500 millió forintra is büntethetik, aki ízesített, eldobható elektromos cigarettát árul, erről tájékoztatták a középiskolás gyerekek szüleit az iskolai KRÉTA rendszerben.
A fiatalok között ugyanis rohamosan terjed az Elfbar nevű, eldobható elektromos cigaretta. Habár Magyarországon illegális ilyet forgalmazni, az interneten, vagy az utcán könnyen be lehet szerezni. Van kisebb és nagyobb kiszerelésű, 3400 forintért már hozzájuthatunk egy olyanhoz, ami 1500 szíváshoz elegendő. Az Elf Bart többek között alma, banán és limonádé ízekben is lehet kapni.
Az új jelenséget nagyon komoly problémának látja Zacher Gábor toxikológus is. Az orvos szerint különösen aggályos például, hogy már nem lehet azzal elrettenteni a fiatalokat, hogy büdösek lesznek a használat után.
„Az egész történetből a lényeg, az [...], hogy mi van benne. Na most erre lennék én magam is kíváncsi”
– hívja fel a figyelmet a termék megbízhatatlanságára.
Budapesten több helyen az utcán is könnyű hozzájutni, vasárnap délben az RTL Híradó stábja a Deák téren próbált vásárolni, amit rejtett kamerával rögzítettek. Többen is kínálták a terméküket.
Facebook-csoportokban is rengetegen árulnak Elf Bart. Magyarországon viszont illegális ilyen ízesített termékek forgalmazása. Erről kaptak tájékoztatást középiskolás gyerekek szülei az iskolai KRÉTA rendszerben. Az üzenet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától jött. Azt írják, aki engedély nélkül értékesít ilyen termékeket, az 5 milliótól 500 millió forintig terjedő büntetést kockáztat.
Az RTL Híradó riportja az Efl Barról
500 millió forintra is büntethetik, aki ízesített, eldobható elektromos cigarettát árul, erről tájékoztatták a középiskolás gyerekek szüleit az iskolai KRÉTA rendszerben.
A fiatalok között ugyanis rohamosan terjed az Elfbar nevű, eldobható elektromos cigaretta. Habár Magyarországon illegális ilyet forgalmazni, az interneten, vagy az utcán könnyen be lehet szerezni. Van kisebb és nagyobb kiszerelésű, 3400 forintért már hozzájuthatunk egy olyanhoz, ami 1500 szíváshoz elegendő. Az Elf Bart többek között alma, banán és limonádé ízekben is lehet kapni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktort „atombomba jellegű mellberúgás” érte Brüsszelben: egy titkos dokumentumot kapott Ukrajnáról
A miniszterelnök szerint az uniós csúcson egy olyan papírt tettek elé, ami tönkreteheti az EU-t. Azt is mondta, hogy szerinte az ukránok azon dolgoznak, hogy kormányváltás legyen Magyarországon.
Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki EU-csúcs után, a sajtónak nyilatkozva arról beszélt, hogy egy olyan dokumentumot látott, amely „atombomba jellegű mellberúgás” volt számára.
Elmondása szerint kapott egy papírt, amit nem jogosult nyilvánosságra hozni, és ami arról szól, hogy „befogadták az ukránok 800 milliárd dolláros igényét”.
A kormányfő állítása szerint van egy ukrán igény arra, hogy az Európai Unió a következő tíz évben 800 milliárd dollárt adjon Ukrajnának, a látott dokumentum pedig lényegében jóváhagyja ezt, és terveket is felvázol az összeg előteremtésére. Szerinte ez lényegében eladósodást jelent, és a dokumentum arról is ír, hogy a 800 milliárdon felül további 700 milliárdos hadi kiadási szükséglet is lesz a következő tíz évre.
„Nem tudom, hogy ez eredmény, de mindenképpen atombomba jellegű mellberúgás volt, mert azt hittük, hogy az ukránoknak van egy ilyen igényük, az Unió meg majd próbál esetleg valamit csökkenteni, de nem” – fogalmazott Orbán, hozzátéve: „Úgy, ahogy jött Ukrajnából az igény, befogadták az egészet.”
A miniszterelnök szerint a megbeszélés fő napirendi pontja nem is ez volt, hanem az újonnan létrejött Béketanács. Úgy látja, az EU-ban zavart okozott, hogyan viszonyuljanak egy olyan új testülethez, „ami bevallottan azért jött létre, mert a régiek már nem működnek, viszont baj van a világban, és valakinek békét kell teremteni”. Állítása szerint az unióban csak Magyarország és Bulgária támogatta a kezdeményezést.
„Ketten voltunk csak, akik támogatták, a bolgárok meg mi, akik azt mondtuk, hogy ez egy jó cél. Valóban a régi szervezetek nem működnek. Akkor próbáljunk meg valami újat”
– mondta. Kifejtette, hogy az amerikaiak vezetik a szervezetet, amelyben a válságtérségek országai, mint Szaúd-Arábia, Katar, Törökország és Azerbajdzsán is részt vesznek. Úgy érzi, ebből „kijöhet valami”, és szerinte „mindenképpen több esélye van ennek a szervezetnek a sikerére és a békére, mint a régieknek, amelyek kudarcot vallottak”. Az EU-s tagállamok hezitálásával kapcsolatban megjegyezte:
„Tehát nem a mi gondunk, hanem az ő gondjuk. Mi rendben vagyunk, tudjuk, hogy mit akarunk.”
Arra a hírre, hogy Amerika, Oroszország és Ukrajna között találkozó jöhet létre, Orbán Viktor azt mondta, ők is dolgoznak ezen. „Előbb-utóbb lesz békecsúcs Budapesten. Nem tudjuk még, hogy pontosan mikor és milyen szereplőkkel, de ez nem került le a napirendről” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez az amerikaiak és a magyar kormány jegyzeteiben is szerepel.
A davosi ukrán elnöki kijelentésekkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, ehhez hozzá kell szokni, mert kampány van. Szerinte „a választásoknak a legnagyobb tétje Magyarországon kívül Ukrajnában van”. Ezt azzal indokolta, hogy az általa korábban említett dokumentum azt is leírja, hogy 2027-ben Ukrajnának csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, amit Magyarország ellenez.
„Tehát szerintem a következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazna, hogy beüljenek az Európai Unióba”
– vélekedett. Állítása szerint az ukránok úgy gondolják, a magyar akadályt egyetlen módon lehet elhárítani: ha ukránbarát kormány lesz Magyarországon.
„És ezen dolgoznak. [...] Ezért tudomásul kell vennünk, hogy az ukránok aktív szereplői lesznek a magyar kampánynak, mert elemi érdekük fűződik hozzá, hogy Magyarországon kormányváltás legyen”
– mondta Orbán, majd hozzáfűzte: „Ez nem valami szép dolog, de érthető. Majd megküzdünk ezzel is.”
A TISZA Párt szavazási távolmaradásával kapcsolatos kérdésre úgy reagált: „Én a régi iskolához tartozom. Tehát ha van egy ügy, akkor bút vagy bát kell mondani. Ha sunyog, csak ráfázik.”
Az Ukrajnának szánt további uniós hitelekkel kapcsolatban a kormányfő egy brüsszeli tervről beszélt. Szerinte a 90 milliárd euróból a 2026-os és 2027-es évet oldanák meg, majd 2028-ban egy új költségvetésből, a magyar kormány „félretolásával” már nem külön hitelből, hanem az unió költségvetéséből adnának rengeteg pénzt Ukrajnának. „Ez az ő tervük. Mi ezt szeretnénk megakadályozni” – szögezte le. Azt javasolja, hogy aki pénzt akar adni Ukrajnának, tegye meg az EU-n kívül, önkéntes alapon.
„De miért kell ezért tönkretenni az Európai Uniót?”
– tette fel a kérdést. Arra a felvetésre, hogy Kijev jelezte-e valaha a háláját Magyarországnak, a miniszterelnök úgy felelt: „Ez nem része az ukrán karakternek. Ilyen az élet.”
Az interjú végén Orbán Viktor Európa helyzetét értékelte. Kijelentette: „Minden vezető tudja Európában, hogy az önállósághoz erő kell, és ez ma nem áll rendelkezésre.”
Úgy látja, „Európa egy olyan kontinens, amely ma nem tudja magát katonailag megvédeni”, csökken a versenyképessége, demográfiai problémákkal küzd, és a migráció is destabilizálja.
Ebből azt a következtetést vonta le, hogy „Európa egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy biztonságban elgondolhassa a saját jövőjét az amerikaiakkal való együttműködés nélkül”.
Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki EU-csúcs után, a sajtónak nyilatkozva arról beszélt, hogy egy olyan dokumentumot látott, amely „atombomba jellegű mellberúgás” volt számára.
Elmondása szerint kapott egy papírt, amit nem jogosult nyilvánosságra hozni, és ami arról szól, hogy „befogadták az ukránok 800 milliárd dolláros igényét”.
A kormányfő állítása szerint van egy ukrán igény arra, hogy az Európai Unió a következő tíz évben 800 milliárd dollárt adjon Ukrajnának, a látott dokumentum pedig lényegében jóváhagyja ezt, és terveket is felvázol az összeg előteremtésére. Szerinte ez lényegében eladósodást jelent, és a dokumentum arról is ír, hogy a 800 milliárdon felül további 700 milliárdos hadi kiadási szükséglet is lesz a következő tíz évre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan, hogy ki lesz a Tisza Párt külügyi területért felelős vezetője – Magyar Péter azt is elárulta, mikor mutatja be
Magyar Péter péntek reggel a Facebookon jelentette be, hogy szombaton megnevezi pártja külügyi felelősét. Ezzel a lépéssel a Tisza Párt a gazdasági szakértő, Kapitány István után újabb kulcspozíciót tölt be.
„Szombaton bemutatom a Tisza külügyi területért felelős vezetőjét. Óriási feladatok várnak rá” – jelentette be Magyar Péter péntek reggel a Facebookon. Vagyis pártja hamarosan megnevezi, ki lehet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kihívója.
A Tisza Párt elnöke a leendő szakember legfőbb feladatának a „valódi magyar szuverenitás helyreállítását” jelölte meg.
Magyar Péter a pénteki bejegyzésében a csatlakozó szakemberekre utalva úgy fogalmazott: „Megtisztelő, hogy sorra csatlakoznak az ország legismertebb szakemberei a rendszerváltáshoz.” Hozzátette azt is: „És ez az igazolási időszak még tart.”
A bejelentés egy hónapok óta tartó, ütemezett csapatépítésbe illeszkedik.
A Tisza Párt a 2024. júniusi EP-választások után kezdte meg a szakmai stábjának összeállítását, a meghirdetett nyílt pályázatokra több ezer jelentkezés érkezett. A párt a kiválasztott szakértőket ősz óta folyamatosan mutatja be a nyilvánosságnak.
A mostani bejelentést megelőzően már több kulcsterület felelősét is megnevezték. A gazdaságfejlesztési és energetikai területet Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke vezeti. A társadalompolitikáért Bódis Kriszta, az agráriumért Bóna Szabolcs, az egészségügyért Hegedűs Zsolt, a sportért Kulcsár Krisztián, a honvédelemért pedig Ruszin-Szendi Romulusz felel. A párt alelnöke és turisztikai szakértője Forsthoffer Ágnes, a költségvetési és adópolitikáért Kármán András, míg a programalkotásért és a kormányzati felkészülésért Tanács Zoltán felel.
„Szombaton bemutatom a Tisza külügyi területért felelős vezetőjét. Óriási feladatok várnak rá” – jelentette be Magyar Péter péntek reggel a Facebookon. Vagyis pártja hamarosan megnevezi, ki lehet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kihívója.
A Tisza Párt elnöke a leendő szakember legfőbb feladatának a „valódi magyar szuverenitás helyreállítását” jelölte meg.
Magyar Péter a pénteki bejegyzésében a csatlakozó szakemberekre utalva úgy fogalmazott: „Megtisztelő, hogy sorra csatlakoznak az ország legismertebb szakemberei a rendszerváltáshoz.” Hozzátette azt is: „És ez az igazolási időszak még tart.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Zelenszkij elvetette a sulykot Davosban, fordítva ül a lovon
A kormányfő szerint abban már nincs sok újdonság, hogy az ukrán elnök „a szájára vette” a magyar kormányt, és személy szerint Orbánt. Azt viszont már meglepőnek tartja, hogy szerinte Zelenszkij minden más európai vezetőt is kiosztott a beszédében.
Miután csütörtökön Volodimir Zelenszkij beszólt Orbán Viktornak, és ezt a miniszterelnök sem hagyta szó nélkül, a kormányfő most a Facebook-oldalán írt arról, hogy szerinte az ukrán elnök Davosban „elvetette a sulykot”.
„Abban nincs sok újdonság, hogy a magyarországi választások közeledtével újra szájára vette a magyar kormányt, és személy szerint engem. Az már meglepő, hogy beszédében kiosztott minden más európai vezetőt is. Kevesli az Ukrajnának küldött támogatásokat, a fegyvereket és Európa eltökéltségét”
– írta posztjában.
Beszámolt róla, hogy Brüsszel erre azzal válaszolt, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök este bemutatta az Ukrajna fejlődését megalapozó útitervet. „Ebben minden ukrán igényt befogadtak a brüsszeliek. 800 milliárd dollár Ukrajnának, gyorsított uniós csatlakozás 2027-ig, további támogatások, egészen 2040-ig” – részletezte a miniszterelnök.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, idáig jutottunk, és szerinte „miközben Zelenszkij elnök fordítva ül a lovon, a brüsszeliek fizetnének, mint a katonatiszt”. A bejegyzés végén a miniszterelnök bejelentette, hogy ehhez a magyar kormánynak is lesz néhány szava, és egy nemzeti petíciót indítanak, amellyel megüzenhetik Brüsszelnek, hogy „mi nem fizetünk”.
„Idáig jutottunk. Miközben Zelenszkij elnök fordítva ül a lovon, a brüsszeliek fizetnének, mint a katonatiszt. Ehhez nekünk is lesz néhány szavunk. Jön a nemzeti petíció, ahol megüzenhetjük Brüsszelnek: mi nem fizetünk!”
– jelentette ki a kormányfő.
Orbán csütörtök éjjel, az európai uniós vezetők csúcstalálkozója után a sajtónak nyilatkozva azt is mondta, „az ukránok aktív szereplői lesznek a magyar választási kampánynak, mert elemi érdekük fűződik hozzá, hogy Magyarországon kormányváltás legyen”.
Miután csütörtökön Volodimir Zelenszkij beszólt Orbán Viktornak, és ezt a miniszterelnök sem hagyta szó nélkül, a kormányfő most a Facebook-oldalán írt arról, hogy szerinte az ukrán elnök Davosban „elvetette a sulykot”.
„Abban nincs sok újdonság, hogy a magyarországi választások közeledtével újra szájára vette a magyar kormányt, és személy szerint engem. Az már meglepő, hogy beszédében kiosztott minden más európai vezetőt is. Kevesli az Ukrajnának küldött támogatásokat, a fegyvereket és Európa eltökéltségét”
– írta posztjában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump visszavonta Kanada meghívását a Béketanácsba, miután a miniszterelnök visszavágott neki
Az amerikai elnök nyilvánosságra is hozta a visszavonásról szóló levelet. Ez volt a válasza Mark Carney kanadai kormányfő davosi beszédére, amelyben a világrend „szakadásáról” beszélt.
Nyilvános üzenetben vonta vissza Donald Trump amerikai elnök Kanada meghívását a frissen alapított Béketanácsba, amelyet éppen a visszavonás napján nevezett „minden idők legtekintélyesebb vezetői testületének”. Az amerikai elnök január 22-én, a Truth Social platformon közzétett, Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett levelében fogalmazott egyértelműen:
„Kérem, tekintse ezt a levelet úgy, mint a meghívás visszavonását Kanada csatlakozására vonatkozóan ahhoz, ami minden idők legtekintélyesebb vezetői testülete lesz.”
A lépést megelőzően Mark Carney a davosi Világgazdasági Fórumon a szabályalapú világrend megbomlásáról beszélt. „Átalakulás helyett szakadás közepén vagyunk” – fogalmazott a kanadai kormányfő. Bár Kanada elviekben elfogadta a meghívást a testületbe, a pénzügyminiszterük jelezte, nem tervezik kifizetni az egymilliárd dolláros, állandó tagságot biztosító díjat.
Trump elnök egy davosi beszédében kijelentette:
„Kanada azért létezik, mert vannak az Egyesült Államok.” Hozzátette, „Kanada rengeteg ingyen juttatást kap tőlünk. Hálásnak is kellene lenniük”
A Béketanácsot a Fehér Ház közleménye szerint „történelmi ceremónián” hívták életre Davosban. A testületet maga Trump elnökli, aki szerint „ez a testület az egyik legkövetkezményesebb lehet, amit valaha létrehoztak”. Az alapító okiratot az Egyesült Államok mellett aláírta Magyarország mellett többek között Bahrein, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek is, de több nagy európai szövetséges és liberális demokrácia távol maradt.
A tagságnak komoly ára van: az állandó helyért egymilliárd amerikai dollárt kell fizetni, ami a jelenlegi árfolyamon körülbelül 332 milliárd forintnak felel meg. Létezik egy díjmentes, de csak három évre szóló ideiglenes tagsági forma is. A diplomáciai feszültség azért is kényes, mert a három országot tömörítő észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény első, hatéves felülvizsgálata július 1-jén lesz esedékes, ami lehetőséget ad a feltételek újratárgyalására.
Nyilvános üzenetben vonta vissza Donald Trump amerikai elnök Kanada meghívását a frissen alapított Béketanácsba, amelyet éppen a visszavonás napján nevezett „minden idők legtekintélyesebb vezetői testületének”. Az amerikai elnök január 22-én, a Truth Social platformon közzétett, Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett levelében fogalmazott egyértelműen:
„Kérem, tekintse ezt a levelet úgy, mint a meghívás visszavonását Kanada csatlakozására vonatkozóan ahhoz, ami minden idők legtekintélyesebb vezetői testülete lesz.”
A lépést megelőzően Mark Carney a davosi Világgazdasági Fórumon a szabályalapú világrend megbomlásáról beszélt. „Átalakulás helyett szakadás közepén vagyunk” – fogalmazott a kanadai kormányfő. Bár Kanada elviekben elfogadta a meghívást a testületbe, a pénzügyminiszterük jelezte, nem tervezik kifizetni az egymilliárd dolláros, állandó tagságot biztosító díjat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
