HÍREK
A Rovatból

A 700 forintos benzinár sem kizárt, akár 80 forintot is drágulhat literenként az üzemanyag az iráni háború miatt

Az iráni háború miatt leállhat a világ olajellátásának ötöde, itthon pedig a Barátság kőolajvezeték sem működik. A Holtankoljak.hu szerint ez brutális drágulást hozhat.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 01.



Hamarosan 700 forintot is mutathatnak a totemoszlopok, miután az iráni háború és egy leállt kőolajvezeték egyszerre boríthatja fel a piacot. A Holtankoljak.hu szakértői szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén akár 70–80 forintos drágulás is jöhet literenként néhány hét alatt, ezzel az átlagárak 670–700 forint közé ugorhatnak – derült ki az RTL Híradó vasárnap esti riportjából.

Jelenleg még ötössel kezdődnek az árak, de már nem sokáig: a benzin átlagára 565, a gázolajé 590 forint, ami egy hét alatt 5, illetve 12 forintos emelkedést jelent. Az autósok már most idegesen figyelik a fejleményeket.

„Remélem, nem szaladunk el 600-ig. Nagyon bízom benne” – mondta Bölöni János. Mások már számolgatnak. „Most a dízel 570; szerintem 580-ig felmegy” – vélte Haraszti János. Van, aki a biztonságra játszik: „Majd meglátjuk. Ma tankoltam, biztosra mentem” – tette hozzá Nagy István.

A piac hétvégi leállása után magyar idő szerint vasárnap éjjel indul újra a kereskedés az olajjal. Akkor derül ki, mekkora ársokkot okozott, hogy Izrael és az Egyesült Államok csapást mért Iránra. A pénteki, 73 dollár alatti záróárhoz képest az optimistább forgatókönyvek is 85 dolláros hordónkénti árral számolnak. Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője szerint már ez is komoly érvágás lenne. „Az is nagyjából 30 forintos áremelkedést biztosan okozna a hazai üzemanyagárakban. Ne felejtsük el, hogy most még csak az olaj árának emelkedését vettük figyelembe; várhatóan nemcsak az fog emelkedni, hanem forintgyengülésre is számítunk” – magyarázta.

A drágulás fő oka egy tengeri folyosó, a Hormuzi-szoros, ahol a világ olajkínálatának ötöde, napi 20 millió hordó halad át. A térségben az Iráni Forradalmi Gárda rádión már bemondta a teljes lezárást:

„Figyelem minden hajónak! Ettől a pillanattól kezdve tilos minden áthaladás a Hormuzi-szoroson!”

Bár nemzetközi tengerészeti szervezetek hivatalosan nem erősítették meg a jogilag kötelező érvényű blokádot, a fenyegetés és a katonai műveletek miatt a forgalom máris akadozik. Ha az olajár a szállítási káosz miatt 100 dollárig emelkedik, az igazi árbombát robbanthat a magyar kutakon.

„A 100 dolláros olajárnál akár 70–80 forintos áremelkedés sem kizárt. Ilyen szempontból közelíthetünk bőven a 670–700 forintos üzemanyagárakhoz is” – vázolta a legsötétebb forgatókönyvet Bujdos Eszter.

És ha mindez nem lenne elég, egy másik fronton is komoly gondok vannak. Több mint egy hónapja nem jön kőolaj a Barátság vezetéken, miután azt egy orosz dróntámadás megrongálta. A magyar kormány szerint Ukrajna szándékosan tartja vissza a nyersanyagot. Orbán Viktor miniszterelnök az iráni háború kapcsán közzétett videójában nem a Hormuzi-szorosról, hanem a vezetékről beszélt.

„A konfliktus miatt a világpiacon jelentős energiaár-emelkedést valószínűsítenek. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú, hogy letörjük Zelenszkij elnök Magyarországgal szemben bevezetett olajblokádját” – fogalmazott a kormányfő.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „duplán bűnnek számít az, hogy Ukrajna egy eddig megbízhatóan működő, kiszámítható, Magyarország számára kulcsfontosságú szállítási útvonalat blokkol.”

Ukrajna a vádakat visszautasítja, és arra hivatkozik, hogy a háborús övezetben a helyreállítás időigényes. A kieső mennyiséget Magyarország az Adria-vezetéken, tengeri úton, drágábban tudja pótolni. A Holtankoljak.hu szerint bár ez is fokozza a drágulást, a hazai üzemanyagárakat most döntően az iráni háború miatti világpiaci pánik fogja meghatározni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Légicsapás érte Ahmadinezsád otthonát, egyes források szerint meghalt, de a családja mást állít
Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök egyes hírek szerint egy teheráni támadásban vesztette életét. A halálhírt azonban sem az iráni állami média, sem a családja nem erősítette meg. Nem először keltik a halálhírét.


Ellentmondásos hírek érkeztek Mahmúd Ahmadinezsád, Irán egykori, holokauszttagadó kijelentéseiről hírhedt elnökének sorsáról. Több nemzetközi sajtótermék is arról számolt be iráni forrásokra hivatkozva, hogy a volt államfő életét vesztette egy amerikai–izraeli légicsapásban, a családja azonban cáfolja a halálhírt.

A szombat esti támadás a The Jerusalem Post értesülései szerint Ahmadinezsád Teherán északkeleti, Narmak nevű kerületében lévő otthonát érte, és a volt elnök mellett több testőrével is végzett.

Más források ugyanakkor azt állítják, hogy nem a lakóhely, hanem a védelmét ellátó Forradalmi Gárda egyik épülete kapott találatot, az áldozatok pedig a biztonsági személyzet tagjai. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az iráni állami média egyelőre nem adott ki hivatalos megerősítést, sőt, a család egyértelműen tagadta a híreszteléseket.

A támadás egy szélesebb körű, összehangolt amerikai–izraeli csapássorozat része volt, amely több iráni célpontot is ért - írta a hvg.hu. Sajtóértesülések szerint Ahmadinezsád neve is szerepelt azon az izraeli listán, amely a műveletek során likvidálandó iráni vezetők nevét tartalmazta.

Mahmúd Ahmadinezsád még az iráni politikusokhoz képest is keményen antiszemita kiszólásaival hívta fel magára a világ figyelmét nem sokkal azt követően, hogy 2005-ben elfoglalta az elnöki széket. Többek között Izraelt egy rákos daganathoz hasonlította, máskor meg arról beszélt, hogy a holokauszt csupán egy legenda. Korábban többször is a halálhírét keltették már a jelenleg 70 éves volt elnöknek.

Ahmadinezsád működésének érdekes magyarországi mellékszála, hogy tavalyelőtt és tavaly is előadásokat tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Akkor sem az egyetem rektora, sem a magyar kormány nem adott magyarázatot arra, miért hívták meg az országba a volt iráni elnököt. Diplomáciai források szerint a 2024-es látogatás könnyen lehet, hogy csupán fedősztori volt, és egy fontosabb találkozót álcázott.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: Szalay-Bobrovniczky gondterhelt arccal őrzi a Paksi Atomerőművet
Megerősítettük az ország kritikus infrastruktúra védelmét - írta a kormány a poszthoz még. - Fokozottan, katonai erővel, a legmodernebb haditechnikákkal védjük a legfontosabb magyar energia-létesítményeket - tették hozzá.


Különleges műveleti katonáink védik a paksi atomerőművet is és a nagyfeszültségű átjátszó-állomásokat - ezzel a szöveggel tettek ki egy posztot a Magyarország Kormánya Facebook-oldalra.

"Megerősítettük az ország kritikus infrastruktúra védelmét.

Fokozottan, katonai erővel, a legmodernebb haditechnikákkal védjük a legfontosabb magyar energia-létesítményeket" - írták még a kommentek közé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Másfél milliót kap havonta Menczer Tamás, de a hét napjait kezdi számolgatni, ha a munkájáról kérdezik
Az RTL riportere a pilisjászfalui fórum után szembesítette Menczer Tamást a biztosi megbízatásával. A politikus a kampányra hivatkozva nem árult el konkrétumokat a munkavégzéséről.


A hét napjait kezdte számolgatni Menczer Tamás, amikor arról faggatták, mennyit dolgozik a másfél milliós miniszteri biztosi fizetéséért. Az RTL riportja szerint a csatorna munkatársa egy február 27-i, pilisjászfalui lakossági fórum után kérdezett rá a politikusnál, hogy pontosan mennyi időt fordít a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztésére a kampányidőszak alatt.

Menczer a képviselői fizetésén felül havi 1,45 millió forintot kap a miniszteri biztosi posztért, amellyel papíron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter munkáját segíti. A tárcavezető korábban azt mondta, Menczer „sokat dolgozik a Magyarországon élő német nemzeti közösség helyzetének javulása” érdekében, és „sok egyeztetést is végez”.

Amikor a riporter arra volt kíváncsi, ez mennyi időt jelent a gyakorlatban, Menczer kitérő válaszokat adott.

„Most a kampány kétségkívül többet visz el, így ez háttérbe szorult, de kiegyensúlyozott a mérleg, azt tudom mondani” – közölte, majd a további firtatásra megismételte: „Mondom, hogy nagyjából kiegyensúlyozott.”

Amikor a riporter továbbra sem kapott konkrét számot, a politikus így folytatta: „Bizonyára tudja, hogy egy héten öt nap van, ugye? Ha azt mondom, hogy kiegyensúlyozott azzal ezzel kapcsolatos munkavégzésem, abból arra következtethet, hogy az adott számú napon ezt a munkát is ellátom.” Egy másik alkalommal pedig úgy fogalmazott: „Nekem nincs mellékállásom, nekem feladataim vannak.”

A kormányzati biztosok és megbízottak rendszere jelentős közpénzbe kerül. Jelenleg 10 miniszterelnöki megbízott, 8 miniszterelnöki biztos, 26 kormánybiztos és 38 miniszteri biztos kap díjazást. Éves fizetésükre sajtóbecslések szerint nagyjából 1,3 milliárd forint megy el, de a titkárságokkal és egyéb járulékos költségekkel együtt a rendszer fenntartása éves szinten a 2 milliárd forintot is elérheti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a kormány helyett cselekvő civilekről posztolt, akik szerinte megduplázták a termést
A politikus szerint a marispusztai vízőrzők példát mutattak az egész országnak. Bejelentette, hogy a TISZA-kormány támogatni fogja a hasonló kezdeményezéseket.


Magyar Péter egy Facebook-posztban számolt be egy marispusztai civil kezdeményezésről, amely szerinte példaértékű. A politikus szerint az önkéntes vízőrzők nem vártak sem a kormányra, sem az Unióra, hanem egy éve nekiálltak „egy működő csatorna szakaszos lezárásával és a helyi fürdőből kiáramló víz visszatartásával egy 5 hektáros terület vízzel való elárasztásának.”

A TISZA párt elnöke azt állítja, már láthatóak a pozitív hatások: „20-40 centivel emelkedett a környéken a talajvíz és az érintett földeken a terméshozam a duplájára és a háromszorosára nőtt.” Magyar Péter köszönetet mondott az országban egyre több helyen dolgozó vízőrzők munkájáért, és hozzátette: „a TISZA-kormány támogatni fogja a hasonló kezdeményezéseket.” Posztját a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” felhívással zárta.

A posztban említett akció Kiskunmajsa–Marispusztán, a Duna–Tisza közi Homokhátság egyik legsúlyosabban kiszáradó térségében zajlik. Itt a Marispusztai Önkéntes Vízőrzők nevű civil közösség 2025 őszén a kiskunmajsai Jonathermál fürdő elfolyó vizének visszatartásával ideiglenes vizes élőhelyet hozott létre. A munkát, amely a történeti „fokgazdálkodás” modernizált változatának tekinthető, az Élhető Kiskunmajsa Egyesület is segítette, a terepen a projekt motorja Nagyapáti Oszkár. A cél az elmúlt évtizedekben több méterrel lesüllyedt talajvízszint pótlása és a helyi mikroklíma javítása.

A sajtóbeszámolók szerint a beavatkozás eredményeként gyorsan megjelent a vízhez kötődő élővilág, és a helyiek kiszáradt kutak újratelődéséről számoltak be. A projektet a „Nem víznek való vidék” stábja egy riportfilmben dokumentálta. A posztban szereplő számszerű állítások a terméshozamok duplázódásáról a politikusi összefoglaló részei, független mérési jelentésről a források nem írnak. A cikkek ugyanakkor rögzítik, hogy a civilek vízügyi engedélyek birtokában, részletes terepi felmérések után végezték a munkát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: