HÍREK
A Rovatból

A Direkt36 megnevezte azokat a kórházakat, ahol a legnagyobb a baj a kórházi fertőzések miatt

Sok budapesti kórházban nagyon nagy a baj, de arányaiban egy ceglédi intézmény vezeti a szomorú rangsort. Kisebb intézmények és központi kórházak is szerepelnek a listán.


Magyarországon most először nyilvánosságra kerül egy összehasonlítás, amelyből kiderül, hogy a magyar kórházakban milyen fertőzési állapotok uralkodnak.

A Direkt36 egy néhány évvel ezelőtti adatsor alapján egy biostatisztikus segítségével készített egy elemzést, amelynek a legfőbb megállapításai a következők:

kiderült, hogy nem mindig a súlyos eseteket ellátó nagy kórházakban történik arányaiban sok fertőzés, sőt, van néhány kisebb intézmény, amely minden fertőzéstípus esetén rosszul teljesít;

Budapest kórházaiban a bejelentett fertőzések alapján sok a probléma, de vidéken is több városi kórházban hasonló a helyzet;

a legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok, de találtak olyan esetet, amikor a pszichiátrián harapóztak el a fertőzések;

a betegek halálát a kórházak csak nagyon kis százalékban tudják be a kórházi fertőzéseknek, közben azonban a fertőzéses esetek 30-40 százalékában a beteg meghal.

Az elemzés többek között a budapesti Jahn Ferenc, a Károlyi Sándor, a Szent János és a Bajcsy-Zsilinszky kórházakban mutatott ki nagyobb bajokat.

Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók esetében Cegléd, Eger, Pápa kórházai szerepeltek nagyon rosszul.

A részletes listák elérhetők a Telexen megjelent cikkben. Ez az összehasonlítás korábbi évek adatai alapján készült, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért perelt ki az államtól és bocsátott a rendelkezésükre. 2015-16-os adatokról van szó, de több jel is utal arra, hogy az akkori kép nem változott lényegesen.

Évről évre egyre több kórházi fertőzést jelentenek a kórházak, a koronavírus idején pedig sosem látott mélypont jött el: 2015-höz képest 2021-re az összes kórházi fertőzés előfordulása mintegy két és félszeresére nőtt. A 2015-16-os adatokból mutatkozó általános tendenciák sem változtak.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános statisztikáiban vannak ugyanis régiós bontású információk. Ezek szerint továbbra is minden évben rendre ugyanazok a régiók – főként Közép-Magyarország és Észak-Alföld – szerepelnek rosszul. A 2017-2021 közötti időszak részletes kórházi fertőzések számaiért megint perelni kellett az NNGYK-t. A Direkt36 másodfokon is megnyerte a pert, de az NNGYK egyelőre csak részleges adatokat bocsátott rendelkezésre. A bíróság által megítélt, a valós helyzetet részletesen bemutató adatbázisra továbbra is várni kell.

A ceglédi Toldy Ferenc Kórház az a hely, ahol – legalábbis a 2015-16-os adatokból kirajzolódó kép szerint – az egész országban a legnagyobb arányban fertőzik meg a betegeket az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktériumok.

A ceglédi kórházban is tudják, hogy baj van. Egy, a honlapjukra feltöltött, segélykiáltással felérő dokumentumban – amely a kórház 2018-2023 közötti időszakának stratégiáját mutatja be – nyíltan elismerik, hogy „évről évre nő a speciális multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma, miközben nem várható újabb antibiotikum kifejlesztése, ami megoldaná ezt a problémát. A (…) fertőző betegek ellátása során nehézséget okoz az elkülönítés és az elkülönítő kórtermek számának elégtelen volta. A (…) fertőzések előfordulása jelenleg is nehezíti a gyógyító munkát.”

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban a Direkt36 számításai szerint az egész országban a legmagasabb volt a clostridiumos fertőzések előfordulása, a legsúlyosabb helyzetet a belgyógyászat számai mutatták 2015-16-ból. A multirezisztens kórokozók esetében az ötödik legrosszabb helyre került az intézmény. Kiugró volt a fertőzések előfordulása a kórházban a pszichiátriai osztályon, ahol a két év alatt jelentett 7 esetből 3 ember is belehalt az MRSA, illetve MACI nevű kórokozók fertőzésébe.

Jóval kisebb betegforgalmat bonyolít a Jahn Ferencnél az újpesti Károlyi Sándor Kórház, amely ennek ellenére országos szinten arányaiban a legtöbb fertőzést jelentő intézményei közé került a számítások alapján: egyedülálló módon mindhárom fertőzéstípusban a legrosszabb öt között van. Két év alatt több mint 100-100 clostridiumos, illetve multirezisztens baktériumfertőzést jelentett be a kórház.

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház nagy intézmény: Kőbánya, Rákosmente, Monor, Gyömrő és a környékük lakosságának betegeit látja el, évente 40 ezer fekvőbetegük van. A számításaink a fertőzések előfordulása alapján a Bajcsyt az országban a hatodik legrosszabb helyre sorolták a leggyakoribb fertőzéstípusokban: a clostridium és a multirezisztens kórokozók esetében is.

Járványok is törtek ki, például a belgyógyászaton, ahol a clostridium járványos terjedése csak 2015 nyarán (májustól szeptemberig) 14 embert érintett. Ez nem is csoda, hiszen a 2015-16-os adatok alapján készült számításaik szerint a kórház belgyógyászata a második legrosszabb az országban, ha a hasmenéses fertőzésről van szó. Rosszul szerepelt még többek között a sebészet (4. hely) és a csecsemő- és gyermekgyógyászat (1. hely) is.

A Direkt36 megkeresésére sem ezek a kórházak, sem a Belügyminisztérium, sem az Országos Kórházi Főigazgatóság nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter Sulyokról: Esetleg a Külügyminisztériumból is ki lehetne szedni az oroszokat…
Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere abban bízik, hogy a köztársasági elnök legkésőbb a választások után önként távozik a posztjáról.


„Ha volt is valaki, aki eddig azt gondolta, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökként valódi támasza lehet a magyar demokráciának, annak az augusztus 20-i beszéde után végképp ki kell ábrándulnia” – kezdte Facebook-bejegyzését Márki-Zay Péter.

Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere arról írt, hogy az államfő szerint Magyarország „keresztény értékekkel felvértezett szuverén, európai jogállam”, a „nagylelkű, szabad emberek otthona”.

„Szép szavak, csak épp fájdalmasan távol állnak a valóságtól.

Ahol a hatalom szűk kör kezében összpontosul, ahol a gazdaságot a dinasztia és a NER bitorolja, ahol a bíróságokat, médiát, intézményeket folyamatosan ellehetetlenítik, ott nem beszélhetünk jogállamiságról.

Nem is értem, hogy jogászként, volt alkotmánybíróként Sulyok hogy mer ilyen nyilvánvaló hazugságokat hangoztatni” – fogalmazott Márki-Zay, majd hozzátette: Sulyok beszéde példája volt a tökéletesre formálódott szervilizmusnak.

„Igaz,

nem is azért tette oda Orbán, a gazdája, hogy a nép köztársasági elnöke legyen, hanem azért, hogy a sajátja. Magyarországnak nem szép szavakra van szüksége, hanem valódi szabadságra, fékekre és ellensúlyokra, a jogállam biztosítékaira,

amelyek közül nyilvánvalóan egyiket sem várhatjuk el Sulyok Tamástól… Remélem, hogy legkésőbb a választások után önként távozik” – zárult a bejegyzés.

Márki-Zay egy másik csütörtöki posztjában reagált Sulyok Tamás megváltoztatott Facebook-bejegyzésére is. Mint arról már beszámoltunk, a köztársasági elnök törölte az „orosz” szót a munkácsi rakétatámadásról írt reggeli posztjából. Az ellenzéki politikus csak ennyit írt: Sulyok Tamás:o̵r̵o̵s̵z̵ rakétatámadás. Esetleg a Külügyminisztériumból is ki lehetne szedni az oroszokat…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter úgy írt a munkácsi orosz rakétatámadásról, hogy kihagyta a posztból a „Munkács”, az „orosz” és a „rakétatámadás” szavakat
A külügyminiszer bejegyzésében a magyarok lakta terület bombázásából „Ukrajnából érkezett hírek” lett. Sulyok Tamással ellentétben az áldozatoknak sem üzent.


Csütörtök délelőtt Szijjártó Péter is írt arról a támadásról, amelynek következtében az oroszok rakétája Munkács területén csapódott be. 12 embert megsérült a bombázásban.

A külügyminiszter épp csak a legfontosabb részleteket hagyta ki a posztjából. A bejegyzésben a legfontosabbnak azt tartotta kiemelni, hogy a támadás igazolja a kormány békenarratíváját:

„A délelőtt folyamán Ukrajnából érkezett hírek újra azt bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség! Mindenkinek, minden erejével azon kell dolgoznia, hogy minél előbb létrejöjjön a háborút lezáró békemegállapodás! Csak így lehet elejét venni a további vérontásnak és pusztításnak.”

A posztban azonban nincs megemlítve Kárpátalja vagy Munkács, nincs szó rakétatámadásról, arról pedig pláne nem, hogy orosz rakéták csapódtak volna be. Szijjártó Péter Sulyok Tamás köztársasági elnökkel ellentétben nem írt együttérzésről sem, és nem üzent a sérült áldozatoknak sem.

Mint arról korábban írtunk, a köztársasági elnök a Facebookon előbb azt írta: „Mély együttérzésemet fejezem ki a Munkácsot ért rakétatámadás sérültjeinek”, majd nem sokkal később posztjából eltűnt az „orosz” szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Reagált a kormány a tűzijáték-ügyre: Akinek nem inge, ne vegye magára
Az augusztus 20-i tűzijáték egyik része Orseolo Péterről szólt, akit árulónak neveztek. A kormány szerint történelmi bemutatóról volt szó, nem politikai üzenetről.


Ahogy már írtunk róla, az idei augusztus 20-i tűzijáték középpontjában az Árpád-kor eseményei álltak. Tavaly a honfoglalás jelent meg a műsorban, idén pedig többek között Orseolo Péter alakját is bemutatták. A közvetítésben úgy jellemezték: dölyfös, felfuvalkodott, áruló. A királyról azt is elhangzott, hogy tanácsait idegenek súgták, és átadta a királyságot a német-római császárnak.

Az ábrázolás sokaknak feltűnt, mert többen politikai áthallást véltek benne felfedezni. A Telex megkereste a szervezőket és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályát is, hogy kiderüljön, szándékos volt-e a párhuzam. A választ végül a Kormányzati Tájékoztatási Központ adta meg.

„Az augusztus 20-i tűzijáték minden évben történelmi tematikájú. Míg 2024-ben a honfoglalás, addig az idei évben az Árpád-kor eseményeit mutatta be az ünnepi műsor. Orseolo Péter az árpád-kori történelem része” – írták, és hozzátették:

„Orseolo Péter és a jelenlegi magyar ellenzéki vezető között összefüggést egyedül a baloldali sajtó feltételez. Mindenki ismeri a mondást: akinek nem inge, ne vegye magára!”

A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség egyelőre nem reagált a lap megkeresésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Vona Gábor éles kritikája az Orseolo Péter-hasonlatról: Micsoda sumák, sunyi gátlástalanság kell ehhez? 
A Második Reformkor Párt elnöke szerint a tűzijáték alatti narráció üzenete átlátszó volt, és méltatlannak tartja, hogy augusztus 20-án így szóltak Orseolo Péterről.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. augusztus 21.



Az augusztus 20-i tűzijáték narrációjában Szent István halála utáni eseményeket elevenítettek fel. A történetben Orseolo Péterről is szó esett, akit a narrátor „dölyfös és felfuvalkodott” uralkodóként mutatott be. Elhangzott az is, hogy Péter tanácsait idegenek súgták, felajánlotta az országot a Német-római Birodalomnak, majd a magyarok elkergették és megvakíttatták.

Vona Gábor a Facebook-oldalán reagált a történtekre. Azt írta, először nem értette, miért az államalapító halála utáni időszakkal foglalkoztak, majd hozzátette: nyilván mindenki tudja, kire utaltak ezzel.

„Augusztus 20-a a legfontosabb nemzeti ünnepünk. Az államiságunk, a létezésünk, a megmaradásunk napja. Micsoda sumák, sunyi gátlástalanság, giccses nemzetieskedésbe ágyazott kisstílűség, szánni való méltóságnélküliség kell ahhoz, hogy valaki ezt kitalálja és megvalósítsa?”

– fogalmazott.

A Második Reformkor Párt elnöke szerint Szent Istvánnak volt egy álma, amelyet a magyarok testesítenek meg. Úgy látja, ez az álom mára rémálommá vált, mert „egy súlyosan lelki beteg, megosztottságában lubickoló, ön- és közveszélyes nemzet vagyunk jelenleg”. Úgy véli, az országnak nyugalomra lenne szüksége.

A kormánypártok részéről Kocsis Máté is megszólalt az ügyben. Rövid bejegyzésében azt írta: nem utaltak senkire, és „érdekes, hogy az Orseolo Péter-féle nemzetárulás kapcsán a liberális sajtónak Magyar Péter jut eszébe”.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: