Karácsony a „buligate” után azt szeretné, hogy 200 milliárddal több jusson a fővárosnak a Tisza-kormány alatt
A főpolgármester egy 200 milliárdos pénzügyi igényt támasztott az új kormány felé. Karácsony elmondta, hogy partneri viszonyt vár Magyar Péteréktől, de a tárgyalások első lépésének a főváros katasztrofális helyzetének rendezését tartja.
Karácsony Gergely a Népszavának adott interjút, amelyben beszélt a főváros és az új, Tisza Párt vezette kormány viszonyáról, Budapest súlyos pénzügyi helyzetéről és a jövőbeli terveiről.
A beszélgetés azzal az úgynevezett „buligate”-tel indult, amely abból fakadt, hogy a főváros egy „rendszerzáró bulit” szervezett az Országgyűlés alakuló ülése előtti napra, amit Magyar Péter kritikája után azonnal át is helyeztek. Karácsony Gergely szerint ő a nagyvonalúságot erénynek tartja, és nem gondolta, hogy a rendezvény bárki érzékenységét sértené, de mivel nem a provokáció volt a céljuk, összehangolták az eseményeket.
„Remélem, ennél nagyobb ügyeket is meg fogunk oldani”
– tette hozzá.
A főpolgármester szerint nem is buliról, hanem egyfajta örömünnepről, hálaadásról volt szó, amivel igazságot akartak szolgáltatni azoknak a társadalmi csoportoknak, akiket a NER megalázott.
„Különösen fontosnak érzem, hogy a rendszerváltás tegyen igazságot azokkal a társadalmi csoportokkal, akiket a NER meg akart alázni és tönkre akart tenni”
– fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy a csődben lévő városnak van-e erre pénze, Karácsony Gergely úgy reagált: „De hát ez nem egy Rolling Stones koncert lesz!”, hozzátéve, hogy a rakparti vendéglátóhelyek bevételeiből finanszírozzák a nyári programokat.
A főváros pénzügyi helyzetével kapcsolatban elmondta, bíznak abban, hogy az új kormánnyal sikerül megoldást találni a szolidaritási hozzájárulás ügyében, amelynek következő, 37,1 milliárdos részletére júniusig kaptak haladékot. Bár konkrét javaslatokat nem akart a sajtón keresztül üzenni, azt leszögezte, partneri viszonyt várnak az új kormánytól, ennek első lépése pedig a pénzügyi helyzet rendezése. „Kész csoda, hogy eljutottunk a választásokig, de ennek súlyos ára van: hitelek, faktorálás, kifizetetlen számlák” – mondta.
Azt is kijelentette:
„Azt biztosan állíthatom, hogy a főváros az idén nem tud szolidaritási hozzájárulást fizetni és még ez sem oldja meg a problémáinkat.”
Célként azt jelölte meg, hogy reálértéken ugyanazt a finanszírozási helyzetet érjék el, mint ami Tarlós Istvánnak utolsó évében megadatott, ami szerinte
a jelenlegihez képest 200 milliárd forintos pluszt jelentene.
Az új kormánnyal való kapcsolatról szólva elmondta, a kormány megalakulása után két minőségében is tárgyalna: Budapest főpolgármestereként és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnökeként.
„Egy év alatt többet beszéltem Magyar Péterrel, mint Orbán Viktorral hat év alatt”
– árulta el.
Szerinte az Orbán-kormánnyal való egyeztetés álságos volt, most viszont érdemi párbeszédre számít a város ügyeiről. Azt is elmondta: „Nekem nincs arra igényem, hogy kormányülésekre járjak, de arra igen, hogy érdemben egyeztessünk a város ügyeiről.” Javasolja továbbá a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újraindítását is.
A főpolgármester részletesen beszélt a tervezett Budapest-törvényről, amelynek két kulcselemét emelte ki. Az egyik a közösségi közlekedés normatív finanszírozásának rendezése, beleértve az agglomerációs közlekedést is, amit egy regionális, állami-fővárosi együttműködésen alapuló BKK irányítana. A másik egy fajsúlyos, közhatalmi jogosítványokkal rendelkező „metropolitan” tanács létrehozása a várostérség számára, amely a közös ügyekről, például az építési szabályokról döntene.
„Nem egy újabb gittegyletet szeretnék, tudom most is létezik egy, ahová én sem járok el, mert semmi értelme, az ott elhangzottaknak ugyanis nincs semmi relevanciája”
– mondta a jelenlegi helyzetről.
A Fővárosi Közgyűlés átalakuló erőviszonyai kapcsán Karácsony Gergely kifejezte reményét, hogy a Tisza Párt a jövőben nagyobb felelősséget vállal, akár egy főpolgármester-helyettesi poszt betöltésével is. Azt mondta, a párt képviselői nem zárkóztak el ettől. A közgyűlési ülések időpontjának esetleges megváltoztatásáról, mivel több képviselő egyúttal EP-képviselő is lesz, úgy nyilatkozott: „Rajtam nem múlik, a szerdai ülés szokásjogon alapszik, ha ez segíti a közös munkát, tőlem akár vasárnap is lehet közgyűlés.”
Vitézy Dávid közlekedési miniszteri kinevezésével kapcsolatban a főpolgármester nem megkönnyebbülésről, hanem örömről beszélt. „Kifejezetten örülök, hogy lesz egy olyan minisztere az új kormánynak, aki jól ismeri Budapest problémáit és mélyen elkötelezett ezek megoldásában” – jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy Vitézy Dávid miniszterként esetleg a saját sikereként állítaná be a budapesti fejlesztéseket, Karácsony Gergely azt mondta, ez őt a legkevésbé sem érdekli.
„De szerintem Dávidot nem kell félteni, a végén bizonyosan sikerül saját sikerének beállítani mindezt.”
A Fővárosi Közgyűlésből távozó kritikusairól, így Bujdosó Andreáról és Szentkirályi Alexandráról szólva azt mondta, a Tisza Párt eddig a kampány miatt felelősséghárító volt a fővárosban, de „ha ez hozzájárult a kétharmados győzelemhez, akkor az árat örömmel fizettük.” Hozzátette:
„De most, hogy immáron kétharmados többséggel irányíthatják az országot, eljött az idő, hogy a fővárosban is nagyobb felelősséget és szerepet vállaljanak a döntéshozatalokban.”
Az uniós források felhasználásával kapcsolatban hatalmas feladatokra számít, amihez a fővárosnak is hatékonyabb rendszert kell kiépítenie. Szerinte minimum, hogy lesz uniós fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes, de ennél többre lesz szükség.
Az esetleges előrehozott önkormányzati választás ötletét elveti, szerinte ez sértené a választók jogait és veszélyeztetné az uniós forrásokat. Ugyanakkor elismeri, hogy az önkormányzati rendszerhez hozzá kell nyúlni, de ezt csak partnerségben lehet megtenni. Konkrét projektekről is szót ejtett: támogatja a Rákosrendező-beruházást, a Nyugati téri felüljáró elbontását, és a Városliget visszavételét a főváros kezelésébe. „De a Városliget Zrt-re nincs szükség” – szögezte le, hozzátéve, hogy a cég működtetésére fordított pénzt a parkosításra kellene költeni.
Végül támogatásáról biztosította a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó rendeletek visszavonását, és egy új, ingatlanfejlesztési hozzájárulás bevezetését javasolta a magánberuházók számára. „Meg kell fordítani az erőviszonyokat: a közérdek az első, a magánérdek a második” – zárta gondolatait.
Karácsony Gergely a Népszavának adott interjút, amelyben beszélt a főváros és az új, Tisza Párt vezette kormány viszonyáról, Budapest súlyos pénzügyi helyzetéről és a jövőbeli terveiről.
A beszélgetés azzal az úgynevezett „buligate”-tel indult, amely abból fakadt, hogy a főváros egy „rendszerzáró bulit” szervezett az Országgyűlés alakuló ülése előtti napra, amit Magyar Péter kritikája után azonnal át is helyeztek. Karácsony Gergely szerint ő a nagyvonalúságot erénynek tartja, és nem gondolta, hogy a rendezvény bárki érzékenységét sértené, de mivel nem a provokáció volt a céljuk, összehangolták az eseményeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.
Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.
A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.
A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.
Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.
Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.
A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.
Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.
Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”
A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.
Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.
A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagáltHegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.
Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.
Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.
„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.
Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.
Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”
A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagáltHegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.
Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.
„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.
Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.
Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.
„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.
Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.
A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.
A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.
A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.
Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.
A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
