HÍREK
A Rovatból

A Direkt36 megnevezte azokat a kórházakat, ahol a legnagyobb a baj a kórházi fertőzések miatt

Sok budapesti kórházban nagyon nagy a baj, de arányaiban egy ceglédi intézmény vezeti a szomorú rangsort. Kisebb intézmények és központi kórházak is szerepelnek a listán.


Magyarországon most először nyilvánosságra kerül egy összehasonlítás, amelyből kiderül, hogy a magyar kórházakban milyen fertőzési állapotok uralkodnak.

A Direkt36 egy néhány évvel ezelőtti adatsor alapján egy biostatisztikus segítségével készített egy elemzést, amelynek a legfőbb megállapításai a következők:

kiderült, hogy nem mindig a súlyos eseteket ellátó nagy kórházakban történik arányaiban sok fertőzés, sőt, van néhány kisebb intézmény, amely minden fertőzéstípus esetén rosszul teljesít;

Budapest kórházaiban a bejelentett fertőzések alapján sok a probléma, de vidéken is több városi kórházban hasonló a helyzet;

a legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok, de találtak olyan esetet, amikor a pszichiátrián harapóztak el a fertőzések;

a betegek halálát a kórházak csak nagyon kis százalékban tudják be a kórházi fertőzéseknek, közben azonban a fertőzéses esetek 30-40 százalékában a beteg meghal.

Az elemzés többek között a budapesti Jahn Ferenc, a Károlyi Sándor, a Szent János és a Bajcsy-Zsilinszky kórházakban mutatott ki nagyobb bajokat.

Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók esetében Cegléd, Eger, Pápa kórházai szerepeltek nagyon rosszul.

A részletes listák elérhetők a Telexen megjelent cikkben. Ez az összehasonlítás korábbi évek adatai alapján készült, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért perelt ki az államtól és bocsátott a rendelkezésükre. 2015-16-os adatokról van szó, de több jel is utal arra, hogy az akkori kép nem változott lényegesen.

Évről évre egyre több kórházi fertőzést jelentenek a kórházak, a koronavírus idején pedig sosem látott mélypont jött el: 2015-höz képest 2021-re az összes kórházi fertőzés előfordulása mintegy két és félszeresére nőtt. A 2015-16-os adatokból mutatkozó általános tendenciák sem változtak.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános statisztikáiban vannak ugyanis régiós bontású információk. Ezek szerint továbbra is minden évben rendre ugyanazok a régiók – főként Közép-Magyarország és Észak-Alföld – szerepelnek rosszul. A 2017-2021 közötti időszak részletes kórházi fertőzések számaiért megint perelni kellett az NNGYK-t. A Direkt36 másodfokon is megnyerte a pert, de az NNGYK egyelőre csak részleges adatokat bocsátott rendelkezésre. A bíróság által megítélt, a valós helyzetet részletesen bemutató adatbázisra továbbra is várni kell.

A ceglédi Toldy Ferenc Kórház az a hely, ahol – legalábbis a 2015-16-os adatokból kirajzolódó kép szerint – az egész országban a legnagyobb arányban fertőzik meg a betegeket az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktériumok.

A ceglédi kórházban is tudják, hogy baj van. Egy, a honlapjukra feltöltött, segélykiáltással felérő dokumentumban – amely a kórház 2018-2023 közötti időszakának stratégiáját mutatja be – nyíltan elismerik, hogy „évről évre nő a speciális multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma, miközben nem várható újabb antibiotikum kifejlesztése, ami megoldaná ezt a problémát. A (…) fertőző betegek ellátása során nehézséget okoz az elkülönítés és az elkülönítő kórtermek számának elégtelen volta. A (…) fertőzések előfordulása jelenleg is nehezíti a gyógyító munkát.”

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban a Direkt36 számításai szerint az egész országban a legmagasabb volt a clostridiumos fertőzések előfordulása, a legsúlyosabb helyzetet a belgyógyászat számai mutatták 2015-16-ból. A multirezisztens kórokozók esetében az ötödik legrosszabb helyre került az intézmény. Kiugró volt a fertőzések előfordulása a kórházban a pszichiátriai osztályon, ahol a két év alatt jelentett 7 esetből 3 ember is belehalt az MRSA, illetve MACI nevű kórokozók fertőzésébe.

Jóval kisebb betegforgalmat bonyolít a Jahn Ferencnél az újpesti Károlyi Sándor Kórház, amely ennek ellenére országos szinten arányaiban a legtöbb fertőzést jelentő intézményei közé került a számítások alapján: egyedülálló módon mindhárom fertőzéstípusban a legrosszabb öt között van. Két év alatt több mint 100-100 clostridiumos, illetve multirezisztens baktériumfertőzést jelentett be a kórház.

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház nagy intézmény: Kőbánya, Rákosmente, Monor, Gyömrő és a környékük lakosságának betegeit látja el, évente 40 ezer fekvőbetegük van. A számításaink a fertőzések előfordulása alapján a Bajcsyt az országban a hatodik legrosszabb helyre sorolták a leggyakoribb fertőzéstípusokban: a clostridium és a multirezisztens kórokozók esetében is.

Járványok is törtek ki, például a belgyógyászaton, ahol a clostridium járványos terjedése csak 2015 nyarán (májustól szeptemberig) 14 embert érintett. Ez nem is csoda, hiszen a 2015-16-os adatok alapján készült számításaik szerint a kórház belgyógyászata a második legrosszabb az országban, ha a hasmenéses fertőzésről van szó. Rosszul szerepelt még többek között a sebészet (4. hely) és a csecsemő- és gyermekgyógyászat (1. hely) is.

A Direkt36 megkeresésére sem ezek a kórházak, sem a Belügyminisztérium, sem az Országos Kórházi Főigazgatóság nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Németh Balázs újra posztolt a Micimackó-ügy kapcsán: Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás
A fideszes képviselő egy Facebook-posztban sorolta fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben. A bejegyzésben a politikus a „tiszás/liberális szeretetet” bírálta, utalva egy korábbi parlamenti vitára is.


Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben ironikus hangnemben sorolja fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben a politikai tartalmú művészeti és humoros megnyilvánulások kapcsán.

A posztot azzal a felütéssel kezdi, hogy „ÉRTEM ÉN”.

„Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás. Ha bottal verik agyon egy színdarabban a “kormánypárti oligarchát”, az csak bábjáték. Ha kivégzéssel fenyeget a humorista, akkor csak viccel.”

A fideszes politikus a példák sorát egy friss parlamenti utalással folytatja, amelyben összeköti a margitszigeti eseményeket és a Micimackóból ismert leeső farok motívumát: „A margitszigeti szatírrá átváltozott miniszterelnök és a leesett farok pedig a Micimackó.”

Németh a bejegyzést a következő szavakkal zárja:

„Akkor legyen így! Éljen a tiszás/liberális szeretet”.

A poszt azután született, hogy kedden a parlamentben a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokról szóló vita során egy államtitkárnak kellett elmagyaráznia a Micimackót, miután Németh egy influenszer videójára reagálva felvetette a témát.

A bejegyzésben említett „kormányfő lelövése” a 2025-ös Campus Fesztiválon történtekre utal, ahol Majka koncertjén egy fiktív ország fiktív miniszterelnökének „fejbelövését” játszották el, ami akkor komoly vitát váltott ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek” - Beszólt a Tisza orvos-képviselőjének Takács Péter, kemény választ kapott
Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselője első parlamenti felszólalásán kapott bekiabálást Takács Péter volt államtitkártól. Az orvos-politikus Facebookon vágott vissza, harmincéves szakmai múltját és a havi 280 órás munkát hangsúlyozva.


Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.

Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy

„ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek”

– írta meg a 24.hu. Az ajkai kórház egykori orvosa posztjában kifejtette, nem érti, harmincéves szakmai múltját hogyan lehet kétségbe vonni.

„Én 30 éven át traumatológusként dolgoztam, sokszor havi 250–280 órát. Ha valaki szerint ezért nem a munkámmal szolgáltam a betegeket, az vagy nem érti az egészségügy működését, vagy nem tudja, mit jelent egy baleseti osztály felelőssége.”

A képviselő különösen érdekesnek nevezte, hogy a kritikát éppen a korábbi egészségügyi államtitkártól kapta, és szakmai múltját is szembeállította a bekiabálóéval. „Én – vele ellentétben – szakvizsgát szereztem, főorvosként dolgoztam, és vállaltam ennek minden terhét” – fogalmazott, majd hozzátette, büszke a közszolgálatban eltöltött éveire.

„Igen, közpénzből fenntartott, állami kórházban dolgoztam. Büszkén vállalom” – írta.

A bejegyzést azzal zárta, hogy az ő teljesítményét három évtizeden át a betegek szolgálatában mérték, nem pedig parlamenti padsorokból. „Én nyugodtan vállalom az összehasonlítást.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt Győrfi Pál menesztéséről: A régi kommunikációs kultúra elfáradt és elhasználódott
Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán értékelte Győrfi Pál szóvivői leváltását. Szerinte a váltás nem személycsere, hanem annak beismerése, hogy az intézményvédő reflexek helyett új, transzparens kommunikációra van szükség a mentőknél.


Hegedűs Zsolt szerint Győrfi Pál leváltását nem érdemes pusztán szóvivőváltásként értelmezni, mivel ő nemcsak a mentők ismert arca volt, hanem hosszú éveken át az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Ezért a szerepe és a felelőssége megkerülhetetlen abban, hogy milyen hangon, milyen szemlélettel és milyen kultúrában beszélt a mentőszolgálat a nyilvánossághoz.

Hegedűs hangsúlyozza, hogy a mentés kiemelten érzékeny terület, ahol minden hiba emberi életekben mérhető, ezért a kommunikáció feladata nem az intézmény reflexszerű védelme, hanem „a bizalom, a szakmaiság és a tanulás kultúrájának” segítése.

„Mi abban hiszünk, hogy az arányos transzparencia, a szakmai őszinteség és a lakosság felnőttként kezelése nem gyengíti, hanem erősíti a közbizalmat. Az emberek nem tökéletes intézményeket várnak, hanem olyanokat, amelyek képesek szembenézni a hibáikkal, tanulni belőlük, és világosan elmondani, mit tesznek azért, hogy ugyanaz ne ismétlődjön meg”

írta a miniszter a Facebookon.

A poszt szerint

a hallgatás és a túlzott intézményi önvédelem hosszú távon éppen a bizalmat rombolja.

Ehhez új kommunikációra van szükség, mert a valódi szakmai fordulathoz nem elég vezetőket cserélni, meg kell újítani azt is, ahogyan az intézmény a hibáiról, a betegekről és a nyilvánosságról beszél.

Szűcs Brigitta megjelenése ebben lehet fontos lépés, aki egy „tisztább hangként” lehetőséget ad arra, hogy a mentőszolgálat kommunikációja „végre ne elsősorban védekezzen, hanem magyarázzon; ne eltakarjon, hanem feltárjon; ne bűnbakokat keressen, hanem tanuljon”.

Ez az esély azonban csak akkor válik valódi változássá, ha mögötte a mentőszolgálat egész működésében megjelenik a tanuló egészségügyi kultúra: a transzparencia, a betegbiztonság és a hibák őszinte feldolgozása.

Győrfi Pál távozása ebből a szerepből tehát nem egyszerű személycsere, hanem „annak a felismerése lehet, hogy a régi kommunikációs kultúra elfáradt, elhasználódott, és már nem képes hitelesen képviselni azt az egészségügyet, amelyre szükségünk van”.

A bizalom ugyanis nem a hibák kimagyarázásából, hanem az azokkal való szembenézésből születik. Hegedűs elismeri Győrfi Pál több évtizedes, példamutató szolgálatát, de úgy zárja gondolatait: „Mindennek rendelt ideje van. Van idő szolgálni, van idő képviselni egy intézményt, és van idő átadni a helyet egy új hangnak, egy új szemléletnek, egy új kultúrának. Most ennek az ideje jött el.”

Múlt szerdán szűnt meg az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának, Csató Gábornak a megbízatása, helyére pedig Constantinovits Miklóst nevezték ki megbízott vezetőként. Ezt követően, kedden jelentették be, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt lesz a szervezet új szóvivője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a lista, mit kért Pósfai Gábor az új országos rendőrfőkapitánytól
A belügyminiszter a közösségi oldalán sorolta fel elvárásait dr. Mecser Tamás frissen kinevezett országos rendőrfőkapitánnyal szemben. A kérések között a szakmai alapú vezetés és az állomány elvándorlásának megfordítása is szerepel.


Pósfai Gábor a Facebookon számolt be arról, hogy ünnepélyes állománygyűlés keretében mutatták be az új országos rendőrfőkapitányt, dr. Mecser Tamás dandártábornokot, aki átvette a csapatzászlót is.

Pósfai a posztjában azt is részletezte, mit vár az új vezetőtől.

„Amit tábornok úrtól többek között kértem: szakmai alapú vezetést, nagyobb autonómiát és megfelelő döntési szabadságot minden szinten, az alulról jövő javaslatok, ötletek becsatornázását, a kritikai vélemény erősítését mindkét irányba, továbbá, hogy dolgozzunk együtt az állomány elvándorlási trendjének megfordításán is.”

A bejegyzést azzal zárta: „Tábornok úr munkájához sok erőt és jó egészséget kívánok!”

Múlt szerdán a belügyminiszter felmentette tisztségéből Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitányt. Hétfőn a miniszterelnök visszavonta Balogh János korábbi országos rendőrfőkapitány megbízatását, és a Heves vármegyéből érkező Mecser Tamást bízta meg az Országos Rendőr-főkapitányság vezetésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk