HÍREK
A Rovatból

800 ezer ukrán vesztette el az otthonát, 15 millió négyzetméternyi ukrán lakást tettek tönkre a megszálló oroszok

Közben Oroszország Ukrajna támadása közben saját légelhárító rendszerével lőhette le saját rakétáját, amelynek töredékei lakott területre hullottak.


Mintegy 800 ezer ukrán vesztette el az otthonát az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború miatt - jelentette ki Olena Suljak ukrán parlamenti képviselő, a törvényhozás közigazgatási bizottságának alelnöke vasárnap, akinek szavait kulturális minisztériumhoz tartozó Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ idézte Facebook-oldalán.

"Az orosz megszállók több mint 15 millió négyzetméternyi ukrán lakást tettek tönkre. A legtöbb kár a lakásállományban Donyeck, Harkov, Kijev és Csernyihiv megyékben keletkezett"

- mutatott rá a politikus. Hozzátette, hogy eddig mintegy 220 ezren nyújtottak be kártérítési kérelmet lerombolt lakásuk miatt az államhoz.

Közben Vadim Ljah, a Donyeck megyei, stratégiai fontosságú Szlovjanszk polgármestere a Facebookon jelentette, hogy az orosz erők heves támadásokat intéznek a város ellen rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán hatóságok eddig hat halálos áldozatról és 15 sérültről tudnak. A városban 15 helyen ütött ki tűz.

Olekszandr Honcsarenko, a szintén Donyeck megyei Kramatorszk polgármestere a Facebookon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők Szmercs típusú rakéta-sorozatvetővel lövik a várost már második napja. Szavai szerint békés civil lakókra és a polgári infrastruktúrára mérnek csapásokat. "Az előzetes adatok szerint személyi sérülés nincs, de a károk súlyosak" - írta a polgármester. Kérte a lakosokat, hogy vegyék komolyan a légvédelmi riasztásokat, és ne hagyják el az óvóhelyeket.

A megyei kormányzói hivatal későbbi közlése szerint az oroszok három rakétát lőttek ki vasárnap Kramatorszkra, megsemmisítettek egy szállodát, és megrongáltak lakott területen egy utat. A Dom helyi ukrán tévécsatorna szerint a támadások következtében kigyulladt a város piaca is.

Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy reggel helyi idő szerint négy óra tájban az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre a megyeszékhely, Harkiv városa ellen, ahol létfontosságú infrastrukturális objektumot találtak el. Arra nem tért ki, konkrétan milyen létesítményről van szó. Közölte, hogy találat ért egy magánházat is Harkivban, és egy 54 éves nőt sérülésekkel kórháza szállítottak. "Az elmúlt egy nap alatt az oroszok ágyúzták a régióban a megyeszékhely és környékén kívül a csuhijivi, a bohoduhivi és az izjumi járást is" - számolt be a kormányzó.

Ivan Fedorov, az orosz erők által megszállt, Zaporizzsja megyei Melitopol polgármestere a Telegramon közzétett videofelvételén azt mondta, hogy vasárnapra virradó éjjel az ukrán erők több mint harminc csapást mértek a városban lévő négy orosz támaszpont egyikére, amely ennek következtében megsemmisült.

Szavai szerint ezen felül kisiklattak egy orosz lőszerszállító páncélvonatot is. Fedorov szavai szerint az oroszok civil célpontok elleni támadással igyekeznek megvádolni az ukrán hadsereget, de ez nem igaz.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az orosz The Insider című független hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy oknyomozó újságírók meggyőződése szerint az oroszországi Belgorod városban egy Pancir légvédelmi rakéta egy darabja zuhant az egyik többszintes lakóházra. Ezt az újságíróknak megerősítette Oleh Zsdanov ukrán katonai szakértő, valamint a független orosz bloggerekből álló Conflict Intelligence Team (CIT) nevű csoport. Ukrajnának nincsenek Pancir típusú rakétái - mutattak rá.

A házat eltaláló rakétáról készült fotó megjelent egy belgorodi Telegram-csatornán. Ennek alapján az oknyomozó újságírók úgy vélik, hogy Oroszország Ukrajna támadása közben saját légelhárító rendszerével lőhette le saját rakétáját, amelynek töredékei a lakott területre hullottak.

Az Ukrajinszka Pravda szerint pontos információ egyelőre még nincs a történtekről. Vjacseszlav Gladkov, az Oroszországi Föderáció belgorodi régiójának kormányzója korábban azt mondta, hogy a városban több "hangos robajt" hallottak. Eddig az orosz hatóságok négy halálesetről számoltak be. Gladkov ugyanakkor nem részletezte, mi történt pontosan. Szerinte "a légvédelmi rendszer működött a városban", de a kormányzó nem árulta el, hogy konkrétan mi okozta a tüzeket Belgorodban - fűzte hozzá az ukrán hírportál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Van, ahol 20 centi hó esett – vastag hótakaró borítja a Dunántúlt
A Dunántúlon hullott a legtöbb hó az idei szezon első komoly havazásában. Helyenként 15 centimétert meghaladó hótakaró alakult ki.


Túl vagyunk az idei szezon első komoly havazásán.

A legtöbb hó a Dunántúl déli részén, valamint a Bakonyban és a Dunántúli-középhegység területén hullott, ahol 10–15 centiméteres, helyenként közel 20 centiméteres hótakaró alakult ki

- írja az Időkép.

A portál több fotót is megosztott a hóhelyzetről:

Keletebbre azonban jóval szerényebb volt a helyzet. Bár az esti órákban ott is többfelé havazásba váltott a csapadék, a melegebb talajfelszín miatt a hó nem tudott tartósan megmaradni. A Dunántúl ezzel szemben már egy nappal korábban lehűlt, így ott a frissen érkező hó is könnyen megtapadt, míg keletebbre szinte azonnal elolvadt.

Lassan elhagyja az országot a mediterrán ciklon csapadékrendszere, vasárnap reggel már csak helyenként fordul elő havas eső, hószállingózás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megérkezett az új influenza-variáns, ami sokkal veszélyesebb az eddigi évek vírusaitól
A „subclade K” nevű mutáns már Európában is dominál, és több országban a szokásosnál hetekkel korábban kezdődött meg az influenzaszezon. A szakértők szerint az idei sokkal veszélyesebb az eddigi évek influenzatípusainál.


A hideg idő beköszöntével megérkezett az influenza is, amely megelőzésére már elkezdték gyártani az oltóanyagot. Novemberben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közzétett egy gyors kockázatértékelést, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy felbukkant és gyorsan terjed az influenza A(H3N2) vírusának egy új, „subclade K” (vagyis K alklád) nevű variánsa, írja a hvg.hu. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy

ez a változat genetikailag eltér attól a törzstől, amely ellen az idei északi féltekés vakcinákat kifejlesztették. Az ügynökség szerint az új alklád már minden kontinensen megjelent, és május és november között világszerte a vizsgált H3N2-esetek harmadát, az Európai Unióban pedig már közel a felét okozta.

Bár a vakcina és a vírus közötti eltérés miatt a szezon a vártnál komolyabb lehet, a legfrissebb gyakorlati adatok szerint az oltás így is jelentős védelmet nyújt. A brit közegészségügyi hatóság első adatai azt mutatják, hogy a védekezés még a K alklád túlsúlya mellett is hatékony. A vakcina a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéseket a 2 és 17 év közötti gyerekeknél 70-75, a felnőtteknél pedig 30-40 százalékos eséllyel előzi meg.

„Ezek az eredmények megnyugtató bizonyítékot jelentenek arra, hogy az idei influenzaoltás a K alkláddal kapcsolatos aggodalmak ellenére is fontos védelmet nyújt a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt”

– mondta a brit közegészségügyi hivatal közleményében Dr. Jamie Lopez Bernal, a hivatal immunizációs szaktanácsadó epidemiológusa.

A szezon több helyen a szokásosnál korábban és intenzívebben indult. Japánban már október elején átlépték az országos járványküszöböt, ami miatt több helyen iskolákat kellett bezárni, az Egyesült Királyságban pedig szintén a vártnál hamarabb kezdett emelkedni az esetszám, és a laboratóriumi mintákban a H3N2 vírus dominál. Az új variáns megjelenése mögött a vakcinagyártás időzítése áll. A tudósok minden év februárjában döntenek arról, hogy a következő északi féltekés szezonra mely vírustörzsek ellen készüljön oltóanyag. A K alklád azonban csak a déli féltekés influenzaszezon vége felé, a döntés és a gyártás megkezdése után kezdett elterjedni – számolt be róla a Gizmodo.

Szakértők szerint a helyzetet komolyan kell venni. „Most nincs itt az ideje, hogy ‘vakon repüljünk’ a légúti vírusok szezonjába” – nyilatkozta a CIDRAP egészségügyi szaklapnak Dr. Danuta Skowronski, a British Columbia Járványügyi Központjának vezetője. Más kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy bár a védelem nem lesz százszázalékos, az oltás továbbra is kulcsfontosságú. „Nem arra számítunk, hogy a vakcina védelme teljesen eltűnik, de ha ez a vírus uralja a szezont, némi visszaesés várható” – közölte Dr. Richard Webby, a St. Jude Gyermekkutató Kórház szakértője.

A brit adatok szerint

a jelenleg keringő H3N2 variánsok nem mutatnak rezisztenciát az olyan vírusellenes szerekkel szemben, mint az oseltamivir vagy a zanamivir, így a betegség kezelésére továbbra is hatékony eszközök állnak rendelkezésre.

Az oltás felvételével pedig még mindig nem késtünk el. „Még nem késő. Menjenek, és vegyék fel az influenzaoltást!” – hangsúlyozta Dr. Adam Lauring, a Michigani Egyetem Orvosi Karának infektológiai igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mutatjuk, mennyit kell fizetni idén a karácsonyi halért
Az aszály ellenére a haltermelők idén sem drágítanak, így a családok fellélegezhetnek. Ugyanakkor az ágazat jövedelmezősége idén jelentősen csökken.


A tél óta tartó aszály komoly kihívás elé állította a haltermelőket, akik ennek ellenére összességében közepes évet zárnak. A termelők nem terveznek áremelést, így ha a kereskedelmi láncok a tavalyi árrést alkalmazzák, a családok idén is a tavalyi árszinten juthatnak hozzá az ünnepi halhoz. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet tájékoztató jellegű irányárai szerint

az élő ponty kilogrammonként 2000–2500 forintba, a pontyszelet 3500–4500 forintba kerülhet. Az afrikai harcsa filéjét 4500–5500 forintért, a szürke harcsáét 7000–9000 forintért, míg a busaszeletet 1500–2000 forintért lehet majd megvásárolni.

Egy november eleji piaci körkép szerint a fővárosi Lehel piacon az élő ponty kilója 2350, a pontyszeleté 4200, az afrikai harcsa filéjé pedig 4500 forint volt. Ugyanekkor egy budaörsi Auchan áruházban az élő ponty 1899, a pontyszelet 4499, az afrikai harcsa filéje pedig 4299 forintba került. A lehalászás a következő hetekben folyamatos lesz, így már december első napjaitól meg lehet vásárolni a karácsonyi halat. A szakemberek szerint a néhány hetes fagyasztás nem ront a hal minőségén, így nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a beszerzést.

Az éves hazai halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra koncentrálódik, a magyar termelők pedig pontyból, harcsából és busából is képesek fedezni a hazai keresletet.

Noha nyár végéig az időjárás komoly kihívás elé állította az ágazatot – az aszály miatt például a dunántúli völgyzárógátas tómedrek 15-20 százalékát nem tudták vízzel feltölteni –, a meleg ősz kedvezett a termelőknek.

„A magasabb hőmérsékletet tartó vízben a pontyok a szokásosnál hetekkel tovább táplálkoztak, így nagyobbra nőttek, egy háromkilós példány pedig a konyhában jóval értékesebb alapanyag, mint két másfélkilós”

– magyarázta Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja. A szakember egy novemberi évértékelőn ugyanakkor hozzátette: „nem egy sikeres évünk van” – mondta az Agroinformnak.

A hazai halfogyasztás évi 6,5-7 kilogramm fejenként, ami kevesebb mint harmada az Európai Unió átlagának. Ennek a mennyiségnek ráadásul mindössze negyedét termelik itthoni tavakban, a többi külföldről származó, jobbára tengeri import hal.

Magyarországon a mintegy 26 ezer hektárnyi vízterület közel háromnegyedén pontyot termelnek. Úgy tudni, a ponty egyeduralkodó szerepét csökkenteni kellene a ragadozó halak, például a szürke harcsa, a csuka vagy a süllő javára.

Ennek gátat szab a klímaváltozás: a túlzottan felmelegedő tavakban kevesebb az oldott oxigén, a süllő oxigénigénye pedig négyszer akkora, mint a pontyé.

A termelők versenyképességét rontja, hogy míg Magyarországon az ökológiai károk után járó kompenzáció mértéke hektáronként 100 euró (a november 21-i MNB-árfolyamon körülbelül 38 400 forint), a környező országokban ez a támogatás messze meghaladja a hazai szintet. Ez komoly versenyhátrányt jelent az exportpiacokon. Bár a takarmány, a munkaerő és az üzemanyagok is drágulnak, a haltermelők kénytelenek a tavalyi áron szállítani. Ennek következtében az ágazat eddig is alacsony, 4-5 százalék körüli jövedelmezősége idén 2-3 százalékra csökkenhet.

(via Agroinform)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
28 pontos béketerv: az amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy ez nem az amerikaiak béketerve, hanem az oroszoké – másnap viszont már mást állított
Marco Rubio szombaton orosz javaslatnak nevezte a tervet, vasárnap viszont már arról posztolt, hogy a dokumentumot az Egyesült Államok írta. Állítása szerint ez egy tárgyalási keretrendszer.


Fordulat fordulatot követ Washingtonban a kiszivárgott 28 pontos ukrajnai békejavaslat ügyében. A Politico szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton, a Halifax Nemzetközi Biztonsági Fórumon egy kétpárti kongresszusi delegációnak a béketervet orosz javaslatként írta le. Mike Rounds republikánus szenátor szerint Rubio egyértelművé tette, hogy a dokumentum nem az amerikai kormány hivatalos álláspontja.

„Egyértelművé tette, hogy ez a javaslat a mi képviselőinknek lett átadva, de ez nem a mi javaslatunk. Nem a mi béketervünk. Ez egy javaslat, amit megkaptunk, és mint közvetítő, megosztottuk másokkal. Mi nem is tettük közzé, kiszivárgott”

– mondta Rounds. A külügyminiszter a delegációnak azt is elmondta, nem tud olyan tervről, hogy Donald Trump megfosztaná Ukrajnát a hírszerzési információktól, ha Kijev nemet mond a javaslatra.

A külügyminiszter vasárnapi posztja viszont homlokegyenest ellentmond annak, amit állítólag alig 24 órával korábban mondott.

Rubio vasárnap ugyanis arról posztolt az X-en, hogy a dokumentumot az Egyesült Államok írta. Állítása szerint a javaslat egy tárgyalási keretrendszer, amelybe az orosz álláspontot már beépítették, az ukránt viszont még nem.

A 28 pontos terv nyilvánosságra kerülése után úgy tűnt, mintha az amerikaiak a maximalista orosz törekvéseket támogatnák. A tervezet szerint Ukrajnának területekről kellene lemondania, korlátoznia kellene hadereje méretét és fel kellene adnia a NATO-csatlakozás tervét.

A javaslat Európában komoly ellenállást váltott ki. Ukrajna nyugati szövetségesei közös nyilatkozatban ítélték el, egyedül az Orbán-kormány támogatta azt teljes mértékben. A republikánus képviselők között sem aratott osztatlan sikert: az Oroszországgal szemben keményebb fellépést követelő, befolyásos republikánusok mind hangosan ellenezték.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken arról beszélt, Ukrajna történelmének legnehezebb időszaka előtt áll, mert lehet, hogy választania kell a saját méltósága és a legfontosabb szövetségese között.

Az ügyben a következő lépés egy mai, Genfben tartandó találkozó, ahol az amerikai fél az ukrán delegációval egyeztet a javaslatról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk