Még valamikor 2013 júniusa és augusztusa között dobta ki véletlenül 7500 bitcoint tartalmazó merevlemezét egy brit informatikus. James Howells négy évvel korábban bányászta az akkor alig valamit érő kriptovalutát, melynek árfolyama azonban ma már meghaladja a darabonkénti 37 ezer dollárt (11 millió forint). Így az informatikus összesen 277 millió dollártól (82 milliárd forint) szabadult meg nyolc éve, írja a CNN.

Howells úgy számolt, hogy ha Newport városa az esetleges sikeres szeméttúrás után szétosztja az emberek között a semmiből az ölükbe pottyant pénzt, akkor mind a 316 ezer helyi lakosnak jutna fejenként 239 dollár (71 ezer forint). A város vezetői azonban elutasították az informatikus kérését.

Howells elképzelései szerint a pénzből 50 százalék lenne a gigantikus területet átkutató művelet résztvevőinek részesedése, neki pedig a teljes összes 25 százaléka maradna meg. Ehhez azonban aprólékos módszerrel szektorról szektorra kellene átfésülni a szeméttelepet, majd ha megvan a merevlemez, egy speciális eljárással és alkatrészek cseréjével juthatna hozzá a milliárdokat rejtő memóriához.

A férfi először akkor kereste fel ötletével a városi tanácsot, amikor a lemezen tárolt bitcoin értéke elérte a 9 millió dollárt (2,7 milliárd forint). Azóta a kriptovaluta értéke több mint a harmincszorosára emelkedett. Newport egyik képviselője a CNN-nek azt mondta, azért nem járultak hozzá egyszer sem Howells tervéhez, mert a szeméttelep átkutatása hatalmas környezeti károkat okozhat a szomszédos területekben, ráadásul rengeteg pénzbe kerülne a projekt és semmi sem garantálja, hogy végül sikerrel járnak.

Nem a walesi informatikus az egyetlen, aki az elmúlt időszakban nagyot erősödő virtuális pénz nagy vesztese lehet. Néhány napja egy San Franciscó-i férfiről derült ki, hogy elfelejtette a nagyjából 72 milliárd forintot érő jelszavát:

Ugyan az operatív törzs egyelőre nem tartja indokoltnak, hogy az iskolák teljesen álljanak át a digitális oktatásra, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a Hír Tv-ben arról beszélt, hogy szerinte megfontolandó lenne két hétre megint hazaküldeni minden diákot, írja a 444.

Szerinte elég lenne két hétre átállni, ennyi idő alatt az oltások előhaladásával hatékonyan meg lehetne fékezni a járványt.

Galgóczi arról is beszélt, hogy szintén két hétre érdemes lenne az üzletek nyitvatartását is korlátozni. Egy a tavaszihoz hasonló rendszert tart elképzelhetőnek, tehát

Pénteken a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt kérte a kormányfőtől, hogy ebben a történelmi helyzetben rendelje el a digitális munkavégzést valamennyi köznevelési intézményben és a szakképzés területén.

A köztévé esti híradójában szerepel egy riport, amelyben az M1 stábja a Honvéd Kórház Covid-osztályán forgat - szúrta ki a 24.hu.

Eddig csak az MTI fotósait engedték be a szigorúan elkerített osztályokra fotózni, így valószínűleg ez az első olyan videó, amelyben láthatunk Covid-osztályt belülről, működés közben.

A riport egyébként arról szól, hogy érdemes beoltatni magunkat, mert bármilyen oltást is kapunk, kisebb eséllyel leszünk tőle betegek.

A budapesti Honvédkórház orvosa az M1 Ma este című műsorában elmondta: aki elkapja ezt a vírust, annál nincs ember, aki megmondja, milyen súlyosságú állapotba fog kerülni: enyhe tünetekkel megússza, vagy súlyos állapotban intenzív osztályra kerül. A videó itt tekinthető meg.

Lélegeztetőgépre tették Bányai Gábor országgyűlési képviselőt, aki néhány napja számolt be arról, hogy elkapta a koronavírust.

A fideszes politikus szerdán tett közzé egy bejegyzést a Facebookon arról, hogy a kiskunhalasi mobil járványkórházban ápolják. Családja szombaton a képviselő oldalán tudatta, hogy Bányai Gábor még aznap lélegeztetőgépre került.

- írták a családtagok a közleményben.

Azt kérik mindenkitől, hogy küldjenek neki erőt és imádkozzanak érte. Egyúttal köszönetet mondtak a kiskunhalasi mobil járványkórház orvosainak és ápolóinak, és azoknak, akik támogatják Bányai Gábort és a családot.

Magyarországon ismételten intenzíven felfutó szakaszba került a koronavírus-járvány, ezért az oltások segítségével minél előbb ki kell alakítani a lakosság védettségét - mondta az országos tisztifőorvos szombaton az MTI-nek.

Müller Cecília hangsúlyozta: gyorsan és hatékonyan szeretnék beoltani a vakcináért jelentkezőket. Hangsúlyozta,

A tisztifőorvos elmondta, minden adat a koronavírus-járvány nagyon intenzív terjedését mutatja, ugyanis a fertőzöttek és az elhunytak számában is jelentős emelkedés tapasztalható.

A koronavírus-járvány harmadik hullámát a vírus azon különböző variánsai okozhatják, amelyek a korábbiaknál sokkal fertőzőképesebbek - fejtette ki.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a korábbi időszakokkal ellentétben "ma már nem vagyunk fegyvertelenek", Magyarországon ugyanis ötféle oltás is rendelkezésre áll, amelyeket nagyon intenzív programban juttatnak el a lakossághoz.

Müller Cecília közölte, hogy az oltások beadását még inkább fokozni szeretnék, mivel az első adag vakcina után is jelentős fokú védettség alakul ki, amelynek köszönhetően megakadályozhatók a súlyos szövődmények és a halálesetek.

Az operatív törzs, az oltási munkacsoport és a szakmai grémiumok is azon dolgoznak, hogy minél több embernek lehetővé tegyék az oltás felvételét - tette hozzá.