabb küszöböt. Ha nem, akkor április után német nemzetiségi képviselő nélkül maradhat a Parlament, miközben a roma lista saját mandátumért küzdve alakíthatja át a nemzetiségi képviselet térképét.

Unikornisok a zebrák helyett, 3 százalék alatti költségvetési hiány és az euró bevezetésének előkészítése – a Tisza Párt február 7-én bemutatta a „Működő és emberséges Magyarország” című kormányprogramját, amely a hazai kis- és középvállalkozásokra fókuszáló gazdasági fordulatot, átláthatóbb államot és erősebb versenyt ígér. A gazdaságpolitikai terveket Kapitány István, a költségvetési irányokat pedig Kármán András ismertette.

„Zebra helyett unikornisokat, korrupt közbeszerzések helyett tisztességes versenyt és startupbarát környezetet teremtünk” – fogalmazott Kapitány István. A bejelentett Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program középpontjában a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése, a termelékenység növelése és a magasabb magyar hozzáadott érték elérése áll.

A párt megszüntetné az egyoldalú, összeszerelő jellegű ipari beruházási stratégiát, és a külföldi beruházásoknál megkövetelné a hazai munkaerő foglalkoztatását, valamint a magyar beszállítók bevonását.

A költségvetési tervek szerint

• 2030-ra teljesítenék a maastrichti kritériumokat, vagyis az euró bevezetésének feltételeit
• a költségvetési hiányt 3 százalék alá csökkentenék, az államadósság GDP-hez viszonyított arányát pedig folyamatosan mérsékelnék.
• Kármán András szerint ezt a korrupció megszüntetésével, a propagandakiadások felszámolásával és a túlárazott közbeszerzések kiiktatásával érnék el.
• A gazdasági kilengések tompítására anticiklikus költségvetési politikát alkalmaznának, a váratlan kiadásokra pedig megfelelő tartalékokkal készülnének.
• A célok között szerepel az infláció és a kamatok alacsony szintre szorítása,
• valamint az euró bevezetésének előkészítése és megvalósítása a kitűzött határidőre.

A program konkrét adó- és vállalkozói környezetet érintő lépéseket is tartalmaz.

• Felülvizsgálnák a kötelező kamarai tagságot,
• négy év alatt megfeleznék a vállalkozások adminisztrációs terheit,
• a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat pedig a GDP 2 százalékára emelnék.

A munkaerőpiacon is jelentős változásokat ígérnek:

• 2026. június 1-től megtiltanák a külföldi vendégmunkások tömeges foglalkoztatását,
• a hangsúlyt pedig a magyar munkaerő képzésére és bevonására helyeznék.
• A munkaerő mobilitását országos, szociális és piaci alapú bérlakásprogrammal, valamint közlekedési fejlesztésekkel segítenék,
• a közfoglalkoztatást pedig úgy alakítanák át, hogy az valódi esélyt jelentsen a munkaerőpiacra való visszatérésre.

A Tisza Párt társadalompolitikai terveiről ebben a cikkünkben olvashat.

Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakértője – akit Magyar Péter bízott meg a leendő Egészségügyi Minisztérium csapatának összeállításával – felvázolta a kormányprogramjuk azon részét, hogy miképpen építenének ingyenes, mindenki számára elérhető és színvonalas egészségügyet. A párt kommunikációjában már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként is bemutatott szakember szerint „az egészség a legfontosabb értékünk, az egészségügy az egyik legfontosabb közszolgáltatásunk.”

A TISZA ígérete szerint jelentősen növelnék az egészségügyre fordított állami kiadásokat, ami egyben a párt kommunikációjának is rendszeres eleme.

Ezzel olyan finanszírozást teremtenének, amely végre fedezi az ellátás valós költségeit és megszünteti a kórházak állandó eladósodását. A tervek szerint hét régiós „szuperkórházat”, azaz korszerű, jól felszerelt központi intézményt fejlesztenének, miközben a vidéki, kisebb kórházakat is megerősítenék és megőriznék.

„Minden nagy kormányzati döntést egészséghatás-értékelés előz meg” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy az egészség mindennél fontosabb. Konkrét és számonkérhető célt is megfogalmazott a várólistákkal kapcsolatban: „2027 végére a várólisták legfeljebb hat hónaposak lesznek a fekvőbeteg-ellátásban, és két hónaposak a járóbeteg-ellátásban.” A szakorvos- és ápolóhiányt célzott ösztöndíjakkal és megemelt bérekkel enyhítenék.

Hegedűs Zsolt kiemelte a megelőzés fontosságát, amivel 2035-re a magyarok várható élettartamát 80 évre emelnék. Ennek érdekében visszaszorítanák a dohányzást és az alkoholfogyasztást, támogatnák az egészséges táplálkozást és a mozgást.

– részletezte a terveket. A szűrőprogramok részvételi arányát az EU-s átlagra emelnék, hogy a daganatos megbetegedések számát legalább 10 százalékkal csökkentsék.

Az ellátórendszer súlypontját az alap- és járóbetegellátásba helyeznék át, integrált alapellátási központokat hoznának létre, és terjesztenék a telemedicinát. A háziorvosi és szakdolgozói pályát újra vonzóvá tennék, rendeznék a nem orvosi béreket, és kiszámítható karrierutakat teremtenének. „Mert nincs működő egészségügy elhivatott orvosok, szakdolgozók, kisegítő személyzet és háttérmunkatársak nélkül” – szögezte le. A mentőszolgálatot is rendbe tennék: 2027-re minden régióban biztosítanák a 15 perces kiérkezést, lecserélnék az elhasználódott mentőautókat és megújítanák a helikopterflottát.

A Tisza Párt szombaton bemutatta a Működő és emberséges Magyarország névre keresztelt kormányprogramját. A Szeretlek Magyarország bemutatta az ellenzéki párt gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és energiapolitikai elképzelésiet. Magyar Péter rövid beszédet mondott a program ismertetése előtt, melyben az Orbán-Gyurcsány-korszak lezárását, a jogállamiság visszaállítását, az uniós források haza hozását oktatási és egészségügyi minisztériumot ígért a magyaroknak.

A Tisza Párt szombaton bemutatta kormányprogramját, amelyben egyszerre ígérik az orosz energiafüggőség megszüntetését 2035-re és a rezsicsökkentés megőrzését, sőt, kibővítését is. A párt energiapolitikai terveit Kapitány István szakpolitikus ismertette.

„Elindítjuk a Rezsicsökkentés Plusz programot. A lakosság mellett, a hazai vállalkozások számára is megfizethető és tiszta energiát biztosítunk” – jelentette be Kapitány. A terv szerint

• A tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék, a szociális tűzifakeretet pedig megdupláznák.
• Évente 100 ezer lakás energetikai korszerűsítését vállalják, és egy olyan családi energetikai programot indítanak, amely szigetelést, fűtéskorszerűsítést, napelemet és okos megoldásokat kínál. „Célunk, hogy 10 éven belül a magyar otthonok legalább 25%-a alacsony energiaköltséggel működjön, mert a legolcsóbb és legtisztább energia az el nem fogyasztott energia.”
• A háztartásokat rugalmas tarifarendszerrel is támogatnák, hogy kihasználhassák az olcsó napenergia alapú termelés előnyeit.

A vállalkozásoknak a rendszerhasználati és hálózati díjak felülvizsgálatát ígérik, főként a Mavir által alkalmazott elemekre koncentrálva. „Valódi piaci versenyt fogunk létrehozni, megszüntetve a torz ösztönzőket és a mesterségesen fenntartott piaci koncentrációt” – szögezte le a szakpolitikus. Egyszerűbb ellátási láncokat és többéves szerződéseket ígérnek a cégeknek a tervezhetőség érdekében, és fellépnének azokkal a gyakorlatokkal szemben, ahol a vállalkozások „az indokolatlanul közbeiktatott szereplők profitjáért” fizetnek.

A párt diverzifikált, több lábon álló villamosenergia- és földgáz-infrastruktúrát, valamint modern, ellenálló energiahálózatot építene. A tervek között szerepel a szél- és geotermikus energia használatának „felszabadítása” is.

Az atomenergiával kapcsolatban a szakpolitikus úgy fogalmazott:„Amellett is elkötelezettek vagyunk, hogy Magyarország villamos energiállátását biztonságos atomerőmű építésével biztosítsuk.”

A Tisza Párt terveire a kormányoldal az elmúlt hetekben többször úgy reagált, hogy az orosz energiaforrásokról való leválás jelentős rezsiemelkedést és gazdasági kockázatot jelentene. Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke egy januári interjúban erre úgy reagált, hogy a rezsicsökkentésre jogosultak körét nem szűkítenék, és a cél a diverzifikáció, vagyis a beszerzési források több lábra állítása.

A Tisza gazdaság- és költségvetéspolitikai terveiről itt, társadalompolitikai terveiről itt írtunk. Magyar Péter beszédét pedig az alábbi cikkben olvashatjátok: