a Békés és Csongrád megyei tájakon összesen mintegy 850 fióka nevelkedett fel, melyek az idős madarakkal együtt nemrég elindultak hosszú útjukra, afrikai telelőhelyükre.
Csak Békés megyében összesen 569 fiókát neveltek fel - 262 fehér gólya rakott fészket, 82 százalékuk sikeresen költött.
"A Kígyósi-puszta környékén költött a legtöbb, összesen 99 gólyapár. A sikeres költések aránya is itt a legmagasabb, 84 százalék. A 83 sikeresen költő pár összesen 215 fiókát reptetett. Augusztus 20-ig az összes gólya elvonult, már csak ritkán bukkan fel egy-egy magányos példány" - írja a nemzeti park.
A Dévaványai-Ecsegi puszták részterülethez tartozó hat településen összesen 69 gólyapár költött. A Kis Sárréten tavasszal 56 pár kezdett költésbe, közülük 41-nél volt sikeres a költés, összesen 101 fiókát neveltek fel.A sikertelen költések oka a májusi hűvös, csapadékos idő, valamint a táplálékhiány. A fiókanevelés időszakában nem volt elég rágcsáló és kétéltű.
A Kardoskúti Fehértó részterület térségében, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Székkutason összesen 40 pár gólya költött. Cserebökénynél a védett területen öt pár fehér gólya fészkelt, négynél sikeres volt a költés. A tágabb térségben összesen 28 költőpár fészkelt, 24 fészekben lett sikeres a költés. A párok összesen 68 fiókát reptettek, az átlagos fiókaszám 2,8 volt.
A Maros-ártér részterületen, Makó térségében 52 pár költött, de a párok 29 százaléka nem tudott fiókát reptetni, összesen 89 fióka nevelkedett fel.
Magyar Péter megszólalt az MNB-székház arany wc-keféiről: Az orbáni maffia a szemünket is kilopta, bilincs, bilincs, rács, rács
A Tisza Párt elnöke szerint a közel 105 milliárd forint közpénzből ezer magyar település kaphatott volna száz-százmillió forintot fejlesztésre. Hangsúlyozta, hogy eddig semmilyen következménye nem lett a pénszórásnak.
Magyar Péter videóban reagált a 444.hu cikkére, amelyből kiderült, hogy pontosan mire költöttek el közel 105 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank székházának felújításakor. A lapnak pereskedés útján sikerült megszerezni a dokumentációt, amely részletezi a költségeket. Ahogy megírtuk, milliók mentek el például csak szappanadagolókra és WC-papír-tartókra, de az elnöki mosdó WC-csészéje is önmagában több mint 1 millió forintba került.
Magyar Péter úgy fogalmazott, „a francia napkirályt és az orosz cárokat megszégyenítő luxusra” költöttek el sok tízmilliárd forintot.
„A Matolcsy-Orbán-kör által elszórt, ellopott közpénzből ezer magyar település kaphatott volna száz-százmillió forintot fejlesztésre, útépítésre, csatornaépítésre, munkahelyteremtésre, tűzifára vagy az egészségügyi ellátás javítására”
– mondta.
Hozzátette, semmilyen következménye nem lett a pénszórásnak, „a mai napig élvezik a luxust és a lopott szajrét”.
„Még csak őrizetbe se vettek senkit a világ legnagyobb bankrablása miatt. Senkit nem vontak felelősségre azért, mert a mi pénzünkön például hat darab aranyszínű szappanadagolót vettek több mint 3 millió forintért, vagy 45 darab aranyszínű intim hulladékgyűjtőt vásároltak majd' 2,5 millió forintért, vagy 71 darab aranyszínű vécépapírtartót vettek több mint 5 millió forintért és 71 darab aranyszínű vécékefetartót is vettek majd' 4 millió forintért.”
Felsorolt még néhány elképesztő költséget is: 442 millió ment el a konyhatechnológiára, 5 millió hűtőkamrára, ugyanennyi főzőlapokra, 20 millió mosogatógépekre. A VIP különterem falburkolatára 177 millió forintot költöttek, a festés és tapétázás összesen 1,4 milliárdot ölelt fel.
„Az orbáni maffia a szemünket is kilopta. Minden bizonyíték rendelkezésre áll a sok százmilliárdos lopásra. Vannak konkrét számok, konkrét nevek, és közben senki sincs őrizetben, vagy előzetes letartóztatásban. Ez mindent elmond arról, hogyan működik ma az Orbán-rendszer. Hogy amikor már minden nyilvános, amikor már semmit nem lehet letagadni, akkor sem történik semmi, nincs következmény. A tolvajok egyenesen belenevetnek az arcunkba. Ebből elég volt!”
A pártelnök szerint ennek a világnak vetnek véget 24 nap múlva. Azt ígéri, megállítják „az orbáni maffiát”, és az igazságszolgáltatás felelősségre fogja vonni a „fideszes közpénztolvajokat”.
Magyar Péter videóban reagált a 444.hu cikkére, amelyből kiderült, hogy pontosan mire költöttek el közel 105 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank székházának felújításakor. A lapnak pereskedés útján sikerült megszerezni a dokumentációt, amely részletezi a költségeket. Ahogy megírtuk, milliók mentek el például csak szappanadagolókra és WC-papír-tartókra, de az elnöki mosdó WC-csészéje is önmagában több mint 1 millió forintba került.
Magyar Péter: Orbán magyar katonákat küldene az iráni háborúba, ha Trump kérné – Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg a kormány békepropagandáját
Gulyást arról kérdezték, hogy ha az Egyesült Államok az Irán ellen zajló háború kapcsán magyarországi katonai bázisok használatát kérné, a kormány engedélyezné-e. A miniszter szerint ha ilyen kérés érkezik, „meg fogjuk vizsgálni” a lehetőségét.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor háborúba vinné Magyarországot, ha Donald Trump erre kérné. A Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban azt állítja, Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg az Orbán-kormány békepropagandáját. Magyar Péter azt írja, Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy „amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban.”
A politikus szerint ez magyarul azt jelenti, hogy „Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.” Magyar Péter a posztjában felteszi a kérdést, hogy vajon pont ebből a célból érkezik-e Budapestre az amerikai alelnök jövő héten. A bejegyzést azzal zárja: „Elég volt! Állítsuk meg az orbáni háborús pszichózist! Ne engedjük, hogy Orbán Viktorék háborúba sodorják Magyarországot!”
Gulyás Gergelyt a március 5-i Kormányinfón arról kérdezték, hogy ha az Egyesült Államok, illetve Trump elnök az Irán ellen zajló háború kapcsán Magyarország segítségét kérné, a kormány engedélyezné-e. A miniszter erre azt válaszolta, hogy ha ilyen kérés érkezik, „meg fogjuk vizsgálni” a lehetőségét.
Gulyás jelezte, hogy személyesen egyetért az amerikai elnök iráni csapásával, de nem rendelkezik az elnök által hivatkozott hírszerzési információkkal, és beszélt a háború lehetséges migrációs hatásairól is. Megemlítette azt is, hogy az erbíli magyar katonák rendben vannak.
A háttérhez tartozik, hogy február 28-án az Egyesült Államok Izraellel összehangoltan csapásokat mért iráni célpontokra, amire Teherán regionális támadásokkal válaszolt, a Hormuzi-szoros pedig megbénult a kereskedelmi hajóforgalom számára. Arra a felvetésre, hogy az amerikai alelnök Budapestre érkezne, nincs hivatalos bejelentés a következő napokra. Korábban, február 15–16-án az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio járt Budapesten, és sajtóértesülések szóltak arról, hogy a kormány Trump elnök vagy az alelnök esetleges magyarországi látogatásán dolgozik.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor háborúba vinné Magyarországot, ha Donald Trump erre kérné. A Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban azt állítja, Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg az Orbán-kormány békepropagandáját. Magyar Péter azt írja, Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy „amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban.”
A politikus szerint ez magyarul azt jelenti, hogy „Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.” Magyar Péter a posztjában felteszi a kérdést, hogy vajon pont ebből a célból érkezik-e Budapestre az amerikai alelnök jövő héten. A bejegyzést azzal zárja: „Elég volt! Állítsuk meg az orbáni háborús pszichózist! Ne engedjük, hogy Orbán Viktorék háborúba sodorják Magyarországot!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyosan megsérült két rendőr, amikor elgázolták őket a 8-as főúton
A járőrök egy elgázolt szarvas testét próbálták levinni az úttestről, amikor egy szemből érkező autó elütötte őket. Mindketten rendkívül súlyos sérüléseket szenvedtek, kórházban ápolják őket.
Két járőr szenvedett súlyos sérüléseket egy hajnalban történt balesetben a 8-as főúton – közölte a rendőrség a hivatalos honlapján.
A rendőrök bejelentést kaptak arról, hogy egy nagytestű szarvas fekszik az út közepén, ezért a helyszínre siettek, majd megkülönböztető fényjelzés használatával megálltak.
Amikor az elütött állatot levitték az úttestről, egy szemből érkező autó érintőlegesen nekiütközött a rendőrautónak, majd elütötte a két járőrt. Mindketten rendkívül súlyos sérüléseket szenvedtek, jelenleg kórházban ápolják őket.
A rendőrség közlése szerint a balesetet okozó autóban öten utaztak, mindannyian megsérültek.
Két járőr szenvedett súlyos sérüléseket egy hajnalban történt balesetben a 8-as főúton – közölte a rendőrség a hivatalos honlapján.
A rendőrök bejelentést kaptak arról, hogy egy nagytestű szarvas fekszik az út közepén, ezért a helyszínre siettek, majd megkülönböztető fényjelzés használatával megálltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iráni rakétazápor zúdult a Perzsa-öbölre, négyéves csúcsra lőtt ki az olajár
Teherán visszavágott, és a világ legfontosabb energiaútvonalait vette célba. Donald Trump is beszállt a konfliktusba, azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja Irán legfontosabb gázlétesítményét.
Március 19-én 118,74 dollárra szökött a Brent olaj hordónkénti ára, miután iráni rakétacsapások érték a Perzsa-öböl kulcsfontosságú energia-infrastruktúráját, Donald Trump pedig azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja Irán legfontosabb gázlétesítményét. A Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek létesítményeit érintő támadásokra a piacok azonnal reagáltak – írta a Mirror.
A feszültség azután éleződött ki, hogy Izrael csapást mért az Iránhoz tartozó South Pars gázmező létesítményeire. Válaszul Irán Iszlám Forradalmi Gárdája előre figyelmeztetett, hogy Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek olaj- és gázlétesítményeit fogja célba venni. A fenyegetést órákon belül tett követte: iráni rakéták csapódtak be a katari Ras Laffan energiakomplexumba, ahol az állami energiacég szerint „jelentős károk” keletkeztek. Rijádban, Szaúd-Arábia fővárosában több robbanást jelentettek, négyen megsérültek a légvédelem által elfogott rakéták lehulló repeszeitől. Az Egyesült Arab Emírségekben a Habshan gázüzem és a Bab-mező is leállni kényszerült - írta a BBC.
Az Egyesült Államok közben az iráni fegyverrendszerek megsemmisítésére összpontosít. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint
„Irán teljes ballisztikusrakéta-gyártó kapacitása, minden vállalat, amely e rakéták bármely alkatrészét készíti, gyakorlatilag megsemmisült”.
Hozzátette, hogy épületek, komplexumok és gyártósorok semmisültek meg Irán-szerte. A megmaradt, föld alá rejtett fegyverek és mobil indítóállványok ellen az amerikai és izraeli erők bunkerrombolókat vetnek be, és a kilencvenes évek „Scud-vadászatához” hasonló taktikát alkalmaznak.
A katonai lépésekre a térség országai is reagáltak. Katar „arcátlannak”, az eredeti izraeli csapást pedig „meggondolatlannak és felelőtlennek” nevezte. Omán Szultanátusa közleményben ítélte el a támadásokat, és hangsúlyozta a nemzetközi jogok betartásának, valamint a polgári létesítmények és a globális energiaszállítás védelmének fontosságát.
Teheránban eközben egy parlamenti képviselő, Somayeh Rafiei arról beszélt, hogy olyan javaslaton dolgoznak, amely illetéket vetne ki a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalomra.
„Megfosztottuk ellenségeinket a korábbi kényelmüktől, és ők képtelenek ezt elfogadni, egyszerűen nem tudják elviselni ezt a valóságot” – mondta.
Irán katonai parancsnokságának szóvivője egyértelmű üzenetet küldött:
„Figyelmeztetjük az ellenséget, hogy nagy hibát követtetek el az Iráni Iszlám Köztársaság energia-infrastruktúrájának megtámadásával.” Hozzátette, hogy ha ez megismétlődik, az ellenséges energia-infrastruktúra elleni támadások „nem állnak le egészen a teljes megsemmisítéséig”, és a válasz „sokkal súlyosabb lesz”.
Március 19-én 118,74 dollárra szökött a Brent olaj hordónkénti ára, miután iráni rakétacsapások érték a Perzsa-öböl kulcsfontosságú energia-infrastruktúráját, Donald Trump pedig azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja Irán legfontosabb gázlétesítményét. A Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek létesítményeit érintő támadásokra a piacok azonnal reagáltak – írta a Mirror.
A feszültség azután éleződött ki, hogy Izrael csapást mért az Iránhoz tartozó South Pars gázmező létesítményeire. Válaszul Irán Iszlám Forradalmi Gárdája előre figyelmeztetett, hogy Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek olaj- és gázlétesítményeit fogja célba venni. A fenyegetést órákon belül tett követte: iráni rakéták csapódtak be a katari Ras Laffan energiakomplexumba, ahol az állami energiacég szerint „jelentős károk” keletkeztek. Rijádban, Szaúd-Arábia fővárosában több robbanást jelentettek, négyen megsérültek a légvédelem által elfogott rakéták lehulló repeszeitől. Az Egyesült Arab Emírségekben a Habshan gázüzem és a Bab-mező is leállni kényszerült - írta a BBC.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
