A G7 elemzése szerint a legnagyobb különbség az üzemanyagárakon látszik, hiszen az olaj ára pont egy évvel ezelőtt, ugyanebben az időszakban volt mélyponton. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése azt mutatja, hogy 2020 áprilisában egy liter a gázolaj 334 forintba került, a 95-ös benzin pedig 293-ba, idén áprilisban viszont már 424, illetve 426 forintba, ami alapján a KSH 39,2 %-os áremelkedést mért az üzemanyagok tekintetében. A Magyar Távirati Iroda információi szerint a szeszesitalok ára 3%-kal magasabb a korábbiaknál és az adóemelés miatt ötödével drágultak a dohányáruk is.
Az élelmiszerek közül az étolaj 22,8, a rizs 7,7, a büféáru 7,8, a margarin 7,5, a liszt 7,4, a száraztészta pedig 6,8%-kal drágább a tavalyi adatokhoz képest.
Az élelmiszerek átlagára ennek ellenére csupán 2,4%-kal magasabb, ami többek között annak tudható be, hogy a sertéshús 6,9, a párizsi és kolbász 1,6, a sajt pedig 1,2 százalékkal olcsóbb lett.
Az MTI szerint a szolgáltatások éves ára egy hónap alatt, a márciusi 1,3-ról 2%-ra nőtt, a postai szolgáltatások ára pedig 7%-kal volt drágább az egy évvel korábbinál. Jó hír viszont, hogy a telefon és internet szolgáltatási tarifák 3%-kal csökkentek.
A G7 azt írja, hogy a tartós fogyasztási cikkeket tekintve a KSH adatai szerint 3,4%-os az infláció. Az új személyautók és kerékpárok 10,4, illetve 10,9%-kal, az átlagot meghaladva drágultak, a bútorok pedig 5,5%-kal kerültek többe. A használt autók ára 2,2%-kal alacsonyabb, annak ellenére, hogy a piaci jelzések azt mutatták, itt is jelentősen drágultak az árak.
2020 első negyedévében az infláció 3,6 százalék volt,
ami, bár még belefér a jegybank 3+ -1 százalékos céljába, de az adatok szerint ez a következő pár hónapban tovább növekedhet. A portálon megjelent cikkben az áll, hogy ilyen, havi szinten 5,1%-os inflációra utoljára 2012 őszén volt példa, amikor az éves infláció is kifejezetten magas, 5,7 százalékos volt. A G7 szerint nagy kérdés, hogy vajon az év második felében a jegybanki várakozásoknak megfelelően visszatér-e a pénzromlás egy mérsékeltebb pályára, vagy magasan marad, és ezáltal lépésre készteti a döntéshozókat.
A G7 elemzése szerint a legnagyobb különbség az üzemanyagárakon látszik, hiszen az olaj ára pont egy évvel ezelőtt, ugyanebben az időszakban volt mélyponton. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése azt mutatja, hogy 2020 áprilisában egy liter a gázolaj 334 forintba került, a 95-ös benzin pedig 293-ba, idén áprilisban viszont már 424, illetve 426 forintba, ami alapján a KSH 39,2 %-os áremelkedést mért az üzemanyagok tekintetében. A Magyar Távirati Iroda információi szerint a szeszesitalok ára 3%-kal magasabb a korábbiaknál és az adóemelés miatt ötödével drágultak a dohányáruk is.
Az élelmiszerek közül az étolaj 22,8, a rizs 7,7, a büféáru 7,8, a margarin 7,5, a liszt 7,4, a száraztészta pedig 6,8%-kal drágább a tavalyi adatokhoz képest.
Az élelmiszerek átlagára ennek ellenére csupán 2,4%-kal magasabb, ami többek között annak tudható be, hogy a sertéshús 6,9, a párizsi és kolbász 1,6, a sajt pedig 1,2 százalékkal olcsóbb lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy: Rónai Egon súlyos szakmai kompromisszumokat kötött az Orbán-interjúhoz, és ezek nem jó kompromisszumok
A politikus szerint a miniszterelnök nagy lelki nyugalommal ment be a stúdióba, mert biztos volt benne, hogy a riporter egyetlen szóval sem fogja szóba hozni például Hatvanpusztát. A képviselő úgy véli, a beszélgetés szemfényvesztés volt a demokrácia és a sajtószabadság látszatának fenntartására.
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán mondta el a véleményét Orbán Viktor ATV-s interjújáról. Azt írta, a Rónai Egonnal folytatott beszélgetés gyönyörűen megmutatta, hogy ő maga miért nem megy a csatorna stúdiójába, és szerinte miért nagy baj, hogy ellenzéki politikusok és civilek ezt megteszik. A politikus szerint „szemfényvesztés ugyanis az egész, a demokrácia és a sajtószabadság látszatának fenntartására”.
„Ez a látszat a hatalomnak fontos, az ellenzéket viszont csak gátolja abban, hogy felismerje a hibrid rezsim lényegét és helyzet valódi súlyosságát.”
A képviselő úgy véli, „annak a hatalomnak létfontosságú a sajtószabadság látszata, amelynek vezetője nagy lelki nyugalommal ment be a stúdióba, mert biztos volt benne, hogy a riporter egyetlen szóval sem fogja szóba hozni például Hatvanpusztát”. Hozzáteszi, hogy Orbán emlékezett rá, milyen rosszul sült el, hogy Németh Balázsnál és egy másik influenszernél viszont előre megbeszélten szóba hozták.
Hadházy szerint ha az ATV valóban független tévé lenne, akkor megkérdezett volna három dolgot a témában:
• tartja-e még Orbán Hatvanpuszta kapcsán, hogy egy félkész mezőgazdasági épületről van szó, és ha igen, miért kell bele két úszómedence és 15 luxusapartman;
• mennyibe került az egész és miért pont Mészáros Lőrinc cége építi;
• illetve milyen műemlékvédelem az, ahol a föld alá bontják a műemléket.
A politikus állítja, ha a miniszterelnök a szokásos módon hárítja a kérdéseket, egy független riporter nem engedné ki a kezei közül, hiszen a másfél órás műsorból Orbán „nem tudott volna elsétálni és primitív sértegetéssel sem válaszolni”.
„Rónai Egon szakmai kompetenciáit és tisztességét nem vonom kétségbe. Az viszont tény, hogy súlyos szakmai kompromisszumokat köt és hiszem, hogy ezek a kompromisszumok nem jó kompromisszumok”
– írta Hadházy.
Posztját azzal zárta: „Lehet, hogy Török Gábor a keddi interjúból megtudott olyan dolgokat Orbánról, amiket szerinte máshogyan nem tudtunk volna meg. De sajnos megtudtunk az ATV-ről olyan dolgokat is, amiket sajnos már eddig is tudtunk.”
A beszélgetésnek azért is volt nagy visszhangja, mert a Miniszterelnöki Kabinetiroda korábban még álhírnek nevezte, hogy a kormányfő interjút adna a csatornának. Az adás végül kiemelkedő nézettséget ért el, és több elemző, köztük Török Gábor politológus is úgy értékelte, hogy az interjú sokat elárult a miniszterelnök gondolkodásáról.
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán mondta el a véleményét Orbán Viktor ATV-s interjújáról. Azt írta, a Rónai Egonnal folytatott beszélgetés gyönyörűen megmutatta, hogy ő maga miért nem megy a csatorna stúdiójába, és szerinte miért nagy baj, hogy ellenzéki politikusok és civilek ezt megteszik. A politikus szerint „szemfényvesztés ugyanis az egész, a demokrácia és a sajtószabadság látszatának fenntartására”.
„Ez a látszat a hatalomnak fontos, az ellenzéket viszont csak gátolja abban, hogy felismerje a hibrid rezsim lényegét és helyzet valódi súlyosságát.”
A képviselő úgy véli, „annak a hatalomnak létfontosságú a sajtószabadság látszata, amelynek vezetője nagy lelki nyugalommal ment be a stúdióba, mert biztos volt benne, hogy a riporter egyetlen szóval sem fogja szóba hozni például Hatvanpusztát”. Hozzáteszi, hogy Orbán emlékezett rá, milyen rosszul sült el, hogy Németh Balázsnál és egy másik influenszernél viszont előre megbeszélten szóba hozták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fekete-Győr András nekiment Cseh Katalinnak: A Fidesz malmára hajtod a vizet az új pártoddal
A Momentum korábbi elnöke szerint az új pártot alapító politikus méltatlanná vált arra a pozícióra, amit a választópolgárok és a Momentum bizalmából elfoglalhatott. Azt írta, nagyot csalódott egykori harcostársában.
Nyílt levélben üzent Fekete-Győr András a Facebookon Cseh Katalinnak, miután a Momentumból kizárt politikus bejelentette, hogy új párttal indul a 2026-os választáson. A Momentum korábbi elnöke posztjában azt írta, nagyot csalódott egykori harcostársában, akit tíz éve az elsők között keresett meg a politikai generációváltás ügyével.
Felidézte, hogy amikor tavaly megszűnt a parlamenti mandátuma, teljes szívvel támogatta, hogy Cseh vegye át a helyét a Momentum élén, mert bízott benne, hogy képviselni fogja a párt egyik legtisztább küldetését: hogy a haza ügye mindig fontosabb a pártérdekeknél.
„Látva a tegnapi lépésed, úgy érzem, ez a bizalom sajnos elhamarkodott volt”
– írta Fekete-Győr.
Szerinte Cseh Katalin szem elől tévesztette, miért léptek annak idején a politikába, vagyis hogy egy új politikai generáció bizonyítsa be, hogy lehet máshogy csinálni. Úgy véli, az egykori közös cél az volt, hogy létrejöjjön egy olyan politikai közösség, „ami meghaladja a magyar politika mindenben haszonleső, kizárólag a túlélésre és hatalomra játszó fertőjét.” A Momentum alapítója szerint a 2026-os választás közeledte hozta el számukra a legnagyobb próbatételt, és büszke arra, hogy a pártja végül a helyes döntést hozta meg, amikor a visszalépés mellett döntött.
„Roppant fájdalom és csalódás látni, hogy miközben a közösségünk helytállt és képes volt felülemelkedni az önös érdekeken, te hátat fordítottál az eredeti küldetésünknek, az egyéni ambíciókat a közös cél elé helyezve”
– üzente.
A volt pártelnök szerint Cseh Katalinnak is tudnia kellene, hogy nincs esélyük megugrani az 5 százalékos küszöböt, miközben milliók álmát teszik kockára egy jobb Magyarországról. Úgy látja, az új párt csak tovább darabolja az ellenzéki oldalt.
„Ne szépítsük: minden rátok adott szavazat elveszett szavazat, ami ebben a választási rendszerben a kormánypártnak kedvez. A megosztottság nem a rendszerváltás, hanem a Fidesz malmára hajtja a vizet. Kérdem én, Katka, akkor mi a cél?”
– tette fel a kérdést.
Fekete-Győr szerint az európai parlamenti választáson a választópolgárok világosan megüzenték, hogy a TISZA Pártban látják a rendszerváltás egyetlen reményét, és úgy gondolja, a politikusoknak nem dolguk felülbírálni a választók akaratát. Sőt, inkább minden erejükkel, akár a legszemélyesebb áldozatok árán is segíteniük kell azt.
„A döntéseddel elfordultál attól a közös úttól, amelyért mindannyian áldozatot hoztunk. Elbuktál a rendszerváltás előmozdításának próbáján. Ezzel pedig méltatlanná váltál arra a pozícióra, amit a választópolgárok és a Momentum bizalmából elfoglalhattál.”
A poszt végén úgy fogalmazott, hiába próbálják a kezdeményezést Barabás Richárddal „humanista” vagy egyéb címkékbe öltöztetni, az szerinte nem az a tiszta szívű politika, amiért egykor közösen küzdeni kezdtek.
„Kívánom neked, hogy egyszer, amikor elcsendesedik körülötted a zaj, halld meg újra, miért vágtunk bele ebbe az egészbe. Mert a politika forgatagában minden gyorsan jön és megy - de az ember, aki a tükörbe néz, marad”
Nyílt levélben üzent Fekete-Győr András a Facebookon Cseh Katalinnak, miután a Momentumból kizárt politikus bejelentette, hogy új párttal indul a 2026-os választáson. A Momentum korábbi elnöke posztjában azt írta, nagyot csalódott egykori harcostársában, akit tíz éve az elsők között keresett meg a politikai generációváltás ügyével.
Felidézte, hogy amikor tavaly megszűnt a parlamenti mandátuma, teljes szívvel támogatta, hogy Cseh vegye át a helyét a Momentum élén, mert bízott benne, hogy képviselni fogja a párt egyik legtisztább küldetését: hogy a haza ügye mindig fontosabb a pártérdekeknél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlanul le kellett szállnia egy honvédségi Gripennek Ferihegyen – kiderült, mi történt
Egy JAS-39 Gripen vadászgép ritka látványnak számít a polgári forgalmú Liszt Ferenc Repülőtéren. Mint kiderült, nyomós oka volt annak, hogy itt kényszerült leszállni a gép.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren éjszakázott a Magyar Honvédség egyik JAS-39 Gripenje, miután szerdán a sűrű köd miatt nem tudott leszállni eredeti célállomásán, Kecskeméten – írta a Baon.hu.
A portál szerint a honvédség repülőműszaki állománya azonnal megkezdte a szükséges munkálatokat a polgári repülőtéren. A szakembereknek ki kellett szerelniük azokat az alkatrészeket, amelyek nem maradhattak a gépben egy nem katonai bázison, és a vadászgép befedéséről is gondoskodtak.
A vadászgép éppen Svédországból tért vissza Magyarországra egy javítás után, és egyenesen a kecskeméti katonai repülőtérre tartott.
Leszállás előtt a gép tapasztalt pilótája még egy ideig a város felett körözött, de a látási viszonyok nem javultak, így végül az a döntés született, hogy Ferihegyen landol. Egy repülőgép biztonságos landolásához hivatalosan legalább 500 méteres látótávolság szükséges, Kecskeméten azonban a Gripen érkezésekor 100 méternél is kevesebb volt a látótávolság.
A magyar vadászgépek egyébként ezekben a hónapokban látják el a NATO balti légtérrendészeti (Baltic Air Policing) misszióját Litvániában, ahol az elmúlt három és fél hónap alatt húsz éles riasztásuk volt. Éppen a ferihegyi leszállás napján tartottak sajtóbejárást a litvániai Šiauliai bázison, ahol a magyar Gripenek állomásoznak.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren éjszakázott a Magyar Honvédség egyik JAS-39 Gripenje, miután szerdán a sűrű köd miatt nem tudott leszállni eredeti célállomásán, Kecskeméten – írta a Baon.hu.
A portál szerint a honvédség repülőműszaki állománya azonnal megkezdte a szükséges munkálatokat a polgári repülőtéren. A szakembereknek ki kellett szerelniük azokat az alkatrészeket, amelyek nem maradhattak a gépben egy nem katonai bázison, és a vadászgép befedéséről is gondoskodtak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött a német kormány: minden 18 éves férfinak kötelező lesz a sorozási vizsgálat, sorsolás dönthetnek a behívásról
A törvénytervezet szerint a behívó csak 2027 után jöhet, ha a védelempolitikai helyzet megköveteli. A védelmi miniszter szerint évente 3000-5000 új katonára lesz szükség.
Megállapodás született Berlinben a német sorkatonai szolgálat reformjáról, amelynek értelmében
2026-tól minden 18 éves férfinak kötelező lesz megjelennie egy sorozási orvosi vizsgálaton.
A védelmi minisztérium új rendszert vezet be, amely alapján, ha nem lesz elég önkéntes jelentkező a Bundeswehrbe, sorsolással dönthetik el, kiket hívnak be tényleges katonai szolgálatra.
A megállapodás szerint a jövőben minden 18 éves férfinak először nyilatkoznia kell a szolgálati hajlandóságáról, majd be kell jelentkeznie az alkalmassági vizsgálatra. Itt az általános állapotfelmérés mellett hallás- és látásvizsgálat, vér- és vizeletvizsgálat, a bőr, a végtagok, az ízületek, a gerinc, a szív- és érrendszer, a tüdő és a nemi szervek felmérése, valamint mobilitási és terheléses tesztek várnak a fiatalokra. Ezt követően feleletválasztós feladatok mérik fel a szóbeli megértést, a matematikai tudást, a logikus gondolkodást, a műszaki kompetenciát és a koncentrációt.
A sikeres vizsgálat után a katonai korú személyt „besorozásra jogosultnak” tekintik, ez azonban nem jelenti automatikusan a katonai szolgálat teljesítését.
Behívó a törvénytervezet szerint csak 2027 után érkezhet, és csak abban az esetben, ha a védelempolitikai helyzet a fegyveres erők létszámának „gyors növelését” igényli. Az alaptörvény értelmében továbbra is bárkinek lehetősége lesz lelkiismereti okokból megtagadni a fegyverviselést.
A korábban felmerült „kettős sorsolás” módszerét, amely szerint előbb a sorozásra behívandókat, majd az önkéntesek hiányában ténylegesen bevonulókat is sorsolták volna, egyelőre levették a napirendről. Ezt a megoldást az SPD-s Boris Pistorius védelmi miniszter ellenezte. Pistorius számításai szerint 2026-tól évente 3000 és 5000 közötti új sorkatonára lesz majd szükség Németországban.
A német alaptörvény jelenleg csak a férfiak számára teszi lehetővé a kötelező katonai szolgálatot; a nők bevonásához alkotmánymódosításra lenne szükség, ami nincs napirenden.
Megállapodás született Berlinben a német sorkatonai szolgálat reformjáról, amelynek értelmében
2026-tól minden 18 éves férfinak kötelező lesz megjelennie egy sorozási orvosi vizsgálaton.
A védelmi minisztérium új rendszert vezet be, amely alapján, ha nem lesz elég önkéntes jelentkező a Bundeswehrbe, sorsolással dönthetik el, kiket hívnak be tényleges katonai szolgálatra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
