107 éve történt az ajkai bányaszerencsétlenség
1909 január 14-én, csütörtökön a reggeli műszakban 259 bányász szállt alá a Csingervölgyi szénbánya Ármin aknájában. Közülük azonban 55-en többé már nem látták élve a felszínt. Életüket vesztették a háború előtti legnagyobb bányászszerencsétlenségben.
Ezen a napon 107 éve, 1909 január 14-én történt az ajkai bányaszerencsétlenség.
Ármin-akna
Ajka várossá fejlődésében kulcsszerepe volt a Csingervölgy területén feltárt barnaszénnek. Számos bánya működött a völgyben és környékén, például a Riethmüller Ármin bányafelügyelőről és igazgatóról elnevezett Ármin-akna is. A 128 méter mély Ármin-aknát 1900-ban kezdték mélyíteni, négy évvel később pedig üzembe is helyezték. Innentől kezdve 56 éven keresztül 1960-ig szolgált egyhuzamban. 1909-ben azonban innen jegyezték fel az első világháború előtti évek legnagyobb hazai bányaszerencsétlenségét.
Mentés a halál-tárnából és az áldozatok
A szerencsétlenség 1909. január 14- én történt, amikor a bánya szellőztetését szolgáló 80 méter mély légaknában olajozás közben kigyulladt a szellőztetőgep. Kezelője ekkor hirtelen leállította a gépet, mert azt hitte, ezzel elolthatja a tüzet. Ám erre hatalmas füst csapott ki a szívónyílásból, megfordult a légkeringés, az Ármin-akna bányamezeje pedig lassan megtelt füsttel.
Az ott dolgozók eleinte nem ismerték fel a veszélyt, így csak lassan menekültek az akna felé a felvonóhoz. Kezdetben rendben ment a személyszállítás, azonban hamarosan az egyre elviselhetetlenebb füst miatt nagy lett a tolongás. Az emberek elgyengültek, az összes lámpa kialudt.
Az ajkai áldozatok temetése
Az igazi katasztrófa akkor tört ki, amikor a fejetlenségben a felvonó is elromlott. A nyolc ember befogadására méretezett kasba ugyanis tizenegy kétségbeesett ember préselődött be. Közülük ketten fejjel, egy pedig karjával a szállítókas és az ácsolat közé került, s így szerencsétlen módon
saját testükkel ékelték ki a kast elmozdíthatatlanul harminc méteres magasságban.
Hogy a szerencsétlenség teljes legyen a megszorult kas egy kötélen volt a másik kassal, így aztán ezzel sem lehetett a szállítást folytatni. A lent rekedt 55 bányász közt kitört a pánik. Az eredménytelen tülekedésben, sötétségben és füstben, szinte egymást taposva vesztették életüket.
Nevüket, mint a munka hőseinek nevét, az aknaház bejáratának falán örökítették meg márványba vésve. Ezt a mai napig láthatjátok ti is, ha ellátogattok az Ármin-aknai Bányászati Múzeumba.
Az Ármin szállítóakna 1960-ra fejezte be működését. Azonban a bányakatasztrófa áldozataira való emlékezés indokolttá tette, hogy múzeumként működjön tovább. Az ajkai szénbányászat kezdetének századik évfordulóján, 1965. augusztus 6-án avatták fel az Ajkai Bányászati Múzeumot. Épületeit és a Shlick aknaszállító gőzgépet 1983-ban műemlékké is nyilvánították.
Ajkai Bányászati Múzeum
Ha ellátogattok ide, megismerkedhettek a korabeli gépparkkal, bemehettek az 55 méter hosszú bemutató táróba, és egy külön épületben, múzeum Őslény- és Kőzettárát is megcsodálhatjátok.
Források: uni-miskolc.hu, veol.hu, TV Ajka
Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg barátaiddal is!