MÚLT
A Rovatból

6 megdöbbentő tény a történelemből, amit kevesen ismernek

Tudtad, hogy már a maják is rajzoltak képregényt, vagy, hogy a harmincas évek Amerikájában náci karlendítést tanítottak az iskolákban?

Link másolása

Azt hisszük, hogy képben vagyunk a történelemmel kapcsolatban – meg tudjuk állapítani, hogy különböző korszakokban mik történnek, mire számíthatunk, és hogy pontosan ismerjük a múltat.

De vajon hányan tudják, hogy már a maják is rajzoltak képregényeket, vagy, hogy már az ősi Egyiptomban is használtak szexuális segédeszközöket, és hogy a brit hadsereg álomfejtést használt a 20-as években? Meglepő, de mindez megtörtént.

A történelem nem olyan lineáris, mint gondolnánk – itt van rá pár példa, ami felkavarja azt a képet, ami különböző történelmi korszakokról él a fejünkben.

6. Ősi maja képregények

Nem Bugs Bunny volt az első rajzolt nyúl, aki mindig túljárt az „ellenfelei” eszén. A maják már alkottak hasonló képregény-karaktert. A legtöbb ősi kultúrában használtak vizuális elemeket a kommunikációhoz, és Soren Wichmann, a holland Leiden Egyetem kutatója szerint a maják voltak az elsők, akik képregényszerű formában tették mindezt.

Kr.e. 650 körülre datálják azokat a rajzokat, amelyek több elemükben hasonlítanak a modern képregényekre. Buborékokban jelenik meg bennük a beszéd, a szagos dolgok fölött kanyargós vonalak húzódnak, a mozgást hasonlóképpen képezik le, és a karakterek a modern közönség számára is felismerhetők.

A legfelismerhetőbb karakter egy nyúl, akit Wichmann a „maja Bugs Bunnynak” nevezett el. Ugyanolyan nyegle, karakán, és szeret bajba kerülni. A kutatók szerint a majáknál státuszszimbólumnak számítottak a képregények – valahogy úgy tekintettek rá, mint a mai megszállott gyűjtők, akik büszkén mutogatják az eredeti példányukat valamilyen ritka kiadványból.7

5. Náci köszöntések a 30-as évek amerikai iskoláiban

Elsőre rossz viccnek tűnhet, hogy a 30-as években Amerikában arra biztatják egy zsidó iskola diákjait Amerikában, hogy a nácikéhoz hasonló karlendítést csináljanak. Pedig fényképes bizonyíték is van róla. 1933-ban vagy 1934-ben készült, akkor, amikor Mussolini már több mint tíz éve alkalmazta, Hitler pedig éppen a ranglétra tetejére jutott.

Mindezek fényében roppant furcsa, hogy az amerikai, sőt, zsidó gyerekek miért lendítették így a karjukat. Akkoriban viszont nem volt közismert, hogy ez ténylegesen a nácik üdvözlési formája lenne.

Eredetileg az amerikaiak kezdték el használni, a 19. század végén. Az 1930-as évekre szinte minden gyerek ezt csinálta az országban, ha meglátták az amerikai zászlót. A II. világháború kezdetével égett ki a szokásaik közül – érthető okokból.

4. Profi női programozók a 40-es években és azelőtt

A mai programozókból és IT-szakemberekből kiindulva azt hinnénk, hogy ez mindig is egy férfias foglalkozás volt. Ma már a szakma kevesebb, mint negyedét teszik ki nők, a 90-es években nagyjából 2/3 arányban vezettek a férfiak.

Bezzeg az 1940-es években: annak ellenére, hogy akkor még a nyugati világban is erős volt a szexizmus, a számítógép-technikusok nagy része nőkből állt. Mindezt pont a szexista berögződéseknek volt köszönhető. Akkoriban úgy vélték, hogy a programozás olyasmi volt, mint a sima írás – női munka. És természetesen a férfiak kellettek a háborúba. Így szükség volt a reál beállítottságú nőkre, akik betöltötték a számítógépekkel kapcsolatos foglalkozásokat. Ők fejlesztették a korszakalkotó UNIVAC számítógépet, és ők találtak ki a COBOL programnyelvet is. Az 1830-as években is egy nő, Ada Lovelace volt az, aki rájött, hogy a számítógépek nem csak számolásra alkalmasak, hanem akár képek vagy zene előállítására is.

Csak a 80-as években kezdett el a másik oldal felé billenni a mérleg. Ma már alig tűnik hihetőnek, hogy több ideig dominálták ezt a szakmát a nők, mint a férfiak.5_youtube_Vahsi_Duzen

3. Csillagjós, mint királyi tanácsadó

Nem is olyan régen történtek olyan furcsaságok, amelyekről azt hinnénk, hogy már évszázadok óta kikopott a történelemből. 2005-ben a nepáli királyi családnak még volt csillagjósa, aki rendszeresen adott tanácsokat a kormánynak fontos ügyekben.

Mangal Raj Joshi és családja 16 generáción keresztül szolgálta Nepál királyait. Talán még ma is ezt tennék, ha Joshi nem hal meg és a monarchiát nem dönti meg a nép 2008-ban.

Joshi feladata hivatalosan az volt, hogy válassza ki a legmegfelelőbb napokat különböző ceremóniákra és eseményekre a csillagok állása alapján úgy, hogy az az ország sorsának a legjobbat tegye. De például egy olyan fontos esemény kimaradt a jövőlátásából, hogy a koronaörökös Dipendra herceg a királyi család 11 tagját mészárolja le a menyasszonya körül kialakult viták miatt.4_dr_badri_raj_joshi

Ha emiatt nevetségesnek titulálnád Nepált, gondolj arra is, hogy Ronald Reagan is kért tanácsot a felesége csillagjósától, egészen 1988-ig.

2. Álomfejtés a Brit Birodalomban

Nem csak a csillagoktól, álmaiktól is vártak jóslatokat a nagyhatalmak vezetői. Ráadásul pont a britek, akik úttörőnek számítottak a tudományos ismeretekben.

A két világháború között több tucat álomfejtőt bérelt fel a birodalom, hogy segítsék őket a döntéshozatalban. A pszichoanalízis elterjedésével ősi kuruzslók helyett pszichológiai végzettségű embereket béreltek fel arra, hogy segítsék a brit kormány döntéshozatalát.

Afrikában, a Közel-Keleten és Indiában freudi módszerekkel vizsgálták a helyi lakosokat. A nagy részüknek egy visszatérő rémálmuk volt: megtámadják, bántalmazzák őket a britek. Talán nem is lett volna szükség „szakemberekre” ahhoz, hogy megállapítsák: ha erőszakkal letámadod valakinek az országot, akkor annak lakosai félni fognak tőled.3_charles_edwin_fripp

1. Szexuális segédeszközök az ősi Egyiptomban

Ahogy az óvszerhasználat, úgy a szexuális segédeszközök sem a modern kor találmányai. Elvégre nem csak a 20. századtól kezdve élvezi az ember a szexet. Pláne, ha valamivel rá is lehet segíteni az élményre.

A dildók kezdeti formájukban például már a paleolit korban megjelentek. Nincs egyezség arról, hogy csak szimbolikus tárgyak voltak ezek, vagy tényleg szexuális segédeszközök, de egyáltalán nincs kizárva az utóbbi. Timothy Taylor archeológus szerint képmutatás lenne letagadni a pénisz formájú tárgyak funkcionális célját, főleg, ha pont ugyanolyan méretben és formában állították őket elő, mint az eredeti.

Vannak mendemondák arról, hogy Cleopatra még a vibrátor ősi formáját is használta. Valamilyen tökféle zöldséget használhatott, amelyet darazsakkal töltöttek meg, hogy meglegyen a bizsergető hatás.

Lehet, hogy ezek csak a királynő bemocskolására született, kitalált történetek, de minden viccben van valami igazság, és azt nem nehéz elképzelni, hogy az emberek évszázadokkal korábban is szerették kimaxolni a szexuális élményeiket.

Forrás: Listverse

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Így nézne ki Petőfi Sándor ma a mesterséges intelligencia szerint
Az 1848-as forradalom hős költőjéről csak egy hitelesnek mondott kép maradt fenn, annak alapján készültek el a mai, modern Petőfi-portrék.

Link másolása

Milyen lenne Petőfi Sándor, ha ma sétálna Budapesten? Az Énbudapestem a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálta az 1848-as forradalom hősének portréját.

A képek alapja az egyetlen hitelesnek tartott dagerrotípia volt.

A lap még hozzáteszi, hogy Sass Imre orvos 1879-ben azt írta a költőről: "alig is fogunk hozzá teljesen hasonló arczképet leírni, mert — akik mint jól ismertük őt — kedélyének végtelenszerű csapongásai szerint a naponkénti találkozás, összejövetel s kedélyes mulatságaink közben is akárhányszor más alakba szedődtek vonásai".

Egressy Gábor(?): Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia, 1844 vagy 1845) Escher Károly fotográfus kémiai úton regenerált és az eredeti dagerrotípiához képest oldalfordított (vélhetően a valós helyzetbe került) reprodukciója - Forrás: Wikipédia
Képek: Midjourney/Énbudapestem


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Csak egy pillanatra engedte el kétéves kisfia kezét a bevásárlóközpontban, soha többé nem látta élve
Bár az eset 31 éve történt, máig az egyik legnagyobb közfelháborodást kiváltó ügy marad Nagy-Britanniában. Az elkövető két tízéves fiú volt, akik brutális kegyetlenséggel gyilkoltak – máig nem tudni, miért.

Link másolása

1993. február 12-én a kétéves James Bulger eltűnt édesanyja mellől egy népes bevásárlóközpontban, a nagy-britanniai Bootle-ban. Pár nappal később vonatsíneken bukkantak kettévágott holttestére, de az világos volt, hogy a halálát nem gázolás okozta.

Pokolban köttetett barátság

Robert Thompson és Jon Venerables 1993-ban mindössze tíz évesek voltak. Ugyanabba a liverpooli iskolába jártak, és hasonlítottak abban, hogy nem volt példamutató a magatartásuk, de kisebb bolti lopásoknál nem merészkedtek messzebb. Csak a balhé kedvéért loptak, mert az elemelt tárgyakat gyakran még az üzletben behajították a liftaknába.

Egyiküknek sem volt otthon szerető családja: Thompsont és hat testvérét az anyjuk egyedül nevelte, aki depressziós volt, és gyakran nyúlt az üveg után. Venables-t is elhagyta az apja, az anyja pedig durván bánt a fiával, és számtalan férfi fordult meg náluk.

Thompson és Venables a gyilkosság napján – mint annyiszor máskor – az iskolakerülés mellett döntött. Szokás szerint a bootle-i bevásárlóközpontban ütötték el az időt, ám ezúttal valami újat terveztek.

Mint utólag kiderült, nem a későbbi áldozatuk volt az első, akit aznap megpróbáltak elcsábítani és magukkal vinni. Egy anyuka felfigyelt rá, hogy két fiú megpróbálja felhívni magára a gyerekei figyelmét. Pár pillanattal később hároméves kislányának és kétéves kisfiának nyoma veszett. Az anyuka gyorsan megtalálta az egyiket, aki azt mondta, hogy az öccse kiment egy fiúval. Az anya kiszaladt, és meg is találta őt Thompson és Venables társaságában, akik gyorsan eltűntek a színről.

Aztán addig lődörögtek tovább, amíg meg nem látták James Bulgert. Bár az anyukája fogta a kezét, csak egy pillanatra, amíg fizetett, elengedte. Mire ismét lenézett, a fiának már hűlt helye volt. Később azt mondta:

„Nem kellett volna elengednem a kezét. Ez volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem.”

A biztonsági kamerák rögzítették, amint a három gyerek 3 óra 42 perckor elhagyja a bevásárlóközpontot. Akkorra már az édesanya értesítette a biztonsági szolgálatot, és számtalanszor bemondták a hangosbemondón, hogy eltűnt egy gyerek. 4 óra 15-re világossá vált, hogy értesíteni kell a rendőrséget.

Festéket öntöttek a szemébe

Eközben Thompson és Venables messzire vitték prédájukat, egy másik város felé. Akik látták őket az utcán, azt hitték róluk, hogy testvérek, de volt, akinek feltűnt a két idősebb agresszív viselkedése.

Utólag jelentkeztek a hatóságoknál szemtanúk, akik szerint Thompson és Venables durván bántak a gyerekkel, rángatták és ütötték. Néhányan meg is állították és kérdőre vonták őket, de aztán abban a hiszemben engedték őket tovább, hogy a kicsit hazaviszik, de volt, akinek azt mondták, hogy a rendőrségre. A járókelők közül később sokan mélységesen bánták, hogy nem avatkoztak közbe.

Thompson és Venables Waltonba, egy vasúti sín közelébe terelte az áldozatát.

Kék festéket öntöttek a szemébe, hogy megvakítsák. Téglákkal és kövekkel ütötték, rugdosták, a szájába elemeket tömtek. Végül egy tízkilós vasrúddal fejbe vágták.

Csak ettől az ütéstől tíz helyen repedt meg a koponyája. James Bulger összességében 42 súlyos sérülést szenvedett. Utolsó szavaival az anyukáját hívta.

A gyilkosság után a kisfiú testét a vonatsínre fektették, mert azt hitték, hogy ezzel balesetnek álcázzák. Egy vonat valóban kettévágta az apró holttestet, de világos volt, hogy nem ez okozta a halálát. Két nap múltán talált rá egy csapat környéken játszó tinédzser.

Névtelen telefonáló és utóélet

A biztonsági kamera felvétele alapján a rendőrök eleinte 13-14 éves elkövetőket kerestek, de elkezdtek utánajárni annak is, hogy aznap ki hiányzott a közeli iskolákból. Végül egy névtelen bejelentőnek köszönhetően bukkantak nyomra. A telefonáló megnevezte Thompsont és Venables-t, akinek ugyanaz a kék festék maradt a kabátján, amit Bulger kínzásához használtak. A nyomozók nemcsak a lopott kék festéket találták meg, hanem Thompson cipőjén vérnyomokra is felfigyeltek.

A két fiút február 18-án vették őrizetbe. Thompson eleinte mindent tagadott, de Venables rövid idő elteltével vallomást tett. „Én öltem meg. Megmondanák az anyukájának, hogy sajnálom?” – kérdezte. A kihallgatást végző nyomozó, Phil Roberts utólag azt mondta: „azon a napon magával az ördöggel néztem szembe, a barátságuk a pokolban köttetett”.

A szakértők a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy mindkét gyerek különbséget tudott tenni jó és rossz között, és egyikük sem szociopata. A pszichiáterek azonban a motivációjukat nem tudták megnevezni, és

a mai napig nem derült ki, mi vitte rá a fiúkat arra, hogy gyilkoljanak.

Thompson és Venables lett a legfiatalabb gyilkosságért elítélt elkövető a modern brit történelemben. Javítóintézetbe kerültek, az elzárást 18 éves korukban lehetett felülvizsgálni.

2001-ben ki is szabadultak, és az országos felháborodás miatt, amely az ügyüket övezte, új személyazonossággal kezdhettek új életet. Bár mindig is Thompsont sejtették a gyilkosság értelmi szerzőjének, neki többé nem volt dolga a törvénnyel. Venables azonban ma is rács mögött ül. Többször is pedofil képek és gyermekbántalmazásról készült felvételek birtoklásáért ítélték el. Utoljára tavaly decemberben vizsgálták felül kegyelmi kérvényét, és elutasították azt.

(Forrás: ATII, Guardian)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Ferdinand Porsche egy magyartól lopta a bogárhátú terveit
Barényi Bélának, a magyar-osztrák mérnöknek bő 2500 találmánya volt, többek között az autós fejtámla és a biztonsági kormánykerék, illetve ő vezette be az első töréstesztet a Mercedesnél.

Link másolása

Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” – ezzel a mondattal kezdte állásinterjúját a Mercedes-Benznél a magyar származású Barényi Béla, de utána olyan jól érvelt, hogy mégis felvették. Ez az autógyártó cég talán legjobb döntésének bizonyult később, de hogy jutott el egyáltalán a Mercedesig? Az osztrák Hirtenbergben született 1907-ben, és a közeli Bécsi Műszaki Főiskolán végzett gépészmérnökként dicsérettel, és már a tanulmányai alatt elkezdett dolgozni vízióján, a Volkswagenen, azaz az olcsó „népautón”. Diplomája után publikálta a központi csöves alvázú, az utasok biztonsága érdekében az első tengely mögé helyezett kormányművű autót, de mivel nem kavart nagy port a szakmában, nem is szabadalmaztatta az ötletét.

Több autógyárnak is dolgozott, Ferdinand Porsche azonban nem vette fel. Az ötletét azonban elvette, ugyanis mint kiderült, nem csupán lemásolták a Porsche-gyárban az öt évvel korábban publikált találmányát, hanem el is kezdték nagy sikerrel a Bogár sorozatgyártását, csakhogy kihagyták belőle többek közt a kéttengelyes pedálokat, amelyeket direkt azért tervezett úgy, hogy védjék az utasok lábait. Sokkal később állt csak neki pereskedni, miután két könyvben is hazudtak vele kapcsolatban, de szerencsére a pert végül meg is nyerte, és a Volkswagen fizetett – jelképesen egy márkát, amennyit az ötletgazda kért.

A 30’-as évek végén Barényi egy olyan „cellajárművet” tervezett, amelynél az utastér erősebb anyagból készül, mint az autó többi része, ezzel feltalálta a gyűrődési zónát. Ennek ellenére először nem vette fel a Mercedes-Benz, de amikor egy volt kollégája ajánlólevelével érkezett, mégis meghallgatták. Ekkor bár két percet kapott a vezérigazgatótól, huszonkét percen keresztül kritizálta a jelenlegi rendszert, méghozzá olyan alapossággal, hogy adtak neki egy esélyt – valamint saját műhelyt, szabad kezet, és forrást is a kísérleteihez. Bele is vetette magát a tervekbe, és a második világháború után olyan fontos ötleteket valósított meg a gyakorlatban, mint a frontális és oldalirányú ütközésnél is összecsukódó kormányoszlop, vagy a nyugalmi állapotban rejtett, biztonságosabb és kedvezőbb légellenállású ablaktörlő.

Az első legyártott biztonsági megoldása az oldalütközések ellen is védő alváz volt az 1953-es Ponton Mercedesben (W120), az első olyan autó pedig, amit biztonságos jelzővel illettek, az 1959-ben debütáló W110 lett, amely az S osztály elődjének számít. Ennek az volt a lényege, hogy ütközés esetén a jármű első és hátsó részénél a kocsi deformálódása irányított, és a karosszéria elvezeti az ütközési energiát, miközben az utasok egy stabil és biztonságos utascellában érezhették magukat. Sőt, ebben volt először biztonsági kormánykerék is, amely később minden Mercedesben megjelent.

Ekkoriban szinte kaszkadőri munkának is számított a töréstesztelés, mivel nem voltak tesztbábuk: a mérnökök védőruhában próbálgatták a különféle szituációkat. A gőzrakétákkal kilőtt autókat hol egymásnak, hol a falnak, hol a levegőbe navigálták, vagy éppen több tonnát tettek az autó tetejére, hogy mit bír el. Úgyhogy lényegében a Mercedes Bélának köszönheti, hogy a márkát a biztonsággal azonosították.

Barényi Béla élete végéig nekik dolgozott: hosszú évtizedekig volt főosztályvezető, de nyugdíjba vonulása után is tanácsadóként alkalmazták. Ezalatt bő 2500 szabadalmat tulajdonítottak neki, például a puha műszerfalat süllyesztett és rugalmas gombokkal, a könnyen letörő visszapillantókat, a fejtámlákat, a gyalogosok védelme érdekében elhajló Mercedes-csillagot, a megerősített üléseket, és az erős, kiesést megakadályozó biztonsági zárat az ajtókon. A W 113-as SL-ek kupéváltozatainak pagoda alakú teteje is a nevéhez köthető, amelyről a sorozat a becenevét kapta.

A passzív biztonság atyja 90 évet élt, és még életében bekerült az autózás meghatározó ikonjait felsorakoztató, genfi European Automotive Hall of Fame tagjai közé. Megkapta a szakmájában legtekintélyesebb elismerést, a Rudolf Diesel aranyérmet, valamint az aacheni Nemzetközi Károly-díjat, és több országban utcát is elneveztek róla – jó kérdés, hogy Magyarországon miért nem övezi általános ismertség. Utolsó interjújában arra a kérdésre, hogy hogyan volt képes ennyi minden feltalálni, Barényi így reagált: „Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkozni!

Források: 1,2,3

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap?
A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. A többi érdekes részlet is kiderül a videóból.

Link másolása

Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap? A Szeretlek Magyarország Tik-Tok videójában ennek járt utána.

Az 1848-as forradalom a legbékésebb forradalom volt Európában, hiszen nem folyt vér. A magyarok leginkább egy kicsit szabadabb életet szerettek volna, nem a függetlenségre törekedtek. Az elején még a jelszavuk is ezt tükrözte. Hogy mi volt ez? Kiderül a videóból.

Ahogy az is, hogy Petőfi Sándor a leírt versét otthon felejtette, ezért soronként kellett lediktálnia. A hosszas folyamat miatt az utcán várakozó több ezer embert emiatt Jókai hazaküldte ebédszünetre.

A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. Petőfi itt nem szavalta el a versét, hanem beszédet mondott, a verset pedig egy ifjú színész szavalta el.

A videóból az is kiderül, hogyan jutottak fegyverhez, és mi történt Táncsics Mihállyal a kiszabadítása után.

VIDEÓ: Hogy zajlott március 15.?

@szeretlekmagyarorszag.hu Te ismerted ezeket a történéseket a forradalmunkról? Az 1848-as március 15-i események nem teljesen úgy zajlottak, ahogy az a köztudatban is benne van. #forradalom #március15 #szeretlekmagyarorszag #petőfi #nekedbe #magyartiktok ♬ eredeti hang – Szeretlek Magyarország.hu - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET: