KULT
A Rovatból

A besúgó és a Hunyadi sztárjától is retteghetünk ebben a véres videójáték-adaptációban – Until Dawn-kritika

E Magyarországon forgatott hollywoodi horrormix egy igényes B-film, amiben mindenki meghal… sokszor!


2015 augusztusában jelent meg az Until Dawn című horror-videójáték a Supermassive Games fejlesztésében és a Sony Computer Entertainment forgalmazásában, amelyben nyolc fiatal felnőttet kell irányítani, akik különféle veszélyeket próbálnak túlélni egy síparadicsomi házban. A játék egy úgynevezett „pillangóhatás-rendszerrel” működik, amelyben a játékosoknak olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek megváltoztathatják a történet menetét. Az összes játszható karakter túlélheti a borzalmakat, vagy meghalhat, a hozott döntésektől függően.

A játék valóban nagyszabású, ezt bizonyítja az is, hogy olyan, nemzetközileg ismert sztárokat kértek fel a különböző karakterek szinkronizálására, mint pl. az Oscar-díjas Rami Malek (Bohém rapszódia, Nincs idő meghalni, Az amatőr, Mr. Robot), Hayden Panettiere (Hősök, Sikoly-filmek) vagy Peter Stormare (Fargo, Az elveszett világ: Jurassic Park, Constantine: A démonvadász).

Az Until Dawn nagy siker és egyben kultjáték lett 10 évvel ezelőtt, így, mivel a Sony videójátékos részlege adta ki, adott volt, hogy náluk forogjon a belőle készülő filmadaptáció is.

A rendező a horror műfajához a Shazam! két epizódja után visszatérő David F. Sandberg (Amikor kialszik a fény, Annabelle: Teremtés) lett, a forgatás pedig teljes egészében Magyarországon zajlott tavaly, így számos magyar szereplőt is felfedezni a filmben, bár főként maszkban.

A besúgó, a Ma este gyilkolunk és a Hunyadi sztárja, Hermányi Mariann alakítja például a félelmetes boszorkányt, Szauervein Tibor a bohócmaszkos drabár gyilkost, illetve a Wendigo-szörnyeket is magyarok formálták meg.

A film sztorija egyébként csak alapul vette a videójáték univerzumát, és nem annak történetét mutatja be, Sandberg szerint ugyanis abból kitelt volna egy 10 órás játékidő is. Így a horrorban rutinos forgatókönyvírók, Gary Dauberman (Annabelle 1-2-3, Az 1-2, Az apáca) és Blair Butler (Horror Park, Polaroid, A meghívás) új történetet, új helyszínt és új főhősöket találtak ki, ám ugyanazok a szabályok érvényesek a karakterekre, mint a játékban.

A sztori szerint egy évvel Melanie (Maia Mitchell) rejtélyes eltűnése után a húga, Clover (Ella Rubin) és barátai, a Max (Michael Cimino), Nina (Odessa A’zion), Megan (Ji-young Yoo) és Abe (Belmont Cameli) egy távoli völgybe indulnak, ahol a lány eltűnt, hogy válaszokat keressenek. Egy elhagyatott látogatóközpontot felfedezve azzal szembesülnek, hogy egy álarcos gyilkos vadászik rájuk, és szörnyű módon meg is gyilkolja őket egyenként... Majd hirtelen mindannyian újraélednek, és ugyanazon az estén találják magukat ugyanabban a házban. Csapdába esnek, s kénytelenek újra és újra átélni az éjszakát, csakhogy minden alkalommal más és más gyilkos vagy szörny támadjon rájuk. A reményük egyre kevesebb, és rádöbbennek, hogy csak korlátozott számú haláluk lehet, az egyetlen menekülési lehetőségük pedig az, ha hajnalig életben maradnak.

Az alkotók kapva kaptak az alkalmon, hogy filmre vigyék az Until Dawnt, a történet ugyanis a horror több alműfajának ad egyszerre terepet.

Vagyis megbújik benne egy kísértetházas tematika, egy kifejezetten véres slasher (amelyben fiatalokat gyilkolnak le egyenként egy viszonylag behatárolt helyszínen), egy időhurkos sztoriszál, egy úgynevezett „found footage horror” (amiben a szereplők által rögzített videókban láthatjuk a válogatott borzalmakat), valamint a természetfeletti entitások is befigyelnek, megidézve a boszorkányos és szörnyes darabokat.

Az Until Dawn tehát egy vérbeli horrorelegy, amely felsorolja a zsáner legjellemzőbb elemeit, csak nem csinál viccet belőlük, vagyis nem parodisztikusan áll hozzá, mint mondjuk a 2011-es Ház az erdő mélyén. Itt valóban az adja a fő félelemkeltést, hogy nem tudjuk, a szereplők a következő feltámadásuk után milyen iszonyattal kénytelenek szembenézni legközelebb. Egyben egyébként ez az alapvetően ütős alapsztori egy kicsit ki is oltja az izgalmakat, hiszen nézőként tisztában vagyunk azzal, hogy a karakterek nem halnak meg végleg, úgyis újraélednek, így pedig nem igazán féltjük őket.

Maximum annak drukkolhatunk, hogy talán most valamelyikük túléli, illetve tobzódhatunk az erőszakosabbnál erőszakosabb halálnemekben, amelyekben az öt főszereplő kénytelen folyamatosan jobb létre szenderülni.

Igen, beüt egy kis A holnap határa (2014) és némi Mickey 17 (2025) is e szempontból…

A főszereplő színészek kevésbé ismertek, inkább feltörekvőek (a legismertebb közülük a videójáték után a szerepét a filmverzióban is eljátszó Peter Stormare), így nem a star powerre költötték Sandbergék főként a büdzsét, hanem inkább a praktikus effektekre, és szerencsére ez látszik is. Félelmetes maszkok, szörnyek, spriccelő vér, felrobbanó emberi testek, van itt minden, bár a vérengzés túltoltsága kapcsán azért mégis érezhető némi paródiaszándék: annyi van belőlük, hogy már inkább megnevettetnek, mintsem elborzasztanak.

Összegezve az Until Dawn inkább a rendezés és a játék alapsztorija, valamint a változatos halálok miatt erős, a párbeszédek sajnos kifejezetten gyengék, a karakterek cselekedeteit sem mindig az észszerűség hajtja, ettől pedig van egyfajta B-kategóriás íze. Ám ezeket leszámítva a horrorzsáner rajongói egy kellemesen vérbő és szórakoztató 105 percet kapnak a mozijegy áráért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fotók: Káprázatos légi parádéval ünnepelte a honvédség augusztus 20-át
A bemutatón nemcsak a jól ismert régi helikopterek, hanem vadonatúj harci és szállító gépek is feltűntek, amelyek most először repültek a főváros felett.


Budapest felett idén is látványos légi parádéval ünnepelte Szent István napját a Magyar Honvédség. A programban minden olyan repülő eszköz bemutatkozott, amely a honvédség birtokában van, köztük vadonatúj harci és szállító gépek is, amelyek most először tűntek fel a főváros felett.

Az érdeklődők a bemutatón láthatták

a már jól ismert MI–17 és MI–24 helikoptereket, de a legújabb H145M és H225M típusok is feltűntek.

Az eseményen készült fotóinkat itt tudjátok megnézni (kattintás után galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A romantikus komédia, ami se nem vicces, se nem romantikus, de épp ettől lesz jobb és több – Kritika a Többesélyes szerelemről
Mondd, te kit választanál? A dúsgazdag, magas, jóképű és sármos üzletembert, vagy a csóró, magas, jóképű, sikertelen színész exedet? Itt a szerelem ötven árnyalata!


Celine Song nevét 2023 januárjában kezdte hajtogatni szinte mindenki az amerikai filmes körökben, amikor első filmjét, az Előző életeket bemutatták a Sundance Filmfesztiválon. Nem véletlenül, hiszen egy csodás alkotásról volt/van szó, amelyben két dél-koreai gyerekkori jó barát (talán több is annál), a Föld két legtávolabbi pontjára kerül, majd felnőttként újra felveszik a kapcsolatot, és maguk sem gondolják, hogy ez milyen érzelmeket ébreszt bennük.

A film átfesztiválozta a világot, majd 2024 januárjában végül a magyar mozikba is befutott (igaz, 2023 szeptemberében már el lehetett csípni a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon), nem sokkal később pedig két Oscar-díjra is jelölték, a legjobb film és a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriáiban.

S hogy mi volt az Előző életek titka? Minden bizonnyal a benne rejlő őszinteség, hitelesség és emberiesség. Egy apró és érzékeny, sokszor szavak nélkül is sokatmondó alkotásról van szó, amellyel a dél-koreai Celine Song számára megnyíltak Hollywood kapui. Ő pedig rendesen betrappolt rajtuk. A következő filmjéhez ugyanis már olyan álomgyári nagyágyúkat sikerült megnyerni, mint Anastasia Steele, A mandalóri és Amerika Kapitány, vagyis Dakota Johnson, Pedro Pascal és Chris Evans.

Ha pedig az Előző életek egyik fő erénye az őszinteség volt, akkor ezt Song a Többesélyes szerelemmel rendesen kimaxolta. Talán túl is tolta… De hogyan lehet túltolni az őszinteséget? Nos, a sztori szerint a sikertelen színésznőből sikeres házasságközvetítővé vált Lucy Mason (Dakota Johnson) „örök szingliként” azt állítja, hogy vagy egyedül fog meghalni, vagy egy gazdag férfihoz megy feleségül. A szakmai sikerei ellenére Lucyt azonban egyre inkább frusztrálják ügyfelei irreális elvárásai. Részt vesz egy korábbi kliense esküvőjén, ahol megismerkedik a tehetős befektetővel, Harryvel (Pedro Pascal), aki élénk érdeklődést mutat iránta, de Lucy elutasítja, s azt javasolja, inkább legyen a cége ügyfele, hiszen ő lenne a legkapósabb férfi.

Lucy az esküvőn ráadásul váratlanul találkozik az exével, Johnnal (Chris Evans) is, aki éppen felszolgál a násznépnek, és továbbra is várja, hogy befusson színészként. Felelevenítik a közös múltjukat, amely az anyagi nehézségeik miatt ért véget.

Hősnőnk tehát nehéz helyzetbe kerül: választania kell a jóképű, sármos és mocskosul gazdag Harry, vagy a szintén jóképű, de csóró John között.

A Többesélyes szerelem magyar címe nyilvánvalóan a sztori romkomos oldalára utal, s ezzel próbálja becsábítani a nézőket a mozikba. Az eredeti cím, a Materialists (Materialisták) azonban már jóval őszintébb, hiszen Celine Song filmje egyrészt nem vígjáték, másrészt, ha lehet ilyen jelzővel illetni, akkor inkább antiromantikus film. A főhősnő ugyanis meg van győződve róla, hogy a házasság egy kölcsönösen gyümölcsöző üzlet két fél között, és a boldogságot az anyagi biztonság hozza el (persze az sem baj, ha a férfi jól néz ki, magas, és korban is stimmel).

Mert passzolhat egymáshoz bármennyire két ember, ha nincs elég pénz a közös életükre, az csak vitákat, veszekedéseket generál, szóval a szerelem nem elég a teljes boldogsághoz.

Song filmje tehát minden, csak nem a klasszikus hollywoodi értelemben vett romantikus film. Inkább megöli a romantikát.

Aztán persze a két férfi közt tipródó Lucy is kezdi felfogni, hogy nem lehet mindent matekkal megoldani, de addira a Többesélyes szerelem már elvesztette a szimpla romkomra izguló közönsége érdeklődését. Épp ezért is számít bátor vállalkozásnak: nem azt kapjuk, amit várunk tőle, és nem biztos, hogy örülünk annak, amit kapunk, de az biztos, hogy el fogunk gondolkodni rajta.

A film első fele épp ezért erősebb is, mivel abban kapjuk az arcunkba ezt a hollywoodi csöpögős romantikát kíméletlenül ledózeroló őszinteséget, a második felére már inkább kezd a cselekmény olyan irányt venni, mint ami ellen korábban oly ékesen felszólalt.

Azért így is távol áll a giccstől, csupán Song megijedt kissé a saját felvetésétől és a nézők teljes elidegenítésétől. Persze ezzel sincs semmi baj, hiszen a Többesélyes szerelem így is emlékezetesebb, mint a műfajbeli átlagos limonádék, és savanyúbb azoknál, mivel jóval több citromot facsartak bele.

E film kapcsán azonban már nem lehet elmondani, hogy szavak nélkül is sokatmondó lenne, annyi benne a szövegelés, és bizony épp ennyivel marad el az Előző életektől. Song első rendezésében a karakterek minden gondolatával és érzelmi vívódásával tisztában voltunk az apró rezdüléseikből, az egymásra nézéseikből, a ki nem mondott szavaikból. A Többesélyes szerelem azonban mindent kimond, sokszor. A kevesebb több lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET: