prcikk: A Boráros téri hajléktalanok közt élhet a nagykőrösi gyermekotthonból megszökött, bántalmazott 11 éves fiú | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

A Boráros téri hajléktalanok közt élhet a nagykőrösi gyermekotthonból megszökött, bántalmazott 11 éves fiú

A nagykőrösi gyermekotthonból eltűnt gyereket többen is felismerték a Boráros téri hajléktalanok közül. Állítólag a rendőrök is többször bevitték, de aztán mindig visszatért.


Nagy valószínűséggel Budapest belvárosában, a Petőfi híd pesti hídfője környékén, az utcán él az a tizenegy éves gyerek, akit a nagykőrösi gyermekotthonban súlyosan bántalmaztak - írja a 24.hu.

A lap még szeptember végén egy volt gondozott, Lakatos Ádám állításai alapján írt arról, hogy koldulásra kényszerítettek és bántalmaztak egy 11 éves kisfiút a nagykőrösi gyermekotthonban. A gyerek hetekkel ezelőtt eltűnt.

A rendőrség akkor azt közölte, hogy a bántalmazási ügyben a nyomozás lezárult, a vádemelés megtörtént, egyéb erőszakos cselekményről pedig nem érkezett bejelentés. Lakatos szerint azonban ez téves információ, hiszen őt például a napokban hallgatták ki a folyamatban levő nyomozás során.

A 24.hu szerint a rendőrség Pest vármegyei sajtóosztálya vélhetően összetévesztette az ügyet egy másik nagykőrösi esettel, de a helyzetet tisztázni próbáló kérdéseikre október 10. óta nem kaptak választ.

A kisfiú még szerdán is szerepelt az eltűnt személyek listáján.

„Szeptember 9. óta körözött személy, itt van Budapesten a hajléktalanokkal, 11 évesen. Inkább csövezik a Borároson, minthogy visszamenjen abba a pokolba. A rendőrség nem találja. Kimentem a térre, vittem a fényképét, mutogattam. Az összes hajléktalan ismeri, van egy hamburgeres, ő is azt mondta, hogy sokszor látta, és a gyerek neki is azt mondta el, amit nekem: nem megy vissza a lakásotthonba, mert fél, hogy megint megverik”

– mondta a lap megkeresésére most Lakatos Ádám.

Azt is elmondta, hogy amikor a téren járkált, kijött egy rendőr, akinek szintén megmutatta a kisfiú képét.

„Azt mondta, hogy ismeri, háromszor meg is találta. Beviszi az Erzsébet királyné úti befogadóotthonba. Na most az úgy működik, hogy megkérdezik: itt szeretnél maradni? Nem? Akkor vidd ki a szemetet! Ez egy egyezményes jel. A gyerek kiviszi a szemetet és lelép”

- mesélte.

A Boráros térre a 24.hu munkatársai is kimentek a fiú képével. A lap cikkében azt írják: szinte mindenki felismerte a gyereket.

„Nem valami jó gyerek. Itt már többeket meglopott, a saját szememmel láttam. Egy nagydarab másik fiúval van, az tartja sakkban, az veszi rá mindenfélére. Annak olyan bűnözőképe van”

- mesélte az egyik hajléktalan férfi.

Azt is sokan állították, hogy a gyerek a közeli játszótér egyik kis faházában szokott aludni, azt viszont senki sem tudta megmondani pontosan, mikor látták utoljára

„Ez az a gyerek, aki a faházban szokott aludni. Én azt hiszem, tegnap vagy tegnapelőtt láttam itt utoljára. Vagy kicsit korábban. Összefolynak itt a napok. Ott alszik a faházban a játszótéren, körbetekeri magát rongyokkal, hogy kibírja. Már bevitte innen a rendőr többször is, de mindig visszajött.

Adunk neki enni pár falatot, mert nekünk is kevés van, de hát segítjük egymást, mi, hajléktalanok, tudja. Vasárnaponként jól lehet lakni, mert van ételosztás, arra mindig megjelenik ő is. Meg esténként. Ilyenkor nem tudom, merre jár. De mondom, már vagy három napja nem láttam, persze én se vagyok mindig itt” - mondta egy másik férfi.

A 24.hu megnézte a faházat is, de nem találtak ott senkit. A korábban említett hamburgeres is felismerte a fiú képét, ő is azt állította, hogy egy ideje már nem látta.

A Boráros téri látogatás után viszont a gyerek hirtelen lekerült az eltűnt személyek listájáról.

A lap megkereste a nagykőrösi Kossuth otthon vezetőjét az üggyel kapcsolatban, de nem nyilatkozott. Ehelyett Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz irányította őket, de válasz onnan sem érkezett. A kisfiú ügyében október 10-én felhívták a körözést kiadó Nagykőrösi Rendőrkapitányságot is, hogy tudnak-e arról, hogy a gyerek a Boráros téren tartózkodik. Az ügyeletes csak annyit közölt, hogy továbbítja az információt a budapesti kollégáinak. Mielőtt letette volna a telefont azt is hozzáfűzte, hogy a kisfiú folyton visszaszökik.

Frissítés:

Szerdán a BRFK Kommunikációs Osztálya által kiadott - és szerkesztőségünknek is megküldött - közleményben azt írták:

"A cikkben szereplő gyereket a budapesti rendőrök október 4-én megtalálták a Boráros téren, és gyermekvédelmi intézetbe vitték. Cikkük kapcsán a rendőrök ma, október 15-én délután telefonon beszéltek annak a gyermekotthonnak a vezető-helyettesével, ahol a gyerek van. Az intézmény megerősítette, hogy a gyermek ott tartózkodik. A kiskorú jelenleg nem szerepel az eltűnés miatt körözött személyek listáján."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapította, hogy Panyi Szabolcs „nem önálló, nem alanyi jogú tényező”
Az kormányszerv egy nappal a kormánymédia támadása után adott ki jelentést Panyi Szabolcsról. Az ötoldalas irat szerint az újságíró egy nemzetközi hálózat végrehajtója.


Villámgyorsan, mindössze egy nappal a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró elleni kormánypárti sajtótámadás után egy ötoldalas „jelentést” tett közzé kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A dokumentumban „hálózati személyként” azonosítják az újságírót, akinek a szerepét egy Magyarország ellen irányuló, titkosszolgálati hátterű művelet részeként értelmezik

- írta a HVG.

A hivatal szerint Panyi Szabolcs „szerepe csak a Magyarországgal szemben végrehajtott, dezinformációs célú és titkosszolgálati hátterű műveletek szempontjából, ebben a speciális, rétegzett hálózati struktúrában értelmezhető”.

A dokumentum tíz lábjegyzetéből nyolc a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját, korábbi anyagainak linkjét tartalmazza. A hivatal arra a következtetésre jut, hogy „Panyi Szabolcs ebben a szisztémában nem önálló, nem alanyi jogú tényező, hanem egy Magyarországgal szemben mozgósítható nemzetközi politikai és média infrastruktúra aktív szereplője, végrehajtója”.

Lánczi Tamás, a hivatal elnöke már korábban jelezte álláspontját: „Pontosan ezért van szükség az átláthatósági törvényre. A Panyi-féléknek pedig nincs helyük a magyar közéletben”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentését az előzte meg, hogy hétfőn a kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen Panyi egy feltételezhetően külügyminisztériumi forrással beszél. A portál azzal vádolta meg az újságírót, hogy segédkezett Szijjártó Péter külügyminiszter lehallgatásában azzal, hogy átadta a telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. A HVG szerint ez a vád a felvételből nem olvasható ki. Panyi a Mandiner cikkét előcsapásnak nevezte, mivel éppen egy olyan anyagon dolgozik, amely szerint Szijjártó Péter uniós tárgyalásokról szivárogtatott információkat Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Ennek alátámasztására közzétette a két miniszter egy 2020-as beszélgetésének leiratát is, amelyben Szijjártó arról győzködte Lavrovot, hogy avatkozzanak be a szlovákiai választásokba a magyar kormánnyal szövetséges pártok érdekében.

Az ügy keddre nemzetközi botránnyá terebélyesedett. Szlovákiában több ellenzéki párt is vizsgálatot sürget. Grendel Gábor, a Slovensko képviselője szerint „ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz.” Az Európai Bizottság is magyarázatot vár a magyar kormánytól az állítólagos szivárogtatások miatt.

Az ügyben a politikai álláspontok élesen szemben állnak. A kormány és holdudvara hazaárulással vádolja Panyit, aki tagadja, hogy köze lenne Szijjártó lehallgatásához. Ezzel szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint nem az újságíró, hanem Szijjártó Péter követett el hazaárulást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A forgókaput átlépve menekült a kérdések elől az ukrán hamis zászlós akciót irányító férfi
A 444.hu stábja a rendkívül furcsa interjúban azt szerette volna megtudni Balog Gézától, a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség egyik vezetőjétől, hogy fizetett-e azoknak, akik a Tisza menetén ukrán zászlót feszítettek ki. Ő azt válaszolta, nem fizetett soha senkinek, de azt nem árulta el, miért is csinálták.
M.M. / Fotó: 444 - szmo.hu
2026. március 24.



A 444.hu stábja a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség irodájánál készített interjút Balog Gézával, a cég egyik regionális vezetőjével, aki a március 15-i Tisza meneten egy ukrán zászló kifeszítését koordinálta egy Deák térhez közeli erkélyről. A riporter kérdésére, hogy mit csinált a nemzeti ünnepen az erkélyen, Balog úgy felelt:

„Igazából ti is, pontosan tudjátok, hogy az a menet az a háborús menet volt, és a mészárszékért meneteltek.”

Balog az interjú alatt elég sietősre vette figurát. A beszélgetés során meg sem állt, előbb a forgóajtóba menekült, majd a beléptetőkapun úgy ment át, hogy átlépte azt. Ezután - valószínűleg a közös liftezést elkerülendő - a lépcsőházba vette az irányt, ahol gyorsan felgyalogolt, és közölte, hogy innen az újságírók nem jöhetnek tovább.

A kampányban egyre gyakrabban felbukkanó, rejtélyes non-profit cég tavaly nyáron került először a nyilvánosság elé, mint a Fidesz egyik kampányeszközének, a Digitális Polgári Köröknek a szervezője. Ők menedzselik a több száz csoportból álló Facebook-hálózatot, szervezik az offline találkozókat és árulják a Lázárinfós pólókat.

A cégnek azonban van egy láthatatlanabb oldala is: a 444 szerint egy XIII. kerületi irodából trollfarmot működtetnek, ahonnan az alkalmazottak fideszes és kormányzati posztok alá kommentelnek pozitív üzeneteket. Emellett a nevükhöz kötik a Magyar Péter filmjére történt tömeges mozijegyvásárlásokat és a március 15-i „hamis zászlós műveletet” is.

A nemzeti ünnepre a cég alaposan felkészült: a Tisza menetének útvonalán lakásokat vettek ki, köztük egy Bajcsy-Zsilinszky úti penthouse-t, ahonnan különféle akciókat hajtottak végre.

A Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségn irodájához tartó Balogot a riporter tovább faggatta, többek között arról, hogy fizetett-e azoknak a kiskorúaknak, akiket az ukrán zászló kifeszítésével hoztak összefüggésbe. „Nem fizettem soha senkinek” – hangzott a rövid válasz. Arra a kérdésre, hogy a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség vagy a Morális Forráskód Kft. alkalmazásában áll-e, és hogy mik a tervek a céggel a választások után, Balog kitérő választ adott.

„Nem tudom, nem én vagyok az ügyvezetője a cégnek” – mondta, majd a kormányzati megrendelésekre vonatkozó felvetést is elhárította: „Szerintem nem történt semmilyen kormányzati megrendelés.”

A stáb egészen a cég első emeleti irodájáig jutott, ahol a választások előtt három héttel meglehetősen zsúfolt volt a hétfő reggel. A reggeli mítingre befutott Tatabánya fideszes önkormányzati képviselője, Horváth Kristóf is. Amikor a riporter arról kérdezte, miért a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségnél kezdte a hetet, a politikus nem válaszolt érdemben. „Itt sétálok az utcán, kérem szépen! Legyenek szívesek, ne zaklassanak! Dolgozunk minden nap, Fidesz győzelem lesz, ne aggódjanak!” – zárta rövidre a beszélgetést.

A teljes videót itt láthatjátok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.


Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:

„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.

A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pécs polgármestere hadat üzent a gyűlöletkeltő, adóforintokból fizetett plakátoknak
A pécsi közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely megtiltja a városképet romboló és uszító hirdetések kihelyezését. A döntés az újonnan kihelyezendő plakátokra vonatkozik, a már kint lévőket nem érinti.


„Véget vetünk az uszító, gyűlöletkeltő plakátoknak Pécsett! Pécs szabad, gondolkodó közössége megérdemli, hogy ne kelljen nap mint nap nyomasztó, félelemkeltő, ráadásul adóforintokon fizetett óriásplakátokat látnia” – jelentette be kedden Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere.

A pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben kitiltják a város közterületeiről a városképet csúfító plakátokat.

A rendelet értelmében ezentúl nem köthető közterület-használati megállapodás egyebek mellett „a városképi, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő, vagy Pécs Város településképi karakterébe egyéb módon nem illeszkedő közterület-használatra”. A tiltás kiterjed az olyan hirdetésekre is, amelyek „nem szolgálják a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy jogellenes tartalmat jelenít meg”.

A döntés csak az ezután kikerülő plakátokra érvényes, a már kihelyezetteket nem szedik le.

A város már korábban is tett lépéseket a közterületi hirdetések szabályozására: a pécsi buszmegállókba már az év eleje óta nem kerülhetnek ki ilyen plakátok,

miután az önkormányzat módosította az erről szóló szerződést.

Pécs nem az egyetlen város, amelyik megelégelte a politikai plakátokat. Nemrég a III. kerület is gondoskodott arról, hogy beszüntesse az agresszív, félelemkeltő hirdetéseket a közterületein. Az ilyen önkormányzati korlátozások ugyanakkor jogi vitákat vethetnek fel, különösen kampányidőszakban, amikor a választási törvény szélesebb körű védelmet biztosíthat a politikai hirdetéseknek. A vita egyik oldala szerint a helyi közösségeknek joguk van megvédeni magukat a gyűlöletkeltő és félelmet keltő tartalmakkal szemben, míg a másik oldal a szólásszabadság korlátozásától tart.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk