KULT
A Rovatból

8 sci-fi, ami pontosan megjósolta a jövőt

Gondoltad volna, hogy már évtizedekkel ezelőtt megálmodták a tabletet, a vezető nélküli autót és a mobiltelefont is?

Link másolása

A sci-fik írói már a műfaj kialakulásától kezdve gyakran nyújtottak bepillantást a jövő technológiáiba. Elég, ha csak Nemo kapitány hipermodern tengeralattjáróját nézzük Jules Verne regényeiből, vagy az H.G. Wells által leírt űrhajót az 1897-ben megjelent a Világok harcából, de számos másik példát lehetne említeni a mozgóképek megjelenése előttről is.

Utána pedig még átélhetőbbek lettek a jóslatok, hiszen már nem csak elképzelhettük, de a saját szemünkkel láthattuk is őket. Mivel rengeteg film ábrázolt fiktív technológiákat az idők során, ez a lista természetesen távolról sem teljes. Inkább olyan alkotások szerepelnek benne, amelyek legkorábban megjelenítettek egy adott technológiát, ami ma már mindannyiunk számára hétköznapi valóság.laser-11646_960_720

Íme tehát nyolc film, ami bámulatosan pontos előrejelzést adott a jövőről. A a kiadás időpontját figyelembe véve állítottuk őket sorrendbe, a legrégebbitől a legújabbig.

1. Metropolis (1927)

Technológia: android

Nem, a rendező Fritz Lang korszakalkotó filmje nem a Google nyílt forráskódú operációs rendszerét mutatja be. Viszont ez a legkorábbi filmes ábrázolása egy olyan robotnak, ami úgy néz ki, mint egy ember. A filmben egy őrült tudós, Rotwang hoz létre egy robotot egy másik karakter Maria képére, hogy leverjék a munkáslázadást.

Bár a mai androidok nem hasonlítanak úgy az emberekre, mint Rotwang teremtménye, azért rengeteg meglehetősen valósághű humanoid robot van. A realisztikusabb androidok titka talán abban rejlett, hogy Rotwang Tesla tekercset és fordított pentagramot használt. Ráadásként a sci-fi rajongóknak, a robot a Metropolisban úgy néz ki, mintha a Star Wars szereplőjének, C3PO-nak és az Űrgolyhók Dot Matrix-ának keresztezése lenne.

2. Nő a Holdon (1929)

Technológia: űrutazás

Bár a francia rendező, Georges Méliés híres, Utazás a Holdba című filmje több, mint 20 évvel megelőzte a Nő a Holdon-t, maga az űrutazás Fritz Lang filmjében sokkal valósághűbb. Míg az Utazás a Holdba karakterei egy ágyút használtak, hogy elindítsák űrhajójukat, a Nő a Holdon meglehetősen pontosan ábrázolja egy többlépcsős rakéta elindítását.

Másrészt, a film ábrázolása néhány szempontból elég messze volt a valóságtól, például a rakéta vízről való elindításával kapcsolatban. Mégis, A nő a Holdon meglepően hitelesen jeleníti meg a későbbi utazásokat az űrbe, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a film a szovjet Szputnyik-1 szonda fellövése előtt 28 évvel készült.

3. 2001: Űrodüsszeia (1968)

Technológia: tablet számítógép

Stanley Kubrick korszakalkotó sci-fi-jében bemutatott eszközét ma valószínűleg sokan használják a mindennapokban: ez nem más, mint a tablet. Amellett, hogy a filmben szereplő eszköz összetéveszthetetlen hasonlóságot mutat a mai kéziszámítógépekkel, Kubrick filmje megközelítőleg meg is jósolta azt az időszakot, mikor ezek az eszközök feltűntek. Az Apple iPad 2010-ben debütált, 9 évvel a 2001: Űrodüsszeia-ban megjósolt időszak után.

A Samsung az Apple-lel folytatott szabadalmi vita során azzal a panasszal állt elő, hogy a tábla PC-kkel külsőre szinte teljesen megegyező készülékek szerepeltek a 2001: Űrodüsszeia című filmben. Szerencsére – amennyire tudjuk – még senki nem tudta lemásolni Kubrick által megjelenített gyilkos mesterséges intelligenciáját.

4. Star Trek 3 - Spock nyomában

Technológia: mobiltelefon

Ha jövőbeli technológiák előrejelzéséről van szó, egyértelmű, hogy a Star Trek franchise túlszárnyalt minden más sci-fit együttvéve. Jó néhány jelenleg létező eszköz meglétét előrevetítette a franchise, mint például a videohívást, 3D nyomtatót, vagy a számítógépes beszédfelismerést. Azonban talán a legismertebb Star Trek technológia amely később valósággá vált, a kézi kommunikációs eszköz.

Érdekes, hogy az első két Star Trek moziban a karakterek a csuklójukra helyezett beszélőt használták, így talán az okos órákat is bele kellene venni a fenti felsorolásba. Martin Cooper, az első mobiltelefon feltalálója elmondta, hogy a Star Trekben látott kézi kommunikációs eszköz inspirálta. Míg Cooper első mobiltelefonja tégla alakú volt, a későbbi nyitható kivitelt is közvetlenül a sorozat ihlethette.

5. Rövidzárlat (1986)

Technológia: katonai robot

Bár az ebben a filmben egy villámcsapás következtében öntudatra ébredő robot nem szilárd tudományos alapra támaszkodik, a hadsereg érdeklődése a robotok iránt valós. A filmben Johnny 5 egy kísérleti prototípus, amelyet a kormány dolgozott ki katonai felhasználásra. Ma a robotok katonai felhasználása felderítésre és támadásra már jól megalapozott.

A legismertebb katonai robotok pilóta nélküli repülőket irányíthatnak az amerikai és más hadseregeknél szerte a világon. Vannak azonban olyan katonai robotok is, amelyeknek olyan kötött pályás kialakítása van, mint Johnny 5-nek. Remélhetőleg ezek sosem ébrednek öntudatukra.

6. Vissza a jövőbe 2. (1989)

Technológia: okosszemüveg

Az egyik legismertebb időutazásos film nem meglepő módon több futurisztikus technológiát is megjelenített. Miközben még mindig várjuk a légdeszkát, a szintén itt megjósolt az okos szemüveg (amit Marty McFly gyerekei használnak a filmben) már létezik. Ez egy fejre szerelt virtuális valóság-eszköz, mint az Oculus Rift, vagy még inkább a Google Glass.

7. Az emlékmás (1990)

Technológia: vezető nélküli autó

A sci-fi író Philip K. Dick rövid sztorija alapján készült kasszasiker, Arnold Schwarzenegger főszereplésével tele van mindenféle futurisztikus ketyerével, beleértve azt a technológiát, amelyet jelenleg a Google fejleszt: a vezető nélküli autó. A Google önvezérlésű autó projektje szerencsére nem tartalmazza a hátborzongató robotvezérlőt, ami úgy néz ki, mint Andy Griffith és Hello Doody utódja. A önvezérlésű autók valószínűleg jobban hasonlítanak majd az Én, a robotban látottakra, azonban először mégiscsak ebben a filmben mutatták be, és egy napon valószínűleg széles körben használt technológia lesz majd.

8. Különvélemény (2002)

Technológia: gesztus alapú irányítás

Ismét egy Philip K. Dick novella volt az alapanyaga egy olyan filmnek, ami több olyan fiktív technológiát ábrázolt, amelyek azóta valósággá váltak. Ilyen például az arcfelismerő szoftver, a személyre szabott reklámot és a megjósolható bűncselekmények. Na jó, talán az utolsó nem... Egyelőre! Ugyanakkor a film megjósolta a gesztus- és mozgásalapú felhasználói felületet, jóval az érintőképernyő és mozgásérzékelő előtt. Ez látható a videó jelentében, amiben John Anderton – Tom Cruise – a képeket a számítógépen mozgással irányítja.

Meg kell jegyezni, hogy a Különvélemény lenyűgözően előrelátó jóslatai nem csak találgatások arról, hogy ez majd a jövőben is, érintés nélkül így fog működni. Steven Spielberg rendező elmondta, hogy mint annak idején Kubrick a 2001: Űrodüsszeia-ban, ő is konzultált rengeteg tervezővel, reklámszakemberrel, futuristákkal, hogy elképzelje, hogy fog kinézni a világ a jövőben.

via CheatSheet

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Zack Snyder tovább kínoz minket: itt a Rebel Moon második része, A sebejtő azonban ezer sebből vérzik
Bizony, ez lett a „scargiver” magyar megfelelője: sebejtő. Persze ez a legkisebb gond a filmmel, amely láttán tengernyi fékevesztett ökörség miatt foghatjuk a fejünket, a tavalyi első résznél mégis jobb lett. Mutatjuk, miben.

Link másolása

A kezdetekről, vagyis a Rebel Moon: 1. rész – A tűz gyermekéről netflixes premierje idején, vagyis 2023 decemberében mi is megírtuk, hogy nem az lett író-rendezője, Zack Snyder megváltó filmje. Pedig nagyon ráférne már egy kis üdvösség, hiszen amilyen ütősen indult a karrierje olyan darabokkal, mint a 2004-es Holtak hajnala, a 2006-os 300 vagy a 2009-es Watchmen: Az őrzők, olyan gyorsan ábrándította ki magából addigi rajongóinak többségét a hatalmas katyvasz Álomháborúval (2011), vagy a vérkomolyan vett, és nagy vehemenciával elkészített, ám jókora luftot rugó DC-s szösszeneteivel (Az acélember – 2013, Batman Superman ellen: Az igazság hajnala – 2016, Az Igazság Ligája – 2017), ráadásul a zombizsánerhez való reményteli visszatérése sem sikeredett túl fényesen Az élőhalottak hadseregével.

A csalódások sorozata pedig így olyan hosszú lett, hogy már egy olyan darab kapcsán sem tápláltunk vérmes reményeket az újjáéledésre, mint a Star Wars nyomdokain járó Rebel Moon című űropera.

Sajnos nem is cáfolt ránk Snyder az első résznek kikiáltott A tűz gyermekével, amiben nagyjából minden filmből volt valami nyúlás, amit a direktora életében látott. Alapvetően A hét szamuráj alapszituját turbósította fel vaskos Star Wars-lopásokkal, és még sorolhatnánk, mi minden mással.

Ha pedig már az első etapnál is ilyen komoly gondok adódtak, abban bízni, hogy a négy hónappal később streamingre felpattintott folytatásra (a két filmet természetesen egyszerre forgatták) Snyder hirtelen mindent kijavít, eléggé halott ügy.

Ritkán fordulnak elő csodák, és talán senki sem hökken nagyot, ha azt mondjuk, A sebejtő (ez a magyar cím de fincsi) sem lőtte ki a Rebel Moont sci-fi műfaj halhatatlanjait rangsoroló képzeletbeli listák élére. De nem lett rosszabb, és ez is valami…

A tűz gyermeke sztorija ott ért véget (vagy inkább maradt abba), hogy a Veldt békés népét gabonáért sanyargató gonosz Atticus Noble (Ed Skrein) a Korával (Sophia Boutella) való bunyóban szétzúzódott a sziklákon, így hőseink úgy hitték, megmenekültek, hiszen parancsnok nélkül nincs sanyargatás. Persze tévedtek. A szedett-vedett banda, köztük Kora, Gunnar (Michiel Huisman), Titus tábornok (Djimon Hounsou), Nemezis (Bae Doona), Tarak herceg (Staz Nair) és Milius (Elise Duffy) visszatérnek a Veldtre, hogy meghozzák a jó hírt, miszerint a szorgos hangyáknak nem kell a náci felhangokkal és dizájnnal pöffeszkedő Anyavilág katonáinak átengedni a megélhetésüket és élelmüket, amikor jön az értesítés: Noble nem halt meg, és öt nap múlva ott is van óriás űrhajójával, hogy begyűjtse a gabonát.

Szóval Koráéknak ennyi idejük van felkészíteni a békés farmereket a harcra, plusz kigondolni egy taktikát, amely segítségével legyőzik majd a jókora túlerőt. Ja, és az Anthony Hopkins hangján beszélő, palástot viselő agancsos robot, Jimmy is itt kószál valahol. A sebejtő tehát folytatja A hét szamuráj-A hét mesterlövész-A három amigó-Egy bogár élete-tematikát, amiben a kis közösséget veszélyeztető gonosz hadakat kell néhány bátor hősnek kitessékelnie a faluból.

Viszont, vagy tán épp ezért, annyi hülyeségre ez a terep nem adott alkalmat, mint A tűz gyermekében, ahol a harcosgyűjtés közepette ide-oda csapódtunk, és csak néha csücsültünk le egy kis dombra egy szusszanás erejéig.

Oké, hülyeségre Snydernél mindig lehet számítani, így most is kapunk olyan jeleneteket, mint pl. amikor a királygyilkosságos puccshoz az élőben ott játszó csellókvartett szolgáltatja rendíthetetlenül, egy pillanatra sem kizökkenve szerepéből a zenei aláfestést, vagy amikor azt látjuk, hogy Noble gigantikus űrhajójának van egy gigantikus kazánháza, amelyben emberek lapátolják a kemencékbe (vagy mikbe) a szenet (vagy mit). Igen, ezzel megy az űrhajó. (Vagy ezzel fűtenek?) És nem gépek végzik a melót, hanem emberek... A Rebel Moonnak kétségkívül van némi steampunkos beütése, na de azért abban is van egy határ…

Az viszont mindenképp A sebejtő számlájára írandó, hogy az akciók ezúttal jobban sikerültek, A tűz gyermeke ugyanis ebben is harmatgyengének számított. A Veldten játszódó ostrom kétségkívül a filmduó legjobb akcióit foglalja magába, Kora és Gunnar pedig ezalatt becsempészik magukat Noble hajójára, hogy belülről robbantsák fel a fenevadat, s itt is találunk megkapó csörtéket.

Na de körülbelül ennyi az a pozitívum, amivel A sebejtő szolgálhat, mivel a karakterek szintjén ezúttal is falakba ütközünk.

Egy csomót mesélnek magukról (hiszen van egy jelenet, amelyben egy asztalnál ülnek hőseink, és szépen sorban mindenki elmeséli a háttérsztoriját, amit persze meg is mutat Snyder, szóval ez is letudva), mégsem ismerjük meg őket igazán, a drámájuk hatástalan marad, és ha meg is hal valaki (márpedig A hét szamuráj alapján nem élheti túl mindenki a kalandot), nem valószínű, hogy krokodilkönnyeket hullatunk majd érte.

Aki pedig azt hitte, hogy mivel A sebejtő a két film közül a második, így végre megnézhetjük Koráék sztorijának lezárását, nos, annak korai volt az öröme. Kapunk egy minifinálét, az igaz, de még sok minden van itt hátra, Snyder tehát valóban arra a merényletre készül, hogy Star Wars-méretű franchise-á dúsítsa vérszegény sci-fi-eposzát. Alig várjuk…

Link másolása
KÖVESS MINKET: