HÍREK
A Rovatból

800 ezer ukrán vesztette el az otthonát, 15 millió négyzetméternyi ukrán lakást tettek tönkre a megszálló oroszok

Közben Oroszország Ukrajna támadása közben saját légelhárító rendszerével lőhette le saját rakétáját, amelynek töredékei lakott területre hullottak.


Mintegy 800 ezer ukrán vesztette el az otthonát az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború miatt - jelentette ki Olena Suljak ukrán parlamenti képviselő, a törvényhozás közigazgatási bizottságának alelnöke vasárnap, akinek szavait kulturális minisztériumhoz tartozó Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ idézte Facebook-oldalán.

"Az orosz megszállók több mint 15 millió négyzetméternyi ukrán lakást tettek tönkre. A legtöbb kár a lakásállományban Donyeck, Harkov, Kijev és Csernyihiv megyékben keletkezett"

- mutatott rá a politikus. Hozzátette, hogy eddig mintegy 220 ezren nyújtottak be kártérítési kérelmet lerombolt lakásuk miatt az államhoz.

Közben Vadim Ljah, a Donyeck megyei, stratégiai fontosságú Szlovjanszk polgármestere a Facebookon jelentette, hogy az orosz erők heves támadásokat intéznek a város ellen rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán hatóságok eddig hat halálos áldozatról és 15 sérültről tudnak. A városban 15 helyen ütött ki tűz.

Olekszandr Honcsarenko, a szintén Donyeck megyei Kramatorszk polgármestere a Facebookon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők Szmercs típusú rakéta-sorozatvetővel lövik a várost már második napja. Szavai szerint békés civil lakókra és a polgári infrastruktúrára mérnek csapásokat. "Az előzetes adatok szerint személyi sérülés nincs, de a károk súlyosak" - írta a polgármester. Kérte a lakosokat, hogy vegyék komolyan a légvédelmi riasztásokat, és ne hagyják el az óvóhelyeket.

A megyei kormányzói hivatal későbbi közlése szerint az oroszok három rakétát lőttek ki vasárnap Kramatorszkra, megsemmisítettek egy szállodát, és megrongáltak lakott területen egy utat. A Dom helyi ukrán tévécsatorna szerint a támadások következtében kigyulladt a város piaca is.

Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy reggel helyi idő szerint négy óra tájban az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre a megyeszékhely, Harkiv városa ellen, ahol létfontosságú infrastrukturális objektumot találtak el. Arra nem tért ki, konkrétan milyen létesítményről van szó. Közölte, hogy találat ért egy magánházat is Harkivban, és egy 54 éves nőt sérülésekkel kórháza szállítottak. "Az elmúlt egy nap alatt az oroszok ágyúzták a régióban a megyeszékhely és környékén kívül a csuhijivi, a bohoduhivi és az izjumi járást is" - számolt be a kormányzó.

Ivan Fedorov, az orosz erők által megszállt, Zaporizzsja megyei Melitopol polgármestere a Telegramon közzétett videofelvételén azt mondta, hogy vasárnapra virradó éjjel az ukrán erők több mint harminc csapást mértek a városban lévő négy orosz támaszpont egyikére, amely ennek következtében megsemmisült.

Szavai szerint ezen felül kisiklattak egy orosz lőszerszállító páncélvonatot is. Fedorov szavai szerint az oroszok civil célpontok elleni támadással igyekeznek megvádolni az ukrán hadsereget, de ez nem igaz.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az orosz The Insider című független hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy oknyomozó újságírók meggyőződése szerint az oroszországi Belgorod városban egy Pancir légvédelmi rakéta egy darabja zuhant az egyik többszintes lakóházra. Ezt az újságíróknak megerősítette Oleh Zsdanov ukrán katonai szakértő, valamint a független orosz bloggerekből álló Conflict Intelligence Team (CIT) nevű csoport. Ukrajnának nincsenek Pancir típusú rakétái - mutattak rá.

A házat eltaláló rakétáról készült fotó megjelent egy belgorodi Telegram-csatornán. Ennek alapján az oknyomozó újságírók úgy vélik, hogy Oroszország Ukrajna támadása közben saját légelhárító rendszerével lőhette le saját rakétáját, amelynek töredékei a lakott területre hullottak.

Az Ukrajinszka Pravda szerint pontos információ egyelőre még nincs a történtekről. Vjacseszlav Gladkov, az Oroszországi Föderáció belgorodi régiójának kormányzója korábban azt mondta, hogy a városban több "hangos robajt" hallottak. Eddig az orosz hatóságok négy halálesetről számoltak be. Gladkov ugyanakkor nem részletezte, mi történt pontosan. Szerinte "a légvédelmi rendszer működött a városban", de a kormányzó nem árulta el, hogy konkrétan mi okozta a tüzeket Belgorodban - fűzte hozzá az ukrán hírportál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tíz évvel lőtt mellé Rogán Antal csapata – Orbán Viktor honlapján a 2016-os évértékelő jelent meg
A miniszterelnok.hu-n a Várkert Bazárban elhangzott friss beszéd helyett tévedésből a tíz évvel korábbi szöveg volt olvasható. A hibát a Kabinetiroda is elismerte, azóta javították az oldalt.


Egy adminisztratív hiba miatt órákra összecsúszott a múlt és a jelen Orbán Viktor miniszterelnök honlapján: a február 14-i évértékelő beszédének szövege helyett sokáig a tíz évvel korábbié szerepelt.

A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda jelezte, hogy a 2016. február 28-án elmondott beszéd szövegét tették közzé 2026-osként

– írta a 24.hu.

A hibát azóta javították, így már a Várkert Bazárban tartott 27. évértékelő írott változata is megerősíti, hogy a miniszterelnök arra számít, 2026 a győzelem éve lesz a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és Magyarországnak. Beszédében azt is kiemelte, hogy az egész évszázad Európa megaláztatásáról fog szólni, ha pedig a „Tisza–Brüsszel–nagytőke koalíció” kormányra kerül, az kizsebeli a magyar családokat. Idén a közvetlen veszélyforrást már Brüsszelben nevezte meg. „A putyinozás primitív és komolytalan. Brüsszel azonban kézzel fogható valóság és közvetlen veszélyforrás” – hangzott el a beszédben.

A lap egy képet is közölt a bakiról!

Mint írják, tíz éve, 2016. február 28-án a kiemelt téma még a migrációs veszély és az uniós vezetők bírálata volt, mondván, nem néznek szembe a valósággal. Akkor a miniszterelnök a veszélyt a népvándorlással azonosította, és jelezte, hogy veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a közrendet és a nemzeti kultúrát is. Úgy fogalmazott:

„Ideje különválogatni azt, ami van, és azt, ami szeretnénk, ha lenne. Ideje elengedni az illúziókat, a mégoly emelkedett elméleteket, az ideológiákat és a délibábos álmokat.”

A miniszterelnöki évértékelőre egy nappal később, február 15-én reagált Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki szintén évértékelőt tartott. Beszédében európai irányt hangsúlyozott, nyilvános miniszterelnök-jelölti vitát sürgetett, és bejelentette, hogy a választásig hátralévő időben országjárásra indul. „56 nap van hátra, itt állunk a győzelem kapujában, lépjünk be rajta” – mondta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szijjártó: tripla rezsit és ezer forintos benzint fizetnénk Orbán-Trump-barátság nélkül
Szijjártó Péter Marco Rubio amerikai külügyminiszter budapesti látogatása után értékelte a magyar-amerikai kapcsolatokat. A miniszter szerint a jó viszony garantálja az olcsó orosz energiaimportot és a rezsicsökkentés megvédését.


Szijjártó Péter szerint ha Donald Trump és Orbán Viktor nem lennének barátok, a magyaroknak ma triplaannyi rezsit kellene fizetniük. A külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatója után beszélt erről – írta a 24.hu.

A sajtótájékoztatón Marco Rubio is arról beszélt, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok új aranykorukat élik, és kijelentette, Magyarország nem elszigetelt. Az amerikai diplomata szerint Donald Trump elkötelezett Orbán Viktor sikere mellett, mert az az amerikai sikereket is jelenti.

Rubio elmondta, hogy ha Magyarországot bármilyen baj érné, az Egyesült Államok segítene, a pénzügyek területén is, hozzátéve, amíg Orbán a miniszterelnök, az Egyesült Államok érdekelt Magyarország sikerében. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy Donald Trump ellátogat-e az április 12-i választás előtt Magyarországra, hogy Orbán mellett kampányoljon.

A találkozót követően Szijjártó Péter már arról beszélt, hogy a magyar–amerikai stratégiai együttműködés nem létezne ilyen szinten, ha nem állna fenn személyes barátság Orbán és Donald Trump között. „Az amerikai külügyminiszter világossá tette, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat és az elnök is abban érdekelt, hogy a stratégiai együttműködés Magyarország és az Egyesült Államok között fennmaradjon” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, Rubio látogatása bizonyítja, hogy Trump az Orbán Viktorral fennálló barátsága okán egyezett bele abba, hogy Magyarország továbbra is olcsó orosz kőolajat és földgázt vásárolhasson, „s így garantálható legyen a rezsicsökkentés megóvása”.

Szijjártó ebből azt a következtetést vonta le, hogy ha a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök nem lennének barátok, akkor mára a magyar embereknek a rezsiköltségek háromszorosát kellene fizetniük, és a benzinár is ezer forintra kúszott volna fel.

A külügyminiszter szerint a két ország folytatja azokat a megbeszéléseket is, amelyek a pénzügyi együttműködés új formáinak konkrét kidolgozásáról szólnak, utalva egy lehetséges amerikai pénzügyi védőpajzsra.

Szijjártó Péter bejelentette azt is, hogy a két ország fontos megállapodást írt alá az atomenergetikai együttműködésről. Leszögezte, Magyarországnak „abszolút nemzeti érdeke a nukleáris kapacitások bővítése”, mert csak így lehet biztonságosan és olcsón fedezni a növekvő áramigényt.

„Erre most az amerikaiakkal szövetséget kötöttünk. A nukleáris energia terén új technológiák kerülnek kidolgozásra, eddig ismeretlen, eddig nem is remélt újabb technológiák. És hogy ezen technológiákból Magyarország is a lehető leggyorsabban profitálhasson, most az amerikaiakkal kötöttünk egy fontos megállapodást, hiszen ezen technológiáknak egy részét éppen Amerikában dolgozzák ki”

– fejtette ki.

A miniszter szavait azzal zárta, hogy a nap világossá tette, a magyar-amerikai együttműködés egy személyes kapcsolaton álló stratégiai együttműködés, amelynek fenntartása Magyarországnak abszolút érdeke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kihirdették a Fidesz országos listáját – Az első öt helyen: Orbán, Semjén, Kövér, Gál, Szentkirályi
A Fidesz új listáján Kósa Lajos és Németh Szilárd is biztos helyet kapott, mivel nem indulnak egyéniben. Ezzel szemben Tuzson Bence és Nagy István miniszterek a lista hátsóbb részére kerültek.


A Fidesz országos választmánya hétfői ülését követően kihirdette a párt országos listáját.

A szavazólapon az első öt név szerepel majd, a listát pedig az előző választáshoz hasonlóan Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László vezeti. Őket Gál Kinga EP-képviselő és Szentkirályi Alexandra fővárosi frakcióvezető követi a sorban – írta a Telex. Szentkirályi 2022-ben a lista 82. helyéről még nem jutott mandátumhoz, így most először ülhet be a parlamentbe.

A 6–8. helyen a Fidesz országos elnökségének tagjai, Kubatov Gábor, Kósa Lajos és Németh Szilárd találhatók. Utóbbi kettő idén nem indul egyéni választókerületben, ezzel biztos befutó helyet kaptak. Utánuk Kocsis Máté frakcióvezető, majd az Országgyűlés két alelnöke, Latorczai János és Lezsák Sándor következik. Az első húszban helyet kaptak a Fidesszel szövetséges szervezetek vezetői is: Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárkamara elnöke és Mohácsy István, a Fidelitas elnöke.

A kormánytagok közül Szijjártó Péter a 19., Lázár János a 20., Rogán Antal a 23., Gulyás Gergely pedig a 24. helyen szerepel. Újoncként került a listára Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a 25. helyen.

Ezzel szemben az egyéni választókerületben induló miniszterek nem kaptak biztos befutó helyet: Tuzson Bence a 49., Nagy István az 50., Hankó Balázs pedig az 51. a sorban. A listán felbukkan a közmédia volt híradósa, Németh Balázs (47.) és a korábbi megafonos Ibolya Csenge (65.) is, mindketten a Fidesz-frakció szóvivői. Szintén újoncnak számít Nagy János (64.), a miniszterelnök személyi titkára és Máthé Zsuzsa (84.) újságíró.

A leginkább csalódott Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya lehet, aki 2022-ben még a 4. helyen szerepelt, most viszont csak az 53. helyet kapta meg. Meglepően hátul, a 61. helyen szerepel Halász János korábbi kulturális államtitkár is. Több, idén egyéniben már nem induló képviselő, köztük Tiba István (55.), Tasó László (56.), Kontrát Károly (57.), Kállai Mária (59.) és Pósán László (62.) is abban bízhat, hogy listáról bejut a parlamentbe.

A párt 2018-ban 42, 2022-ben pedig 48 listás mandátumot szerzett.

Az országgyűlési választás időpontja április 12.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A kormányhivatal törvénytelenül titkolja, mit találtak a gödi akkugyárban egy tavalyi ellenőrzés során, a NAIH a jegyzőkönyv kiadására kötelezte őket
Tordai Bence a gödi gyár tetején lévő fekete por miatt kérte ki a 2025-ös ellenőrzés jegyzőkönyvét, amit nem adtak ki. A kormányhivatalnak 30 napja van teljesíteni a NAIH felszólítását, különben per jöhet.


Törvénytelenül titkolja a Pest Vármegyei Kormányhivatal, hogy mit találtak a hatóságok a gödi Samsung-gyárban egy tavalyi ellenőrzés során – mondta ki Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A hatóság szerint a kormányhivatal megsértette Tordai Bence közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, amikor nem adta ki a 2025. március 4-én tartott hatósági ellenőrzés jegyzőkönyvét – írja a Telex.

A hivatalnak haladéktalanul el kell küldenie a dokumentumot a képviselőnek, és 30 napon belül igazolnia is kell, hogy ezt megtette. A felszólító határozatot február 9-én vette át a kormányhivatal, ha nem teljesítik, Tordai a bírósághoz fordulhat.

Szintén ez a lap írt arról korábban, hogy a gyár tetején fekete elszíneződés jelent meg.

Erről azt állította korábban a kormány, hogy nem mérgező grafit okozta, a részletes vizsgálati dokumentumokat azonban nem hozták nyilvánosságra. Tordai Bence független országgyűlési képviselő ezért kikérte a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét, ám a kormányhivatal ezt megtagadta.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a válaszában azt is kiemelte, hogy 2025 májusa óta hivatalból külön monitoringeljárásban is vizsgálja a kormányhivatal környezeti információkra vonatkozó adatmegtagadási gyakorlatát, de ez az ellenőrzés még tart.

A kormányhivatal egy korábbi, az MTI-nek küldött közleményében azt állította: „a Samsung gyár működése nem veszélyeztette a környezetet”, és hivatkozott egy február 3-i kúriai döntésre, amely alapján a gyár visszakapta egységes környezethasználati engedélyét.

A gödi gyár ügye azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy a Telex tényfeltáró cikke szerint a gyár több pontján 2021 és 2023 között a határértéket esetenként 275-szörösen, illetve 510-szeresen meghaladó mértékben mutattak ki rákkeltő porokat. A cikk szerint a témáról titkosszolgálati jelentés is készült, amely kormányülés elé került. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a cikket álhírnek nevezte és jogi lépéseket helyezett kilátásba.


Link másolása
KÖVESS MINKET: