HÍREK
A Rovatból

A Direkt36 megnevezte azokat a kórházakat, ahol a legnagyobb a baj a kórházi fertőzések miatt

Sok budapesti kórházban nagyon nagy a baj, de arányaiban egy ceglédi intézmény vezeti a szomorú rangsort. Kisebb intézmények és központi kórházak is szerepelnek a listán.


Magyarországon most először nyilvánosságra kerül egy összehasonlítás, amelyből kiderül, hogy a magyar kórházakban milyen fertőzési állapotok uralkodnak.

A Direkt36 egy néhány évvel ezelőtti adatsor alapján egy biostatisztikus segítségével készített egy elemzést, amelynek a legfőbb megállapításai a következők:

kiderült, hogy nem mindig a súlyos eseteket ellátó nagy kórházakban történik arányaiban sok fertőzés, sőt, van néhány kisebb intézmény, amely minden fertőzéstípus esetén rosszul teljesít;

Budapest kórházaiban a bejelentett fertőzések alapján sok a probléma, de vidéken is több városi kórházban hasonló a helyzet;

a legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok, de találtak olyan esetet, amikor a pszichiátrián harapóztak el a fertőzések;

a betegek halálát a kórházak csak nagyon kis százalékban tudják be a kórházi fertőzéseknek, közben azonban a fertőzéses esetek 30-40 százalékában a beteg meghal.

Az elemzés többek között a budapesti Jahn Ferenc, a Károlyi Sándor, a Szent János és a Bajcsy-Zsilinszky kórházakban mutatott ki nagyobb bajokat.

Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók esetében Cegléd, Eger, Pápa kórházai szerepeltek nagyon rosszul.

A részletes listák elérhetők a Telexen megjelent cikkben. Ez az összehasonlítás korábbi évek adatai alapján készült, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért perelt ki az államtól és bocsátott a rendelkezésükre. 2015-16-os adatokról van szó, de több jel is utal arra, hogy az akkori kép nem változott lényegesen.

Évről évre egyre több kórházi fertőzést jelentenek a kórházak, a koronavírus idején pedig sosem látott mélypont jött el: 2015-höz képest 2021-re az összes kórházi fertőzés előfordulása mintegy két és félszeresére nőtt. A 2015-16-os adatokból mutatkozó általános tendenciák sem változtak.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános statisztikáiban vannak ugyanis régiós bontású információk. Ezek szerint továbbra is minden évben rendre ugyanazok a régiók – főként Közép-Magyarország és Észak-Alföld – szerepelnek rosszul. A 2017-2021 közötti időszak részletes kórházi fertőzések számaiért megint perelni kellett az NNGYK-t. A Direkt36 másodfokon is megnyerte a pert, de az NNGYK egyelőre csak részleges adatokat bocsátott rendelkezésre. A bíróság által megítélt, a valós helyzetet részletesen bemutató adatbázisra továbbra is várni kell.

A ceglédi Toldy Ferenc Kórház az a hely, ahol – legalábbis a 2015-16-os adatokból kirajzolódó kép szerint – az egész országban a legnagyobb arányban fertőzik meg a betegeket az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktériumok.

A ceglédi kórházban is tudják, hogy baj van. Egy, a honlapjukra feltöltött, segélykiáltással felérő dokumentumban – amely a kórház 2018-2023 közötti időszakának stratégiáját mutatja be – nyíltan elismerik, hogy „évről évre nő a speciális multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma, miközben nem várható újabb antibiotikum kifejlesztése, ami megoldaná ezt a problémát. A (…) fertőző betegek ellátása során nehézséget okoz az elkülönítés és az elkülönítő kórtermek számának elégtelen volta. A (…) fertőzések előfordulása jelenleg is nehezíti a gyógyító munkát.”

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban a Direkt36 számításai szerint az egész országban a legmagasabb volt a clostridiumos fertőzések előfordulása, a legsúlyosabb helyzetet a belgyógyászat számai mutatták 2015-16-ból. A multirezisztens kórokozók esetében az ötödik legrosszabb helyre került az intézmény. Kiugró volt a fertőzések előfordulása a kórházban a pszichiátriai osztályon, ahol a két év alatt jelentett 7 esetből 3 ember is belehalt az MRSA, illetve MACI nevű kórokozók fertőzésébe.

Jóval kisebb betegforgalmat bonyolít a Jahn Ferencnél az újpesti Károlyi Sándor Kórház, amely ennek ellenére országos szinten arányaiban a legtöbb fertőzést jelentő intézményei közé került a számítások alapján: egyedülálló módon mindhárom fertőzéstípusban a legrosszabb öt között van. Két év alatt több mint 100-100 clostridiumos, illetve multirezisztens baktériumfertőzést jelentett be a kórház.

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház nagy intézmény: Kőbánya, Rákosmente, Monor, Gyömrő és a környékük lakosságának betegeit látja el, évente 40 ezer fekvőbetegük van. A számításaink a fertőzések előfordulása alapján a Bajcsyt az országban a hatodik legrosszabb helyre sorolták a leggyakoribb fertőzéstípusokban: a clostridium és a multirezisztens kórokozók esetében is.

Járványok is törtek ki, például a belgyógyászaton, ahol a clostridium járványos terjedése csak 2015 nyarán (májustól szeptemberig) 14 embert érintett. Ez nem is csoda, hiszen a 2015-16-os adatok alapján készült számításaik szerint a kórház belgyógyászata a második legrosszabb az országban, ha a hasmenéses fertőzésről van szó. Rosszul szerepelt még többek között a sebészet (4. hely) és a csecsemő- és gyermekgyógyászat (1. hely) is.

A Direkt36 megkeresésére sem ezek a kórházak, sem a Belügyminisztérium, sem az Országos Kórházi Főigazgatóság nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem riogatok sem öreget, sem gyereket a háborúval” – nem volt hajlandó kézbesíteni a Bors háborús különszámát egy idős lapkihordó Somogyban
Az idős asszony azt mondja, nem politikai meggyőződésből cselekedett, a döntést azután hozta meg, hogy beleolvasott a kiadványba.


Megtagadta a Bors ingyenes, háborús különszámának kézbesítését egy somogyi faluban dolgozó nyugdíjas lapkihordó, így 850 példány maradt nála a kiadványból. A nő döntését egy Facebook-bejegyzésben tudatta a falu lakóival.

„Sajnálattal közlöm, egy darabot sem vagyok hajlandó kézbesíteni senkinek. Nem riogatok sem öreget, sem gyereket a háborúval, aki ide jön érte, szívesen adok neki. Az sem érdekel, ha holnaptól elveszik tőlem ezt a munkát”

– írta a posztban.

A Somogyi Hírlapot terjesztő nyugdíjas nőt a szerdai posztja után kereste meg a Népszava. A nő a lapnak elmondta, nem politikai meggyőződésből cselekedett, a döntést azután hozta meg, hogy beleolvasott a kiadványba.

„Idős asszony vagyok, de van annyi eszem, ha elfajul az orosz-ukrán háború, és akárcsak az egyik NATO-országot megtámadja az orosz vagy az ukrán hadsereg, akkor a szerződés szerint minden NATO-tagnak be kell avatkoznia. Éppen ezért furcsa, bár már évek óta háborús vészhelyzet van Magyarországon, semmilyen tájékoztatás nem hangzott el, mit tegyünk, ha kitör a háború. Emlékszem rá, az »átkosban« még voltak légvédelmi oktatások a tanácsok közreműködésével, pedig nem volt háborús vészhelyzet”

– magyarázta a lapkézbesítő.

A 16 oldalas, ingyenesen terjesztett Bors-különszámot a kormányközeli Mediaworks Zrt. adja ki. A lap cikkeinek központi témája, hogy Európa vezetői és a Tisza Párt háborút akarnak, ami világháborúhoz vezethet. A kiadványt Somogy előtt már Baranya több falujában is postaládákba dobálták.

A kézbesítő elmondta, a posztja után senki sem kért tőle az újságból, és az állásával kapcsolatban sem kapott jelzést a munkáltatójától.

„Itt van mind a 850 példány. Amúgy sem értem, nem vagyok Fidesz-aktivista, amúgy tiszás sem, miért kellene nekem az egész faluban ingyen, szívességből kihordanom egy kampányterméket? Vigyék ki azok, akik milliós fizetéseket vesznek fel propagandistaként!”

– tette hozzá.

A Bors kiadója a Mediaworks, amely a kormányhoz kötődő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) portfóliójába tartozik. A kormánypárti média kommunikációjában és online hirdetéseiben is hangsúlyos a „béke vagy háború” keretezés. Egy idei összesítés szerint a Bors Online a legnagyobb politikai-közéleti témájú Facebook-hirdetők között szerepelt. A Mediaworks korábban is adott ki ingyenes, erősen kormánybarát tartalmú kiadványokat, amelyeket jellemzően egyes településeken terjesztettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter odaszúrt a kormánynak: a rögtönzött hajvágásáról készült videót többen látták, mint Orbán ATV-s interjúját
A TISZA Párt elnöke szerint az a videója is népszerűbb a kormányfő interjújánál, amelyikben sükösdi tamburás gyerekek zenéltek neki. Külön posztban élcelődött azon is, hogy Menczer Tamás piliscsabai fórumára állítása szerint sokkal kevesebben mentek el, mint az ő kalocsai eseményére.


Magyar Péter egy Facebook-posztban írt arról, hogy a napokban közzétett két videóját is többen látták, mint Orbán Viktor múlt heti ATV-s interjúját.

„A fideszes propagandisták győzelmi jelentésként hirdették mindenhol, hogy Orbán Viktor kínos ATV interjúját 1 millióan látták. Csak szólok, hogy a sükösdi tamburás srácokkal készült videómat egy nap alatt összesen 2,5 millióan, a jánoshalmai hajvágásomat pedig 3 millióan”

– olvasható a bejegyzésében.

Orbán Viktor november 11-én adott hosszabb interjút Rónai Egonnak az ATV YouTube-on futó Mérleg című műsorában, ahol szó esett a washingtoni útról, az amerikai szankciók alóli mentességről és a TISZA Párt körüli ügyekről is. A miniszterelnök később maga is posztolt arról, hogy „1 millió Rónai néző nem tévedhet”, a nézettségi adatot pedig több kormánypárti médium is közölte. A YouTube-videó jelenleg is valamivel több mint 1 millió 30 ezer megtekintésnél jár.

Magyar Péter csütörtökön osztott meg egy videót a Sükösdi Danubia Tamburazenekar tagjairól, akik egy kis koncerttel lepték meg a pártelnököt.

A politikus haját pedig Jánoshalmán vágták le az ottani fórumát követően, miután meghívták őt egy helyi barber shopba.

Magyar Péter egy másik posztjában Menczer Tamás Piliscsabán tartott fórumán is élcelődött, ahol állítása szerint sokkal kevesebben voltak, mint az ő kalocsai eseményén.

„Miközben mi tegnap este a valaha volt talán legnagyobb politikai rendezvényt tartottuk 2000 fő részvételével Kalocsán, addig Menczer Tamás mintegy 30 embert tudott összehívni egy félig üres terembe Piliscsabán”

– írta a TISZA vezetője, hozzátéve, hogy már érti, miért nem hívta meg a fideszes politikus Bujdosó Andreát is a fórumra. „Vele együtt akár harmincegyen is lehettek volna” – szúrta még oda a politikus.

Menczer Tamás nem hagyta ezt szó nélkül. Egy videót osztott meg Facebook-oldalán, amelyben megköszönte Magyar Péternek, hogy reklámozz a fórumát és a választókörzete fejlesztéseit. Elmondása szerint ugyanis az elmúlt néhány hétben 600 millió forintnyi fejlesztést jelentett be Piliscsabán, Solymáron és Pilisszentivánon. Jövő héten pedig Zsámbékon tart fórumot, ahová várja Bujdosó Andreát, a tiszásokat és Magyar Pétert is. Azt is hozzátette, hogy „a tiszások beszartak, veled az élen, Peti”.

„Gratulálok, Peti! Kösz a reklámot. Nagy politikai zseni vagy”

– írta a rövid videóhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kisiklott egy mozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonalon, amit még át sem adtak
A mozdony tolatás közben futott le a sínről Szabadszállásnál. Szerencsére senki sem sérült meg a balesetben, a jármű nem borult fel.


Kisiklott egy dízelmozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonal szabadszállási szakaszán: az M40-es sorozatú mozdony tolatás közben szaladt le a sínről, négy tengelyéből mindössze egy maradt a vágányon. A balesetről a Telex számolt be elsőként, értesülésüket a MÁV is megerősítette. Tájékoztatásuk szerint az eset Szabadszállás állomásnál, vasútüzemi területen történt.

„Úgynevezett sötétüzemi méréskor az egyik mozdony szabad jelzés mellett csonkavágányra [azaz olyan vágányra, aminek egyik végét ütközőbak zárja le] kezdte meg a tolatást. A jármű nem dőlt meg, személyi sérülés nem történt, a mozdony vágányra való visszahúzását pedig a kollégák hamarosan elvégzik”

– írták a Telex megkeresésére.

A szabadszállási vonalszakasz a mintegy 800 milliárd forintból épülő Budapest–Belgrád-vasútvonal része, ahol nagyjából 300 kilométernyi új vágányt fektetnek le. A projektről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy korábbi, Mészáros Lőrinccel közös gépbemutatón azt mondta, hogy ez „Magyarország történetének legnagyobb kötöttpályás fejlesztése”.

A beruházás 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar önrészből valósul meg, a kivitelezési szerződéseket pedig tíz évre titkosították. A projektet kritikusai az átláthatatlanság és a kormányközeli cégek – köztük a Mészáros-csoporthoz köthető vállalatok – részvétele miatt is bírálják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A bíróság szerint nincs kivetnivaló abban, hogy egy budajenői férfi nem juthat be a saját telkére, mert az államtitkár megvette az utca végét
A politikus egy hintával zárta el a bejáratot, ami jogilag csak egy kerti bútor. Az önkormányzat egy másik árok lefedését javasolja a szántóföldek felől.


Másodfokon is kimondta a bíróság:

nincs kivetnivaló abban, hogy egy budajenői férfi nem juthat be a saját telkére az utcáról, miután az önkormányzat eladta az utca végét a szomszédjában lakó Soltész Miklós államtitkárnak

– írja a Blikk.

A bíróság az ítélet során azt már nem vizsgálta, hogy a bejutást korlátozó önkormányzati döntések jogszerűek voltak-e, így elutasította Ráth Gábor perét, aki a telke használatát szerette volna elérni.

A férfinak papíron ugyan rendelkezésére áll egy háromméteres sáv az utcából, csakhogy ott egy jó két méter mély vízelvezető árok húzódik. A terület a bokrok között még gyalog is alig járható, építkezési forgalomra pedig teljesen alkalmatlan.

Az árok lefedése is felmerült, de az önkormányzat szerint erre nincs lehetőség. Heves Tünde polgármester úgy fogalmazott:

„nem lehet lefedni az árkot és biztosítani itt a bejutást a telekre, mert fákat kellene kivágni hozzá, ez pedig sértené a mellette lévő ingatlantulajdonos jogait.”

A község vezetője hozzátette, 1,1 millió forinttal támogatják, hogy a telektulajdonos a túloldalról, a szántóföldek felől – szintén egy árok befedésével – bejárhasson a telkére, igaz, ott csak egy földút van.

A történet 2020-ban kezdődött, amikor Soltész Miklós 150 ezer forintért megvásárolt egy 91 négyzetméteres szakaszt az érintett zsákutca végén. Ezt követően egy palatetős kocsibeállót húzott fel a területre, amivel fizikailag is elzárta a bejárást szomszédja, Ráth Gábor telke elől. Miután a szomszéd bejelentést tett az engedélyköteles építkezés miatt, a kormányhivatal bontásra kötelezte Soltészt. Az államtitkár leszedette a palatetőt, a fából ácsolt vázra azonban fellógatott egy hintát, így az építmény már csak „kerti bútornak” minősül, de a behajtást továbbra is lehetetlenné teszi.

Az elsőfokú ítéletet a Budaörsi Járásbíróság hozta meg, amely szerint az eladás szabályszerű volt, az indoklás szerint ugyanis az érintett szakasz nem közút, hanem „kivett út” besorolású. A bíróság akkor a felperest perköltség fizetésére is kötelezte. Ráth Gábor megjegyezte, a telek korábbi tulajdonosa is szeretett volna építkezni, de az államtitkár értésére adta, hogy ezt nem teheti, s végül ezért is vált meg a területtől.

Soltész Miklós egy közösségi médiás posztban értékelte a helyzetet: „Hiszek abban, hogy kell és érdemes az igazságért harcolni...a bíróság elsőfokú és másodfokú ítélete is nekünk adott igazat.”

Az államtitkár szerint „az ingatlanvétel jogszerűségét a független bíróság is megállapította.”

Ráth Gábor korábban arról beszélt: „Ügyvédekkel konzultáltam, és mind azt mondták, ilyen nincs, utcát eladni nem lehet, vagy ha mégis, akkor magánútként biztosítani kell a bejutást.”

Soltész Miklós felesége egy korábbi megkeresésre annyit mondott, az ügylet „jogszerű, csak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk