prcikk: A Pfizer és Moderna vakcinával beoltott nők anyateje védi a babákat a koronavírus ellen | szmo.hu
TUDOMÁNY
A Rovatból

A Pfizer és Moderna vakcinával beoltott nők anyateje védi a babákat a koronavírus ellen

Izraelben a Pfizer/BionTech és a Moderna vakcináját megkapó édesanyák olyan antitesteket termeltek, amelyek a szoptatásnál átkerültek a gyerekeik szervezetébe is.


A beoltott szoptató édesanyák az anyatejjel koronavírus ellenanyagot juttathatnak kisbabáik szervezetébe, s ezzel őket is védik az izraeli-amerikai kutatás szerint - jelentette a Háárec című újság honlapja csütörtökön.

Az Izraelben és az Egyesült Államokban végzett közös kutatás szerint

a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyaggal, valamint a Moderna készítményével beoltott édesanyák olyan antitesteket termeltek a koronavírus ellen, melyek a szoptatásnál átkerültek gyermekeik szervezetébe anélkül, hogy maga a vakcina genetikai anyaga is a csecsemőkbe jutott volna.

Az eredmények szerint az anyatejben képződött antitestek alkalmasak a csecsemők védelmére a légúti vírusok, például a koronavírus ellen. Jariv Wine, a tel-avivi egyetem kutatója egyenesen azt javasolja, hogy a terhesség utolsó harmadában oltsák be a várandós nőket szamárköhögés és influenza ellen, hogy olyan antitesteket állítsanak elő, amelyek megvédik a kisbabákat életük első évében ezektől az őket veszélyeztető betegségektől.

Már gyereket is oltanak a Pfizer vakcinájával

Izraelben egy másik kísérlet is történt a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál szerint, melyben beoltottak közel 600, veszélyeztetett csoportba tartozó 12-16 éves gyermeket a Pfizer gyógyszergyár vakcinájával.

"Nem láttunk nagyobb mellékhatásokat, és még a kisebbek is meglehetősen ritkán fordultak elő. Ez igen biztató fejlemény" - nyilatkozta erről Boaz Lev, az izraeli egészségügyi minisztérium koronavírus ügyekben létrehozott tanácsadó testületének egyik vezető tagja.

A Pfizer a közelmúltban megkezdte oltásának klinikai tesztelését több mint 2000, 12 és 15 év közötti gyermeken, és remélhetőleg néhány hónapon belül bemutatja a vizsgálatok eredményeit.

Ha a gyermekek körében is ártalmatlannak és hatékonynak bizonyul vakcinájuk, akkor a gyógyszergyártó várhatóan még idén, első félév végéig sürgősségi engedélyt kérhet az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságától ennek a korosztálynak a beoltására is oltóanyagával.

Izraelben csakis a gyermekek tömeges vakcinázása után lehet elérni a közösségi immunitást, mivel a lakosságnak mintegy 30 százaléka 16 év alatti, akik jelenleg nem olthatóak.

Az izraeli hadsereg az első immunis haderő a világon

Az izraeli hadsereg csütörtökön bejelentette, hogy a világ első olyan haderejévé vált, amelyen belül már létrejött a közösségi immunitás. Jelenleg már a katonák mintegy 81 százaléka kapott a koronavírus-vakcinából, vagy korábban megfertozodött a vírussal, vagy mindkettő érvényes rá. A jövő hétre ez az arány várhatóan eléri a 85 százalékot.

Szerdán 36 686, 16 évesnél idősebbet oltottak be először és 58 303-at másodszor - három hét elteltével - a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyaggal. Az oltási kampányban eddig 5 072 725-en (az ország lakosságának 54,55 százaléka) kapták meg az első és 3 999 353-an a második dózis vakcinát is.

Az elvégzett 98 660 tesztből 2802 vírushordozót azonosítottak, ami 2,9 százalékos arányt jelent. A harmadik járványhullám mostani, visszavonuló szakaszában 36 712 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, a Covid vírus okozta szövődményekkel 1045 embert ápolnak kórházakban, s közülük 645-en súlyos esetnek számítanak, 211-en lélegeztetőgép segítségére szorulnak. A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben tavaly február óta 5955-en haltak meg Izraelben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Szenzáció készül? Bécsi kutatók jöhettek rá a fizika egyik legnagyobb rejtélyének megoldására
A Bécsi Műszaki Egyetem csapata újragondolta Einstein egyik alapötletét. Ezzel egy lépéssel közelebb kerültek a kvantumelmélet és a gravitáció régóta várt egyesítéséhez.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2026. március 12.



A modern fizika két legnagyobb elmélete, a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet évtizedek óta nem fér össze egymással. Míg az egyik az apró részecskék világát írja le döbbenetes pontossággal, a másik a csillagok és galaxisok mozgását magyarázza. A Bécsi Műszaki Egyetem kutatói most egy új ötlettel álltak elő, ami áthidalhatja a szakadékot – írja a TU Wien hivatalos közleménye. A megoldás kulcsa a részecskék pályájának, az úgynevezett geodetikusoknak az újragondolása lehet.

A kvantumgravitáció elméleteinek helyzetét a kutatók a Hamupipőke-meséhez hasonlítják.

„Több jelöltünk is van, de csak az egyik lehet az a hercegnő, akit keresünk. Csak amikor a herceg megtalálja az üvegcipellőt, tudja azonosítani az igazi Hamupipőkét. A kvantumgravitációban sajnos még nem találtunk ilyen cipellőt – egy olyan megfigyelhető mennyiséget, amely egyértelműen megmondja, melyik elmélet a helyes”

– magyarázta Benjamin Koch, az egyetem Elméleti Fizika Intézetének kutatója.

Ennek a bizonyos „cipellőnek” a megtalálásához a kutatók a relativitáselmélet egyik központi fogalmához, a geodetikusokhoz nyúltak. A geodetikus a két pont közötti legrövidebb utat jelenti. Míg egy sík lapon ez egy egyenes, egy görbült felületen – például a Földön az Északi- és a Déli-sark között – már egy félkörív. Einstein elmélete szerint a nagy tömegű égitestek, mint a Nap, meggörbítik a téridőt, és a bolygók ezeken a görbült pályákon, geodetikusokon mozognak. „Gyakorlatilag mindaz, amit az általános relativitásról tudunk, a geodetikusok értelmezésére támaszkodik” – tette hozzá Koch.

A kutatócsoport ötlete az volt, hogy magát a téridő görbületét leíró mértéket, a metrikát kezelik kvantumos mennyiségként.

„A kvantumfizikában a részecskéknek sem pontosan meghatározott helyzete, sem pontosan meghatározott impulzusa nincs. Ehelyett mindkettőt valószínűségi eloszlások írják le. Minél pontosabban ismerjük az egyiket, annál homályosabbá és bizonytalanabbá válik a másik”

– mondta Koch. Ha a téridő görbülete is ilyen bizonytalanná válik, akkor a benne mozgó részecskék pályája sem lehet tökéletesen meghatározott.

Benjamin Koch, doktoranduszával, Ali Riahiniával és a csehországi Angel Rincónnal közösen kidolgozott egy módszert, amellyel egy speciális, de fontos esetben – egy időben állandó, gömbszimmetrikus gravitációs mezőben, mint amilyen a Napé is – kiszámolták, hogyan mozogna egy objektum. Az így kapott új, kvantumos pályát q-desic egyenletnek nevezték el.

Kiderült, hogy a részecskék egy ilyen kvantumos téridőben kissé eltérnek a klasszikus relativitás által jósolt útvonalaktól. Bár ez az eltérés bolygópályák méreténél elenyésző, kozmológiai léptékben – ahol az elméletnek több nyitott kérdése is van – már jelentős lehet. Ez a mérhető különbség lehet az a régóta keresett „üvegcipellő”, amely segít eldönteni, hogy a versengő kvantumgravitációs elméletek, mint a húrelmélet vagy a hurok-kvantumgravitáció közül melyik írja le helyesen a valóságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Áttörés a részecskefizikában: a CERN egy sosem látott, szupernehéz protont talált
A genfi Nagy Hadronütköztető felfedezése a kvantum-színdinamika elméletének eddigi legpontosabb tesztjét teszi lehetővé.


A Genf mellett működő Nagy Hadronütköztető kutatói egy franciaországi tudományos konferencián, a Rencontres de Moriond eseményen jelentették be az áttörést. A tudósok a detektorok friss, átfogó fejlesztése után bukkantak rá a Xi-cc+ nevű barionra, amely a kvantumvilág legfinomabb, legbonyolultabb szabályait is próbára teszi. A felfedezés horderejét jól mutatja, hogy a részecskefizikában az öt szigmás statisztikai bizonyosság már megkérdőjelezhetetlen tényt jelent, a mostani eredmény pedig jócskán meghaladja a hét szigmás küszöböt is. Körülbelül kilencszáztizenöt rögzített esemény bizonyítja, hogy a kvantum-színdinamika tankönyveiben új fejezet nyílik.

A most azonosított barion lényegében a hétköznapi proton egyfajta nehézsúlyú rokona.

Míg a protont két könnyű „up” és egy „down” kvark építi fel, addig a Xi-cc+ esetében a két „up” kvark helyét két jóval nehezebb „charm” kvark veszi át, a harmadik alkotóelem pedig egy „down” kvark marad. A charm kvarkok jelentős többlettömege miatt ez az új részecske közel négyszer nehezebb a protonnál, ami egyben a rendkívül rövid élettartamát is megmagyarázza. „Ez az első új részecske, amelyet az LHCb-upgrade óta azonosítottunk, és mindössze a második eset, hogy két nehéz kvarkot tartalmazó bariont figyelünk meg” – hangsúlyozta Vincenzo Vagnoni, az LHCb-kísérlet szóvivője.

A mostani eredmény előzménye a 2017-ben azonosított Xi-cc++, amely a most megtalált részecske legközelebbi rokona, úgynevezett izospin-partnere. A két barion kvarkösszetétele csak egyetlen elemben tér el, ám

az elméleti modellek szerint ez a kis különbség drámai következményekkel jár.

A fizikusok azt jósolták, hogy a Xi-cc+ élettartama a kvantummechanikai hatások, például a Pauli-interferencia miatt akár hatszor rövidebb is lehet a 2017-ben megfigyelt testvérénél, ezért a detektálása sokkal nagyobb kihívást jelentett.

Ez a rendkívül rövid életidő volt az oka, hogy a részecske eddig rejtve maradt a kutatók elől.

A siker kulcsa az LHCb detektor 2023-ban befejezett, átfogó modernizációja volt. A korábbi, kétszintű, hardveres előszűrést egy teljesen szoftveralapú adatgyűjtő rendszer váltotta fel, amely másodpercenként negyvenmilliós kiolvasási rátával működik. Ez lehetővé teszi, hogy a kísérlet a proton-proton ütközések összes adatát rögzítse, és a bonyolult, hadronokká széteső részecskék nyomait sokkal nagyobb hatékonysággal válassza ki, mint korábban.

A kutatók a Xi-cc+ nyomára a bomlástermékeinek aprólékos visszafejtésével bukkantak rá a 13,6 teraelektronvolt energiájú ütközésekből származó adatokban. Az elemzés során gépi tanulási algoritmusokat is bevetettek, hogy a hatalmas adatmennyiségből kiszűrjék a valódi jeleket a háttérzajból. A felfedezés egy két évtizedes bizonytalanságot is lezár. A SELEX nevű kísérlet kutatói 2002-ben már bejelentették a Xi-cc+ észlelését, de egy jóval alacsonyabb tömeggel, amit a későbbi kísérletek soha nem tudtak megerősíteni.

A mostani, rendkívül erős jel egyértelműen bizonyítja a részecske létezését, méghozzá pontosan ott, ahol az elméleti modellek és a 2017-es rokonlelet alapján várták.

A kettős nehézkvarkot tartalmazó barionok egyedülálló „kozmikus laboratóriumként” szolgálnak a kvarkokat összetartó erős kölcsönhatás, a kvantum-színdinamika tesztelésére. Ezek a rendszerek segítenek megérteni az egzotikusabb, négy vagy öt kvarkból álló részecskék, a tetra- és pentakvarkok viselkedését is. „Ez a nagy eredmény remek példa arra, hogyan vezetnek az LHCb-fejlesztések közvetlenül új felfedezésekhez” – mondta Mark Thomson, a CERN főigazgatója. A kutatók következő lépésként a részecske pontos élettartamát és egyéb tulajdonságait mérik majd meg, miközben már a család egy még ritkább tagja, a két charm és egy strange kvarkból álló Ωcc+ után kutatnak.

Via LHCb Outreach


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Összekent tükrök, karcolások a fényezésen: nem vandálok támadják az autódat, hanem egy tragikus félreértés áldozatai
A tavasz hormonális változásokat indítanak be a madarakban, ami felerősíti a területvédő agressziót. Magyarországon főként barázdabillegetők és gerlék támadják az autókat.


Ha reggel a parkoló autódhoz érve karcolásokat találtál a visszapillantó tükrön vagy az üvegen, valószínűleg dühös lettél a képzelt vandálokra.

A valóság azonban sokkal meglepőbb, és egyben drámaibb is: a tettes egy madár, amely éppen a saját tükörképével vív élethalálharcot.

A jelenség minden tavasszal menetrendszerűen visszatér, és miközben az autótulajdonosoknak komoly bosszúságot, esetenként anyagi kárt okoz, a szárnyas támadók számára egyenesen végkimerüléssel fenyegető csapda.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részletes magyarázata szerint a madarak a költési időszak kezdetén, a hosszabbodó nappalok hatására komoly hormonális változásokon mennek keresztül. Izgalomba kerülnek, és a hímek – bár bizonyos fajoknál a tojók is – keményen védelmezni kezdik a kiválasztott territóriumukat.

Amikor egy ilyen felajzott állapotban lévő állat meglátja magát egy autó sötét metálfényezésében, az ablaküvegben vagy a visszapillantó tükörben, nem a saját képmását ismeri fel.

Egy betolakodó riválist lát, akit azonnal el kell űznie a fészek közeléből.

A természetben az éles, stabil és folyamatos tükröződés rendkívül ritka. Egy pocsolya vagy egy tó víztükre hullámzik, megtörik a fényt, és a kép hamar eltűnik. Az ember által létrehozott környezet azonban tele van tökéletes tükrökkel.

„Nem alkalmazkodtak az üveg ember alkotta találmányához, így meglátják a tükörképüket, és harcolni kezdenek vele” – mondta az Audubon magazinban egy amerikai szakértő.

Mivel a tükörkép sosem menekül el, sosem adja meg magát, és mindig pontosan ugyanolyan agresszívan támad vissza, a madár képtelen lezárni a küzdelmet.

Magyarországon a leglátványosabb harcot a barázdabillegetők vívják. Ez a faj előszeretettel énekli körbe a területét, és a parkoló autók kiváló, magaslati megfigyelőpontként szolgálnak számukra. Innen pillantják meg a tükörben a vélt ellenséget. A balkáni gerlék és más, emberközelben élő fajok szintén gyakran esnek ebbe a csapdába. Máshol a vörösbegyek és a verébfélék a leggyakoribb áldozatai a saját tükörképüknek.

A harc így napokon keresztül, sőt, akár hetekig is elhúzódhat. A madár mániákusan kopogtatja az üveget, csipkedi a tükröt, és közben folyamatosan ürít a járműre, ahogy a tükör körül fel-alá futkos.

Egy hazai példa szerint Sásdon egy fehér gólya napokig verte ugyanannak az épületnek az ablakait a saját tükörképe miatt.

Külföldön is rengeteg autótulajdonos számol be hasonló esetekről. „Egész nyáron néztem, ahogy a pulykák szétverték a szomszéd BMW-jét” – fakadt ki a Redditen egy szemtanú.

Ez a szélmalomharc rengeteg energiát emészt fel. A madár a folyamatos támadás miatt kevesebb időt tölt táplálkozással, elhanyagolja a fiókák etetését, és a végkimerülés szélére sodródik. A nagyobb testű fajok ráadásul komoly fizikai sérüléseket szenvedhetnek, és akár be is törhetik az üveget. Fontos azonban tisztázni, hogy ez a lassú, ismétlődő támadás nem azonos azzal a jelenséggel, amikor a madarak nagy sebességgel, végzetes erővel csapódnak neki az ablakoknak.

Az utóbbi egy navigációs tévedés, ami azonnali halált okozhat, míg itt egy elhúzódó, területi vitáról van szó.

A megoldás pofonegyszerű, és nem igényel drága beruházást. A legfontosabb lépés a tükröződés megszüntetése a forrásnál, méghozzá az épületek és a járművek külső oldalán. Ha az autódat pécézte ki egy szárnyas, parkolás után azonnal hajtsd be a visszapillantó tükröket. Ha fix tükröd van, húzz rá egy egyszerű papírzacskót vagy egy rongyot. A szakemberek külön kiemelik, hogy a papír sokkal jobb választás a műanyagnál, mert az utóbbi a melegben megmarhatja a drága lakkréteget.

Épületek esetében a külső szúnyogháló felszerelése a legtökéletesebb fegyver: egyszerre veszi el az üveg tükröződését, és védi meg a madarat a halálos becsapódástól.

Ha nincs szúnyogháló, ideiglenesen a külső üvegfelületre ragasztott karton, matt fólia vagy akár szappannal húzott csíkok is segíthetnek.

Via MME


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
„Úgy néz ki, mintha egy hatalmas agy lebegne” – kísérteties jelenséget fotózott a James Webb
A különös formát a csillagból kilövellő anyagnyalábok hozzák létre, amelyek egy sötét sávot vájnak a ködbe. Ez a sáv kelti azt az illúziót, mintha két agyféltekét látnánk az űrben.


Úgy néz ki, mintha egy hatalmas agy lebegne egy átlátszó koponyában, de valójában egy haldokló csillag utolsó, fénylő leheletét látjuk.

A James Webb-űrteleszkóp most olyan kísértetiesen gyönyörű felvételt készített a PMR 1 jelű planetáris ködről, hogy azonnal ráragadt a „Feltárt koponya” becenév.

A PMR 1 hivatalosan egy kifelé hömpölygő gáz- és porfelhő, egy élete végső szakaszában járó csillag görcsös rángásainak következménye – írta a ScienceAlert, a képet pedig IDE kattintva nézheted meg.

A Földtől mintegy ötezer fényévre, a Vitorla csillagképben található köd átmérője körülbelül 3,2 fényév, ami nagyjából megegyezik a Naprendszerünk méretével.

A Webb egyedülálló infravörös látása bonyolult redőket és szálakat tárt fel, valamint egy sötét, központi sávot, amely függőlegesen fut végig az objektumon, az óriási agyféltekék illúzióját keltve.

A csillagászok szerint ezt a függőleges sávot a haldokló, gyorsan tömeget vesztő csillagból ellentétes oldalakon kilövellő anyagnyalábok, úgynevezett jetek hozhatták létre.

A legnagyobb rejtély azonban a központi csillag kiléte.

Egy 2001-es tanulmány szerint a spektruma egy Wolf–Rayet-csillagéhoz illik, amelyek rendkívül nagy tömegű, forró és fényes csillagok életük végén.

Más jelek viszont arra utalnak, hogy egy viszonylag kicsi, Nap-szerű csillagról van szó, amely egyszerűen ledobja külső rétegeit, miközben magja fehér törpévé alakul.

A „Feltárt koponya” becenevet egyébként nem a Webb adta az objektumnak, a név már egy 2013-as, a Spitzer-űrtávcső által készített infravörös felvétel után elterjedt.

Via ScienceAlert


Link másolása
KÖVESS MINKET: