HÍREK
A Rovatból

A Direkt36 megnevezte azokat a kórházakat, ahol a legnagyobb a baj a kórházi fertőzések miatt

Sok budapesti kórházban nagyon nagy a baj, de arányaiban egy ceglédi intézmény vezeti a szomorú rangsort. Kisebb intézmények és központi kórházak is szerepelnek a listán.


Magyarországon most először nyilvánosságra kerül egy összehasonlítás, amelyből kiderül, hogy a magyar kórházakban milyen fertőzési állapotok uralkodnak.

A Direkt36 egy néhány évvel ezelőtti adatsor alapján egy biostatisztikus segítségével készített egy elemzést, amelynek a legfőbb megállapításai a következők:

kiderült, hogy nem mindig a súlyos eseteket ellátó nagy kórházakban történik arányaiban sok fertőzés, sőt, van néhány kisebb intézmény, amely minden fertőzéstípus esetén rosszul teljesít;

Budapest kórházaiban a bejelentett fertőzések alapján sok a probléma, de vidéken is több városi kórházban hasonló a helyzet;

a legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok, de találtak olyan esetet, amikor a pszichiátrián harapóztak el a fertőzések;

a betegek halálát a kórházak csak nagyon kis százalékban tudják be a kórházi fertőzéseknek, közben azonban a fertőzéses esetek 30-40 százalékában a beteg meghal.

Az elemzés többek között a budapesti Jahn Ferenc, a Károlyi Sándor, a Szent János és a Bajcsy-Zsilinszky kórházakban mutatott ki nagyobb bajokat.

Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók esetében Cegléd, Eger, Pápa kórházai szerepeltek nagyon rosszul.

A részletes listák elérhetők a Telexen megjelent cikkben. Ez az összehasonlítás korábbi évek adatai alapján készült, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért perelt ki az államtól és bocsátott a rendelkezésükre. 2015-16-os adatokról van szó, de több jel is utal arra, hogy az akkori kép nem változott lényegesen.

Évről évre egyre több kórházi fertőzést jelentenek a kórházak, a koronavírus idején pedig sosem látott mélypont jött el: 2015-höz képest 2021-re az összes kórházi fertőzés előfordulása mintegy két és félszeresére nőtt. A 2015-16-os adatokból mutatkozó általános tendenciák sem változtak.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános statisztikáiban vannak ugyanis régiós bontású információk. Ezek szerint továbbra is minden évben rendre ugyanazok a régiók – főként Közép-Magyarország és Észak-Alföld – szerepelnek rosszul. A 2017-2021 közötti időszak részletes kórházi fertőzések számaiért megint perelni kellett az NNGYK-t. A Direkt36 másodfokon is megnyerte a pert, de az NNGYK egyelőre csak részleges adatokat bocsátott rendelkezésre. A bíróság által megítélt, a valós helyzetet részletesen bemutató adatbázisra továbbra is várni kell.

A ceglédi Toldy Ferenc Kórház az a hely, ahol – legalábbis a 2015-16-os adatokból kirajzolódó kép szerint – az egész országban a legnagyobb arányban fertőzik meg a betegeket az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktériumok.

A ceglédi kórházban is tudják, hogy baj van. Egy, a honlapjukra feltöltött, segélykiáltással felérő dokumentumban – amely a kórház 2018-2023 közötti időszakának stratégiáját mutatja be – nyíltan elismerik, hogy „évről évre nő a speciális multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma, miközben nem várható újabb antibiotikum kifejlesztése, ami megoldaná ezt a problémát. A (…) fertőző betegek ellátása során nehézséget okoz az elkülönítés és az elkülönítő kórtermek számának elégtelen volta. A (…) fertőzések előfordulása jelenleg is nehezíti a gyógyító munkát.”

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban a Direkt36 számításai szerint az egész országban a legmagasabb volt a clostridiumos fertőzések előfordulása, a legsúlyosabb helyzetet a belgyógyászat számai mutatták 2015-16-ból. A multirezisztens kórokozók esetében az ötödik legrosszabb helyre került az intézmény. Kiugró volt a fertőzések előfordulása a kórházban a pszichiátriai osztályon, ahol a két év alatt jelentett 7 esetből 3 ember is belehalt az MRSA, illetve MACI nevű kórokozók fertőzésébe.

Jóval kisebb betegforgalmat bonyolít a Jahn Ferencnél az újpesti Károlyi Sándor Kórház, amely ennek ellenére országos szinten arányaiban a legtöbb fertőzést jelentő intézményei közé került a számítások alapján: egyedülálló módon mindhárom fertőzéstípusban a legrosszabb öt között van. Két év alatt több mint 100-100 clostridiumos, illetve multirezisztens baktériumfertőzést jelentett be a kórház.

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház nagy intézmény: Kőbánya, Rákosmente, Monor, Gyömrő és a környékük lakosságának betegeit látja el, évente 40 ezer fekvőbetegük van. A számításaink a fertőzések előfordulása alapján a Bajcsyt az országban a hatodik legrosszabb helyre sorolták a leggyakoribb fertőzéstípusokban: a clostridium és a multirezisztens kórokozók esetében is.

Járványok is törtek ki, például a belgyógyászaton, ahol a clostridium járványos terjedése csak 2015 nyarán (májustól szeptemberig) 14 embert érintett. Ez nem is csoda, hiszen a 2015-16-os adatok alapján készült számításaik szerint a kórház belgyógyászata a második legrosszabb az országban, ha a hasmenéses fertőzésről van szó. Rosszul szerepelt még többek között a sebészet (4. hely) és a csecsemő- és gyermekgyógyászat (1. hely) is.

A Direkt36 megkeresésére sem ezek a kórházak, sem a Belügyminisztérium, sem az Országos Kórházi Főigazgatóság nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotó: Gyurcsány Ferenc szinte felismerhetetlen, annyira megviselték az elmúlt hónapok
Az egykori miniszterelnök egy szelfivel adott hírt magáról a közösségi oldalán. A Gyilkos igazságok című krimijét december 1-jén mutatja be, ahol dedikálni is fog.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Egy friss szelfivel és új könyvének híreivel jelentkezett közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc, aki bejelentette, december 1-jén tartja Gyilkos igazságok című második krimijének bemutatóját. A volt miniszterelnök a posztjához csatolt fotón láthatóan megviselt arcára is reagált:

„Ahogy nézem ezt a nyári képet, még az is lehet, hogy az írás megviseli az embert :) De a végeredmény a fontos”.

A DK volt elnöke arról is írt, hogy mostanában leginkább könyvek és számítógép felett ül. A dedikálással egybekötött eseményt az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban rendezik.

Gyurcsány a nemrég megjelent kötetről egy korábbi interjúban azt mondta, az „több mint bűnügyi történet”, mert kulturális és morális kérdéseket is felvet. Az expolitikus májusban jelentette be, hogy minden politikai tisztségéről lemond és visszavonul a közélettől, ezzel egy időben pedig kiderült az is, hogy elválnak Dobrev Klárával. A kettős változásról korábban így nyilatkozott: „Kár lenne tagadni, sokáig megviselt, hogy az életem két legfontosabb tartóeleme megszűnt”.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Bizarr hajléktalankaraván a Rákóczi úton: Vitézy Dávid azonnali magyarázatot követel Karácsony Gergelytől
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője fotókat is posztolt a kartonokkal borított tákolmányról. Szerinte a főpolgármester hagyja leromlani a közterületeket a fővárosban.


Egy napok óta a Rákóczi út járdáján álló, kartonpapírral és redőnydarabokkal borított jármű miatt kért magyarázatot Karácsony Gergelytől Vitézy Dávid. A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője a közösségi médiában több fotót is közzétett a szerinte hajléktalanok által használt tákolmányról, és azzal vádolta a főpolgármestert, hogy fontosabb számára az országos politika, miközben nem zavarják „az egyre romló közterületi állapotok” – szúrta ki 24.hu. Cikkünk írásakor, csütörtök reggel még nem érkezett hivatalos fővárosi vagy kerületi reakció az ügyben.

Vitézy Dávid a bejegyzésében keményen fogalmazott:

„Budapest nem India, és nem is egy magára hagyott amerikai város, és ne is legyen! Nagyon nem is szeretném, ha a belvárosi utakat hajléktalanok sátrai, kunyhói, kiskocsijai szegélyeznék. Ennek most kell megálljt parancsolni, ameddig még lehet – ne hagyjuk ezt a jelenséget elharapódzni”.

A politikus emellett felszólította a főpolgármestert, hogy „a Rákóczi út teleparkolt járdáin ezen túlmenően is csináltasson rendet”, és állíttassa helyre a parkolásgátló oszlopokat, amit állítása szerint egy szakbizottság hónapokkal korábban már határozatban kért.

A közterületen életvitelszerű tartózkodás 2018 óta számít szabálysértésnek Magyarországon. Ilyen esetekben a jogszabályok előírják, hogy a hatóságoknak, például a rendőrségnek vagy a közterület-felügyeletnek először szociális segítséget kell felajánlaniuk, és csak az együttműködés megtagadása esetén indíthatnak eljárást.

Vitézy rendszeresen a közterületi rend és a határozottabb fellépés szükségességét hangsúlyozza, míg Karácsony Gergely korábban többször is bírálta a hajléktalanság és a bűnözés összemosását, kiemelve, hogy az erőszakos cselekmények többsége nem hajléktalan emberekhez köthető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A vészjelzőn keresztül kampányol a kormány: Fónagy János nevében kaptak háborús üzenetet a Gondosóra-felhasználók
A kormány levelét a felhasználók mellett a hozzátartozóik is megkapták, akik a bajban segítenének. Az üzenet a Nemzeti Konzultáció kampányának fő mondanivalóit visszhangozza
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Szerdán Fónagy János államtitkár nevében kaptak politikai tartalmú levelet a Gondosóra program felhasználói és az általuk megadott kontaktszemélyek. A 444.hu szerint

a levél a Nemzeti Konzultáció kampányának üzeneteit visszhangozza, a háborús veszélyre és a nyugdíjak állítólagos megadóztatására fókuszálva.

A címzetteknek küldött emailben az államtitkár úgy fogalmazott: „Brüsszel és támogatói be akarnak szállni a háborúba. Mindezt a magyarok és az európai emberek pénzéből kívánják finanszírozni.”

Az üzenetben Fónagy János arról is írt, hogy „Magyarország Kormánya határozottan ellenzi, hogy a magyar nyugdíjasokat megadóztassák”,

a kormányzati narratíva szerint ugyanis Brüsszel és a magyar ellenzék ebből a pénzből támogatná Ukrajnát.

A Gondosóra egy 0-24 órás diszpécserközpontot biztosít, amellyel a 65 év feletti idősek egy gombnyomásra kérhetnek segítséget vészhelyzetben, a szolgálat pedig a megadott hozzátartozókat is bevonhatja.

A kormány korábban is élt azzal a gyakorlattal, hogy eredetileg más célra létrehozott állami adatbázisokat használt fel kampánycélokra. A koronavírus-oltásra való regisztrációkor megadott email-címekre a Voks 2025 konzultációval kapcsolatban küldtek üzeneteket, amelyekben lejáratókampányról és eltűnt szavazólapokról volt szó. A Gondosóra-felhasználók már 2025 júliusában is kaptak egy emailt, amelyben a kormány egy „közéleti hírlevélre” való feliratkozás lehetőségét kínálta fel, amihez külön hozzájárulást kért.

A most kiküldött levél a 14,7 milliárd forintba kerülő Voks 2025 nemzeti konzultációs kampány része, amelyen a kormány tájékoztatása szerint közel 2,3 millióan vettek részt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Már legalább 25 halottja van a nyugat-ukrajnai Ternopilt ért orosz támadásnak
A mentőalakulatok folyamatosan kutatnak a túlélők után a romok alatt. Több mint hetvenen sérültek meg a súlyos támadásban.


„Úgy tűnik, a kilencedik emelettől az elsőig ez a tüzes láva egyszerűen elnyelte az embereinket” – Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter szavai szerint ilyen pusztítást végzett egy orosz légicsapás szerda hajnalban a nyugat-ukrajnai Ternopilban, ahol két kilencemeletes lakóház dőlt romba. A Telex arról írt, hogy

a támadásban legkevesebb 25 civil vesztette életét, köztük három gyerek. A sérültek száma meghaladja a hetvenet, 15-en közülük kiskorúak. A mentőalakulatok megállás nélkül dolgoznak, mert a romok alatt további áldozatokat sejtenek.

A helyi hatóságok a levegő szennyezettsége miatt figyelmeztették a lakosságot, a városban pedig november 19-től háromnapos gyászt rendeltek el.

A támadássorozat országszerte súlyos károkat okozott az energetikai hálózatban, ami miatt több nyugati régióban, így Ivano-Frankivszk és Lviv környékén is célzott áramkorlátozásokat kellett bevezetni.

Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 476 drónt és 48 rakétát lőtt ki, amelyekből a légvédelem 442 drónt és több cirkálórakétát is hatástalanított.

Eközben az ország keleti felében, Harkivban is drónok csapódtak be, megrongálva egy lakóházat, egy kórházat és egy iskolát. Itt legalább 46 sérültről tudni, köztük egy 9 és egy 13 éves kislányról.

A nyugati határ menti feszültség miatt Lengyelország és Románia is vadászgépeket emelt a levegőbe, a lengyelek pedig ideiglenesen két repülőterüket is lezárták.

Az eseményekkel egy időben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ankarában tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. Moszkva azt állítja, hogy a szerdai csapások válaszlépések voltak, miután szerintük Ukrajna kedden amerikai gyártmányú ATACMS rakétákkal próbált meg csapást mérni az oroszországi Voronyezs polgári létesítményeire. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint azokat a rakétákat mind lelőtték, és továbbra is tagadják, hogy szándékosan támadnának civil célpontokat.

A szerdai támadás az egyik legsúlyosabb volt Nyugat-Ukrajna ellen a 2022-es invázió kezdete óta.

A térség energetikai infrastruktúráját már az elmúlt hetekben is több csapás érte. A NATO-tagállamok határához közeli támadások miatt a szomszédos országok többször is készültségbe helyezték légierejüket, a kockázat pedig a téli hónapok közeledtével tovább nő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk